Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-11 / 154. szám

1943. J V C i V & 11 3 Hoppenot-t, Giraud egyik emberét nevezték ki Martinique főbiztosává Buenos Ayrcs, julius 10. (MTI.) A Né­met Távirati Iroda jelenti: A martiniquei rádióállomás jelenti, hogy Hoppcnot. volt francia diplomatát Francia- Nyugatindia főbiztosává nevezték ki. Kö­bért tengernagy felszólította Hoppenocot, hogy a lehető leggyorsabban utazzék Mar­tinique-szigetére. Amíg a Vichyhez hü katonai és polgári személyek sorsáról egyezmény jön létre, át fogják neki adni az igazgatást. Hoppcnot régebben uruguayi követ volt, később pedig átvette Giraud érdekeinek newyorki képvi­seletét. SZICÍLIA, az uf hadszinfér Szicília, amelyet az angolszász szövetsé­gesek szombaton hajnalban három órakor megtámadtak, a Földközi-tenger legnagyobb cs legnépesebb szigete. A háromszög-alakú sziget területe 25.461 négyzetkilométer. Leg­magasabb hegye az Etna-tüzhányó. Fonto­sabb kikötői leginkább az északi és keleti partvidéken fekszenek. Ezek közül Trapanit, Palermói, Milazzot, Messinát, Cataniát és Siracuzát említhetjük meg. Déli kikötői kö­zül Porto Empedocle a legnagyobb jelentő­ségű. A sziget partvonalai általában hegyekkel borítottak. Ez alól csak a délnyugati part­vidék, Agrigento környéke kivétel. Különö­sén hegyes a partvidék keleten, ahol Catania cs Messina között emelkedik a 3279 méter magas Enta. Éghajlata nagyon enyhe. Szicília szigetén igen gyakoriak a földrengések. 1908 decem­ber 28-án a mcssinai földrengés alkalmával 150 ezer ember vesztette életét. A sziget növényvilága tropikus fajokban gazdag, datolyapálmák, banánfák és a fikusz különböző válfajai nyílnak a festői vidékek­ben bővelkedő szigeten. Bányászata mintegy százezer embert foglalkoztat. Legfontosabb bányatermékei a kén, kősó, aszfalt, antimon, márvány és borax. Szicília népe a szicíliai nyelvjárást beszéli. Számuk közel négy millió. Három egyeteme van: Palermóban, Messinában és Cataniá- ban. Szicília gazdasági jelentőségét a következő számadatok szemléltetik: A háború előtti utolsó öt esztendő átlagát véve alapul Szi­cília Olaszország összbuzatermelésének 11.7 százalékát, árpatermelésének 29.5 százalékát, déligyümölcstermelésének pedig 27 százalé­kát szolgáltatta. Az utóbbiban Szicília clt­romtermelése 92.8 százalékkal szerepel. Ép­pen ilyen tekintélyesek a számadatok a mandulatermelés (j9.1.) százalék), a dió ter­més (-)3.9 százalék) és a szentjánoskenyér- termés terén (86 százalék) is. A szentjános­kenyér különösen az állati takarmányozás szempontjából játszik nagy szerepet. Mezőgazdasági termelésének jelentékeny hányadát Szicília évröl-évre az anyaország felé szállította, de számottevően kivette ré­szét a külföld felé irányuló szállításokból is. Korai terményei Olaszország számára a há­ború előtt nagyrabecsült devizaalapot szol­gáltattak, most pedig az olasz vitaminház­tartásban töltenek be nem alábecsülendő feladatot. A teljes olasz mezőgazdaság keretében Szicília az utóbbi időkig visszamaradt, kez­detleges állapotban volt, az olasz kormány azonban a legutóbbi években — főképpen a sokat emlegetett szicíliai telepítési akció kapcsán, mely húszezer uj parasztbirtok lé­tesítését vette tervbe — nagy erőfeszítéseket tett a szicíliai mezőgazdaság korszerűsíté­sére. Szicilia mezőgazdaságának legsúlyo­sabb betegsége a cséplögéphiány: a számí­tások szerint emiatt Szicíliában évenkint 400.000 métermázsa gabona megy veszendő­be. A szigetnek ezen a téren való elmara­dottságát a következő számok érzékeltetik: az 1937 augusztusában végzett számlálások szerint Olaszországban összesen 36.204 csép­lőgép volt és ebből Felsöolaszországra 23.221, Középolaszországra 7989, Délolaszországra 4176, Sziciliára azonban mindössze 818 cséplőgép esett. Hogy a helyzeten segítsen, az olasz kormány 1943-ra és 1944-re 15—15 millió lírát irányzott elő a géperejű cséplő- berendezések számának növelésére, mely összeg a Szicíliába szállítani szándékolt cséplőgépek értékét 50 százalékban fedezi. Ukrajnában megkezdődött az aratás A termés lei tűnőnek Ígérkezik HalaSmas károkat okozott Háromszék vármegyében az elemi erejű jégverés depsiszentgyörgy, jul. 10. (MTI) Pénte­ken délután borzalmas erejű jégvihar vo­nult el Háromszék vármegye területe felett. Közel fél órán át libatojás nagyságú jég zu­hogott a vidékre és elpusztította a legszebb terméskilátással kecsegtető vidéket. A termés a jéggel sújtott területeken száz­százalékosan elpusztult. A jég ezenkívül a mezei vadak százait is agyonverte és a ha­tárban dolgozó emberek között is súlyos sé­rüléseket okozott. Emberáldozatról eddig még nem érkezett hir. Sem Erdélyben, sem a szükebb Székely­földön emberemlékezet óta nem tudnak Uyen súlyos jégverésről. Háromszék vármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága szombati ülésén foglalkozott a megyét ért súlyos csapással. Az eddig beérkezett jelentések alapján hoz­závetőlegesen megállapították, hogy a me­gye 16 községének határát teljesen elpusztí­totta a jégverés, míg a többi községeket 30—50 százalékos kár érte. A jégverés által elpusztított mezőgazdasági terület közel 16.000 holdra tehető, amelyből 12.000 ka- tasztrális hold búzával és rozzsal volt be­vetve. A vármegye megtette a lépéseket az illetékes kormányzati szerveknél, hogy a jéggel sújtott vidék gazdái részére megfe­lelő takarmányt és vetőmagot utaljanak ki. A földművelésügyi minisztérium kolozsvári kirendeltsége kilátásba helyezte, hogy az el­pusztított mezőgazdasági területek ujrabe- vetésére megfelelő mennyiségű muharmagot rendelkezésre bocsát. * A meteorológiai intézet felhívása A meteorológiai és földmágnességi inté­zet igazgatója felkéri mindazokat, akik az ország egyes helyein a mult hét folyamán előfordult viharokról, zivatarokról és jégká­rokról fényképpel, vagy pontos leírásokkal rendelkeznek, szíveskedjenek ezeket az in­tézetnek beküldeni. Cim: Meteorológiai In­tézet Budapest 114. sz. Vonat elé vetette magát, mert törvénytelen gyermek volt Martonvásár, julius 10. A martonvásári vasútállomástól négy és fél kilométerre a szolgA'ati körútját végző pályaőr a sínek között véres emberi fejet talált, néhány mé­terrel odébb pedig rettenetesen összeroncsol­va megtalálta a fejhez tartozó testet is, amelyet a vonat a szó teljes értelmében izekre tépett. A halott közelében ruhafosz­lányok hevertek és ezek között a csendörök egy irattárcát találtak, amelyben Pauer Miklós kispesti szijgyártósegéd nevére kiállí­tott munkakönyv volt. A nyomozás során megállapították, hogy a szijgyártósegéd törvénytelen gyermek volt, emiatt állandóan búslakodott és többizben hangoztatta, hogy végez magával. A borzalmas végű öngyilkosság előtt az egyik közeli csárdában borozgatott és igy valószínűleg ittas állapotban vetette magát a vonat elé. Egymagában rag y fejje!keverve kitűnő ͧf íM Kínzások nyomait és égési sebeket viseli holttestek százai kerülitek ed az újabb vinfeai tömegsírokból Valamennyi holttesten felismerhető a jellegzetes tarkólövés Vinica, julius 10. (MTI). A Német Táv­irati Iroda jelenti: A város nyugati kijáratánál lévő nép­parkban és a szemben lévő oldalon a te­metőben újabb tömegsírokat találtak. A népparkban 20 tömegsírt találtak, ame­lyek mindenikében 130—140 holttest van. A temetőben eddig 15 tömegsírt fedeztek fel. Az e helyen lévő tömegsírok szá­mát 23—25-re lehet becsülni. Azt hiszik, hogy a tömegsírok összes áldozatát 1938—39-ben ölték meg. Több áldozat pa­pirosaiból kiderült, hogy 1940 ben tették el őket láb alól. Vinicában három sírban eddig mint­egy 250 legyilkolt ukránt ismertek fel hozzá:artozóik, vagy a hatóságok a ná­luk talált tárgyak alapján. Eddig a do- linki városrészben lévő gyümölcsöskert­ben feltárt 38 tömegsírban 950 holttestet találtak és vizsgáltak meg. Egy-egy sir- ban rendszerint 100—300 áldozat fekszik. Valamennyi holttesten felismerhető a 6 mm-es lövedékkel elkövetett jellegze­tes bolsevista tarkólövés. Az áldozatok túlnyomó része az alsóbb népréteg fér- fiai köréből való. Több asszony is van az áldozatok között. Egy fiatal nő holt­teste teljesen ruhátlan yolt, amikor, rá­találtak. a többi áldozat ruhákban fek­szik. Több holttesten kínzások nyomait és égési sebeket találtak.------------—— TUDJA-E öm... —hogy a „nagy Iáhon él“ kifejezés a középkori cipődivattal van összefüggés­ben? Akkoriban a gazdagok, különösen az udvari előkelőségek hatalmas orrú cipő­ket hordtak, amelyek sokszor olyan óri­ási méreteket öltöttek, hogy a cipő fel- kunkorodó orrát vékony lánccal a térd­hez kellett erősíteni. Egyes országokban, például a 14. századi Franciaországban, a cipő hosszúságát az illető társadalmi ál­lása szerint szigorú előírások szabályoz­ták. Mig egy herceg két és fél láb (nyolc­van centiméter!) hosszú cipőt is hordha­tott, a báró kénytelen volt két (65 cm), a lovag másfél (50 cm), a közönséges pol­gárember pedig természetesen egy lábnyi (33 cm) cipőhosszusággal megelégedni. ...hogy a császári Rómában a negyedik század közepe táján — az idegeneket nem is számítva — nem kevesebb, mint há­romezer színész és táncosnő és ugyan­annyi karmester, élt?, / Nikolajev, julius 10. (MTI). A Nemei Távirati Iroda .ielenti: Az Ukrajna déli részén fekvő szteppf területen megkezdődött az aratás. A í I buza aratása ezután következik majd. A E gyümölcsállományt Ukrajnában jónak 51 lehet mondani. A középukrajnai szója- . S bab termés is kitűnőnek Ígérkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom