Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-14 / 183. szám
4 1943. A LG V$ ZT VS 14 Látogatás Kazinczy széphalmi mauzóleumában, ahol most temették el a nagy nyelvújító unokáját Széphalotn, augusztus 13. Borongós, hangulatos ut visz Széphalom felé, balról, jobbról ritka, fiatal vörösfenyők kúposodnak, fürdenek a kánikula íorrósá- gában. Sűrű zempléni por lepi el a tik- kadt-szikkadt füvet, kigyulladás fenyegeti a zsuppos házakat, melyek szerényen lapulnak az ájuldozó fák árnyékában. Hatalmas platánok, fenyők m -itatják az utat Széphalom felé. Már senki sem mondja a falu régi nevét — Kisbányáes- kát — mindenki Széphalmoí emleget, miként a tekéntetes „szent öreg“ a falut elnevezni rendelkezett. Erre járt ő is bő fekete köpenyben, ezen az utón, mikor a sátoraljaújhelyi levéltárba sietett reggelenként. Mindig gyalog járt és ha hirtelenül ostrom alá vette a zápor zuhanya, fa alatt kereset; menedéket. A szent öreg nem fogadott kocsit, mert szegény volt. Magyar iró volt, Kazinczy Ferencnek hívták ... A tizennegyedik aradi vértanú Amikor Kazinczy Ferenc 1831-ben lehunyta szemét, kívánsága szerint Széphalomban temették el. Még jó ideig állt zsuppos háza, melyben kiadósabb esőzések idején agyagbögrékkel fogták fel a be csörgő esőlevet. Niklán Berzsenyi, Széphalmon Kazinczy tűrte a bölcsek, a költők szent türelmével, hogy házukba becsorog a viz. Amikor uj szarufára lett volna szükség, Kazinczy inkább megvette Marmentei müveit és Bécsből meghozatja a legújabb Sallustius-kiadást, A ház lassan az enyészeté lett. 1859- ben, a költő születésének századik évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia megvette az utmelletti Kazinczy- házat parkostul együtt. Ekkor határozták el, hogy a Kazinczy-családot a lebontásra Ítélt ház helyén építendő mauzóleumban temetik el. Évek teltek, amig elérkezett a megvalósulás pillanata: Ybl Miklós dermesztőén komoly, ünnepélyes, miniatür-mauzoleumot épített. A három hatalmas oszlop felé bámulnak az óriás fák; a mauzóleum előtt síremlék: itt nyugszik Kazinczy Lajos, 48-as tábornok, a tizennegyedik aradi vértanú. A síremléken, melyet a hálás unokaöccs, Kazinczy Gábor, a költő most elhunyt unokája állíttatott, egyszerű: bronzba merevedett, nemesszakállu magyar fej díszíti, ez volt a dicsőséges tábornok, élt 38 évet. Feljegyezte róla a történelem, hogy a legnagyobb stratégiai tehetségek közé tartozott. Ferenc nemzetes iró ur fia volt. A fehér szobor A külön épült sírboltban az uj lakón kívül örök pihenést talált: Kazinczy Emil, Kazinczy Klára, a szépséges tekéntetes asszony. Mellé temették Kazinczy Iphigéniát férjével, Becske Bálinttal. Kazinczy Ferenc a mauzóleumban pihen. Riadt rigó reppen a fákra, a mauzóleum felé néz. Jön a sirgondnok, nyikor- dul a vasajtó, megreszket a zár, nyílik a hatalmas tölgyfaajtó. Bent a mauzóleumban kegyetlenül világos a levegő, mint az üveg, koszorúk szalagja himbálódzik, ha beszökken a kiváncsi szellő és mozdulatlanul áll a láda, Kazinczy emléktárgyaival. Friss hűvösség árad szét a szekrények között, ahol Kazinczy kéziratainak egy részét, köteteit, emléktárgyait őrzik. Az egyik sarokban hófehér márvány- szobor áll. Kazinczy Ferencnét, gróf Török Sophiet ábrázolja. Hófehér márványba mélyedve, maga a megmintázott álam. Az iró felesége finom rokokó-szépség volt. Erős lélek, szigorú, férjéhez méltó aszkétikus türelem jellemezte. A férj a Martinovics-féle összeesküvés vádjával elviselte a kufsteini börtönt, felesége legalább ugyanilyen erőslelkü, hérosz! ember volt. Irodalomtörténeti tény, hogy amikor Kazinczyné második gyermekével vajúdott, példás önuralommal végighallgatta férje uj Sallustius-fordi- tását. Alig fejeződött be a felolvasás, megszületett a leendő tábornok. Kisfaludy Károly és Kazinczy kibékül A feleség szobra kitartóan néz egy képet a falon. A sötét szinekböl jól kiemelkedik a kép összes főszereplője, de különösen Kisfaludy Károly és Kazinczy alakja. Orlay Petries Soma festette a képet abból az alkalomból, hogy Kisfaludy Károly és Kazinczy Ferenc kibékült egymással. Ez az esemény annakidején legalább olyan jelentőségű volt, mint ma két külügyminiszter találkozása. A finom és csiszolt felvidéki Kazinczynak nem tetszett, hogy a bővérübb, szertelenebb, dunántúli Kisfaludy hajlik a pórias kifejezések felé. Irodalmi harag lett az izléskülönbségből. De bizonykodik a kép, hogy a kor két kiválósága kibékült egymással. A nagy eseményt — a festmény világosan mutatja — végignézte Bajza József, Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc, Szemere Pál. De még a széplelkek is fontosnak érezték magukat az ünnepélyes alkalomhoz: Bártfayné és gzeme- réné az asztal mellett ült, kecses csípővel, okos/szemmel. Kazinczy rajza a börtönről A szekrények üvegei alatt megható tárgyak sora látható. Az egyik szekrényben, mely árván áll a kép alatt, remegő kézzel rajzolt tájkép fekszik. Már aranysárga rajta a tinta, de a kusza és bizonytalan vonalakból látni, mit jelentett Kazinczy számára az a táj, melyet kufsteini börtönében rajzolt tintával. A rajzon látható fát és dombot látta börtöne ablakából. Ez a táj volt az egyetlen kapocs, amely összekötötte az élettel. A tintarajz mellett miniatűr festmény húzódik meg: harsányzöld színeivel és szenvedélyes lobogásával ez is csupa vágy: Kazinczy felesége festette akkor, mikor férje a börtönökben szabadságról és asszonyáról álmodozott. Megható levél támaszkodik egy kéz- íratkötegnek, a későbbi tábornok irta hatéves korában, Kassáról. A kis KaRendkivüli megerőltető az égbemeredő Montenegrói terepen az előnyomulás és az állandóan lesbenálló bandákkal való guerillaharc. Erről színes és érdekes beszámolót irt egyik résztvevő, aki a magyar életből szakadt ki és jelenleg a német hadseregben teljesít szolgálatot. Előreküldött éjjeli őrjáratunk és a foglyokból kiszedett vallomásokból meggyőződhettünk arról, hogy az előttünk sötétlő hegyek között nagy megpróbáltatások várnak reánk. Az ellenség a ránézve rendkívül kedvező terepen erős sziklafészket épített ki magának. Ez a bandák irányitó központja is, mert ott tartózkodnak a felkelők vezetői is. A hegyek közé a sziklába vájt fészek felé csak egyetlen hegyi ut vezetett. Ez is azonban robbantásokkal és rágörgetett sziklákkal szinte járhatatlan állapotban volt. Csapatunk emiatt csak a rendkívül keskeny hasadék élein kétfelől haladhatott előre. Ehhez azonban meg kellett mászni ezerméteres magasságot, járhatatlan sziklák között, valóságos magasalpi turistateljesitményt kellett minden egyes harcosunknak kifejtenie. Súlyos harcok után, amelyeken átestünk, ez randkivüli követelményt volt. A megérkezett páncélosaink nekivágtak a lehetetlenségnek és zugó motorjaikkal megpróbálták az egyetlen hegyi ut nehézségeit leküzdeni. A hegyivadászok, mint a zergék kapaszkodtak fel a meredek sziklafalakra. Kifeszitve köteleiket, amelyeken utánuk kapaszkodtak egyenként a harcosok, majd felvontatták a lőszert és élelmet. A hold bágyadt fénye világította be a más körülmények között felséges szépségében pompázó tájat. Ebben a szépségben azonban most nem gyönyörködött senki. A nap nem látszott, még csak a pirkadat űzte el a félhomályt. És abban a pillanatban, ahogy a látási viszonyok megjavultak, azonnal meg is kezdődött az alattomos ellenség tüzelése. A láthatatlan ellenség a sziklaüregekből, megállapíthatatlan távolságból vadul szórta golyóit felénk. Nemcsak a lövések, hanem a beütődések következtében leváló és legördülő szikladarabok veszélyeztették életünket. Mindenütt szikla, mindenütt kő itt fenn a magasban, MKgjKfp zinczy „Laló" verselt, édesanyjához így irt: „Édes Mamám, jöjj el már, A kis Laló csókot vár. Ha nem jön el éjszakára, Szolgálni megyen Kassára, Talál 6 ott olyan anyát, Ki nem hagyja Lalát magát." így esdekelt a kis félénk gyerek, távol a szülői háztól. Az édesanya válaszolt. Ez a levél is itt van. Szőlőt és mustot Ígért gyermekének, arra kérte, vigyázzon jól a „matskákra“ és a „katsákra“.-» A grófnő vére Odébb más szekrények emlékeztetik a látogatót Kazinczyra, korára, irodalmi küzdelmeire, családi életére. Hamvveder, melybe az üldözött Kazinczy egyes elégetett leveleinek a hamuját tette, halotti maszkja, aztán a poharai, amelyekből a börtönben ivott és porcellántányér- jai: a japán porcellánokon kriksz-kraksz rajzzal kanyarognak a japán betűk. Mellettük a költő koporsójának a kulcsa és az a puskagolyó selyemzsinórra fűzve, mely egy francia ütközetben megsebezte Kazinczy ezredes-fivérét. Egy fehér lap fekszik itt, rajta három folt: Kazinczy Ferencné vére. Egy este megeredt a grófnő orravére. A férj felfogta és minden gyermekének adott belőle néhány cseppet emlékbe. A nap már birkózva sem tud sugarakat bocsátani a mauzóleumba. Az üvegtető felett szürkeség honol, elmosódnak a tábornoki csákó és a többi emléktárgy körvonalai, a Kazinczy-kötetek egyetlen hosszú hasábba olvadnak és úgy tetszik, amint hosszan nézem őket, hogy éles fény tör ki belőlük ... (B. F.) alattunk tisztások és cserjések sötétzöldje, párába burkoltan és veszedelmeket rejtve terül el. A hegyélen kétfelől vonuló harcosok kénytelenek megállani, mert az előhala- dás fedezetlen terepen vezetne. Az ellenség harmadnapja vonul üldözésünk elől. Az előbbi napon már páncélosaink tüze is elérte őket. Most azonban a sziklafészkükből megfelelő nehéz elhárító fegyvereket hoztak elő és azzal is tüzelnek reánk. Megéreztük, hogy a mai támadásunkba minden erőnket és elkeseredésünket belevetjük, tehát életre-ha- lálra védekeznek a könyörületet vagy emberi érzéseket nem ismerő banditák. A bolsevista bandák nem számoltak azonban a mi derék pionérjeink erejével és tejesitőképességével. Háromnapos visszavonulásuk alatt minden használható utat, hidat, az átkelő helyeket szétrombolták, ravaszul kieszelt akadályokkal elzárták. A mi pionérjeink azonban hihetetlen energiával és a legrövidebb idő alatt leküzdötték ezeket az akadályokat és máris nyomulnak utánunk. Rádiósaink felfogják az üzenetet, hogy dél és délkelet felől a felszakadó ködben zászlóaljunk századai ugyancsak előnyomulnak. Parancsnokink megteszi jelentését rádió utján és mi a feldörgő hegyiütegek lövéseinek fedezete alatt szikláról- sziklára ugorva, a legnyaktörőbb gimnasztikát végezve megkezdjük előnyomulásunkat a sziklavárba bujt ördögök ellen. Az öreg Cserna Gora soha nem látott ilyen elkeseredett küzdelmet. A Moszkva és London által fellázított és félrevezetett bandákban a gonosztevők félelme és elszántsága tartja az ellentálló erőt. Kivétel nélkül valamennyien gonoszé- vök, akiknek lelkét a legrettenesebb bűnök terhelik, amelyeket védtelen emberekkel, asszonyokkal és gyermekekkel szemben követtek el. A nép, amelyet megrohantak, szörnyű irtózattal és gyűlölettel viseltetik irántuk és ha korrekt-/ülnek, rendesen mint veszett ebekkel végeinek velük. A banditák szívós harc utár való megsemmisítése után érezzük, Európa védelmében teljesítettük kötelességünket. rizennégy parlizán? agyonlőtieL Belţpre»«! környékén Köxlülc ©fjy Vanái 1 és egy főnerliesrfől ZÁGRÁB, aug. 18. (MTI) Belgrádbó) jelentik, bogy a szerb rendőrség csapatai megkezdték Belgrad környékének a megtisztítását a kommunista és partizán elemektől. Erre a tisztogatásra azért volt szükség, mert legutóbb Belgrad közvetlen közelében a felső körzetből partizán és kommunista elemek kezdték veszélyeztetni Belgrád környékét, ahol fosztogattak és megtámadták a békés lakosságot. A legutóbbi napokban a tisztogatás alatt agyonlőttek 14 partizánt, közöttük négy olyant, aldjí vezető szerepet játszottak. Közöttük volt Jovanovics Györgye tanár és egy volt belgrádi főszerkesztő, aki kommunista tevékenysége miatt három évig börtönben Ült. A Fekete Hegyek között Harcban a montenegrói bolsevista bandákkal Az idei Szent Jobb körmévé* Az Aotio Caholica szervezési szakosztályi az illetékes hatóságok kiküldötteivel együtt értekezletet tartott az idei Szent István-napi országos Szent Jobb körmenet ügyében. Az értekezlet után az Actio Gatholica elnöksége a következő felhívást bocsátotta ki a katolikus hívőkhöz: Szent István első apostoli királyunk ünnepére készülünk. Megcsonkított hazánk épségéért, elszakított és a harctereken küzdő véreink visszatéréséért a szokottnál is nagyobb áhítattal könyörögve, alázatos keresztény szívvel emlékezzünk meg Szent István dicső napjáról és hatalmas sokaságban kísérjük a dicsőséges Szent Jobbot augusztus 80-án a Szent Jobb körmeneten. A körmenet bevezető egyházi szertartása augusztus 80-án reggel 8 ára 18 perekor kezdődik a várplébánia-templomban. A kór- menet Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás vezetésével a budavári Koronázd főiem plomba vonul, ott a hercegprímás szentmisét pontifikái. A szentbeszédet P. Schrott Pál ferences tartományt önök mondja. A mise után a Vár utcáin keresztül visszatér a körmenet a Szent Jobb őrzési helyére. Az egyesületek és intézmények, valamint a plébániák legkésőbb reggel 8 óráig gyülekeznek a Tárnok-utcában. Augusztus 19-tól 87-ig a Szent Jobb kitéve marad s minden nap este 6 órakor szentbeszéd és ájtatosság lesz a várplébániatemplomban. A hercegprímás felhívása a papsághoz A „Magyar Kurtr* jelenti: A Szentatya kívánságára a hercegprímás felhívja az egész ország papságát, hogy augusztus lS-én, Nagyboldogasszony napján a szentbeszédben buzdítsák a híveket arra, hogy az egyházért, a hazáért, az emberiségért és ZZ igazságos békéért imádkozzanak. i Németországon áthaladó svéd-olasz teheráruforgalom is szünetel Stockholm, aug. 13. (Búd. Tud.) A német birodalmi vasút közölte a svéd állami vasúttal, hogy a Németországon át irányuló 8véd—olasz teheráruforgahnat bizonytalan időre meg hell szüntetni. Kivétel a darabáru és a személyforgalom. E rendelkezésnek kevés gyakorlati jelentősége van, mivel egy idő óta a svéd—olasz forgalom majdnem teljesen szünetel. Olaszország egyébként Németország után Svédország második legnagyobb kereskedelmi társa. A Clearing-forga- lomben Olaszország ezidő szerint 10—IS millió svéd koronával tartozik Svédországnak. KQvicsinas, otnnibuszváUalkozó és autós világutazó volt Büssing, a teherautóépités legnagyobb alakja Száz évvel ezelőtt született egy kis német falu kovácsmesterének fiaként Büssing Henrik, akinek a világ kilencven találmányon kívül a gépkocsival való teherszállítás fejlődését köszönheti. A kis Henrik már Hzévos korában beállt atyja mellé koeséstnasnak és hát évvel utóbb olyan „segédmlntadarabot“ épített, hogy csodájára jártak az emberek. Hatalmas, művésziesen kidolgozott patkót, úgynevezett szerencsepatkót alkotott. Aztán megkezdte az akkor szokásos vándorlást. Braunsehweiglian minden szülői támogatás nélkül elvégezte a technikai főiskolát és még le sem vizsgázott, már egész sor találmány- nyal lepte meg tanárait. Vasúti jelző készüléket alkotott s ezzel megalapozta hírnevét. Hatvanéves korában már 90, erősen jövedelmező találmánya volt. Más ember 60 éves korában nyugdíjba megy. Büssing ekkor kezdett bele egy uj foglalkozásba. Akkor már szaladtak a gépkocsik s Büssing gondolt egy nagyot: vásárolt két kocsit, szétszedte azokat, megint összerakta, de erősebb tengelyeket és alapépítményt helyezett el bennük. Aztán 1904- ben megnyitotta az első autóbuszjáratot. Két hónap mnlva az angolok elárasztották megrendelésekkel, miután egy angol lord fcl- omnibnszozta magát Büssing vonalán én negyvenszer utazott ide-oda Braunschweig— Wandsburg között. Így lett a Büssing-gyár világcég s mikor az alapító tizenhat éw<4 ezelőtt meghalt, a Büssing-teherautőknak nem volt párja a világon. Ezeket a kocsikat használja mg ts a német véderő, hogy milyen eredményei, azt az események igazolják. — UJ NAPILAP INDULT MAROSVÁSÁRHELYEN. Marosvásárhelyről jelentik: Marosvásárhelyen augusztus 18-én uj napilap indult „Déli Hírlap” címmel. Felelős szerkesztője Jakab Antal. A közönség ro- konszenwel fogadta az uj lapot. (MTI)
