Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-11 / 154. szám

feggflTy.EaM 1943. J V C 1 U S 11 flz uj gazdasági rend és a szociális célkitűzés A pénzügyminiszter szegedi beszédében párhuzamot vont a belső és külső front har­cosai között. Rámutatott arra, hogy a belső front gazdasági ereje éppen olyan szerve­zettséget és fegyelmezettséget kíván meg, mint a harcoló hadsereg. Csak fegyelem­mel, szervezettséggel és töretlen munka- kedvvel lehet hozzákezdeni ahhoz a harc­hoz, amely a jövő biztosításáért elsősorban a közel látás vonalain indul meg. Az egész országban megindult a békés küzdelem a nagyobb darab kenyérért és a biztosabb jövőért. Ha a felelős kormányférfiak kí­vánságokat támasztanak, akár a termelők­kel, akár a fogyasztókkal szemben, akkor gondoljunk arra, hogy intézkedéseikkel fo­kozzák a termelés biztonságát. Minden oldalról elsősorban a hadbavonnl- tak támogatását hangoztatják. Az uj be­szolgáltatás Is ezt teszi, amikor a hadbavo- nultak hozzátartozóinál a katonai szolgá­latban átlók számával arányban csökkentik a beszolgáltatást. Kötelessége az aratásnál i* figyelni ennek a gazdasági műveletnek a fontosságára. A közelmúltban megjelent termésrendelef. úgy rendelkezett, hogy az aratórészt Is be lehet számítani a beszolgál­tatás! kötelezettség teljesítésének annál, aki húsz holdnál kisebh szántóterületen gazdálkodik és aratási munkálatokat maga vagy családtagjai háborús szolgálata miatt nem végezhette el. De megfelelő támoga­tást, biztosítanák azok számára is, akik az ország fennmaradásáért, folytatott küzde­lemben életüket vagy testi épségüket áldoz­ták fel. Az aratórész beszámítása ugyanis a hadirokkantak és hadiárváknál is húsz holdnál kisebb szántóföldön beszámítható. A közellátásügyi miniszter az aratókhoz intézett felszólításában hangsúlyozta, hogy akié a föld, azé az ország. Az uj gazdasági rend visszavezeti egész gazdatársadalmun­kat a földhöz és igy önkéntelenül is rámu­tat arra a nagy jelentőségre, amit a föld helyes és célszerű megművelése jelent az ország fenntartása szempontjából. Ezt a földhöz való ragaszkodást bizonyítja az az Intézkedés is, amely a termelés rendjéért kötelességvállalást kér a gazdáktól és a gazdasági élet minden tagjától. A föld tu­lajdonosának a föld megmunkálóival való kapcsolatának fenntartását célozza ez a rendelkezés, hogy bármikor meghatározott mennyiségű kenyeret szolgáltathassanak ki. A föld tehát megkívánja továbbra Is a gazdálkodást, de csak a méltányos keretek között, de megkívánja, a takarékoskodást Is a az ilymódon teljesített haszonbér beszá­mít a beszolgáltatás! kötelezettségteljesítés közé. A miniszter beszéde azt jelenti, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a föld­művelés munkát jelent és kenyeret eredmé­nyez. A napszámos munkája folytán ke­nyérmagvakat is kaphat. Ez kétségtelenül a mai időkben annyira fontos munkafegye­lem előmozdítását szolgálja, mert megadja a lehetőséget arra, hogy még a legutolsó napszámos Is két keze munkájával megke­resse az életét adó kenyeret, nem pénz alakjában, hanem természetes fizetőeszköz­ben és az Ilymódon szerzett kenyér meg­tanít a közért dolgozni. Az uj gazdasági rend tehát szociális alapon nyugszik, amelynek a kormány a legnehezebb viszo­nyok között is támogatást ad s amelyek pz országos célok érdekeinek is megfelelnek. Ugyanakkor a kormány megadja a lehe­tőséget arra, hogy mindenki élvezze a tisz­tességes utón, becsületes munkával, fegye­lemmel és engedelmességgel szerzett va­gyon gyümölcseit. _v MOZI-MŰSOROK ÁRPAD-filmszinház: Édes ellenfél. Fősz.: Szeleczky, Latabár, Mály, Hajmássy. Va­sárnap d. e. %12-kor matiné. CORVIN-mozgó: Tilos utakon. Fősz.: Corine Luchaire és Annie Ducaux. Csak felnőt­teknek. Kezdete 3, 5, 7.10 órakor. Vasár­nap 11-kor matiné. EGYETEM-mozgó: Tóparti látomás. Fősz.: Tolnay Klári, Simor Erzsi, Jávor, Makláry Vasárnap 11-kor is a Tóparti látomás. ERDfiLY-mozgó: Keresztuton. Főszerepben: Tolnay Klári, Ajtay Andor, Perényi László, Somlay Artur. Előadások kezdete; 3, 5, 7 órakor. Vasárnap délelőtt 11 óla­kor matiné. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: A 28-as. Fősz. Uray, Mészáros Ági, Halász Géza, Mály Gerő. Előtte Magyar és Ufa világhiradók. Előadások 3, 5 és 7-kor, vasárnap 11-kor. RAKÖCZI-mozgó: A férfi mind őrült. Fősz.: Jávor, Páger, Lázár Mária, Vaszary Piri, Mály Gerő, Pethes. Vasárnap d. e. 11 óra­kor matiné. Házassági bír Irin: Biró János —- Vem, Karálom, én már nem nősülök meg soha. Ne vágj közbe, hallgass végig, mint ahogyan én is végighallgattam vigasztaló sza­vaidat. Tudod, engem olyan csúnyán becsapott az a nő, hogy végleg kiábrándultam az Úristen minden nőnemű teremtményéből. Mondok én neked valamit, hogy állításom valódiságát ecseteljem s hogy még jobban meggyőzzelek. Emlékszel, ugye, hogy amikor nálam jártál olt, vidéken, volt nekem az a szép macskám* Akkor télen. Nahát az a macska már nincs sehol. Pedig még mintha most is látnám, mennyire élvezted dorombo­lását, ahogyan az öledben Tilt... Én már rajta is túladtam, mert nőstény volt. Nőstény macska volt. Most egy szürke, csúnya nagy kandúr macskám van, mert mégiscsak kell valakinek velem lennie, valakinek, aki él. abban a nagy pusztaságban, amelyben én már olyan régen élni kényszerülök. A kandúr nem hizeleg, nem dorombol még az ölembe sem ül soha, hanem úgy jár-kél abban a nagy el­átkozott házban, olyan magányosan, akár én De magányossága mellett önérzete is van, barátom- Önérzete van, akár nekem s nem hagyja magát lekapni a lábáról holmi nya­fogó, nyávogó némberek által, mint az embe­rek, a férfiak, általában. Mert ott van például az a nő. Mondjuk ki a nevét, ha már nem lehet elkerülni: Mária, Te tudod — hiszen annakidején sokat beszéltem róla — mennyire ragaszkodott hozzám. Isten bocsássa meg a biinét, még azt is mondta, hogy egyetlen na­pig se tudna élni nélkülem . .. Akkor nagyban tiltották tőlem, mert én csak egyszerű tanító vagyok, kicsi fizetéssel, hetven falusi kölyök­kel, akiket tanítanom kell. Ott van a segéd- jegyző, — mondották Máriának a szülei — miért nem beszél inkább azzal?... Igaz, az ő fizetése se nagyobb, de neki van birtoka is. Hogy most még nem az övé? Nem baj. Nem* lesz az mindig igy. Majd visszáperti. De a bir­tokon kívül olyan ősei vannak, amilyeneket én, ha megfeszülök, akkor se tudok elő­mutatni ... Hát, ami igaz, az igaz. Egyszerű falusi fiú vagyok, barátom, szántó-vető ősök­kel s te tudod legjobban, micsoda erőfeszíté­sek árán sikerült elvégeznem tanulmányaimat. Nem azért, mintha nem lett volna hozzá szel­lemi képességem — de ezzel nem akarok dicsekedni, — hanem mert az anyagiakban voltunk erősen szükiben. De azért végeztem. Nem mondom, hogy éppen tanító szerettem volna lenni. Lehet, hogy nyugalmasabb pálya is van még ennél a világon, de most mar azt is tudom, mert időközben rájöttem: ennél nekemvalóbb nincs ... Igen, ez minden vi­gasztalásom is ebben a nagy csalódásban, amelyet Mária okozott. Mert ő csakugyan el­fordult tőlem. És most nevess, nem is a segéd­jegyző fellé fordította arcát, hanem a szolgabiró felé. Bizony. .. Most aztán róluk beszél az egész falu. Es rajtuk is nevet nemcsak az egész falu, hanem még a környéke is. A múltkor, — mert nem lehetett elkerülni — összetalál­koztam Máriával. Azt mondja nekem nagy ellágyulással, hogy értsem meg őt, hiszen nekem mégis csak van valami közöm hozzá s meg kell értenem s meg is kell bocsájtanom. amit tett. Amit vélem tett —, még ezt is hozzátette .,. — Pedig ha elgondolkozom a dolgon, meg hálásnak is kell lennem Máriának. Kinyitotta a szememet, barálom, kinyitotta. Annyira, hogy nemcsak ő hullott ki szememből és a telkemből, hanem minden a világon, ami a nőt jelenti. És jó igy. Egyedül, magányosan. Az embernek nincs gondja senkire. Csak egye­düli puszta életére. Meg arra a hetven gye­rekre, akiknek sorsát hivatalosan rámbizták. Igen, hivatalosan. Ezt hangsúlyozom, barálom. Ezt hangsúlyozom. Mert ez elő van Írva. De hol van az előírva, hogy házasodj meg és létesíts családot? ... Legfönnebb a bibliában. F.zen én már sokat gondolkoztam, kérlek cs beláttam, hogy nincs értelme. Az emberek amugysem fogadják még egy idő óta a biblia tanításait. Hiszen te magad is tapasztalhatod. Nem mondom, Máriát nem azért szerettem, amiért felebarátom volt. Nemcsak azért, ha­nem szerelemből. És most, hogy olyan csú­nyán becsapott még, ne is gyűlöljem? Dehogy­nem gyűlölöm, barátom ... Bizony gyűlölöm én. Há egyszer elkaphatnám még a nyakát, nem felelnék magamról, hogy nem fojtanám meg ... Bár tettem volna meg akkor, amikor erre még alkalmam volt. Mert volt... Csak Mária, meg én tudom s hogy most te is tudd és Ítélhess, elmondom neked is, hányszor tat- tottam kezemben szomoruszemü arcát ... És ilyenkor nyakát, hófehér nyakát is simogat­tam. Tudod, ott, a tarkó alatt, hogy majd elolvadt belé ... Igen, igen, ő vallotta ezt nekem meg akkoriban. Dehát nem fojthattam meg, amikor úgy, de úgy szerettem ... — Ne, ne vigasztalj, barátom. Köszönöm én a vigasztaló szavakat... Ezt át kell élni s azután mondani ilyesmiket, ha tudsz, kér­lek. De én még mindig azt hiszim, hogy te annál jobb s őszintébb barátom vagy, mint­sem ilyesmikkel próbáld elaltatni kétségei­met. Mert, hogy még mindig ágaskodnak bennem a kétségek és az Indulatok, nem is tagadom. Ha nem igy volna, nem is lett volna szerelem. De ez az volt s éppen azért fáj. Képzeld csak el. Már úgy volt, hogy karácsonyban megesküszünk. Egy reggel, éppen karácsony előtt három héttel, csak kapok tőle egy levelet. Már elmondották a gyerekek a tanitás előtti imát, amikor a kicsi Sánta Jóska az alvégből, az egyik ta­nítványom, aki Máriáék szomszédságában lakik, nyújtogatni kezdi az ujját. — Mi bajod, fiacskám? — kérdem tőle. —- Semmi — azt mondja —, csak egy le­vél van nálam, amit a tanító urnák hoztam. — Hát miért nem adtad ide hamarabb? — támadok rá. Erre kisomfordált a pádból s átnyújtotta. Hát abból a levélből tudtam meg, mert azt a levelet Mária küldte, hogy az esküvőből nem lesz semmi... Mária a levél végén, utó­iratként arra kért, hogy választ is küldjék. Nem küldtem én, barátom, semmit, de mit is küldhettem volna?,.. Többet feléjük se mentem, ő pedig másnap már a segédjegy­zővel ment karonfogva az utcán s volt olyan szemtelen, hogy amikor Itt haladtak el az iskola épülete előtt, még fel is nézett az ablakra... Azt hittem, hogy az ablakon ke­resztül vetem rá magam s széttépem nem­csak öt, hanem a segédjegyzőt is, de aztán mégis meggondoltam a dolgot, Istennek hála. A segédjegyzövel azonban nemsokára sza­kított;, mert — amint említettem — jött a szolgabiró. .. — Tudod, ez már nem is fájt olyan erő­sen. Különösen attól fogva nem, hogy össze­találkoztam a faképnél hagyott segédjegyző­vel. Tyü, mekkorákat ittunk mi együtt ak­koriban ! ... Hol nálam, hol nála, mert ő is legényember volt. Az volt az érdekes, tudod, hogy se ő, se én, nem tudtuk mégsem el­felejteni Máriát. Ott volt az, ott ült az vé­lünk, a bornak, meg a gondolatainknak az alján s különösen akkor bolondultunk erősen utána, ha kicsit többet ittunk. Olyankor megnőtt előttünk Mária alakja. Szépsége már majdnem fénylett, világított, hogy majd belévakult szemünk, lelkünk. Később a se­gédjegyző el is helyeztette magát a faluból. Olyan messze, —- hiszen most már jól meg­nőtt újból az ország —, hogy még hírét se hallottam többé... Ezt szerettem volna én is megcsinálni. Elhelyeztetni magamat, hogy még a hírét se halljam annak, amit Mária müvei a szolgabiróval. Csakhogy én már úgy megszerettem ezeket a kicsi falusi fióká­kat, a tanítványaimat, hogy úgy éreztem közöttük magamat, — bocsánat a kifejezés­ért — mint valaha Jézus érezhette magát tanítványai körében. Te, ezek az egyszerű gyermekek, mintha megérezték volna vala­mit a lelkemben, szivemben dúló tragédiák­ból s indulatokból, még erősebben ragasz­kodtak hozzám. Csak bele kellett néznem a szemükbe — mert a szemük tiszta ám, ra­gyogó tiszta, nem mint a koszos ruhácská­juk —, már mindjárt végtelenül nagy béke s csend költözött belém. De ez sem tartott sokáig, mert eljött az éjszaka s újból egye­dül maradtam megcsufolt érzéseimmel. .. — Igen, hogy el ne felejtsem... A szolga­biró is elhelyeztette magát egy idő után. El az. Miért? Ki tudja. Pedig szerették a fa­luban s felettesei is becsülték. Persze, ezt én csak úgy hallomásból tudom. De azt már biztosan tudom, hogy eltávozása előtt kül­döttség járt nemcsak nála, hanem az alispán urnái Is. mert mindenki azt szerette volna, ha marad. Ez nem olyan akármilyen szolga­biró volt ám. Szóbaállott a falusiakkal nem­csak a hivatalában, hanem az utcán is. így ismerte meg Máriát Is. Persze utána levizi­telt a lakásukon is s később pedig minden­napos vendég lett náluk, azt mondanom se kell. .. Dehát, amint mondom, ő is elhelyez­tette magát innen, máról-holnapra.. . — Ne, ne szólj bele, barátom. Úgy is tu­dom, mit akarsz mondani. Azt, hogy most már Mária is újból visszakanyarodott hoz zám. Ugye?... Hát, szóról-szóra igy tör­tént... A kicsi Sánta Jóska már harmad­napra újból levelet hozott tőle. Várj, mert Itt Is van valahol... Szép, mi?... Igen, le­velet irnl, szerelmes levelet Írni, azt megta­nult. Olvasd csak. Olvasd, vagy te olyan jó barátom, hogy nincs miért félnem rádbiznom titkaimat. Máskülönben az már úgyse titok. Az egész falu tudja, hogy én Máriát úgyse veszem el... Nem én. Ilyen csúfságok után se testem, se lelkem nem kívánja. De nem­csak öt. Senkit. Soha. •* (fis most, ahogyan kezembe került az egyik vidéki lap, kissé elfojtott mosollyal olvasom a hirek között: „Hintés Pál és Nagy Mária, Kenyeresboldogasszony falva, házas­ságot kötöttek. Minden külön értesítés he­lyett,“). Elmarad a bolgár {őisKoIásolc kolozsvári mérkőzése KOLOZSVÁR, julius 10. Többször je­lentettük már, hogy julius 18-áii a bol­gár főiskolai válogatott labdarugó csa­pat Kolozsváron szerepel a város válo­gatottja ellen. Most értesítés érkezett Budapestről, hogy a bolgár csapat nem jön le Kolozsvárra s igy elmarad a válo­gatott mérkőzés. A mérkőzés elmaradá­sának valószínű oka az MLSz által el­rendelt 20 napos szigorú futballtilalom. KOLOZSVÁR VASÁRNAPI SPORT­MŰSORA Főiskolai kosárlabda mérkőzések az egyetemi sporttelepen: 8 órakor DEAC— SzEAC, 9 órakor PEAC—KEAC. Hármas vivómérkőzés a KAC nagyter­mében (Unió-utca 21.) 9 órakor tőrver­seny, délután 5 órakor kardverseny. Levente uszóbajnokságok az egyetemi sporttelep úszómedencéjében 8 órai kez­Remeb svéd allélaeredményelc A magyar válogatott jövőheti stock­holmi ellenfele a svéd válogatott atléta­csapat igen kemény dió lesz, mert leg­újabban a halmstadti versenyen Lidman a 110 m-es gátfutásban í 4.3 mp-es, Strudberg a 100 m-es síkfutásban 10.4 mp-es ragyogó időt futott, Ericsson pe­dig kalapáccsal 54.10 métert dobott. A magyar rádiónak a háborús nehézsé­gek ellenére is sikerült a svéd rádióval megállapodni abban, hogy a julius 15-én és 16-án Stockholmban eldöntésre kerülő svéd—magyar atlétikai viadal kiemelke­dő eseményeit közvetíthesse. A csapattal együtt Stockholmba utazik Pluhár Ist­ván, a magyar rádió sportriportere, aki a verseny két napján a legérdekesebb számokat a stockholmi rádió segítségé­vel lemezre rögzíti. Ezeket a hangképe­ket a verseny első napján, julius 15-én, csütörtökön 22 óra 05 perckor, a verseny második napján, julius 16-án, pénteken pedig 22 órakor közvetíti a magyar rádió hallgatóinak Budapest I. műsorán. SAKK 168. SZÁMÚ FELADVÁNY Hanacik Kurt-tói (Wien). abed ef gh 8 7 6 5 4 3 2 t Világos: Kd8, Vd3, He7, gy: d5 (4 darab). Sötét: Kd6, Hb6, Hg3, gy: c5, e5, f4, fö (7 darab). Matt 2 lépésben. A junius 6-án közölt 164. sz. feladvány (Hartmann) megfejtése: 1. b6—b7. A magyar sakkszövetség Diósgyőrön nemzeti mesterversenyt és mesterképző versenyt fendez. E versenyek julius 4-én kezdődtek meg. 12 mester küzd; a mester- képzőn pedig 2 csoportban-24 játékos, akik közöttt feltűnően sok elismert, kitűnő játé­kos van. Kolozsvárról Balogh György és dr. Biró Zoltán vesznek részt a mesterkép- zön, kiknek — a verseny erősségét tekint­ve -— nehéz dolguk lesz. Reméljük azonban, hogy Kolozsvár szineit méltóan és sikerrel fogják képviselni. Podjebrad, 1936. Világos: Dr. Aljechin. Sötét: Eliskases. 1. e4, e5. 2. Hf3, Hc6. 3. Fb5, a6. 4. Fa4, Hf6. 5. 0—0, Fe7. 6. Bfel, b5. 7. Fb3, d6. 8. c3, Ha5. 9. Fe2, c5. 10. d3, Hc6. 11. Hbd2, 0—0. 12. Hfl, Bfe8. 13. He3, d5. 14. ed:, Hd5:. 15. Hd5:, Vd5:. 16. d4, ed:. 37. Fe4, Vd7. 18. cd:, Ff6. 19. Fg51, Be4: (a minőségáldozat nem bizonyul kielégítőnek). 20. Be4:, Fd4: 21. Hd4:, Hd4: 22. Vh51 (fe­nyeget Be7), Fb7. 23. Bh4, Vf5. .24. Fe31 (Aljechin minden lépése pörölycsapás), Bad8? (Sötét más lépésekre is elveszett). 25. Bd4:l, sötét feladta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom