Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-11 / 154. szám
9 Hatalmi érdekek és személyi klikkek csatája a legyőzött Franciaország felett Mi hsizódik meg Giraud és De Gaulle késhegyig menő ellentéteinek hétteréhen ? 1943. J U £ 1 U S U Az üldözött... rAz üldözött csapzottan és dultan jelentkezett s Piegjelenése olyan hatást gyakorolt az emberre, mint a türelmetlen hitelezők látogatása hónap végén, esős időben. — Üldöznek — mondta kifulladva. Leült, cigarettát és védelmet kért. Közben nagyokat fújt és egyéni fogalmazásban, színesen, fordulatosán átkozó- •dott. Magyarul és más kulturny elv eken. — Nincsen s nem volt soha nyugtom lihegte. — Végigüldöztek a félvilágon, otthon és külföldön, mint duvadat az erdőben — mondotta s csikorgatta fogait. — Kik üldözik? — kérdeztem elhülve s részvétem jeléül uj cigarettával kínáltam meg. — Mindenki — válaszolta komoran s körülnézett. A szeme szikrázott. — Dehát miért bántják önt? — érdeklődtem tovább. — Azért, mert ártatlan vagyok. Mert ingylik a tehetségem. Ide figyeljen —• folytatta és zsebéből iratokat, fényképeket szedett elő. Meglobogtatta az orrom előtt, majd balkezébe vette s mint liliomcsokrot szivéhez szorítva mondta: —- Íme, ártatlanságom bizonyítékai!... Bizonyítékainak dús csokrát levelenként tárta elém, részletes és bő magyarázatok kíséretében. Közben azonban finoman, dk nyomatékosan figyelmeztetett, hogy ő — mint üldözött — ebéd előtt belföldön eredeti kecskeméti barackpálinkát, külföldön hatcsillagos konyakot szokott inni. Hozattam két deci szilvóriumot. Megszagolta, fintorgott, de azért megitta. Kivételesen. Ettől lendületet kapott, olyan lett, mint a motor, amelybe gázt eresztenek. Ártatlanságát olyan hévvel s a bizonyítékok olyan áradatával igazolta, hogp beleszédültem. Kúbultságomban megígértem ártatlanságának védelmét Írásban és szóban. Hálája kifejezéséül megölelt s elhalmozoţt választékos dicsérő jelzőkkel. Zsebredugta néhány könyvemet, irattáskájába gyömöszölte legszebb ingemet és sajnálatát fejezte ki azért, hogy nem viselek három számmal nagyobb kalapot. — Ártatlanságomról meggyőződhetett — szólt és bucsuzás közben megesketett, hogy védeni fogom írásban és szóban. Megígértem. Védőangyala lettem. Buzga lommal és leleményesen védelmeztem, mert tényleg üldözték. Ahol s ahogyan csak tehették az emberek, csipkedték, piszkálták, lenézték és hajkurászták. Védőangyali szerepem rendkívül igénybevette minden időmet és képességemet. Bonyolulttá és fáradságossá vált, pénzembe is került és ezen utóbbi körülmény miatt feltűnően lesoványodtam. Lényem kezdett légiessé válni, árnyékként imbolyogtam az emberek között és szédülten, de azért szívósan s kitartással védtem szegény üldözöttet. Védtem, mert ártatlanságának bizonyítására pótlólag még felmutatott néhány veleszenvedőt. Egy sápadt, vézna asszonyt, mint feleségét, négy pirospozsgás gyermeket és egy csecsemőt, mint családot. Mindnyájan üldözöttek és ártatlanok voltak. E körülményre tekintettel védőképességemet intenzivebbé tettem s fokoztam. Az üldözött üldöztetése mégsem szünetelt;, sőt az üldözők feltűnő mértékben megszaporodtak. Már annyian voltak, hogy nem is tudtam nyilvántartani őket. Ez mélyen lesújtott s elkeserített és arra késztetett, hogy védőangyali tevékenységemet beszüntessem és hogy fájó és sajgó szívvel bár, de kipihenjem védőangyali fáradozásaimat. Elhatározásomat közöltem az üldözöttel. Hangom reszketett, szivem hangosan dobogott s szemem fátyolos volt ez alkalommal, , mégis megsértődött. Azt mondta, nagyon fáj neki, hogy csalódott bennem is. Búcsúzáékor húsz pengőt kért kölcsön. Perzselt a részvét, de nem adtam. Elment. Az ajtót bevágta. Nem köszönt. Azóta, ha az utcán véletlenül találkozunk, már messziről elkerül. Hátam mögött ellenben mindenütt és minden alkalommal a lehető legrosszabbakat mondja rólam. Csipked, szurkai és haj- kurász. Bánt a legérzékenyebb pontokon. Azt hireszteli, hogy nem tudok írni, mert még a nagybetűket sem ismerem. Amig bírtam, védtem az üldözöttet. Most azon tűnődöm: ki véd meg tőle engem.... TÚRÁN LAJOS 36 ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS , ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Á nemzetközi politikai élet vezető személyiségeinek helyváltoztatásait, az úgynevezett diplomáciai utazásokat mindig nagy érdeklődéssel és figyelemmel kiséri a közvélemény. Természetesen többféle diplomáciai utazás is van. ' Ünnepélyes aktusok, amikor lobogódiszt öltenek a pályaudvarok és paloták s . százezernyi tömeg rivalgó sorfala között diszhintóban vonulnak végig az útvonalakon a diszbeöltözött előkelőségek. Ezek nagyobbrészt udvariassági látogatások, mintegy kifejezői a nagy nyilvánosság számára egy-egy már régen fennálló és működő kapcsolatnak, hiszen a személyes érintkezés, egy-egy jelentékeny személyiség személyes jelenléte mindig többet és világosabbat mond, mint valami csavaros ala- muszisággal megfogalmazott nyilatkozat, amely igyekszik hangzatosán semmitsem mondani. A diplomáciai utazások másik fajtája az, amikor a nevezetes, irányitó szerepet játszó személyiség minden ünneplést és feltűnést kerülve kel útra. Rendszerint repülőgépen utazik néhány titkár és személyes biztonságának megőrzésére kirendelt ur kíséretében. Ezekről az utazásokról rendszerint csak akkor értesül a közvélemény, amikor már megtörténtek. Általában ilyen alkalommal szokták a már előkészített fontos ügyeket letárgyalni. Az európai államvezetők látogatása a német főhadiszálláson, a Duce és a. Führer találkozásai és Churchill utjai általában ilyen természetűek voltak. A harmadik válfajról, a titkos diplomáciai utazásokról általában vagy nagyon keveset, vagy éppenséggel semmit sem tud meg a nyilvánosság. Pedig egy- egy ilyen szürke és ismeretlen diplomata utazás gyakran többet dönt el, mint a teljes nyilvánosság fényében lejátszódó ünnepélyes látogatás. Giraud tábornoknak, a francia Szaka- dárok afrikai vezérének útjáról bőven ir a világsajtó: Közölték utazásának időpontját is, de hogy tulaj dohképen miről is fog tárgyalni, arról világszerte csak találgatásokat lehet olvasni. Annak, aki figyelemmel kiséri ellenfeleink táborában az erőviszonyok és a helyzet változásait, arra a meggyőződésre kell jutnia, hogy abban a gyakran késhegyig menő harcban, amit a két sza- kádár francia tábornok, Giraud és: De Gaulle folytat immár hosszú hónapok óta egymással, az előbbi kerekedett felül. Kétségtelen, hogy a szövetségeseknek, az úgynevezett „egyesült nemzeteknek“ meglehetősen sok gondot okoz' a táborához tartozó emigráns kormányok és csoportok. A lengyelek vitái, a jugoszláv emigránsok összebékithetetlen csoportjai, a csehek Ben.es—Hodzsa ellentétei egyaránt kellemetlenségek forrásai. Legkomolyabb és legnehezebben megoldható kérdésnek azonban a francia szakadárok ellentétei látszottak. Mert amig a csehek semmi, a szerbek pedig egészen jelentéktelen tényleges erő fölött rendelkeznek, a francia szakadárok kezében tényleges hatalom, terület, ember és anyagi bázis van. Az is közismert, hogy a Giraud—De Gaulle vita és ellentét mögött a két angolszász nagyhatalom, Anglia-és az USA versengése húzódik - meg, akik a szövetséges jóviszony és fegyverbarátság ellenére igyekeznek hatalmi pozícióikat erősíteni. A vezetésért való küzdelemben Giraud tábornok előnyére szolgált az Egyesült Államok támogatásán kívül az is, hogy jóval nagyobb terület és jóval több ember áll fennhatósága alatt, mint De Gaulle-nak. A ,,Comité de la France combattante“ (Harcoló Franciaország Bizottsága), amelynek élén Giraud áll, körülbelül 7.5 millió négyzetkilométer és harminc milliónyi lakosság felett rendelkezik, mig De Gaulle uralma alatt 4.1 millió négyzetkilométer terület áll 13 millió főnyi lakossággal. Giraud algíri bizottsága tehát olyan gazdasági és katonai erőt képvisel, amit semilyen körülmények között sem lehet figyelmen kívül hagyni. Emellett az amerikaiaknak azzal is számolniok kellett, hogy De Gaulle és csoportja iránt rendkívül kevés rokonszenv nyilatkozott meg Északafrikában. Az angolok mégis De Gaulle-1 támogatták. Ugyancsak De Gaulle mellett áll a Szovjetunió is. A Kreml ugyanis 1941 szeptemberében De Gaulle-t ismerte el „az igazi Franciaország fejének“. Anglia tehát nem is szakíthatna De Gaulle-al anélkül, hogy bizonyos kedvetlenséget, vagy éppen ellenállást ne keltsen orosz szövetségesénél. Anglia álláspontját magyarázza többek között az, hogy Giraud munkatársai közül jónéhányan közismertek angolellenes érzelmeikről. Mindezek ellenére Anglia kénytelen volt bizonyos mértékig elejteni De Gaul- ffe-t. Harcos lapját, a „Le Marseillaise“-t betiltották s Edén legutóbb kénytelen volt olyan kijelentéseket tenni, ami Giraud-t jelölte meg, mint a „francia egység“ zálogosát. Anglia álláspontváltoztatásának egyik magyarázata minden valószínűség szerint az ÚSA nyomásán kívül az is, hogy az esetleg sorra kerülő inváziónál Giraud csapatait is fel lehetne használni, a tábornok "azonban a minden számítás szerint rendkívül véráldozatokat követelő akcióban csak megfelelő ellenszolgáltatások árán hajlandó feláldozni alakulatait. A két egymással szemben álló tábornok, akik a francia emigráció homlok- egyenest ellenkező irányba huzó csoportját képviselik, valamikor azonos álláspontról indult el. Mind Giraud, mind De Gaulle hithü katolikus és meggyőződése?. királypárti. Mindketten tanítványai voltak Pétain marsallnak, barátai Catroüx tábornoknak s egyformán szoros kapcsolat fűzte őket a francia politika jobbszárnyával kacérkodó Paul Reynaud-hoz. Hogyan történhetett, hogy De Gaulle ma kifejezetten baloldali politikusnak látszik, mig Giraud megmaradt a régi vonalon? A magyarázat igen egyszerű. Egy-égy politikai vezért, hacsak' nem egészen kivételesen nagy egyéniség, aki maga is tud irányt és határokat szabni, erősen befolyásolnak a körülötte állók. De Gaulle munkatársai, bár londoni „főhadiszállását“ teljesen katonai. mintára szervezte meg s az egyes reszortokat összekötőtisztek látják el, mégis polgáremberekből áll. Ezek nagyobbrészt a baloldalról kerültek ki s majdnem- kivétel nélkül antiklerikálisok. Lelkes hívei a harmadik köztársaságnak és a parlamen- tárizmusnak. Természetesen valameny- nyien angolbarátok, sőt nagyrészük a Szovjet iránt is igen meleg érzelmeket táplál. Ezzel szemben Giraud táborában ma is jó számmal akadnak a vichy-i rendszer emberei közül, akik hallani sem akarnak többé a harmadik köztársaságról s a Bétáin által elindított nemzeti újjászületésben és forradalomban látják a jövendő útját. Ez a tábor majdnem teljesen hoBUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * korszerű kényelem Eq\jdq\jas szobák 6'— F-töl 12* P-tg Kétágas szobák <?■— P-töl 18’—P-ig Éttermében Veres Károly és cigányzenekara muzsikál Elismerten kiváló konyha, Polgári árak magén csoportot foglal magában, ak'iK egészen határozottan a francia politika jobboldalán állanak. De Gaulle táborának politikai nézetei viszont meglehetősen zavarosak, hiszen az uralkodó baloldali elemek mellett De La Rocque ezredes tüzkeresztesei, tehát a legszélsőbb jobboldalra tartozó elemek közül is sokan vannak benne. Nem tagadható, hogy a két vetélkedő nagyhatalom, Anglia ét az Egyesült Államok nyomására Giraud tábornok is kénytelen volt bizonyos engedményeket tenni. így például fel kellett függesztenie a Vichy-i kormány zsidóellenes intézkedéseinek egy részét s a „Francia Állam“ elnevezés helyett vissza kellett térine a „Francia Köztársaság“ elnevezés használatára. Giraud azonban Pétain kormányának legtöbb törvényét és intézkedését ma is érvényben tartja és törvényerejüket elismerte. S bár kénytelen volt feláldozni néhány személyes hivét, mint Yves Le Chatel-1, Bergeret és Rigaud tábornokokat, akik közismertek voltak royalista felfogásukról, mindmáig sem volt hajlandó szakítani Nogues tábornokkal, Peyrouton-nal, akik ellen a de- gaullisták pergőtüzszerü támadásokat intéztek. Boissont is csak a napokban, hosszas huzavona után ejtette el. Az ellentéteket azonban nem sikerült 'véglegesen áthidalni s amióta újabb szélsőbaloldali csoportok csatlakoztak De Gaulle mozgalmához, nem lehet számítani arra, hogy a két csoport valaha is azonos nézetekre jusson. • Giraud tábornok amerikai tárgyalásai alkalmából bizonyára igyekezni fog megerősíteni pozícióját, ám De Gaulle sem nyugszik. Így harcolnak és vetélkednek, a legyőzött Franciaország fölött hatalmi érzések és személyi klikkek. S bárhogyan alakuljon is a világ jövendő sorsa, a széttöredezett francia birodalmat sohasem fogják tudni ismét eggyé kovácsolni ezek az egymást talán még ellenségeiknél is jobban gyűlölő érdek- szövetségek» n, (. FELHÍVÁS EJTŐERNYŐS SZOLGÁLATRA A honvédelmi miniszter ur a IS. évüket betöltött, de 24. évükéi meg nem haladott, egészséges és iskolánkivüli Ifjakat ejtőernyős szolgálatra szólítja fel. A jelentkezők augusztus 2-ától 22-éig Budapesten ejtőernyős összefüggő gyakorlaton vesznek részt. A pontos feltételeket a városi leventeparancsnokság (Honvéd-u. 46. I. em.) naponként délelőtt 14 óráig adja meg és a végleges számbavétel julius hó 11-én, vasárnap délelőtt ugyanott történik. Hazánknak haladnia keU a haderő korszerűsítése érdekében! Ép testben ép lélek! A kedvet érzők azonnal jelentkezzenek! A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ NYÁRI ELŐADÁSAI A SZÍNKÖRBEN Heti műsor: Julius 11. Vasárnap délután fél 3-korr A Boronkay lányok. Kovács Kató fellépésével. Olcsó helyárak. Julius 11. Vasárnap este fél 7-kor: Names Rózsa. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Julius 12. Hétfő este fél 7-kor: Neme* Rózsa. Kovács Kató fellépésével. A Tizes Szervezet előadása. Jegyeket a pénztár nem árusít. . Julius 13. Kedd este fél 7-kor: Nemes Rózsa. Kovács Kató fellépésével. A Tizes Szervezet előadása. Jegyeket a pénztár nem árusít. Julius 14. Szerda este fél 7-kor: Nemes Rózsa. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Julius iá. Csütörtök este fél 7-kor: Kata, Kitty, Katinka. Operett újdonság először. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Julius 16. Péntek este fél 7-kor; Kata, Kitty, Katinka. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak Julius 17. Szombat este fél 7-kor: Kata, Kitty, Katinka. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Julius, 18. Vasárnap d. u. fél 3-kor: A Boronkay leányok. Kovács Kató fellépésével. Olcsó helyárak. x Julius 18. Vasárnap este fél 7-kor: Kata, Kitty, Katinka. Kovács Kató fellépésével* Rendes helyárak..
