Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-20 / 188. szám

1943. Alj GO SZÍ OS 20

Kállay Miklós miniszterelnök szózata:

„Mi a magunk életét akarjuk és fogjuk élni s meg nem aiázkodunk senkinek“

„Népemet nem engedem letérni a magyarságnak, a hűségnek, a magasabbrendii- séget jelenti rendnek arréi az útjáról, amelyen a Szent Jobb indította el“ — mondotta a miniszterelnök csltörtöki rádióbeszédében

Budapest, augusztus 19- A Magyar Távirati Iroda jelenti:

Kállay Miklós miniszterelnök Szent István napjának előestéjén, csütörtökön este hét órakor a magyar rádióban szózatot intézett a magyar nemzethez. A miniszterelnököt, aki vitéz Thuránszky László miniszterelnökségi államtitkár, Haet'fler István miniszteri osztály- tanácsos és Kállay Kristóf miniszteri segédtitkár, a miniszterelnök személyi titkára kíséretében érkezett a Stúdióba, a Magyar Távirati Iroda házának: bejáratánál Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter és vitéz Náray Antal nyugalmazott vezérőrnagy, a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió elnöke, a Stúdió előcsarnokában pedig Gyar- mathy BéHa, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatóhelyettese és Frígyesy János dr., a rádió vezérigazgatója, valamint a rádió tisztviselői fogadták. Kállay Miklós miniszterelnök ezután a III- számú Stúdióba vonult és onnan mondotta el rádióbeszédét, amely igy hangzik:

— Holnap, Szent István napja. Jobbját körmenet viszi templomból templomba. A körmenetben ott van az államfő, a főpapság, az állami élet funkcionáriusai, a katonák és a magyarság minden rétege, Budapest munkásai, a vidék földművelői, az egész ország. A nagy király jobbja mögött, amióta közel ezer éve az egységes magyar államot kialakította, korszerűvé formálta, a nemzet egységben sorakozik. Ma még erősebben, mint talán bármikor. Tovább megyek. Kimondhatom, hogy soha ilyen egységesen nem állt és nem sorakozott ez a nemzet hazafiságban, céljaiban, bizalmában és nyugalmában. István király teremtette meg először ezt az egységet a maga népében és a Kárpát-medence minden népe között, amelyeket akkor itt talált — azóta is itt áll és most is velünk vannak, vagy független nemzeti életüket élik. Az első magyar király nemcsak a magyar birodalmat álaki tolta ki, hanem fiához irt ismert intelmeiben azt a szellemet is, amely egyedül állt és áll a világon és lehetővé tette az itteni népek fennmaradását és nemzeti létük fejlődését. Egy vonással sem szabad eltérni tanításától. István király keletről jött népe a nyugatot választotta, a pogányság helyett a kereszténységet. Keálpolitika volt ez, mert a fennálló világrendbe állította be országát, de szellemi elhatározása is, mert a szebbet, a jobbat, az emberiebbet választotta. Az ő magvetése nyomán biztosította az Aranybulla 700 év előtt a szabadságjogokat először a világon, Erdélyben a magyar fejedelem mondotta ki a teljes vallásszabadságot, az ő tanítása a nemzet lényegét alkotó öntudatos erő, szellem és magasabbren- düség. Ezek eredménye hitéleti elmélyülésünk, állami berendezkedésünk változatlansága, életformánk és szemléletünk nyugalma az emberi jogok elismerése földünknek ezen a viharvert részén. Mi a magunk életét akarjuk és fogjuk élni, meg nem alázkodni senkinek és meg nem alázni senkit. Mi mások vagyunk és mások akarunk maradni. Nem tudunk máról holnapra újra és újra változni. Ez a legnagyobb értékünk. Magunknak talán sok bajt szerzünk vele, de a Világnak az értékünket ez jelenti, ezért kell fennmaradnunk és ezzel fogjuk méltó helyünket a térképen és a történelemben betölteni. Ezt talán nem értik meg egyesek a nagy városok utcáiban, azoknak köreiben sem itthon, sem kunt, akik nemzetközivé lettek, vagy soha nem is voltak magyarok, de ma igy gondolkozik a polgárság és a munkásság minden rétege. Az egész nagy magyar világ, akár a kis falu minden hii fia megérti.

— Szent István napján a magyar egységet ünnepeljük — folytatta a miniszterelnök. — Mint egy ember áll az egész ország Kormányzója mögött, ö ma a magyar ösz- szefogás, az erő, a hit, a hűség szimbóluma is. Nézzetek körül országunkban a rett ic- tes világégés negyedik évében. Itt mindönki egyet akar, biztosítani a nemzet és minden hü fiának létét, sorsát, jövendőjét. Dolgozik ez a nemzet mint még soha. A föld minden darabja meg van dolgozva, a falusi házak rendesek, soha annyi uj kis ház nem épült, a gyárak dolgoznak és mind magunknak dolgozunk, a ma nehéz napjának és a magyar jövendőnek. Azt mondják mégis, hogy pártok Is vannak bent az országgyűlésen és kint az országban. Hogy ne. csali legyenek is.

Nem akarom egyenruhába öltöztetni a magyart. A lelkét akarom egyesíteni. Szolgává tenni soha, de mindent az ország, a nép szolgálatába állítani, A lélek, a lelkek egységét hirdetem, nem a külsőségekét. Ebben hiszek és ebben bizom. Tudom, hogy igy van jól és mert ebben hiszek, vállalhatom csak a feladatot, amit a sors rám hárított, csak ezért és csak ezzel, mert enélkül hiába minden. Az ország rendje, a lelkek rendje. Ezzel áll, vagy bukik népünk és nemzetünk. A mi ellenségünk, a mi vesztünk, a mi segítségünk sohasem a határon túlról jött. Magunk feleljünk magunkért. Ma is ég körülöttünk minden. Ilyen nagy máglyákat a világ még sohasem rakott. Mi nem gyújtottuk fel őket és eloltani sem vagyunk képesek. De a saját portánkra ha vigyázunk, ha résen vagyunk és meg nem ijedünk, majd kialszanak a máglyák, nem kapnak bele kis házunk ereszeibe és mi segíthetünk a világ égő parazsának leföldelésében.

A hivatás, amely reánk vár, az igazság, a béke, a helyreállítás, a rend fenntartásának a hivatása. Ehhez kell itthon nyugalom, fegyelem és erős hadsereg. Kunt az elfogulatlan és nem a szenvedélyektől fütött barátok megértése. Mindkettő rajtunk múlik. Belső rendünk, hadseregünk ereje barátot is szerez és csak ez és semmi más. Ez lesz a magyar igazság győzelme.

— Holnap lesz egy éve, nagyon szomorú napon, azt mondtam: István király a szent, az országalapitó jobbja intésre emelkedett mindnyájunk felé. Azon a napon két nagy gondolat kellett, hogy egyesüljön bennünk. Az ezeréves állami lét dicsőségét ünnepeltük és az ország legelső sorkatonája Horthy István, az ezeresztendös köte- lességteljesités áldozatát mutatta be. Két szimbóluma lesz ezután Szent István napjának: az országot alapitó király és az országot védő hős. Addig lesz ez az ország ország, addig magyar a magyar, amig mindkét ünnepet leikébe felfogja, míg az országalapitó ős és annak védelmében hős fiainak lelkében, szivében oltárt tud és akar állítani. És én látom ezt az erőt a nemzetben. Különbek vagyunk, becsületesebbek vagyunk és erősebbek vagyunk. Ezen az utón maradunk és ezért megmaradunk, csak még egy keli: félretaszitani mindent utunkból, ami kicsinyes, ami nem időtálló, am’ nem a nemzet jövőjét szolgálja — kicsinyes gondolatokat és kicsinyes embereket egyaránt. Ezek zavarják az egyesek és az egész nemzet nyugalmát. Amit ezek gondoltak, állítottak és jósoltak, még egyszer sem következett be. Rosszhiszemű embereknek a hiszékenyek az áldozatai. Felelőtlenség, ezt ne tűrjük magunk között meg. Teljesen tájékozatlan néhány ember hogy meri merészelni ezt az országot bármilyen elhatározásba belevinni? A végletek között ingadoznak ezek, hevenyészett gondolatok bukkannak fel innen és onnan és nem jut eszükbe azoknak, akik kimondják, vagy meghallgatják, hogy semmit sem tudnak, a helyzetet nem ismerik, nem is ismerhetik, mig az arra hivatottak, arra neveltek, annak élők pedig mindent mérlegelve, mindent tudva, mindent figyelve foglalkoznak a nagy kérdésekkel. És felelősséggel, egyedüli felelősséggel. A ma és holnap nagy eseményei és elhatározásai felelősséget jelentenek az országra és mindenkire, az egész népre, úgy, hogy méltóan viselje magát a nagy és válVezető erdélyi

nagyvállalat oMevelCS

gépészmérnököt

keres műszaki osztálya részére— Ajánlatokat, élet- leirás, eddigi gyakorlat, fizetési igény megjelölésével „Iparvállalat" jeligére a kiadóhivatalba kérünk.

ságos időkben, reánk vezetőkre, elsősorban reám, hogy mindent megtesz-e, amit meg keU tenni, semmit, ami hiba lenne. Felelősség az egész népre, nagy, rettenetes történelmi felelősség ^s a kormányzatra, amely reánk bizatott. Én vállalom és vállalom a magyar népemért is. Vállalom, hogy semmi, de semmi nem téríthet el attól az úttól, amelyen eddig vezettem az országot és vállalom azért is, hogy népemet nem engedem letérni a magyarságnak, a hűségnek, a magasabbrendüséget jelentő rendnek arról az útjáról, amelyen a Szent Jobb indította el és amely mögé sorakozik most. Lenni, vagy nem lenni óráit éljük. Egyesnek megadatik a választás joga, nemzetnek nem. Az első király választott, mi követjük. A magyar él és élni fog!

A miniszterelnök szózatának végeztével hosszabb ideig elbeszélgetett a Rádió vezetőivel, majd elhagyta a Stúdió épületét.

Megnyugtató megoldást nyert a kolozsvári Anya- és Csecsemővédö Intézet régóta hazádé ügye

Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán közbenjáráséra a Honvéd-utca 31. szám alatti épületet egészen az intézet rendelkezésére bocsátották

Kolozsvár, augusztus 19. A kolozsvári állami Anya- és Csecsemővédő Intézet csaknem három év óta húzódó ügye végre megnyugtató megoldáshoz vezetett. Mint ismeretes, a megszállás alatti időből tisztázatlan maradt az intézet Honvéd-utca 31. szám alatti * ingatlanának tulajdonjogi helyzete. A vakok intézete magának követelte a nagyértékü ingatlant s hogy igényének nagyobb nyomatékot adjon, az épület második emeleti szárnyát a maga számára foglalta le. Ez a helyzet lehetetlenné tette az Anya- és Csecsemővédö Intézet nemzetmentö munkájának maradéktalan érvényesítését. Az intézetbe felvételre jelentkező anyákat csecsemőikkel együtt el kellett utasítani, mert nem volt elegendő hely azok elhelyezésére. Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán felismerte a helyzet tarthatatlanságát, lépéseket tett illetékes minisztériumokban az Anya- és Csecsemővédö Intézet épülete tulajdonjogi helyzetének

rendezésére. A főispán közbejárásának meg is lett a kivánt eredménye s a belügyminisztérium és a közoktatásügyi minisztérium között megállapodás történt a kérdésben. A vakok intézetének a Magyar-utca 21. szám alatti épületében biztosítottak elhelyezést s igy a Honvéd-utcai épület teljesen felszabadult a csecsemögondozás számára.

Az egyezség alapján a vakok intézete már kiköltözött az Anya- és Csecsemővédö Intézetből s ezzel egyidejűleg megkezdték az épület második emeletének átalakítását. Az Anya- és Csecsemővédö Intézetben az eddigi 80 csecsemő helyett, ezután 150 csecsemőt tudnak elhelyezni. Ez pedig nem közömbös a magyar jövő szempontjából...

Ili

A Végzet

Magyarok. Éljetek bárhol, a világnak a legtávolabbi tájain is, ma boruljatok le a megidézett Végzet előtt és emlékezzetek. A tömjénfüst, a pompa és a fény ünnepén, amellyel a Szent Király emlékének hódoltok, hódoljatok a Férfiú emlékének is, aki ma egy éve a Szarmata, síkság fölött szárnya szegett gépével a földre és az örökkévalóságba zuhant. A dicsőséges magyar évezred szent és örökké romolhatatlan jelképéhez kapcsoljátok hozzá a Férfiú emlékét is, aki távol e hazától, de e karjáért és minden magyarokért áldozta fel életét. Az sem baj, hogy pillanatig kétségbeesve tépelödtök az áldozat nagysága miatt. A magyarnak azért, hogy ezen a földön magyarnak maradhasson meg, mindig nagy áldozatot kellett hoznia. A Férfiú, aki egyúttal hős katona is volt, pillanatig sem gondolt arra, hogy 6 áldozatot hoz, csupán arra, hogy a parancsot végre kel hajtania. Mert a hős nem kérdez és nem kételkedik, hanem cselekszik.

Egy év mult el azóta. Egy év harcban, vérben és vasban, de még mindig távol a nagy bizonyosságtól, hogy a nagy áldozat nem volt, hiába kiontott vér. Még mindig szorongva őrködünk és virrasztunk sorsunk jobbrafordulásán. Még mindig élnek magyarok, akiket a Férfiú nem tudott megváltani porbahullott vérével. Élnek magyarok rabr ságban és élnek magyarok bűnös közönyben, akiknek számára ez a végzetes Szent István nap és az utána, jövő többi napjai az esztendőnek nem jelentenek többet puszta. Végzetnél. Ezt a Végzetet idézzük meg most és fejtsük ki belőle könnyel és elszánt akarattal, ami örök, ami több, mint hiábavaló.

Egy év alatt hányszor hallottuk már, hogy uj Európa van születőben. A vajúdás hosszadalmas és sokaknak számára keserves. Nem azokra gondolimk, akik ha „kor látozások“ közölt is, de élnek és élhetnek, hanem azokra, akiknek még puszta életük sincs biztonságban. És hányán vannak ma ilyenek, magyarok, István király országának határain kívül. István király napján érezzék meg ők is, rendületlen hittel, hogy a hős Férfiú áldozata érettük való is volt. És azok, akik kis egyéni érdekekért apát, anyát s testvért odadobnának, pirulva érezzék meg, hogy a Férfiú nem ezért hozta meg a legnagyobb és legszentebb áldozatot. Rab magyarok és megromlott erkölcsű magyarok, ezt érezzék meg István király napján, amely egy év óta nem csupán a tömjénfüst, a fény és a pompa ünnepe. ..

Magyarok, akik féltve Őrködtök és harcoltok mindazért, ami a földből és a lélekböll magyar esen a világon, hirdessétek unos-\ un talan, hogy vitéz nagybányai Horthy István az örök < Magyarországért és az örök magyarságért hozta meg áldozatát s ha van hősi halálában valami, ami végzetesség, akkor az éppen ez volt. Ma egy éve ezt éreztük és est kell éresnünk mind az idők végezetéig s bizony hitvány az embernek s magyarnak egyaránt, aki erről pillanatig is megfeledkezik...

Magyarok. Éljetek bárhol, a világnak legtávolabbi tájain is, ma boruljatok le a megidézett Végzet, előtt és emlékezzetek. Emlékezzetek és imádkozzatok.

bíró János

ü kolozsvári sakk-mesterverseny

A sakkmesterek játszmáinál tradicionális hagyomány, hogy a kezdés (a világos-fél) némi előnyt jelent és ezért a verseny-gyakorlatban világos nagyobb esélyekkel indul a küzdelembe. A kolozsvári verseny most befejezett, negyedik fordulója alaposan rácáfol erre a megállapításra. A hat játszma közül csak egy végződött világos győzelmével, egy döntetlen volt és nem kevesebb, mint négy győzelem fűződik a sötét színekhez. A forduló legszenzációsabb meglepetése a kiváló kolozsvári amatőr, Balogh győzelme a nemzetközi viszonylatban is elismert dr. Asztalos ellen. Dr. Asztalos hadállását jól fejlesztette ki és Balogh sokáig szorongatott helyzetben volt. Ellenfele nem teljesen átszámított vezéráldozatát Balogh jól védte ki, majd erős ellenjátékkal legyőzte a mestert. A sötét színekkel nyertek még: Sz. Tóth mester a sokáig jól védekező Schwartz ellen, Barcza mester Kálmán és Füstér mester Bocskor ellen. — A negyedik forduló után Füstér egyedül vezet, mert az eddig vele egyforma pontszámú dr. Asztalost mát veresége érzékenyen visszavetette. Dr. Szabónak sikerült jó játék után első pontját megszereznie, megverte dr. Bírót. A dr. Érdy—dr. Lőrincz játszma, változatos fordulatok után, döntetlennel végződött.

A pont-állás most a következő: Füstér 4, Sz. Tóth 3 (és egy függő játszma), Barcza dr., Asztalos 3, Balogh 2>/2 (és egy függő), dr. Lőrincz l«/2 (és 2 függő), Bocskor és dr. Érdy 1 >/2, dr. Szabó 1, dr. Biró, Kálmán és Schwartz 0.

JŐ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK