Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-02 / 198. szám
KmBmUtfjm Mnvásió Elmer Davis, az amerikai háborús tájékoztató hivatal vezetője nemrégiben elhangzott nyilatkozatában leszögezte, hogy Szicília megszállása csak előjátéka az angolszászok háborús erőfeszítésének, mert a végső cél a nyugateurópai nagy invázió marad, amivel döntő ütést lehet Németországra mérni. Céltalan és felesleges volna az angolszászok európai inváziós pártraszállásá- nak számtalan lehetőségét végigvizsgál- gátni. Európa, vagy amint az utóbbi időben a német hírszolgálat nevezni szokta, a „Festung Európa“ partvonala Norvégiától az Egei-tengerig olyan változatos, az előnyök, hátrányok és adottságok annyira különbözőek, hogy még jóslásokba sem volna szerencsés dolog bocsátkozni. Az utóbbiakban legfeljebb arra szorítkozhatunk, hogy röviden számbavesszük azokat a tényezőket, amelyek katonai szempontból meghatározzák az inváziós partraszállást és idézzük a két fél erre vonatkozó véleményeit. Idegen kontinensen háborút viselni rendkívül nehéz feladat. Itt mindenekelőtt kiváló emberanyagra van szükség. Ez azonban még csak előfeltétel. A két legfontosabb tényező, az anyag és az utánszállitás. Az inváziós hadművelet sikere vagy bukása tulajdonképen ezen a két tényezőn fordul meg. Az inváziós hadműveleteknél a katonai tudomány egymástól élesen elhatárolt és könnyen elválasztható szakaszokat különböztet meg. I. Az áthajózásra szánt csapatoknak gyülekeztetéhe és a szállításra szánt hajóegységek összevonása. Ez mindenekelőtt idő kérdése. Különösebb nehézségei nincsenek, ha elegendő csapategység és szállítóeszköz áll rendelkezésre. Miután a siker egyik feltétele a meglepetés, az inváziós csapatok készülődéseit biztosítani kell az ellenséges hírszerzők és a légi felderítés ellen. Természetesen nagy tömegeket és jelentős hajóparkot elrejteni, különösen hosszabb ideig, meglehetősen nehéz dolog. Ennek megkönnj itésére az illető part sávot és országrészt rendszerint polgárilag ki sz' kts k üríteni. II. A tengeri szállítás is nehéz kérdés. Ha rendelkezésre áll a megfelelő hajótér, akkor a legfontosabb kérdés ennél a szakasznál a biztosítás. Ez annál nehezebb, minél hosszabb a tengeri ut. Egyetlen hajóutvonalat biztosítani azonban nem elegendő. A nagy tömeg szállítása széles sáv biztosítását követeli meg. Ezt a sávot biztosítani kell levegőben, vizen és viz alatt. Ehhez pedig fölényes erő szükséges. Az angolszászok nyilvánosságra került számításai szerint egy katona szállítására 12 tonna, ha Amerikából jön, 15 tonna hajótér szükséges. Ha két millió főnyi inváziós hadsereget veszünk alapul, akkor 24—30 milliós hajótér volna szükséges. Ezen felül jönne a hadieszközök, apyag szállításához szükséges, ugyancsak tekintélyes hajótér. Erre a szinte elképzelhetetlenül nagy hajótérre azonban nem egyszerre van szükség, mert a szállítások lépcsőzetesen történnek. A hajóteret azonban túlságosan nem lehet csökkenteni, mert ha kis erőket tesznek partra, akkor a támadás kudarca előre bizonyos. III. Ellenséges parton a partraszállás és a hadműveletbe megkezdéséhez szükséges tér kézbevétele és biztosítása, azaz hidfőalkotás. Ez az egyik döntő fázis. Ennél rendkívül fontos a megfelelő tüzérségi és légi támogatás. A szicíliai partraszállás sikerének egyik és legfőbb oka éppen/ az angolszászok jelentős légifölénye és hadihajóinak tüze volt. Katonai szakírók megállapítása szerint az a hadászati hídfő,v amelyekről az inváziós hadműveleteket meg lehet kezdeni, legalább ötven-hatvan kilométer mély és száz-százhusz kilométer széles kell, hogy legyen. Tehál közel kétszáz kilométer hosszú arcvonalszakasszal kell számolni, különösen ha meggondoljuk, hogy a hadászati hídfőben lévő csapatoknak az ellenség összpontosított, heves támadását kell elviselniük. Még nehezebbé teszi a helyzetet, hogy a partraszálló félnek meg kell osztania légierejét tengeren érkező hajóegységeinek biztosítása és már a parton harcoló csapatainak támogatása között. Ennek a szakasznak lényeges feladatai tehát: védelem és biztosítás. IV. A partraszálló egységeket csoportosítani kell, biztosítva az utánszállitást emberben és anyagban. Ehhez ismét fölényes légierő és hajóhad szükséges, A partraszállónak számolnia kell azzal, hogy mindent szállítás utján- kell megszereznie; sem vasúti, vonalak, sem gördülő anyag, élelmiszer vagy üzemanyag nem fog rendelkezésére állani, mert ellenfele idejében gon-, doskodik az érintett terület kiürítéséről, az anyag elszállításáról, vagy elpusztításáról. V. A hadászati hídfő kiszélesítése úgynevezett operációs bázissá és az ebből elindított hadmozdulatokkal a döntés kicsikarása. Mint látjuk a partraszállónak, különösen, ha erős ellenfélről' van szó, igen nagy nehézségekkel kell számolnia, s fel kell készülnie arra, hogy kockázatos hadműveletbe kezd, mert hiszen az invázió meghiúsítása majdnem minden esetben katasztrofális katonai vereséghez vezet s alig számolhat azzal, már csak lélektani okokból sem, hogy inváziónál egyszer már visszavert csapataiban lesz mégegyszer annyi erő, hogy támadásra hajszolhassa őket. Ennek ellenére h katonai szakértőknek szinte egyhangú véleménye ez: számolni lehet azzal, hogy az angolszászok rövidesen megkísérlik a döntő támadást az európai szárazföld ellen, Németország katonai erejének megsemmisítésére. A tervezett invázióra vonatkozóan a propagandaforrásokon kivül, az angolszászok nem nagyon nyilatkoznak, ami, katonai műveletről lévén szó, érthető is. A tájékozott körök legfeljebb annyit jegyeznek meg, hogy akkor kísérlik meg az inváziót, amikor elegendő erővel tudnak támadni. A német sajtóban, különösen a szicíliai hadjárat elemzésével kapcsolatosan megjelent tanulmányokból azonban valamennyire következteni lehet a védő fél: Németország elgondolásaira. Heinz Bongartz, a kitűnő német katonai szakiró, a „Das (Reich“ egyik utóbbi számában irt cikkében foglalkozik az invázió lehetőségeivel. A szicíliai hadjáratból kiindulva megállapítja, hogy az Európa szárazföldjén való partraszállás feltételeit semmi körülmények között sem lehet azonosnak venni Szicíliával. Szicíliában döntő tényezőnek- bizonyult a légi és tengeri flotta fölénye. Ezeknek ebben az esetben közeli támaszpontok állottak rendelkezésre. A vadászrepülők, melyeknek hatósugara közismerten rövid, Máltáról szállottak fel s a flotta a harcok döntő szakaszaiban mindenütt támogathatta messzehordó ágyúinak tü- zével a szárazföldi csapatokat. Bongartz különösen a légifölény fontosságát hangsúlyozza ki s ebből kiindulva veti fel a kérdést,, hogy hol szállhatnának partra aránylag kedvező körülmények között az angolszászok. Mindjárt bevezetőül megállapítja, hogy Itália, tekintve azt a célt, hogy Németországot akarják megsemmisíteni, nem nagyon jön tekintetbe. (A Pó-vanal megerősítése és a Brenner-vonal mind valószínűtlenné teszik, hogy ezen az Utón eh lehessen hatolni Németország szivéig.) , Ha az ellenség a légifölény birtokában óhajt támadni, mindenekelőtt a Csatorna partvidéke jönne számításba. Az angol anyaország közeli, kitűnő támaszpont lenne s a flotta számára is biztosítaná a rövid ut és biztos kikötő, tehát biztos szállítás lehetőségét. Bongartz ezután rámutat arra, hogy a németek számolva 'ezzel a lehetőséggel, az „Atlantik Wall“-t, a nyugati tengerparti erődrendszert ezen a tájon különösén erősen kiépítették. A légvédelem, a tüzérség minden ereje arra összpontosul, hogy az esetleg lelvonuló ellenséges hadi- és szállitóhajókat már akkor .megsemmisítsék, amikor a támadás még kezdeti állapotában van. Más partrészeken, ahol nem nasznál- hatnak közeli támaszpontokat az tngoi- szászok, a légifölény kivívása kétséges. A repülőgépeket itt anyahajókkal keli az inváziós terület közelébe szállítani. Már pedig a repülőgéphordozok aránylag csak kevés gépet tudnak szállítani s annyi anyahajót aligha lehet összpontosítani, amivel, szárazföldi repülőterekkel rendelkező ellenféllel szemben, ki ie hetne vívni a légifölényt. Az inváziónál a fentemütet+ szakiró 50—60 hadosztállyal számol. Ezek szállítására hétmillió tonna hajóteret tart szükségesnek. Felteszi a kérdést, hogy vájjon repülőgéphordozókkal lehet-e elegendő repülőgépet az inváziós helyre juttatni, hogy az utánpótlási vonalat biztosítsák és a harcoló csapatokat is támogassák. „Az angol-amerikai inváziós-stratégia a nyugateurópai partvonalon az előtt az alternativa előtt áll, hogy vagy teljes repülöbiziositással, összevont tengeri és' szárazföldi erőkkel a Csatorna partján kísérli meg a partraszállást a lehető legerősebb elhárítás ellen, vagy megkísérli ‘csekélyebb léoi támogatással olyan helyen az inváziót, ahol a parivédelmét gyöngébbnek gondolja“ — vonja le a végső következtetéseket Bongartz. A másik inváziós elgondolás a Balkánt szemeli ki jqvendő hadszíntérül. A német szakvélemény ezzel kapcsolatosan megállapítja, (Gerhart Herrmann cikkét idézzük a „Das Reich“-bői), hogy a Balkán természetes erőd. A Karsztök, Epi- rusz, Pindosz, Peloponnézosz s a Balkán hegyei mind nagyméretékben akadályozzák az inváziót. A cikkíró, aki a lap egyik délkeleteurópai szakértője, megállapítja, hogy az utóbbi években jelentősen megváltozott a helyzet ezen a tájon. Eddig Dél- keleteurópa szabad préda volt. A kis államoknak nem volt lehetősége korszerű hadsereg kiépítésére s a széthúzó érdekek különböző táborokba lökték a délkeleteurópai térség népeit. Ma azonban, állapítja meg a német szakiró, más a helyzet. E térség népei Németország mellett állanak, megértvén a földrajzi szükségesség követelményeit s az egységes német szervezés s a német haderő Szófia, szept. 1. (MTI) A bolgár nemzeti gyász tovább tart. Boris király ravatalához hosszú, tömött sorokban zarándokolnak az emberek, hogy utoljára láthassák és érinthessék szeretett uralkodójukat. Hétfőtől összesen 60.000 ember vonult el a ravatal előtt. A zarándoklás egészen a temetés napjáig tart. A koszorúk száma állandóan emelkedik. A bolgár hivatalos lap keddi számában közölték a cár haláláról felvett hivatalos jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvben feltönte- tlk a halált okozó betegséget is. A Szófiába hivott német orvostanárok hétfőn visszatértek Németországba. A nemzeti gyász következtében ellanybult a figyelem a nemzetközi események iránt. A katonai és politikai fejleményekről szóló hírek a lapokban hátul, eldugva jelennek meg. Előreláthatólag ez igy is marad egészen a temetésig és az első gond azután is Bulgária A „Neue Ordnung“ című Zágrábban megjelenő németnyelvű hetilap legújabb számából idézzük az alábbi bukaresti keltezésű cikket. A Bukaresttől északnyugatra fekvő Ma- nesti vidékén nemrégiben 98—99 százalék metánt tartalmazó földgázt találtak s igy annak kétannyi fütöértéke van, mint a közönséges vi’ágitógáznak. Ezt a földgázelö- fordulást, amely Bukarest szükséglétét három évre fedezi, most ki fogjál? használni. A román államvasutak Manestitöl egészen a főváros határáig földgázvezetéket fektettek le, mig a bukaresti városi gáz- és villamosmüvek három hónapja dolgozik a városban a gázvezetékhálózat lefektetésén s‘jelenleg mintegy tíz kilométer hosszú hálózat már készen is van. A városi gázüzem kötelezte magát, hogy négy hónapon belül annyi háztartást és üzemet kapcsol be, hogy évi 120 ezer tonna nyersolajat (pakura) lehet megtakarítani és fordíthatnak háborús szükségletekre. Mivel azonban a Manestinél lévő gázelö- fordulás csak három évre fedezi a román főváros szükségletét, ezeknek a forrásoknak a kimerülése idejére Bukarestet vezetékkel kötik össze a hatalmas erdélyi gázmezőkkel. Ezek az erdélyi gázforrások olyan óriásiak, hogy Bukarest szükségletét hozzávetőleges számítás szerint ezer esztendőre fedezni tudják. Je’enleg ezekből a gázkutakból Med- gyest, Segesvárt, Tordát, Nagyszebeni és Brassót látják el s ezen az utón jelentős olaj, fa és szén megtakarítást érnek el. A román elgondolás szerint a bukaresti csővezetéket a Medgyes környéki kutakhoz fogják kapcsolni. Erdély földgáztartaléka (Magyarország és Románia területén), melynek nagyobb része román terü'etre esik, a szakemberek mintegy hatszáz milliárd köbméterre becsülik. Az erdélyi földgáznál mintegy 1000 köbméter felel meg egy tonna kőolajnak. Csak, ha ezeket a számokat összevetjük, akkor tudjuk felmérni, milyen hihetetlen földalatti gazdagság rejlik az erdélyi medencében. Több évszázadra való tartalék rejlik a föld mélyén. Az eddig nyersolajjal fütött kemencéket, 1943. Í2EPIEAÍBER 2 jelentékeny támogatása mellett, tekintélyes erőt képvisel. A katonailag egységesen megszervezett térség, a maga közel ötvenmilliós embertömegével s az ennek megfelelő korszerű hadseregekkel, már a német haderő támogatása nélkül is döntő tényező a rendkívül kedvező földrajzi adottságok közepette s mégin- kább az, hiszen a németek hadigépezete is rendelkezésre áll — zárja le következtetéseit Herrmann. Annyi bizonyos, hogy azok a hadműveletek, amik minden valószínűség szerint a közeli jövőben megindulnak, döntővé válnak a háború sorsára. Mindkét fél, erejének minden megfeszítésével felkészült s igyekezett minden lehetőséget és esélyt eleve számbavenni. Meglepetéssel, hirtelen lerohanássál, vagy órák, napok, akár heteken belüli megsemmisítő visszaverésével számolni aligha lehet. A harc nehéz lesz és hosszú s talán olyan tényezők fogják eldönteni, amikkel előre számolni még nem is tudunk. (n. e.) uj államvezetése lesz. Mig e kérdés megnyugtató megoldást nem nyer, addig a politikai közvélemény kikapcsolódik a nemzetközi eseményekből. A bolgárpk tisztában vannak az őket ért veszteség nagyságával. Tudják, hogy Boris cár volt az egyetlen, aki sorsdöntő időben összetartani és vezetni tudta őket. Csüggedés azonban seholsem tapasztalható. Bíznak abban, hogy a régensek és a kormány a Boris által kiadott irányban tovább tudják folytatni azt a békés és határozott politikát, amely átvezette az országot a háborún. Nagy a bizalom a gyermek királyban, aki az egyesitett Bulgária jelképe és a dinasztia sikeres politikájának letéteményese. Remélik, hogy majd befejezheti atyja dicsőséggel megkezdett müvét. Filov miniszterelnök fogadta a volt miniszterelnököket, akikkel a pillanatnyi helyzet különböző kérdéseiről tanácskozott. Ipari üzemeket ezentúl földgázzal fütik, viszont tartaléknak még mindig megmarad a nyersolajfütés lehetősége. Az üzemek kihasználhatóságának mértéke ezzel mintegy harminc százalékkal növekedni fog. A földgázzal hajtott gőzturbinák hajtják a dinamókat, amik az elektromos áramot termelik. Ez a tény világit rá a legjobban a földgáz igazi lehetőségeire és felbecsülhetetlen értékére. Mivel az erdélyi földgázból mindössze hat milliárd köbmétert használtak fel, a szinte beláthatatlan fejlődési lehetőségek nyilván- va'óak. A románok Erdélyben jelenleg 45 szondával dolgoznak s az elmúlt évhez viszonyítva harminc százalékkal emelni tudták termelésüket. A romániai földgáz felhasználási adatai a következöek: 18 százalékot a háztartások, 0.3 százalékot a világítás, a fennmaradó részt ipari üzemek veszik igénybe. Ezek az arányok a szakemberek számításai szerint a következő tíz esztendőben Bukarest egész fűtését földgázra fogják beállítani s evvel jelentékeny megtakarítást fognak végrehajtani. Mór a napokban megjelenik Boldog Margit szentté avatásáról szó'ó pápai bulla Róma, szept. 1. (MTI) Mint a Vatikánvá- rosból jelentik, Arpádházi Boldog Margit szenttéavatási pere befejeződött és a Szentatya már alá is irta az idevonatkozó iratokat. Boldog Margit szentté avatása már a közeljövőben meg fog történni. Mint érdekességet említik meg a vatikáni jelentések, hogy Boldog Margitot nem a Szent Péter bazilikában fogják szentté avatni, hanem a háborús időkre való tekintettel pápai bullával. Ilymódon avatták szentté 1931-ben Albertus Magnust is. A vatikáni jelentések megemlítik még, hogy a szentté avatásról szóló pápai bulla már a közeli napokban megjelenik. JÓ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK Bulgária figyelmét teljesen a nemzeti gyász foglalja le Filov miniszterelnök újból tanácskozott a volt miniszterelnökökkel Bukarestbe vezetik az erdélyi földgázt Hatalmas román tervek az ókirálysági és erdélyi földgázmezők kincseinek kiaknázására