Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-29 / 195. szám

8 19 i3 A U G V S Z J V S 2 9 Csodálatos falu A falu mint településforma, mindig a tájból jegecesedik ki. Mindig egy külön kis világ. Mikrokozmosz: önmagából és a tájból merit, hogy akkumulátorként sűrítse mindazt, ami körüllengi őt tér­ben és időben. Ez a hatalmas falu is, amely szinte ajultan hever-itt a Jászság szivében, szenvedve az augusztusvég pállott hősé­gét, egy csöpp je a táj óceánjának. Csepp, amelyben a földnek, a Jászságnak voná­sai élesen sűrítve tükröződnek. Egy könyv sorai vezettek ide. Fodor Ferenc dr.-nak, a neves magyar geográ­fusnak nemrégen megjelent hatalmas monográfiája voit utitársam. Ez a könyv, szerzője szerint egyben földrajz, történelem, településtörténet és gazda­ságtörténet is. Éppen ezért, Írója szeré­nyen csak tájéletrajzi tanulmánynak nevezi, rábízva az olvasóra annak el­döntését, vájjon ez a különös geográfiai műfaj megállja-e a szakemberek bírála­tát és megérdemli-e a nagyközönség jó­indulatát. A Jászságról szól a több mint ötszáz oldalas munka. Munkamódszeré- berí és fölépítésében valóban úttörő e műfaj terén. íme, így mutatja be müvének szín­padát a szerző: A Jászság a köztudatban az Alföldön van, valójában azonban még nem igazi Alföld ez a táj. Nyugat felől a Tápióság magasabb, hullámos, homokos térszíne szorítja a Tiszához ezt a kis síksági öb­löt. Észak felől a Mátra és Bükk lábá­hoz simuló magas törmeléklejtő Vívó­dik el a Zagyvától a Sajóig. Ebben a lejtőben harmadkori tengeri lerakódá­sok vannak a felszínen. A Jászságban ezt a tengeri törmeléket magasan fedik már a jégkorszak törmelékei... A hegy­ség lábához simuló törmeléklejtőn ro­hannak le azok a vizek, a Galga, Zagyva, Gyöngyös, Tárná, amelyek a Jászságban hirtelen elvesztvén esésüket, hajdan az egész tájat egy hatalmas mocsárvilággá változtatták. Ä régen mocsaras, selymékes réteken még az elmúlt században is hatalmas gulyák, nyájak legeltek. A különös, 10.000 lakosnál is népesebb, villanyfény­ben csillogó, válóban csodálatos falunak hajdan mindene volt az állat, a jószág. Különös „magyar' Texas“ volt itt, csor­dákat terelő magyar cow-boyokkal, azaz rideg pásztorokkal, szegénylegényekkel. Ma csupán egynémely utcanév őrzi az ősi életforma emlékét. Igen, a jászladányi utcák szinte gro- teszkül szélesek, nem emberre szabva, inkább jószágra méretezve. Kövezett járda csak az egyik oldalukon van. Aki nem akar sáros lenni, az elmehet ott is, — mondotta egy nagybajuszu gazdaem­ber. A Marhahajtó ut végén ott, ahol ma a végeláthatatlan buzaóceán kezdődik, különös szobor áll. Úgy akadtam reá né­hány csenevész akác között. Magaster- metü pásztorembert ábrázol, birkabör bundával a hátán. Arca, törökös-magyar- dinári metszésű orrával, keményre pö­dört bajuszával elárulja, hogy nem erről a tájról mintázta őt alkotója. Nyakában ott lóg a pálinkás kulacs, meg a kenye­res tarisznya, lábainál bodrosgyapjas kisbárány s a fejét lábain nyugtató, fekvő kő puli. Kérdezősködésemre egy arra járó öreg ember elárulta, hogy ez a pásztor bizony Szent Vendel, a rét fiainak védszentje, aki már idestova nyolcvan esztendeje tartja távol a vészt bürgétől, marhától. Jobban megnézve, felfedeztem a szobor nyakában lógó kis kőkeresztet, egyedüli jelét annak, hogy nem laikus, hanem menybéli akol mellől való őkegyelme. Úgy hírlik, hogy nemrégiben a sze­gedi egyetem tudós magántanára meg is akarta venni ezt a bájosan profán szen­tet, de a község ragaszkodik hozzá még ma is, amikor már eltűntek a gulyák és a pásztorok is. A környék ismerői távoli tanyákon is tudnak ilyen szobrokról s talán nem lenne érdektelen, ha szakértő néprajzkutatóink megmentenék egy tűnő életformának ilyen emlékeit. A falu társadalmi középpontja kétség­telenül a beton artézi kút. A kútra járás itt nem egyszerű mindennapos munka, hanem fontos asszonyi probléma, szer­tartásos öltözködési előkészületeket igé­nyelve. A fülledt nyári éjszakában száz és száz kékhasu kancsó körül tereferél a fiatalság, különösen a szaporaszavu gyengébbik nem. Pergő locsogásuk mintha a belsőafrikai néger paiáverekkel tartana szellemi rokonságot. Az a lány, aki már gyorsan fordul a kútról lazaz kellőéi) meakoiaolyodottt eladósorba serdült, hiszen a jegyesek itt is inkább egymás ajkát lesik, mint a locsogó tömeget. Mostanában már olyan lány is akad; aki csak szalad a kútra, aztán bánatos szemmel bámul kelet felé, ahol a meotiszi mezőkön fiatal életek küzdenek, vállaikon a harcos örökség dicső terhével. Este. A mezszinü hold tétován bolyong a maroknyi akácosban, bőregér suhan az ereszek alatt. A gémeskut káváján lus­tán kúszik az álom. Csak a Zöld Ke­reszt fehérre meszelt házacskájában zeng vidám gyermekzsivaly. Pufók, aprócska magyarok hosszú sora várja a tejkiosz­tást. A közösség jóvoltából tej jár min- denik csöppségnek, aki arra rászorul. Édes illatú tej, meleg-állati szag dől a pitvarból. Juli néni, a tejbrigadéros, méri ott nagykanállal a folyékony éle­tet s az a kétkézre fogott csuprok ká­váján bugyborékoló kortyokban tűnik el az éhes szájacskákban. A rendelőszoba falán kis munka­grafikon, melynek fehér csatamezején riadtan hanyatlik a csecsemőhalandóság vörös görbéje az életet jelentő zéró felé. Sokezer magyar élet sorsát intézik itt s nincs falu a széles Jászföldön, ahol ne lenne zöld kereszt-ingyentej a csecse­mőnek, tápláló cukor az édesanyáknak. Az apokalipszis lovasait igy fékezi meg a tudomány és a szeretet. Ha valaki Ladányi látogatja, akkor feltétlenül ismernie kell a vetélytárs szomszédközséget: J ász-Alsószentgyör­gyöt is. Az már a Zagyva birodalma, bár olykor Ladány felől a Tisza is ellátogat ide, két viz közé fogva a községet. Ilyenkor csodálatosan megérti egymást a két falu s a szentgyörgyi elemisták vállvetve talicskázzák a földet a ladányi polgáristákkal. A Zagyva máskülönben sehogysem akarta megmutogatni magát nekem, mivelhogy medréből az utolsó csepp vizet is eltüntette az augusztusvég sivatagi forrósága. Millió kagyló üres héjjá beszél csupán a vízről, meg a falu intelligenciájának turacsónakjai, ame­lyek most megrepedezve szenvednek a fészerek homályában. Bezzeg az őszi és tavaszi esők után har­sogva rohan a viz a házak között, de ma többezer vagon földet mozgat meg éven­te az a hatalmas, csatornázási munka, amely a község határából elvezeti a Zagyva szeszélyes folyását, átvágva a kanyarok útvesztőit, nem kis bánatára a szentgyörgyi kajakosoknak. A szentgyörgylek büszkesége a Vadas­kert érdekes folySmenti szalagerdője. Még őriz valamit a hajdani Alföld lige- tes-szavannás tájarculatából. Az éger és fűz barátságos megértésben keveredik a nyírrel,' meg az Amerikából jött akáccal. Csak az aljnövényzetet aszalta zörgőre a kánikula, amely szinte kibirhatatlanná teszi a legkisebb mozgást is. Kerékpárom acélváza szinte ontja magából a meleget s az országút napraforgói riadtan kém­lelik az esőt rejtő nyugati láthatárt Esténként későig beszélgetünk a falu egyik lelkes gazdasági vezetőjével. Fe­hér asztal mellett vallatom észrevétlenül s lassanként kibontakozik ezeknek az óriás falvaknak minden sorsdöntő kér­dése. A beteges konzervativizmus, az alkalmazkodóképesség lassú üteme s a kezdeményező jóakaratot megölő gya­nakvás. — Aztán tudod, — mondja halkan házigazdám, kicsit bátortalanul, nehogy sértsen vele, — a végek miatt mindig elhanyagoltak bennünket egy kicsit. A testet a végtagokért... Elgondolkozom s válaszul egy kicsit a magunk mentségére Menenius Agrip- pát idézgetem, meg az édesanyát, aki mindig azt a fiát félti, aki legtávolabb van tőle . . . Szentgyörgy történetét olvasgatom. Mennyi riultbasüllyedt titkot halmozott fel ebben a könyvben a tudós szerző s mennyire ismernie kell a tűnt évszáza­dokat annak, aki a jelen képét rajzolja. 1484-ben még mint Gerla-Szentgyörgyöt említik a krónikák. A Gerla szó Békés megyében is sokszor előfordul s állítólag folyamtorkolatot jelent. Vájjon a mi Szamosuj várunk szlávos eredetű Gerla neve nem hasonló eredetü-e? A bizony­talan vízrajzi helyzet miatt gyakran változtatta helyét a község s volt idő, amikor a magas Zagyva-partba vágták putriszerü lakásaikat â szentgyörgyiek. Török dúlta, labanc pusztitotta sokáig a községet s csak az elmúlt század elején kezdett megindulni a gazdasági élet vér­keringése. Legbiztosabb jele ennek az a hat letelepedett görög, akiknek neve a község okirataiban is szerepek Mégis a jászok szép tornácos házait nem találjuk meg itt. Peremtáj ez már a Jászság testén s talán éppen ezért ér­dekes, sokszínű. Hatalmas barokk temploma hü mása a ladányinak. Elutánozták tőlünk — le­gyintenek a ladányiak s a legközelebbi árvízig kiásva tartják a csatabárdot. Ártatlan vetélkedés ez, több a haszon belőle, mint a kár, több a mosoly, mint a zsörtölődés. Hát igy zajlik az élet Ja- zoniában. Ifj. XANITJS JANOS dr. A humor fegyverével küzd az uj francia közélelmezési miniszter a feketepiac ellen Vichy és bizonyára egész Franciaország legfőbb beszédtémája a táplálkozás. Akár a Hotel des Ambassadeursben, a diplomaták szállójában, akár a Hotel de la Paix-ben, az újságírók főhadiszállásán» akár valan.'elyik elegáns teaszalónbau, vagy akár egy közön­séges bistrotban .fordul meg az. ember, első­sorban arról beszélnek, hogy hol lehet tűr­hetően vagy jól enni, hol árulnak fekete cigarettát, hol kapható még egy kis kölnivíz, vagy hol van az a bizonyos mesebeli tanya, ahol tojást, vajat vagy sajtot kaphat, aki nem sajnálja a fáradságot és a pénzt. Miként nem titok, hogy az élelmiszerjegyek ellenében járó hivatalos fejadag éppen csak az chenhalás ellen jó, Ugyanúgy köztudomású, hogy méregdrága áron és feketén még sok minden kapható. Természetesen azt is jól tudjuk. hogy a feketepiac a közélelmezés feladatát irtózatosan megnehezíti és anti­szociális, mert csak a nagypénzü ember vásárolhat tízszeres és húszszoros árom, inig a kisfizetésű polgár kénytelen egyre összébb- huzni az amugyis szorosra fűzött nadrág- szijját­A hatóságok drákói szigorral büntetik a feketepiac kufárjait és azokat is, akiket vevői minőségben érnek tetten- Csendőrök, rend­őrök ellenőrzik a batyuzókat, de a nagy szigornak még sincsen meg a kellő foga­natja s a zugforgalom élősdieit nem sikerült kipusztitani. Minden városban meg van, nem is egy példányban, az a bizonyos vendéglő, ahol csillagászati áron bár, de úgy étkezhet a háborús konjunktúra lovagja, mint a béke legszebb időszakában- Amikor mások órák- hosszat sorban állnak egy-egy liter kocsis­borért, jópénzért házhoz szállítják a márkás borokat, a legfinomabb pezsgőt, a vaüódi kávét s mindazt, ami szem-szájnak ingere. Laval kormányának most Bonnaföus köz­élelmezési miniszter személyében olyan tagja van, aki napi tizennyolc órát dolgozik, hogy biztosítsa az ország élelmezésének zavartalan menetét- Pillanatnyilag a kenvércsata ki­menetele a legfőbb gondja. Sajtóban, rádió­ban , és élőszóban emberfeletti munkát végez, hogy rábírja a gazdákat a gabona beszolgál- talására. Bonnafous ádázán küzd a közélelmezés legnagyobb ellensége, a feketepiac ellen. Ezt a harcot nemcsak a kormányhatalom minden eszközével, hanem a propaganda hatalmas erejével is folytatja. Ebbe a küzdelembe be­kapcsolta a humor fegyverét is, ami bizo­nyára egyedülálló a z.ugforgalom elleni ható­sági harc történelmében­A legkiválóbb francia karikaturisták közre­működésével kiadott egy ízlésesen kiállított albumot, mely a tréfa és a karikatúra segít­ségével igyekszik jobb belátásra bírni a feketepiac1 vevőit- A: füzet előszavában Bon­nafous. miniszter a nemzeti szolidaritásra hi­vatkozik s önfegyelmet kér polgáraitól, mig a kufároknak szigorú megtorlást ' helyez ki­látásba- Maurice Constantin-Weyer, a mi­niszter munkatársa, az album egyetlen cik­kében annyit mond, hogy „Amazok kötelet érdemelnek, nekünk meg huszonöt jár a becstelen fertályunkra“- Több cikk nincsen a füzetben, csak rajz és tréfa. Az első rész a bőség korszakáról szól, amikor a gourmand-ök az idei kacsának csak a ropogósra sült bőrét ették meg s a húsát a kutyának dobták oda, vagy amikor őnagy- sága friss tejet kért a fürdőkádba, mert a tej felszínén egy hajszál úszkált- Ebből az időből datálódik az a vicc ia, amely egy Te» ház SS& tombol a világ vá rosi attrakciós műsoron! PIA előadás 3, 5 és fél 8 órakor SIESSEN IEGYET megvAltuni ! i iST Jegyelővétel délelőtt 10-1 óráig és délután 3 órától a cirkusz pénztáránál Telefon megrendelés 20-00 ágaskodó mozdonyt ábrázol. Szegényt ide­gessé tette az a kávé, amellyel a bőség idején Brazíliában szén helyett etették. ■ . * • r A sorbanállásról szóló tréfák a közönség­nek azt a rögeszméjét ostorozzák, hogy sort alkot akkor is. ha annak nincsen értelme. A rajzoló egy épülő ház előtti sort mutat, ahol a passzionátus sorbanállók csak azért várakoznak, inert állítólag hentesüzlet is lesz a házban ~ ha majd felépül. Ebben a csoportban talán legkedvesebb a verebek sora. A verebeké, amelyek egy lovas- szobor előtt állnak sort, amíg egyikük fel­fedezi, hogy a ló bronzból van, vagyis nem sokat lehet tőle várni. A feketepiac ágenseiről szóló képsorozat azt mutatja, hogy a kufárok mindenüvé el- szemlelenkednek. A kivégzésre váró halálraítélt utolsó kíván­ságaként egy pohár italt kér, amikor az ügy­nök megjelenik s igy szól: — Ajánlhatok uraságodnak egy valódi háromcsillagos konyakot- Potom 200 frank a poharankénti ára ... A legsikerültebb az a fekete-vendéglőbeli jelenet, ahol csak egytál ételt szolgálnak fel, de a pincér igy szól oda a vendéghez: — A burgonyapüré sült libát takar, a libá­ban- bifsztek van s alatta gombával töltött fenyőrigót méltóztatik találni. A képsorozat végül is a boldogabb jövő ama képével végződik, amikor majd a mé­száros szalad a vevő után' s aâţt mondja neki, hogy egy doboz cigarettát kap, ha egy ürü- combot vesz tőle. ' Bonnafous miniszter bizonyára jól ismeri polgártársait. A szellemes tréfa s a jó rajz legalább olyan hatással lesz rájuk, mint a szigorú csendőrkordon és a batyuk ellen­őrzése. __»— A NEMZETI BÁBSZINJATÉK MŰSORA 30-án, vasárnap d. u. 4 órakor: Rókacsinálta király. — Gyerrnekelőadás. * 30-án, vasárnap este 7 órakor: Arany Já­nos: Toldi eposza. — Laurisin Miklós zenéje. E m. kir. honvédség szállítója V» Világmárkás zongo- rák, pianinók, har- í/UÍáéf móniumok, akordeo- KvlfVr nők és minden egyéb t*rrrr . hangszer a legjobb / minőségben, nagy választékban jutá­nyos áron kapható. DÉVID hangszernáz k.k.t. Kolozsvár, Unió-utca 12. Kérjen árjegyzéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom