Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-16 / 259. szám
1343. NOVEMBER IS. 3 KeiztiUjsxg KOLOZSVÁRIAK . B0(EHBtR A KOLOZSVÁRIAKÉRT! 44. ns A testvéri lelkiismeret és magyar £\ 4.9 kötelességteljesités vizsgahete. Egy emberként kell összefognia Kolozsvár társadalmának a szükséget szenvedők téli felruházására Kolozsvár főispánja és polgármestere komoly áldozathozatalt vár Erdély fővárosának lakosságátil - Rongyos ruhaneműt nem fogadnak el a kijelölt gyűjtők Kolozsvár, nov. 15. Inczedy-Joksma« Ödön dr., Kolozsvár város és Kolozs vármegye főispánjának kezdeményezésére hétfőn délben értekezlet ült. össze a kolozsvári városházén, hogy megvitassa annak módjait, miképp lehetne a város legszegényebb és legelesettebb lakóit a tél küszöbén ruhához, fehérneműhöz és cipőhöz juttatni. Az értekezleten Inczédy—Joksman ödön dr. főispán elnökölt s azon résztvettek az egyházaik, a kolozsvári társadalmi egyesületek és a Nemzeti Színház meghívott képviselői, valamint a kolozsvári napilapok szerkesztői. Inezédy-Joksman Ödön dr. főispán az értekedet megnyitása titán az alábbiakban ismertette a megbeszélés célját: — Egy olyan emberbaráti akció megindítását szeretném, — mondott a— amely elől egyetlen becsületes ember sem zárkózhatik ei. A polgármesterrel együtt elhatároztuk, hogy ruhát, fehérneműt és lábbelit gyűjtő akciót indítunk, hiszen tudjuk, hogy épp a legszegényebbek mily nehezen juthatnak textilárukhoz és lábbelihez. Ennek a téli ruha- segély akciónak tehát nem pénzgyüjtés a célja, hanem nélkülözhető, de még használható ruhadarabok összehozása. Számolnunk kell azzal, hogy ma mindenki használni tudja még régi ruháit s éppen ezért szükséges leszögezni, hogy az akció rendjén nem rongyokat kérünk, hanem Igenis: komoly áldozathozatalt várunk a város minden tehetősebb polgárától. A főispán felkérésére Puskás Lajos, a, Tizes Szervezet elnöke Ismertette ennek a nemes célú, mindenképpen indokolt és szükséges nagy társadalmi megmozdulásnak lo- bonyolitáséra kidolgozott elgondolásokat. Részletes tájékoztatásának lényege az, hogy a város szegényeinek téli. felruházására szánt természetbeni adományokat a tizedesek gyűjtik össze. A gyűjtés tulajdonképpen november 21-én, vasárnap indul meg s addig a hírverés minden elképzelhető eszközét igénybe veszik, hogy Kolozsvár társadalmának lelkiismeretét megmozgassák, felrázzák, Íriszen ezúttal nem a múltból már ismert karitatív lelkiismeretmegnyugtatásra van szükség, hanem Komoly áldozathozatalra. Az akció sikere attól függ, hogy mennyire hatol be a propaganda a társadalom különféle rétegeibe. A továbbiakban a téli ruhagyűjtés lebonyolításának részleteit és módozatait ismertette, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy a gyűjtéssel megbízott főtizedesek csak hasznavehető ruhadarabokat fogadnak el s rongyos, értéktelen holmit nem vesznek át sehol és senkitől. A gyűjtés nem ismer megkülönböztetést polgár es polgár között, aminthogy a segélyezésnél sem tesznek nemzetiségi, vagy vallási megkülönböztetést. Puskás Igazgató végül leszögezte, hogy minden kolozsvári háztartást röpcédulákon értesitnek már jó előre s az adományok ösz- szegyüjtését november 21-én megkezdik s folytatják november 28-ig. Az összegyűjtött rühanemüeket csoportosítás után december 5-ig osztják ki az arra rászorultak között. Baráth Béla dr. plébános-kanonok, Deák Ferenc monostori református lelkész, tir- mössy Károly unitárius esperes, Lehőcz József, a Baross Szövetség elnöke és Mihályt! Béla, a Nemzeti Színház igazgatója felszólalásai után az értekezlet elhatározta, hogy a nemes akcióba bevonják a helybeli nöegyleteket is. Ezután Horosz Béla dr. szerkesztő ismertette a propaganda módjait és előterjesztése alapján az értekezlet elhatározta, hogy a hírverés minden elképzelhető módját és eszi:özét igénybeveszik, hadd legyen mentői nagyobb sikere annak az elgondolásnak, hogy Kolozsvár szegényei a háború ötödik telén jó ruhához, tiszta fehérneműhöz s használható lábbelihez jussanak. Kormányzó Urunk jelenlétében leplezték le a hősi halált halt Kormányzóhelyettesről elnevezett hajós-laktanyát Újpest, nov. 15. (MTI) A Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási Rt. újpesti hajó- telepén vasárnap avatták fel a vitéz nagybányai Horthy Istvánról elnevezett hajós- laktanyát éá ezzel egyidejűleg leplezték le a laktanya előtt a hősi halált halt Kor- mányzóhelyettess szobrát. Az ünnepség az egész magyar hajózás bensőséges ünnepe volt. Az esemény jelentőségének fontosságát vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur és a Kor- mányzóhelyettes föméltóságu hitvesének jelenléte is kidomborította. A Föméltóságu Ur már a Margit-szigetröl csónakra szállt és onnan vizen tette meg az utat. A Főméltó- ságu Urat és kíséretét vivő csónak fél 11 órakor érkezett az ünnepség színhelyére. A Kormányzó Ur őfőméltóságát érkezésekor Komamiczky Gyula, MEFTER alelnök-ve- vezérigazgatója, valamint Zsindely Ferenc kereskedelemügyi miniszter fogadta és kísérte a díszemelvényre. A MEFTER hajós- zenekar az érkezés alatt a Himnuszt játszotta. Ezután Komamiezky Gyula mondott Kolozsvár, november 15. A kolozsvári Nemzeti Szinház vasárnap délelőtt tartotta meg az idei évad társulati gyűlését, amelyen a kultuszminisztérium képviseletében megjelent vitéz Haász Aladár dr. miniszteri osztályfőnök is. A társulati gyűlésen részt- vett továbbá báró Kemény János főigazgatón kívül Keledy Tibor dr. polgármester, Katona Lajos dr. kulturtanácsnok, Mihályfi Béla és Vaszy Viktor igazgatók, valamint a Nemzeti Szinház teljes együttese. A társulati gyűlésen hirdették ki a báró Kemény János által alapított serleg-jutalom és a Kolozsvár város közönsége által alapított ünnepi beszédet. Miután az elhunyt Kormányzóhelyettes életének és életáldozatának jelentőségét méltatta, engedélyt kért a Kor mányzó Úrtól a szobor leleplezésére. Mialatt a szoborról lehullott a lepel, a MEFTER hajómüheiy munkásdalárdája a Magyar Hiszekegyet. énekelte. Ezután a Föméltóságu Ur, valamint a Kormányzóhelyettes fÖméltósága özvegye megtekintette az uj hajózási laktanyát. Ezt kővetöleg Kormányzó Urnák Zsindely Ferenc kereskedelemügyi miniszterrel és kíséretével motorcsónakba szállt és szemlét tartott a felvonult és fellobogózott hajóegységek felett. A „Kenderes“ motoros vontatóhajón kiszállt és hosszú ideig a legkisebb részletekig terjedő figyelemmel szemlélte meg az egységet, közben pedig a felsorakozott legénységgel is elbeszélgetett és érdeklődött munkájuk iránt. A szemleut végeztével a „Zsófia“ termesgözösön tízórait szolgáltak fel, amelynek során a Főméltő- ságu Ur rendkívül szívélyes és hosszú ideig tartó beszélgetés közben időzött a megjelentek társaságában. Szentgyörgyi István-jutalom eredményét is. Az ünnepélyes társulati gyűlést vitéz Haász Aladár dr. miniszteri osztályfőnök nyitotta meg. — Három év óta újból Itt vagyunk ebben a pompás színházi épületben, amely méltán viseli a „Magyar Nemzeti“ nevet. Ha ennyi idő alatt nem is érlelődhetett ki teljesen a kolozsvári Nemzeti Szinház munkássága, mégis az elmúlt két esztendő eredményei feljogosítanak arra, hogy számadást tarthassunk. Végtelen öröm tölt el, hogy a számadás máris értékes eredményeket mutat —■ mondotta vitéz Haász Aladár dr. — A színház a kezdet nehézségein túlesve, beigazolta, hogy tudatában van nagyszerű hivatásának: Méltó örököse, folytatója a százötven esztendős erdélyi magyar színjátszásnak. Szerencsésen föléledt a kolozsvári Nemzeti Színházban az a szellem, amelyről tudtuk, amikor a nemzet áldozatot hozott érette, hogy annak tüze soha ki nem aludhatik. Kolozsvár város és a város közönsége megérezte, hogy ezt a munkát támogatni kell, mert hiszen ö érette és Erdély minden lakójáért, a magyar lélek műveléséért folyik. A szinház minden tagjának át kell éreznie jövőben is, hogy munkásságát nemcsak Kolozsvár, de az egész nemzet figyeli. Itt naponta tanúságot kell tennünk a magyar kultúra fölényes értékéről. Be kell bizonyítanunk azt, hogy aki ehhez a kultúrához csatlakozik, aki ebben részes, az egyúttal az európai széliem részese is. A kolozsvári Nemzeti Szinház a múltban Is melegágya volt az egyetemes magyar színművészeinek. Most arra kell gondolnia a szinház minden tagjának, hogy ő az egyetemes magyar művészet katonája. Majd igy folytatta: — örömmel állapítom megţ azt is, hogy a kolozsvári Nemzeti Szinház átérzi abbeli hivatását is, hogy egyéni, saját hangját is kell hallatnia, vagyis nemcsak egyszerű visszhangja akar lenni a fővárosi színházaknak. Éppen a napokban Igazolta ezt be egy eredeti bemutató. A kolozsvári Nemzeti Szinház annál jobban teljesíti hivatását, minél több eredeti tehetséget mutat be. örvendetes lenne, ha e színházon keresztül az ország egyre több és több uj Írót ismerhetne meg. Utat kell nyitni az uj magyar tehetségeknek, akik között egyre több erdélyi akad. Ezután a kolozsvári Nemzeti Szinház zeneművészeti feladatairól beszélt vitéz Haász Aladár dr. — Erdély gazdag tárháza a magyar, motívuma, igazi népi eredetű zenének — mondotta. — Az erdélyi gyűjtések világhírre tettek szert már s ez azt igazolja, hogy még további gazdag lehetőségeink vannak. A hazai és külföldi bemutatókon kívül ezen a réven is gazdagodni fog az uj magyar zeneművészet bátor és friss munkáival. A szinház csak akkor töltheti be hivatását, ha a vezetőség és minden egyes tag át van hatva attól a fölemelő tudattól, hogy amikor egymásnak segítenek, ugyanakkor azon munkálkodnak, hogy győzelemre juttassák a magymr kultúrát, a küzdő namaotot, amely Hidy Franciska, Tompa Sándor, Czopán Flóra és Várady Rudolf kapta az idén Kemény Sános serleggyürüjét és a Szenlgyörayi-emlékérmet fogpaszta vakító fehér fogakról, üde é% tiszta leheletről gondoskodik. Magyar készítmény,-•r™'- ■ ■ minden téren meghozza, az áldozatot, hagy a magyar nemzet győztesen kerüljön ki. a világ színpadán folyó nagy küzdelemből — fejezte be megnyitó beszédét vitéz Haász Aladár dr. Ezután bejelentette, hogy’ Kemény János báró főigazgató az erdélyi magyar színjátszás 150. évfordulója alkalmából vándorserleget alapitól't és ajándékozott a kolozsvári Nemzeti Színháznak. A serleget a színház őrzi, a jutalomban részesültek nevét a serlegre vésik és a követlcezö évad folyamán a Nemzeti Színház serleg gyűrűjét viselhetik. Bejelentette azt is, hogy Kolozsvár városa a Nemzeti Színháznál teljesített jellemszinészi munka jutalmazására Szentgyörgyi István-emlékérmet alapított. A jutalmak kiosztása tárgyában összeült bizottság a báró Kemény János főigazgató által alapított serlegjutalmat Hidy Franciska operai tagnak és Tompa Sándor prózai tagnak ítélte oda az elmúlt évadban teljesített kimagasló munkájuk jutalmáért. Nevüket a serlegen megörökítik s az elismerés látható jeleként az évad folyamán a Nemzeti Szinház serleggyürüjét viselhetik. A Szentgyörgyi István-emlékérmet Czopán Flórának és Váradi Rudolfnak Ítélte a bizottság, mint akik a legtökéletesebb jellem alakításokkal szerepéitek az elmúlt évadban. Vitéz Páll Gábor dr. a kolozsvári Vöröskereszt Hadi« kórház uj megbízottja Kolozsvár, november 15. Minden Vörös- kereszt hadikórházban a parancsnokság mellett működik egy szerv, amely a hadikórház vezetősége és a polgári hatóságok, de főleg a vöröskeresztes szervezetek között a szoros kapcsolatot tartja fenn. Az erdélyi Vöröskereszt hadikórházak kitűnő felszerelése és berendezése lehetővé teszi azt, hogy ez a szerv feladatát közmegelégedésre teljesítse. A kolozsvári 316. sz. Vöröskereszt Hadikórházban e szerv vezetését dr. vitéz Páll Gábor egyetemi tfcnár vette át. Szombaton délelőtt dr. Jelen Gyula vö- röskereszt-fömegbizott és dr. Mester Gábor kórházparancsnok jelenlétében meg is történt a Vöröskereszt megbízotti tisztségbe való beiktatása. Vitéz Páll Gábor professzor igen nagy lelkesedéssel és ügyszeretettel tájékoztatást kért a hadikórház folyó ügyeiről és megoldandó kérdéseiről. A kórház megtekintése után elismerését fejezte ki dr. Mester Gábor orvosfőhadnagy, kőrházparancsnoknak a látottak felett, majd egyes sebesültek kezelése felől behatóan érdeklődött és érdekükhen szakmegbeszélést tartott az osztályvezető orvosokkal. Távozásakor kijelentette a professzor, hogy minden erejével segíteni fogja a Magyar Vöröskereszt nagy nemzeti céljait. Biszmeneftel mepeífe mag a helyőrség Kassa hazatérésének ötödik évfordulóját Kassa, november 15. (MTI). A kassal helyőrség vasárnap délelőtt díszszemlével ünnepelte meg Kassa város hazatérésének ötödik évfordulóját. Reggel valamennyi felekezet templomában istentisztelet volt. Szentmise után vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke megszemlélte a helyőrség alakulatait, majd megkezdődött a diszmenet. A díszszemle után a honvédvezérkar főnöke a Dómhoz ment és ott a „Himnusz,“, majd a „Rákóczi- induló“ hangjai mellett a honvédség nevében megkoszorúzta a Dóm fafcîba fltesztetl Rákócíá-emléktáblát.
