Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-29 / 220. szám

5 senili 2 943 szeptember 29 'Btl DA PfiOfT pahlambmt -extsaw Ara IG ílllér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 220. S Z A M ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAITOK: 7L SZ, KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA BERLINBEN VALÓSZÍNŰNEK TARTJÁK A KELETI ÂRCVONAL KÖZELI MEGSZILÁRDULÁSÁT A Dnyeperen áttöri csapatokat megsemmisíti a német haderő Délolaszországban az angolszászok u$ csapatokat szállítottak partra A németek elfoglallak Spalafol és ICorfu szigetét Hitler vezér táviratban közölte Mussolinivel, hogy a Német Birodalom elismeri a fasiszta köztársasági kormányt A HAROMHATALMI EGYEZMÉNY alá­írásának évfordulóján közölték azt a tényt, hogy a fasiszta köztársasági kormány még szeptember 25-én megtartotta első alakuló ülését Északolaszország egyik városában s hogy ebből az alkalomból Hitler, mint a Német Birodalom vezére a német kormány nevében közölte, hogy a Német Birodalom elismerte a Mussolini-kormányt. A német sajtó egyértelműen megállapít­ja, hogy a hároinhatalml szerződést, annak fennállását a legújabb olaszországi politikai események nem érintették és az Változatlan erővel érvényben van. Ezt hangoztatták az évfordulón elhangzott beszédek és az egyez­ményt aláiró államok vezetői között vál­tott táviratok. Egyértelműen megállapítják ezek a megnyilatkozások, hogy a háromha­talmi szerződés államai minden erőiket lat­ba vetik a végső győzelem érdekében. Ribbentrop német külügyminiszter mint a szerződést aláiró államok leghatalmasabbi- kának szószólója, hangoztatta, hogy az alá­írók tisztában voltak azzal, hogy aláírásuk szent szövetséget, legfelsőbb elkötelezettsé­get jelent és egy nap a legteljesebb harci próbatételt is meg fogja követelni. Az alá­írással a kényszerszerzödésekkel igazságta­lanul háttérbe szorított népek bejelentették az élethez való jogukat, azt az elemi igényü­ket, hogy életszükségleteiket az őket meg­illető térségekben biztosítsák, azokkal a népekkel szemben, amelyek földünk legna­gyobb részeit és értékeit bírják, azt a ma­guk részére nem is tudják kihasználni s csak hamisítatlan imperializmusuk az oka, hogy nem hajlandók ezt a többi népekkel meg­oldani. így került sor a mai nagy birkózás­ra, amely a hármasegyezményben szövetke­zett államok jövőjét nemzedékekre kihatóan dönti el. Keleten Japánt akarják megaka­dályozni egy olyan terület elrendezésében, amelyben Angliának és Amerikának sem földrajzi, sem néprajzi tekintetben nincs ke­resnivalója, addig a mi világunkban pedig Anglia és Amerika, egyrészt, Oroszország másrészt önző okokból és mindegyik a maga részére egyedül Európát akarja meghódí­tani. Hóditó céljukat természetesen — folytatta Ribbentrop külügyminiszter rádióbeszédében — mindenféle szólásokkal cifrázzák körül, s az európai népek fölszabadításáról és föld­részünk demokratikus vívmányokkal való boldogitásáról beszélnek, az igazi cél azon­ban az uralkodás és a lakosság szolgasorsba való döntése. Hogy milyen gonosz és ke­gyetlen a céljuk és módszerük, leleplezte nemrégiben Svájcban egy amerikai diplo­ma,ta, aki ezt mondotta: „A mostani háború soha vissza nem térő atkáimul szolgál arra, hogy az amerikai kiviteli ipart megszaba­dítsuk a világpiacon az európai versenytárs­tól, Katonai hadviselés elmén az európai | Ipari és kikötővárosokat bombázásokkal ala­posan szét kell lövetni és Így versenyképes­ségüket hosszú időre kikapcsolni, így lehet a legjobban kiküszöbölni számunkra a mun­kanélküliséget és azokat a szociális nehéz­ségeket, amelyekkel Amerika a háború vé­gén fog szembenállói.“ Eddig szó! a nyilat­kozat, vagyis másszóval azt jelenti, hogy az európai munkásokat munkahelyük megsem­misítésével munkanélkülivé és az angolszász nagytőke kényszerszolgáivá kell tenni. Az a ráfogás tehát, hogy a hármasegyez­mény hatalmai akarnak a világ urai lenni, az ellenséges hírverés legostobább hazugsá­gai közé tartozik. Megállapította a német külügyminiszter, hogy Szovjetoroszország 20 éven át készí­tette elő hadjáratát s a német közbelépés csak néhány héttel előzte meg a megindí­tandó bolsevista hullámot. A német véderő, amely gátat vetett ennek az áradatnak, nem teszi le addig a fegyvert, amig a szovjet veszedelmet véglegesen el nem hárítja Eu­rópa felől. Az angolszászok támogatják ezt az Európa ellen irányuló bolsevista táma­dást, noha az siker esetén számukra is sze­rencsétlenséget jelentene és saját népük is ráeszmélne, hogy Európát csak Németország és szövetségesei őrizték. Ribbentrop ezután az olaszországi esemé­nyeket vázolta s megállapította, hogy Ba- doglio és kormánya nagyon rossz üzletet csinált, mivel az ellenséges országok már mostan nyiltan hirdetik az afrikai olasz gyarmatok elkobzását s részben nyiltan, részben burkoltan Olaszország szétdarabo- lását. Ez az árulók megszokott sorsa s vilá­gosan mutatja, mit várhat egy nép, amely azt hiszi, hogy ebben az élethalálharcban bárki másra számíthat, mint önmaga és szö­vetségesei erejére. Olaszország Ducéja kiszabadítása Után or­szága ügyeinek intézését ismét a maga erős kezébe vette s kijelentette, hogy a hármas- egyezmény változatlanul Olaszországra is érvényben van. Ma a hámiasegyezmény megkötésének harmadik évfordulóján meg­állapítható, hogy az egyezmény minden irányban bevált. Kemény háborús év van mögöttünk — folytatta Ribbentrop — súlyos harcok esztendeje, amelyben jelentős sike­reink voltak, a visszaesések sem hiányoz­tak, miként az ilyen gigászi harcban ter­mészetes is. Vázolta azokat az álmokat és terveket, amelyeket az ellenséges táborban szőnek s hangsúlyozta, hogy az ilyen hírverés ter­méketlen talajra talál Németországban és a szövetséges államokban, amelyeknek had­ereje egyre elszántabb, hogy a végső gyö- ze’emért a legnagyobb áldozatot is meg­hozza. — Érhetnek még kemény csapások, de ka­tonáink erejük tudatában eddig soha nem látott fanatizmussal harcolnak majd Európa védőfalain. Sem a bolseviklek, sem az ango­lok és a,z amerikaiak nem fogják Európát soha meghódítani és Kelet-Azslát sem ra­gadják ki újból Japán kezéből. Sőt, kato­náink merész támadó szelleme az elkövet­kező harcokban is döntő lesz. Csapataink újból és újból megtámadják az ellenséget és olyan megsemmisítő csapásokat mérnek rá, hogy egy napon elege lesz abból a háború­ból. amelyet előidézett. Hogy a miénk lesz a győzelem, abban mélységesen hiszünk. — Ma, az egyezmény harmadik évforduló­ján tekintsünk a legnagyobb büszkeséggel hadseregünkre, páratlan hőstetteire, sora­kozzunk újból elszánt hűséggel a Führer kórül és legyünk készen a legvégső áldo­zatra is a győzelemért és népünk jövőjéért -- fejezte be beszédét Ribbentrop. * A HARCTEREKEN teljes erővel tart to­vább a kemény birkózás a szembenálló ha erők között. A keleti arcvoualon a Szov­jet tovább folytatja erőfeszítéseit azzal a ' Kkal. hogy még az esős, idc-zak vég­leges beállta előtt áttörési eredményeket* csikarjon ki s valahol megingassa a német arcvonalat. Ezt a szándékát a német had- vezetöség a legerédményésébbáh hiusitja meg s erélyes ellenakciókkal továbbra is kemény veszteségeket okoz a bolsevisták­nak. Tájékozott, német katonai körökben, amint a Német Távirati Iroda Berlinből je­lenti, bizakodóan Ítélik meg a helyzetet. Állásfoglalásukból arra következtetnek, hogy a középső és a déli szakaszon az el­szakadási mozdulatok nagyjából közelednek befejezésükhöz és igy az arcvonal megszi­lárdulása várható. A déli szakaszon a harcok súlypontja Zaporozséuál van, ahol az oroszok ered­ménytelenül igyekeznek újonnan bevetett kötelékekkel a front áttörésére. Sikertele­nek a Dnyeper nyugati partja egyes pont­jainak megszerzésére irányuló hadművele­teik is. Ha egyes csapataik át is jutnak a folyón, nem tudják magukat addig tartani, amig megfelelő támaszpontokat építhetné­nek ki és igy rendszerint megsemmisülés vár reájuk, A németek a Dnyeper középső folyásának keleti partján lévő hídfőket szi­lárdan tartják s az azok ellen irányuló tá­madásokat visszaverték. A nyugati partra átkerült nem jelentékeny csapatokkal még tartanak a harcok. Szmolenszk és Roszlavl között jó ered­ményeket értek el az ott működő egységek, amelyek a legkorszerűbb elhárító fegyve­rekkel rendelkeznek. Nemcsak megállítot­ták a szovjet támadásokat, hanem a leg­utóbbi 10 nap alatt több ellenséges hadosz­tályt vertek szét és 800-nál több páncélost pusztítottak el. Demidov térségében a legutóbbi napok súlyos harcaiban egyetlen német hadosztály 2 szovjet lövészhadosztályt és páncélos dandárt, több páncélos ezredet és más, nem­régiben kiegészített gyalogos kötelékeket morzsolt fel és ellentámadással visszaszer­zett egy rendkívül fontos közlekedési út­vonalat. A Keleten végrehajtott német mozdula­tokkal kapcsolatban Londonban — jelenti Stockholmból a Magyar Távirati Iroda —* azt állapítják meg, hogy a német arcvonal- röiddltések nagyszámú hadosztályt szaba­dítanak fel « ezeket a német hadvezetés Dél- és Nyugat-Európában tudja bevetni. A londoni lapok egy része éppen ezért sür­geti, hogy az angolszászok délen és nyuga­ton kezdjenek minél előbb nagyobb vállal­kozásba. A News Chronicle hangsúlyozza, hogy nem halogatható tovább a nyugaton végrehajtandó döntő csapás s a legfonto­sabb teendő, hogy minden erővel létrehoz­zák a támadást, mielőtt a németek meg- valósitiiatnák tereiket te paggobb erőkkel szállnának szembe nyugaton a szövetsége­sekkel. DÉLOLASZORSZAGBÓL a német hiva­talos jelentés az angol-amerikai nyomás lé­nyege« erősödéséről számol be. Az angol­szászok uj erőket szállítottak partra. A sa- lernói térségben a német csapatok vissza­verték a támadást, Délkeletolaszországban a-*'“ ohne visszavonultak é= kiürítették Fog' giát. Kesselring tábornagy hadseregének jobb szárnya jelenleg a Nápoly előtt húzódó he­gyekre támaszkodik, mig bal szárnya a he­gyi állások által alkotott tengely körül lassan visszavonul. Alexander tábornok hadseregének jobb szárnya viszont a Fog­gia felöl visszavonuló német csapatokat követi A Német Távirati Iroda jelentése meg­állapítja, hogy az angolszászok támadását több esetben ellentámadással és súlyos veszteségek okozásával visszaverték, mig máshol az elszakadó mozdulatok következ­tében az ellenség erős tüzérségi és repülő előkészítés után csak a levegőbe csapott, mert a német harccsoportok Időközben ész­revétlenül visszavonultak és a déli Appeni- nek hegyeiben kedvező állásban helyezked­tek el. Dalmáciában a Badoglio-csapa.tck és a kommunista bandák elleni harcok eredmé­nyesen folynak. A német csapatok elfoglal­ták Spalatót. Korfu-szigetét a partraszálló németek el­foglalták és az ottlévö Badoglio-párti csa­patokat megsemmisítették, részben pedig foglyul ejtették. ■£. A MOSZKVAI HARMAS ÉRTEKEZLE­TEN az Egyesült-Államokat most már bi­zonyosan Hull külügyi államtitkár fogja képviselni. Hull jelenleg szabadságra ment, hogy teljes nyugalommal készíthesse elő moszkvai útját. A washingtoni hirek hang­súlyozzák, hogy személyes jelenlétére fel­tétlenül szükség van, noha magas kora —* Hull 72 éves — nehézzé teszi a hosszú utat. Washingtoni körökben azonban rámutatnak arra, mind nyilvánvalóbbá válik, hogy Moszkvában rendkívül kényes problémákat kell megoldani. Churchill Begwerbroock lordot bízta meg azzal, hogy egyengesse a Roosevelt—Chur­chill—Sztálin találkozó útját. Még egyelőre nem tudják, hogy Beawerbroock először Moszkvába, vágj' pedig Washingtonba uta- zik-6. Az angol sajtóban máris aggodalmak merülnek fel aziránt, hogy a moszkvai ér­tekezleten Sztálin lesz a döntő tényező'. Ilyen értelemben ir a Sfere cirnü lap. Chur­chill beszéde világosan megmutatta, hogy a második arcvonal iránti követelés egye­nesen és főképpen Sztálintól származik s ö azt többlzben személyesen kifejezte az an­gol miniszterelnök előtt és a Roosevelthez intézett üzenetekben. Az angolszászok ed­digi teljesítményei egyáltalában nem elégí­tik ki a moszkvai köröket. A Sferenek egyébképpen az a véleménye, hogj' az an­golszászoknak teljesitenlök kell az Euró­pára vonatkozó szovjet igényeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom