Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-13 / 182. szám

1943. AUGUSZTUS 3 II magyar-szerb politikai kapcsolatokról szóló elő­adással nyitották meg Deb­recenben a „balkáni hetet“ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A deb­receni nyári egyetem keretében rendezett balkáni hét megnyitó előadását Bállá Pál dr. miniszterelnökségi osztályfőnök tartotta a magyar __szerb politikai kapcsolatok alaku­lásáról a honfoglalástól napjainkig, mégpe­dig mind külpolitikai, mind belső nemzeti­ségi vonatkozásban. — A magyar—szerb viszony az Árpádok Idején igen kedvezően alakult __ mondotta többek között. A török hódítások után a török elöl menekülő szerbeknek Magyaror­szágra történt beköltözése következtében a Délvidék etnikuma, amely a középkorban teljesen magyar volt — részben a magyar­ság kipusztulása folytán — a XVII. század végével lényegesen megváltozott. A betele­pített szerbek az I. Lipóttól kapott csak át­meneti kiváltságaik alapján a kiegyezés utáni időkig állandóan olyan kívülről is fü­tött területi és jogi követelésekkel álltak elő, amelyek nem voltak összeegyeztethetők a magyar államegység gondolatával és ame­lyek a két nép közti viszonyt nemcsak belső vonatkozásban nem engedték nyugvópontra jutni, de külpolitikai vonalon is akadályául szolgáltak egy megértő baráti politika ujra- felvételének. Magyarország és a független­ségét a műit század elejéig fokozatosan visszanyert Szerbia között enyhülés állt be a magyar—szerb kapcsolatok terén. Ez az állapot azonban nem sokáig tartott, mert a balkáni háború után a Karagyorgyevicsek Szerbiája a Monarchiaellenes agitációk fó­kusza lett és ez az ut Szarajevón keresztül a világháborúhoz vezetett, amely Trianon­nal végződött. A Délvidék elszakitása és a Jugoszláviához csatolt délvidéki magyarság nehéz helyzete súlyos akadálya volt a két nép közeledésének. 1939-ben a nemzetközi helyzet gyökeres megváltozása folytán meg­javuló viszony a két állam közötti baráti szerződés megkötésére vezetett. Ezt rövide­sen követte a Szimovics-puccs' amely végső kihatásaiban Jugoszlávia összeomlásához és ezeréves déli határaink egy részének vissza­állításához vezetett, amely fordulatban mi magyarok egy évszázados vitának lezárását szeretnénk látni, amely vitában mi voltunk a megtámadott fél. Az előadó azzal fejezte be előadását, hogy a területi viták kikapcsolása esetén a két nép között fennálló érdekközösség és egy­másrautaltság ismét ahhoz a zavartalan együttműködéshez vezethet, amely annak­idején a magyar és szerb évszázados együtt­működést biztosította és amely mindkét népnek csak előnyére szolgál. Kik kaphatnak és kik keresnek foglalkozást a kolozsvári állami Munkaközvetítő Hivatal utján Foglalkozást kaphatnak: 1 ács, 7 aszta­los, 1 bádogos, 2 borbély, 3 cipész, 5 gép­lakatos, 14 gyári betanított munkás, 1 hen­tes, 1 kerék- és kocsigyártó, 3 kovács, 3 kö­szörűs, 3 lakatos, 4 napszámos, 3 vendég­ipari munkás, 1 szíjgyártó, 1 vas- és fém­esztergályos, 1 magántisztviselő, 2 üzleti alkalmazott, 8 szolga kifutó, 1 bejáró taka­rítónő, 15 házi cseléd. Foglalkozást keresnek: 1 ács, 2 asztalos, 1 bádogos, 5 géplakatos, 1 gépkezelő gépko­csivezető, 3 gyári betanított munkás, 2 kő­műves, 1 molnár, 1 műszerész, 13 napszá­mos, 1 sütő, 2 férfi szabó, 2 vendégipari munkás, 1 szobafestő, 1 magántisztviselő, 5 gazdasági alkalmazott, 1 kertész, 2 gazda­tiszt, 4 szolga kifutó, 1 házicseléd, 3 ipari szakmai tanonc. 85 ezer pengő el nem számolása miatt bíróság elé kerül a Futura dési bizományosa Dés, augusztus 12. A „Futura“ budapesti központi igazgatósága feljelentést tett volt dési bizományosa, Zászlóffy Ottó ellen, aki a feljelentés szerint a bizományosi jogvi­szony alapján 84.899 pengőt vett fel a Fu- turától és azzal a mai napig sem számolt el, bár 1942. februárjában elbocsátották, il­letve felmondtak neki. A dési ügyészség a vizsgálat megtartása után sikkasztás bűn­tettének vádját emelte a volt bizományos ellen és kérte előzetes letartóztatásba való helyezését. Ennek a törvényszék nem adott helyet. A sikkasztás bűntettével vádolt Zászlóffy Ottó ügyét szeptember 1-én tár­gyalja a dési törvényszék. Zászlóffy Ottó, a volt bizományos arra hivatkozik, hogy bizományossága alatt igen sokat adott hi­telbe és ezeket az összegeket még nem kap­ta men, Nemcsak Desen, hanem Kolozsváron is 160 ezer pengőt akart kizsarolni egy ál-ejtőernyős B „szovjet kómfönök“ levele Goldstein kolozsvári malomtulajdonoshoz A közelmúltban a dési törvényszék el­itélte Kiss Péter szamosmenti géplakatost, mert zsaroló levelet irt egy szamosmenti iz­raelita lakosnak és abban 35.000 pengőt kért tőle. Újabban kiderült, hogy Kiss Péter gépla­katos Goldstein Márton kolozsvári zsidó rna- lamtulajdonosnak is küldött egy zsaroló le­velet, amelyben 160.000 pengőt követelt tőle. A levélben Alexander Iván szovjet kémfő­nöknek Irta alá magát és azt irta, hogy ejtő­ernyő segítségével jött az országba több száz társával, ahol terror cselekményeket kell végrehajtania. Elfogyott a pénzük, ezért van szükségük a 160.000 pen­gőre, amit háromszorosan vissza fog fizetni, ha a pénzért küldött embere, a szovjet te­rületéről, visszaérkezik. A „kémfőnök“ dá­tumot adott és arra hívta fel Goldstein fi­gyelmét, hogy a pénzt dobozba téve, a kér­déses éjszakán vigye a kolozsvári házson- gárdi temetőbe és ott helyezze Srentgyörgyi István színművész sírjának közelébe, takar« ja be a dobozt falevelekkel. A levélben te­reprajzot is közölt, hogy a malomtulajdo­nos el ne tévedjen. Amennyiben nem tenne eleget a kérésnek, a terrorcsapat végezni fog Goldsteinnal. Az ügy kolozsvári vonatkozása miatt a dési ügyészség Kiss Péter levelét a vonat­kozó adatokkal, áttette a kolozsvári ügyész­séghez. Ülést tartott a 36 tagú országos honvédelmi bizottság A Magyar Távirati Iroda jelenti: A 36 tagú országos honvédelmi bizottság augusz­tus 12-én délelőtt 11 órakor vitéz Jánky Kocsárd elnöklete alatt ülést tartott. Vitéz Csicseri-Rónay István előadó ismertette a városi anyakönyvezetö helyettesek képesítési kellékeiről szóló rendeletet. A rendeletet vi­téz Makray Lajos képviselő felszólalása, valamint a belügyminiszternek erre adott válasza után a bizottság egyhangúlag tudo­másul vette. Utána az előadó ismertette a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvény hatálya alá eső ingatlanhoz tartózó állatállomány és holt felszerelés for­galmának korlátozása tárgyában kiadott rendeletet. A rendeletekhez vitéz Imrédy Béla, vitéz Jaross Andor, vitéz Makray La­jos bizottsági tagok szóltak hozzá. A fel­szólaló bizottsági tagoknak a földművelés­ügyi miniszter részletesen válaszolt, majd a miniszter válasza után ezt a rendeletet is tudomásul vették.' Argentinában letartóztatták az összes ismertebb kommunistákat BUENOS AYRES, aug. 12. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Gilbert ezredes belügyminiszter elrendelte valamennyi kommunista vezetőnek s ismertebb híveiknek a letartóztatását, továbbá bezáratta valamen nyi gyülekező helyiségüket és betiltotta a szélsőbaloldali lapokat. Bene Julia öngyilkossága elölt féltékenységében véresre verte önmagát és két levelet hagyott hátra Kolozsvár, augusztus 12. Az elmúlt hét péntek estéjén történt, hogy Bene Julia, Magyar-utca 36. szám alatt lakó 23 éves muakásnö levetette magát az OTI-palota harmadik emeleti ablakából és szörnyethalt. Amint öngyilkosságával kapcsolatban ir­tuk, az első jelek szerint, nem hagyott ma­ga után búcsúlevelet s igy a hatóságoknak sem sikerült tisztázni az öngyilkosság hát­terét ... A vele egy udvaron lakók úgy tud­ták s úgy mondották, hogy Bene Julia azért vetett véget önszántából fiatal életé­nek, mert Kecskeméthy Lajos, akivel tör­vénytelenül közös háztartásban élt, ütötte, verte ... A vád, természetesen nagyon súlyos, hi­szen eszerint Kecskeméthy Lajos volt az, aki a halálba kergette a jobbsorsra érde­mes, fiatal munkásnőt. Kecskeméthy Lajos napokon keresztül nem tudta magát tisz­tázni a súlyos vád alól, mert szolgálati ideje, szolgálati beosztása erre nem adott módot. Most azonban, amikor a búcsúleve­lek is előkerültek és Kecskeméthy Lajos is megszólalhat, ‘ egészen más színezete van Bene Julia öngyilkosságának .. . Bene Julia ugyanis, amint öngyilkossága után két napra kiderült, igenis, hagyott hátra búcsúlevelet. Mégpedig két búcsúle­velet. Egyiket Kecskeméthy Lajosnak cí­mezte, másikat pedig Békésgyulán lakó édesanyjának. Bucsusorait az általa jólis­mert közös lakás egyik bútoréinak a fiók­jába rejtette el s Kecskeméthy ott talált rá a temetés előtt való napon. A búcsúlevél minden sora szerelemről és megbocsájtás- ról beszél. — Búcsúlevelében mivel indokolta meg végzetes cselekedetét? — kérdezzük. — Tessék — adja kezünkbe a ceruzával rótt bucsusorokat, — itt a levél... — „Kedves Lajoskám — Írja, — bocsáss meg, hogy még mindig zavarlak. De most már nem foglak öbbé. Elmentem és többé vissza se jövök. Jobban szeretlek, mint az életemet, amely semmit sem ér számomra nélküled. A képeket ne semmisítsd meg. Ha neked nem kellenek, add át őket Anyámnak, ő vigyázni fog rájuk. Anyámat majd vigasztald meg és soha ne gondolj arra, mennyire szerettelek... Annyira, hogy meg is haltam érted .. A másik búcsúlevél az anyjának szól: — „Lajoskára ne haragudjatok, mert ö nem hibás. Én voltam a hibás, mert na­gyon, halálosan szerettem... Bocsássatok meg. Kecskeméthy Lajos a továbbiakat szóban mondja el. Elmondja, hogy Bene Julia, aki­vel közös háztartásban élt, minden ok nél­kül annyira féltékeny volt, hogy valóság­gal pokollá vált emiatt mindkettőjük éle­te. Nem igaz, hogy *ö verte, ütöCie, de igaz az, hogy féltékenységi rohamában nem egyszer kékre, véresre verte magát a keze- ügyébe akadt tárgyakkal. Julius derekán már annyira tönkrementek az idegei, hogy haza kellett küldenie Bene Júliát Békés­gyulán lakó szüleihez. A távolság azonban nem enyhített a pokoft helyzeten, mert on­nan is minden nap megjött tőle a levél és a legsúlyosabb vádakkal illette öt. Mert legutolsó levelében is azt irta, hogy nem tud nála nélkül élni, visszahívta Kolozs­várra, ahol minden újból élőiről kezdődött, mig az elmúlt hét péntek estéjén — való- szinüleg ugyancsak féltékenységi rohamá­ban, — a halálba menekült a szerencsétlen sorsú Bene Julia ... « Gabonát kapnak azok a cselédek és munkások is, akiket munkaadójuk nem tud ellátni Kolozsvár, augusztus 12. A hivatalos lap keddi száma kenyérgabonakiutalási rendeletet közöl. A közellátásügyi mi­niszter körrendeleté szerint az erdő- és tógazdaságokban alkalmazott szegődmé- nyes cselédek, valamint a szántóföldi és szőlőgazdaságban alkalmazott szegődmé- nyes cselédek és idénymunkások részére kenyérgabonát lehet kiutalni abban az esetben, ha a munkaadó a természetbeni munkabér címén kiadandó kenyérgabo­nát nem termelte meg. Hasonlóképen ga­bonát lehet kiutalni a más kereseti for­rással nem rendelkező szőlőbirtokos ré­szére, ha nem termelte meg a szükség­leteinek fedezésére szolgáló gabonát. A kiutalás iránti kérést a birtokos vagy a bérlő Írásban a közellátásügyi kormánybiztoshoz címezve, az illetékes községi elöljáróság vagy polgármester utján terjesztheti elő. A konvenciós cse­léd szükségletére a cseléd és a háztartá­sához tartozó, külön gabonakeresettel nem biró 5 személy után fejenként leg­feljebb 240, a harmadik és minden to­vábbi személy után pedig fejenként leg­feljebb 200 kiló kenyérgabona utalható ki. A sommások szükségletére a szerző­désben megállapított időre, legfeljebb azonban öt hónapra havonként két má­zsát lehet kiutalni. A közellátási kormánybiztos a kiutalás engedélyezésével egyidőben a kiutalás­ban részesülő munkaadót vagy szőlőbir­tokost meghatározott nemű s mennyiségű termény vagy termék beszolgáltatására kötelezi. Tehát halat, bort, fát, vagy zsírt kell beszolgáltatnia. Ha ennek aka­dálya van, szabadválasztási termék vagy termény beszolgáltatására is lehet köte­lezni. Hogyan védjük a termést ? A legutóbb ismertettük, hogyan védjük a termést a mezőn. Most ismerjük meg azo­kat a feladatokat, hogy hogyan védjük a termést otthon, a szérüskertekben az esetle­ges légi gyújtogatás ellen. Az a füzet, amelyet a honvédelmi minisz­térium irt elő, engedélyezett és a Légoltalmi Liga Országos Elnöksége sok-sok ezer pél­dányban küldött szét az országban, részle­tes és rajzokkal szemléltető útbaigazítást ad a mezőgazdasági termények légoltalmiról, azért mi itt csak rövid emlékeztetőül fog­laljuk össze tennivalónkat. Telkünkre, vagy a szérüskertbe betaka­rított termés ellen repülőgépen, vagy lég­gömb utján ugyanazokkal a gyűjtőeszközök­kel támad az ellenség, mint a mezőn levő termés ellen. Ezeknek a gyűjtőeszközöknek, gyujtólapoknak, gyujtópermetnek, gyújtó- gömbnek, gyujtótojásnak, gyujtópalacknak, gyujtózsáknak a működését, veszedelmes tüzhatását és megsemmisítésének módjait már tudjuk, most arra a kérdésre kell meg­felelnünk, mi a legfontosabb tennivalónk el­lenük akkor, amikor a termés már betaka­rítva cséplésre vár. A? első legfontosabb teendőnk az állandó éber tüzfigyeiö és a szigorú, komoly tűzoltószolgálat tartása. Éjjel-nappal figyelnünk kell a látóhatárt, hogy nem hullanak-e gyűjtőeszközök, nem száll-e léggömb földjeink felé. Tiizfigyelöt kell tartani a templomtoronyban, de cél­szerű még a határ egy-két kimagasló pont­ján is, hogyha megjelennek az ellenséges repülőgépek vagy léggömbök, vagy gyujtó- eszközök hullását észlelnék, azonnal riasz­tani tudják a falut. Felbecsülhetetlen előny az, hogyha a gyűjtőeszközöket már akkor ártalmatlanná tudjuk tenni, mielőtt azok tüzet okoztak volna. A riasztást kürtjellel, kiáltással, nappal zászlójelzéssel vagy lovas, kerékpáros küldönccel történik. Természetesen legelsőnek a tüzoltókészült- ségeket kell értesíteni, amelynek felállítá­sáról külön büntető rendelet intézkedik. A tüzoltókészültség felszereléséhez tartozik a rendes felszerelésen kívül minden ember számára egy-egy ásó, vagy lapát, vizesveder, vasvilla, több tüzhorog. A készültség szál­lítására, a fecskendő, a vizeslajtok vonta­tására előfogatokat kell biztosítani, hogyha tűz támadna valahol, időveszteség nélkül munkához tudjon látni. A tűzoltást az ál­talános tüzoltógyakorlat szerint keil végez­ni. A készültséget 12 óránként váltsuk. A 180.000/eln. 1936. B. M. és a 194.700— 1941. B. M. számú rendelet intézkedik arról is, hogy már az asztagok úgy legyenek rakva, hogy mentésük könnyebb legyen. A szérüskertet a község legszélső házától 100 méterre abba az irányba kell telepíteni, amerre az uralkodó szél fuj és lombos fák­kal, vizesárokkal kell körülvenni. A kazlak hosszúsága legfeljebb 20, magassága 8, szé­lessége 10 méter lehet. A kazlak között megfelelő széles, legalább négy méter széles útnak kell lennie. Tüzoltófelszerelést, mint takaróponyvát, vedret, lapátot, vasvillát, tüzhorgot, szikracsapót, létrát és oltóvizet (bővizű kutat) tartsunk itt. A nem közös szérüskertbe, hanem a telkünkre hordott gabonaosztagok, szalmakazlak közelében Is készítsük elő a tüzoltóeszközöket. Ezeknek az Intézkedéseknek a pontos megtartásával eredményesen todunk véde­kezni az ellenséges Mgigaţajtogatâs ellen,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom