Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-29 / 195. szám
1943.AUGUSZTUS 29 Az embereknek általában abban fő a fejük, hogy tenger dolgukat miként intézzék el. A szép nagy magyar tenger mellett, egy vaüószinütlenü! más, boldog világban pedig az okoz gondot az ott nyaralóknak, hogy mivel foglalják el magukat... A nyaralók nagy ellensége az unalom. Különösen olyan Wöben lép fel járványszerüen, amikor nem lehet fürdeni. Ilyenkor pakolnak össze a legtöbben és utaznak vissza dolgozni a városba. Azt mégis inkább ki lehet bírni ... Az okos ember azonban szép időben, rossz időben egyaránt találhat magának bokros elfoglaltságot, minden figyelmet lekötő teendőket nyaralása közben is. íme: *— Guszti, meleg a viz? A' sárga homokparton pirosnapemyös hölgy üldögél és fürdőruhát köt. Már vagy huszadszor kérdezi Gusztit, hogy meleg-e a yiz, mert akkor ő is megfürdik. — Forró! — szól vissza Guszti, egy kajla- lábú nyurga fiatalember, aki azzal van elfoglalva, hogy a bérelt csónaknak kikötő cöveket verjen le. A pövek és a kalapács is alkalmi darab. Az előbbit egyik nyaraló kerítésoszlopa, szolgáltatja, az utóbbit pedig egy a partvédelem gátjából kiemelt terméskő. A műveletet sokan szemlélik. Itt a csendes nyaralptlepen minden látnivaló,' ami mozgás. A hosszú pihenés alatt fölösleges energiák gyűlnek föl az emberekben. Ennek tulajdonítható az a sietség is, amellyel egy ur lábal a sekély vízben Guszti felé. Kezében másik hatalmas terméskő. Megengedi, hogy segítsek? — kérdi és Guszti beleegyező fejcsóv^ilására most már ketten püfölik a cöveket, tekintve, hogy még csak tiz éra. A partón a napozók szektája heverész. Két hölgy egy füzfabokor alatt sakkozik. A hátukat süttetifc, mert eiől már leégtek és most felemások, — Sakk! — mondja a fiatalabbik. Az idősebb hölgy, aki nyilván a mamája az ifjabb matadornak, elgondolkozva emel fel egy napolajjá! telt üveget és kenegetl a tenyerébe löttyintett folyalékkal a karját. Közben látszólag gondolkozik, Hogy min, az kitűnik a szavaiból: — Bekenjem a hátadat, Mlcuka? A fiatalabb hölgy azonban most, kevdező állásban matt-ra tör és nem olajoztat. Az idősebb hölgy lép ..De nem a szorongatott királynéval, hanem a talpával !<"p rá egy vigyázatlan mozdulattal a sakktáblára. Oda a ragyogó végjátszma. A homokos részen pocakos bácsi üldögél homoktoronyban. Fején újságpapírból készített csákó. így védekezik a tűző nap ellen. Lábait lassanként egészen betemeti a kezéből apránként szórt homokkal. Igen kellemes időtöltés ez, ha komolyan csinálja az ember. Egész napokat lehet agyonütni vele. Mikon már egészen betemette magát, hogy már csak deréktöl fölfelé látszik ki, akkor egy fiatalos ugrással felugrik és a homok igen érdekesen szanaszét szóródik a közelében. Egy kis marékkai az éppen tízóraizó szomszéd fiatal hölgy vajaskenyerére is hullik belőle ... Dehát erre igazán nem számíthat az ember, hogy a mai világban valaki vajaskenyeret eszik mellette... — Bocsánat — mondja a bácsi derűsen és újra temetni kezdi magát a homokba... A fák között fiuk. kosárlabdáznak.' A fenyvesiek kihívták a bélatelepieket. Jelenleg 32:4 a fenyvesiek javára. Kiegyenlítődött küzdelemről tehát nem lehet beszélni... Egyöntetű a megállapítás a nézők körében, hogy a fenyvesiek jobbak, tovább, hogy a kosárlabdát el kell törölni a strandról, mert ezek a kosárlabdázók semmire sincsenek tekintettel, hanem fiatalos hévvel átgázolnak a közelben napozók veséjén, a sakkozó néninek felrúgták napolajos üvegét és betörték az egyik kabin ajtaját..* Grandiózus méretű hölgy lábal most bele óvatosan a sekély vízbe. Nem megy sokáig, csak vagy tiz métert és ott leül. Úgy emelkedik ki méregzöld trikójában a vízből, mint egy torony. Csakhamar bemvltálja a nyaraló feleségét is és ott ülve beszélik meg a legfrissebb pletykákat. Ezekből a balatoni nyárban is terem elég... Nem biztos azonban, hogy beszélgetésük titok marad, mert a közelben horgonyzó vitorlás mögött ott üldögél a harmadik szomszédasszony, régi kedves pesti ismerős, aki úgy fülel a társalgásra, mint egy vízi lehallgató készülék ... A víz remekül vezeti a hangot és a hölgy igy kitűnően értesül mindenről.. •• még arról is, amit róla mondanak ... Az ülő fürdözökön kivül vannak olyanok is számosán, akik csak a lábukat lógatják bele a vizbe a parton- Ezek a legóvatosabb fürdözők. Még a nagy melegben is hőmérőt visznek ki és azzal ellenőrzik a víz hőmérsékletét. A fürdő hőfokáról kötelességtu- dóan beszámolnak az újonnan érkezőknek és grafikont, vezetnek egész nyáron át erről,.. ök aztán nem unatkoznak. A vizi élet igen sok kellemes elfoglaltságot kinál. Igen szórakoztató például az, amit az a jóltáplált vidéki ur müvei a sikongató pesti lánnyal: úszni tanitja a tér- digérő vízben. Lágyan tartja a viz színén és vezényelve diktálja a tempót. — Kitünően megy. Jucika! Mama... már úszom! — sikitja ki a kislány a partra. A mama elégegetten konstatálja, hogy a fiatalok ilyen szépen összemélegedtek és ha a kislánya már szépen úszik a Balaton hüs hullámaiban, ö viszont a boldogságban úszik, mert ebből alighanem házasság lesz ... A köpcös vidéki ur jómódú földbirtokos Szllasbalháson .., A közeli villában öreg ur matat a bokrok között, kertészkedik ... A bajusza ősz, a tarkója szépiabarna ... Mondják, hogy egész nyáron rá sem néz a vízre, májustól októberig a bokrok között bujkál a kertjében, babot szed. és virágokat öntöz kacér rövid nadrágban ... Civilben nyugdíjas bankigazgató a Váci-utcában, Budapesten. Vadevezösök kötnek ki a partra. Olyanok, mint félmeztelen sziuindiánok. Emberek szaladnak feléjük kitárt karokkal, mintha Ausztráliából érkeztek volna meg . .. Kiderül, hogy még tegnapelőtt elindultak vitorlával Badacsonyba. Ott megkóstolták a kéknyelűt és ettől olyan jó kedvük volt, hogy csak cikk-cakkban tudtak hazajönni. A fránya szél is folyton Irányt változtatott és még Keszthelyen, Almádin és Balatonboglá- ron is voltak, mig végre Fonyód felé vehettek irányt. Akkor meg felborult a vitorlás, egy hirtelen viharban. Kimerültek. A hánykolódó felfordult vitorlásba kapaszkodva hajnalodtak ki, mig észrevették őket a parton és egy csónak most hazahozta a társaságot. A vitorlást majd haza vontatják, de néhány cigarettatárcát és fürdő- köpenyt. bizony elnyelt a bűbájos Balaton. Ugyancsak megtréfálta őket a szeszélyes nagy viz. Nem mulaszthatjuk el, hogy be ne számoljunk a mamák nyári elfoglaltságáról. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy ebédet főznek és igyekeznek férjhezadni a lányukat, hanem leginkább abban, hogy a családot összetereljék ebédelni... A papa valahol a mólón halászik, a gyerekek a kék messzeségben fürödnek valahol a Balatonban, Cincukát pedig vitorlázni vitte a gavallérja ... — Gyerekek, ebédelni!... Papa ebédelni!...— kiáltozza a parton a háziasz- szony ... Lesz délután is, mire összehordja őket... ... és még mondja valaki, hogy a nyaralás unalmas dolog ... Irta és rajzolta DOBRY LAJOS Tanuljon (Jelentkezés szept. ü-ig bezárólag.) Polcz Ilona Irén gyorsíró-, gépiró- és szép!főiskolájában Kolozsvár, Timár-utca 2. szám. — Főpostával szemben. UJ tanfolyamok kezdőknek és haladóknak 1 | A burmai kérdőjel Quebecben, ahol Roosevelt és Churchill, katonai vezetőikkel alaposan átbeszélték jövendő háborús terveiket, mint az a kiszivárgott hírekből, sőt magából a hivatalos nyilatkozatból is megállapítható, elhatározták, hogy jelentékenyen fokozzák katonai tevékenységüket a Távolkeleten. Az európai háború mellett tehát az angolszászok nagyobb suly- lyal akarnak fellépúi a TávoXkeleten is. Ebben az esetben támadási irányuk, mint áz nehány féligmeddig hivatalosnak tekintendő kommentárból és egyes amerikai lapvéleményekből megállapítható, minden valószínűség szerint Burma lenne. ' Ez a hir egyáltalán nem számítható meglepetésnek. Hiszen aki valamennyire is tisztában van a távolkeleti angol gyarmatbirodalom felépítésével s a háború stratégiai követelményeivel, tudja, hogy az angolszászok legféltettebb gyarmatuk India és kínai szövetségesük védelmében, meg kell kíséreljék Burma visszafoglalását. A f brit politika már több mint száz éve arra törekszik, hogy Indiát és az ezzel szorosan összefüggő Burmát, amely egészen 1937-ig szerves része volt Indiának, minden körülmények között megvédje és biztonságban tudja. Ezért viselt Napoleon óta annyi háborút Oroszország ellen s az előző évszázad francia-angol ellentéteinek hátterében is legtöbbször az indiai és az ezzel szorosan összefüggő bürmai kérdés állott. Az angolok éber szemmel őrködtek, hogy e drága gyarmatokhoz vezető összes tengeri és szárazföldi utak kulcspontjai az ő ellenőrzésük alá kerüljön. Délafriká- ban Dufbánt, Keletafrikában Zanzibárt rendezték be flottatámaszpontnak. Aden pedig a Vörös-tenger felől védte a fontos tengeri utat. Ezenkívül délről kelet felé is biztonsági félkört vontak India, helyesebben az Indiai-óceán köré. Amikor Japán téngeri nagyhatalommá lett, akkor az angolok még jobban kiépítették Szingapúrt, majd ebbe a védelmi rendszerbé illesztették bele Port Darwint és Hongkóngot is. így született meg a hires keleti .,angol háromszög" ami azóta elveszett és a diadalmas japán csapatok immár hosszú ideje ott táboroznak Burmában, India határán. A’québeci értekezleten, mint ismeretes, részt vett Soong csungking-kinäi külügyminiszter. Soongot nyilván nem ok nélkül hivták meg a tanácskozásokra, hanem azért, mert Csungking-Kina hathatósabb megsegítésének- módozatait óhajtották megtárgyalni. Csungkingon segíteni azonban csak szállításokkal lehet. Csangkajseknek hadianyagra és élelmiszerre van szüksége. Márpedig Csung- kingot jelenleg csak repülőgépen lehet utánpótlással ellátni. Ez pedig édes kevés. A Japán elleni offenziva első lépése tehát a burmai ut visszaszerzése volna, hogy ilyen módon ismét elindíthassák szállítmányaikat Kína felé. Az angolszászoknak tehát, ha a siker minimális reményével akarnak Japán ellen támadni, mindenekelőtt Burmát kell visszafoglalni, mert az Ausztrália körüli szigetvilágban egyik-másik sziget elfoglalásának vagy visszafoglalásának semmi különösebb gyakorlati jelentősége nincsen. Burma azonban nehéz dió. A japánok ugyanis, ámint katonailag meghódították az örszágot, nyomban nekiláttak a lelkek meghódításának is. S azzal a lépéssel, hogy a gyarmati színvonalon tartott Burmából független államot csináltak, munkásává és építőjévé téve a gigászi méretű „Nagykeletázsiai tervnek“, a maguk oldalára hódították a burmaiak rokonsZenvét. Már a katonai foglalás időpontjában jelentések számoltak be arról, hogy Burma népe erős' rokonszenvet mutatott a japánok iránt s a függetlenség, ha ez ma még bizonyos mértékig a japán gyámságot is jelenti, csak fokozta a bizalmat. Nehány nap óta pedig uj nemzeti lobogó tűnt fel Távolkeleten. A lobogó napkorong előtt álló pávát ábrázol. Alapszíne vörös, sárga és zöld csikókból áll. A vörös a lelki erőt, a sárga a bud- hizmust, mig a zöld a mezőgazdaságot jelenti, amint azt a hivatalos nyilatkozat megmagyarázza. £ mialatt ez « lobogó fsa» lebeg Rangoon kormányzósági épületein, a nagy hüs termekben burmai és japán szakemberek dolgoznak azon, hogy katonai, gazdasági és politikai téren megalapozzák az uj államot. Japán segítségével — mint a jelentések megállapítják — az uj állam vezetői az ország minden népi erejét mozgósítani óhajtják a védelem érdekében. Az uj nemzeti állam a következő alappilléreken nyugszik. ■ 1. Törvényhozás, jog és közigazgatás a nép akaratán épül fel. 2. Az állam feje a burmai uralkodó. A kormány neki tartozik felelősséggel. 3. Mindaddig, amíg a nemzetgyűlés összeülhet, a koronatanács dönt a költségvetés, az adó- és a szerződéskötések ügyében. 4. Az állam jelenlegi feje, dr. Ba Maw addig marad hatalmon, amig törvénnyel nem szabályozzák az államfő kormányzási idejét. A távirati jelentések már régebben hitül adták, hogy a burmai hadsereg szervezését megkezdték s ilyenformán az angolszászoknak, ha támadásra indulnak, nemcsak a japánokkal, hanem a helyi viszonyokkal tökéletesen ismerős és a meglehetősen nehezen elviselhető klímához természetszerűleg tökéletesen hozzáidomult benszülött csapatokkal is meg kell ütközniök. Alig képzelhető el,' hogy a burmaiak az oly régen óhajtott és oly nehezen megszerzett függetlenségért ne küzdenének végső erőbedobással. Burma nem tartozik az ősi angol gyarmatok közé s végleges megszállása csak a mult század végén történt meg. Az idők folyamán Burma és India között mindig erős volt a viszálykodás. A mult század elején az első burmai hadjáratban egy burmai hadsereg tört be Indiába. A második burmai háború során, 1852-ben, az angolok elfoglalták az ország egyik részét, majd a harmadik burma( háborúban, 1886-ban egész Burma angol fennhatóság alá került. Az elfoglalt Burmát egészen 1937-ig alkormányzó igazgatta, aki közvetlenül az indiai kormánynak tartozott felelősséggel. 1937 óta Burmát elválasztották Indiától, s azóta saját kormánya és kormányzója volt, természetesen nagyobbrészt angolokból. Azonban még ez a kormány sem intézkedett önállóan katonai és külpolitikai kérdésekben. Most, amikor a japánok megadták Burma függetlenségét, az amerikai sajtó valóságos pergőtüzet indított ezzel a kérdéssel kapcsolatosan a japánok ellen, ezzel is éreztetve, hogy áz angolszászok számára milyen fontos és kényes kérdés Burma. A Sanghajban megjelenő „Tni- riku Shimpo“ ezekre a sajtótámadásokra a következőképpen válaszolt: „Anglia és Amerika azt állítják, hogy a burmai függetlenség csak névleges és nem egyéb, mint a japánok szemfényvesztése. Egészen világos, . hogy az angolszászok célja támadásokat intézni, nyugtalanságot kelteni s minden módon megakadályozni azt, hogy Burma függetlensége tényleg valósággá válhassék. Burma megérti, hogy a valódi és telj« függetlenséget csak akkor érheti a*ajd el, ha Keletázsia valamennyi népének szent feladatában, az angolszászok elpusztításában kiveszi a részét.“ A függetlenség igy hát Burma számára csak a küzdelem igazi kezdetét jelenti. Ha meg talál indulni az angolszászok nagy támadása, Burma bizonyára b«héz időket fog megélni. Tekintettel azonban stratégiai helyzetének fontosságára ée rtiert Tokió számára is nagyjelentőségű háborús bázisról van szó, bizonyára Japán is megtesz majd mindent, hogy a független burmai államot s azon keresztül saját érdekeit minden eszközzel megvédelmezze. (n.e.) iái:yiiMwíia KESERÜVIZ
