Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-06 / 149. szám

Részletes tájékoztató az iparjogositványok kiadásának uj rendjéről Milyen jogosítványok függnek miniszteri külön engedélytől ? — Az ipar­hatóság a törvényes feltételek igazolása esetén is megtagadhatja a köz­érdekből nem kívánatos jogosítványok kiadását Kolozsvár, julius 5. Az iparügyek egysé ges intézése szempontjából nagyjelentőségű a hivatalos közlöny vasárnapi számában meg­jelent rendelet, , amelyben — mint röviden jelentettük — az iparügyi miniszter a maga, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ügykörébe tartozó iparok tekinte­tében az iparjogositványok kiadásának, a meglevő üzlethelyiségeken felül uj üzlethe­lyiségek nyitásának, továbbá az üzlethelyi­ségek áthelyezésének szabályozásáról intéz­kedett. A rendelet szerint az iparjogositványt to­vábbi rendelkezésig az illetékes miniszter külön engedélye nélkül, az alább következő kivételekkel, ki lehet adni az olyan kérelme­zőnek, aki megfelel a törvényes, különösen az ipartörvényekben és az úgynevezett zsidó- törvényben (1939:IV. t.-c.) megszabott fel­tételeknek. Az illetékes miniszter külön engedélyével szabad azonban csak kiadni iparengedélyt épitövállalkozói iparra, fedél- és szigetelő­lemez előállítására, filmgyártásra, filmköl­csönzésre, fűrésziparra, keményítő- és ke- ményitötermékek előállítására, kiadóiparra, nyomdaiparra (beleérve valamennyi alfaját), sokszorosító irodára (beleértve a leiró- és másolólrodát is), szikvizkészitö iparra és te­metkezési vállalatra, valamint az iparügyi miniszter ügykörébe tartozó bármely ipar­nak a kézműves jellegű iparűzés szokásos kereteit meghaladó gyárszerü üzésére, a nagyobb szakképzettséget igénylő építőipa­rokra, nevezetesen az építőmester, a kőmű­vesmester, a kőfaragómester, az ácsmester iparára, amennyiben a folyamodó az emlí­tett iparok gyakorlásához a megkívánt ké­pesítést igazolni nem tudja s az iparengedély kiadását a Magyar Szent Koronához vissza­csatolt keleti és erdélyi ' országrészben az ipar (kereskedés) gyakorlásának átmeneti szabályozásáról szóló 9330/1940. M. E. számú rendelet pontjainak valamelyike alapján kéri; továbbá miniszteri engedély kell ak­kor is, ha a jogosítványt egyébként is csak az illetékes miniszter adhatja meg, végül miniszteri engedélyezés kell az olyan sze­mély részére is, akinek iparjogositványa a Magyar Szent Koronához visszacsatolt, keleti és erdélyi országrészen ipart (kereskedést) űzök iparjogositványának felülvizsgálásáról szóló 4870/1942. M. E. számú rendelet értel­mében az ott megjelölt kérelem előterjesz­tésének elmulasztása miatt, illetőleg az ipar (kereskedés) folytatása engedélyezésének megtagadása folytán, hatályát vesztette. A kérelmet a fentebb meghatározott ese­tekben is az elsőfokú iparhatósághoz, tehát nem a minisztériumhoz kell benyújtani. Mind az iparhatóság, mind pedig a kereskedelmi és iparkamara az iratoknak a miniszté­riumhoz való felterjesztése előtt a kérelem tekintetében véleményt nyilvánít. A miniszter és az elsőfokú iparhatóság az engedélyben megállapíthatja, hogy az iparjogositvány csak valamely áruval való kereskedésre, vagy csak valamely ipari szakmára szólhat. Meghatározót tartamra korlátozhatja a jogosítvány érvényességi idejét is, sőt a folyamodó tevékenységét te­rületileg, vagy egyéb tekintetben is szabá­lyozhatja és feltételekhez kötheti. Ha az iparjogositványt a miniszter külön engedélye nélkül ki lehet adni, az iparha- tós<jj csakis az illetékes kereskedelmi és iparkamara véleményének meghallgatása után határozhat. Hatósági kijelöléstől függő kereskedésre irányuló kérelmet a döntésre illetékes hatósághoz kell előterjeszteni. A külön engedély nélkül kiadható iparjogosit­vány iránt előterjesztett kérelmet még a tör­vényes feltételek igazolása esetében is meg­tagadhatja az iparhatóság, ha a jogosítvány kiadása a kivételes gazdasági viszonyok folytán közérdekből nem kívánatos. Abban az esetben, ha az iparjogositványt csak az illetékes miniszter külön engedélye alapján szabad kiadni, az ipar (kereskedés) gyakorlását csak az elsőfokú véghatározat kézhezvétele után lehet megkezdeni. Ha nem szükséges a jogosítvány kiadásához külön miniszteri engedély, az ipar (kereskedés) fizését csak a jogosítványt megadó véghatá­rozat jogerőre emelkedése után szabad meg­kezdeni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha valaki a jelen rendelet hatálybalépését megelőző 15 nap előtt, képe­sítéshez kötött iparoknál 30 nap előtt, fo­lyamodott engedély iránt s ha a kérvénye benyújtásától számított 15, illetőleg 30 nap alatt az iparhatóság a kérelme elutasításáról nem értesítette, vagy a fennforgó hiányok pótlására nem hivta fel és ennélfogva a fo­lyamodó az ipar üzését az iparigazolvány kézhezvétele előtt is jogszerűen megkezdhet­te volna s azt a jelen rendelet hatálybalé­pése előtt valóban meg is kezdte, feltéve, hogy a jogosítvány megadása nem függött külön miniszter engedélytől, vagy pedig va­lamely szerv véleményezésétől. A miniszter külön engedélye alapján ki­adható iparigazolvány tulajdonosa a meglevő üzleten kívül újabb üzlethelyiséget csakis indokolt kérelemre, a miniszter külön enge­délyével nyithat. A külön engedély nélkül kiadható iparjogositvány tulajdonosa is csak iparhatóság engedélyével nyithat a megle­vőn kivül újabb üzlethelyiséget. Az Iparha­tóságnak ki kell kérnie a kereskedelmi és iparkamara véleményét ebben az esetben is. Az iparos (kereskedő) az üzlethelyiségét iparigazolványa alapján ugyanannak a vá­rosnak, vagy községnek területén belül, va­lamint ugyanannak az elsőfokú iparhatóság­nak hatásköre alá eső bármely község te­rületére, továbbá, ha csak a jogszabály uj iparengedély váltását nem Írja elő, iparenge­délye alapján ugyanannak a városnak vagy községnek területén belül csak az iparjogo­sitvány kiadására hatáskörrel biró, illeté­kes iparhatóság engedélye alapján helyez­heti át. — Újból megállapították a köztisztvise­lők kiküldetési napidiját. A Hivatalos Lap az állami tisztviselők és egyéb alkalma­zottak által a hivatalos kiküldetések és át- költözködések alkalmával felszámítható egyes illetmények újabb megállapításáról közli a minisztérium uj rendeletét. — Radocsay igazságügyminiszter részt- vett a balatoni Yacht Klub uj székhazának felavatásán. Budapestről jelenti a Magyar Távirati Iroda: Radocsay László dr. igaz­ságügyminiszter a hét végét választókerü­letében, Balatonfüreden töltötte. Meghall­gatta választópolgárainak közérdekű pana­szait, majd résztvett a balatoni Yacht Klub uj székházának felavatásán. —- Megkezdődött a kolozsvári törvény­szék nyári szünete. Julius 5-vel megkezdő­dött Kolozsváron a törvényszék nyári szü­nete. A birák nagyrésze és az ügyészi kar több tagja már ki is vette szabadságát. A haJlasztást nem tűrő ügyeket a nyári szü­net idején külön „szüneti tanács“ tárgyalja Szenczei József tanácselnök elnöklésével. A büntető egyesbiróság elé tartozó esetekben Lehner Richárd dr. törvényszéki tanácsel­nök, mint büntető egyesbiró Ítélkezik. A szintén szabadságra távozó Csipkés Ödön törvényszéki elnököt távollétében Szenczei József rangidős tanácselnök helyettesíti, — HALÁLOZÁS. Dr. Bogaras András nyugalmazott körorvos, rövid, súlyos szenvedés után junius 25-én reggel 4.30 órakor elhunyt Magyarigenben. Románia. Minden külön értesítés helyett. — Kolozsvári pénzügyi tisztviselők elő­léptetése. A Hivatalos Lap julius 3-1 száma a pénzügyminiszteri tárca keretében több kolozsvári vonatkozású előléptetést közöl. Eszerint Orbán Mihály , pénzügyi főtaná­csosi címmel és jelleggel felruházott ideig­lenes minőségű pénzügyi tanácsost Ideigle­nes minőségű pénzügyi főtanácsossá ne­vezték ki. Szabó Ferenc ideiglenes minő­ségű pénzügyi számvevőségi tanácsosnak a pénzügyi számvevőségi II. osztályú főtaná­csosi cimet és jelleget, Hlaváts József pénzügyi számeílenőrnek a pénzügyi szám- vizsgáJlói elmet és jelleget adományozták, Sebestyén Béla állampénztár! Igazgatói címmel és jelleggel felruházott állampénz­tári főtanácsost, adóhivatali főnököt állam- pénztári igazgatóvá, Csetri Elek állam­pénztári főtanácsosi cimmel és jelleggel felruházott állampénztári tanácsost a VII. fizetési osztályba állampénztári főtaná­csossá, Szász Vilmos állampénztári főtaná­csosi cimmel és jelleggel felruházott állam­pénztári tanácsost a VII. fizetési osztályba állampénztárt főtanácsossá, Fridvalszky Jenő forgalmi adóhivatali I. osztályú tisz­tet a II. fizetési osztályba forgalmi adóhi­vatali főtisztté, Ivácson Antal dr. iroda­igazgatói cimmel és jelleggel felruházott irodafötisztet a VIII. fizetési osztályba, pénzügyi irodaigazgatóvá, Vaska Gyula bu­dapesti állampénztári főtisztet a kolozsvári VII. számú kataszteri helyszinelési felügye­lőséghez a X. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazó és kataszteri helyszinelési becslöbiztossá, vitéz Gidó Béla vámgyakornokot a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű vámszaki II. osztályú tisztté nevezték ki. —• Sikkasztás miatt előzetes letartózta­tásba helyeztek egy dési postatisztviselöt. Tudósítónk jelenti: A dési postahivatal ve­zetősége feljelentést tett Nagy Sándor nevű tisztviselője ellen, aki 1000 pengőn felüli összeget sikkasztott el a hivatalos pénzből. A tisztviselő a rendőrségi nyomo­zás alkalmával beismerte, hogy a pénzt el­sikkasztotta, Illetőleg elmulatta. Az ügyész­ség előzetes letartóztatásba helyezte a meg­tévedt Nagy Sándort. Letartóztatása nagy feltűnést keltett, mert jól látta el munka­körét és mindenütt komoly munkaerőnek tartották. — „Feketén“ gyártott gumibocskorokat árult — négyhőnapl fogházra ítélték. Dési tudósitónk jelenti: A dési rendőrség letar­tóztatta és átadta az ügyészségnek Fersedi János dési lakost, aki gumibocskorokat gyártott, feketén vásárolt gumi-anyagból és azok párját 60—70 pengőért adta el a falusiaknak. Tekintettel arra, h^gy Így til­tott módon hadviselési anyagot vont el ős azt magas árakon árulta, a hatóságok a legszigorúbb eljárást indították ellene és ennek során a dési törvényszék gyorsított eljárással 4 hónapi fogházra Ítélte. — Kolozsvári tagok az Országos Közok­tatási Tanácsban. A Hivatalos Lap vasár­napi száma közli a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter rendeletét az Országos Köz­oktatási Tanács tanár-tagjainak kinevezé­séről. Kolozsvári tagok: Gyöngyösy M. Au­réllá r. k. leánygimnáziumi igazgató, György Lajos dr. egy. ny. r. tanár, Kántor Lajos dr. áll. gyakorló gimnáziumi igaz­gató tanügyi főtanácsos, László Dezső ref. esperes, teológiai magántanár, orsz. gyűl. képviselő, Várkonyl Hildebrand dr. egy. ny. r. tanár. Érdekesnek tartjuk megemlí­teni, hogy a kinevezettek között szerepei Kerecsendi Kiss Márton r. k. népiskolai ta­nító is, aki az ország tanitótársadalmának kitűnő képviselője. A magyar oktatásügy sorskérdéseit Páger Antal főszereplésével a „Harmincadik" c. filmben vitte a közön­ség elé. __ Lelkipásztor, áld faluja közigazgatási vezetőjét is pótolja. Az Erdélyi Evangélikus Egyházmegye évi közgyűlésén elhangzott esperesi beszámoló külön fejezetet szentelt az egyházközségek életének. Ennek során különösen kiemelte Zsejk községet és annak lelkipásztorát: Mikola Jánost, aki valóságos patriárkális testvéri közösségben él hiveivel. Ennek a gondosságának köszönhető, hogy a színtiszta evangélikus község egyetlen lakó­ja sem szakadt el a templomtól. Bár a ha- társzüke miatt érezhető nehéz gazdasági helyzet — ami a román uralom idején tör­tént legelö-ktsajátitásókkal még súlyosbo­dott — már a háború előtt sokat idegenbe, sőt tengerentúlra űzött, a lelkész az egyház­községéből kiszakadó egyetlen ilyen hívéről sem mondott le és még Amerikába is Íroga­tott nekik. Hívei lelkesedéssel viszonozták leveleit s ezzel a lelkész a szórványgondozás valóságos példaképét alapozta meg. Mikola János különben lelkipásztori gondoskodása mellett egyébként is igazi vezetője népének. A falun kivül székelő körjegyzőség híján a nép közigazgatási irányítását is végzi. Fá­radozásának legszebb eredménye, hogy a la­kosság 94.6 százaléka imi-olvasnl tud, ami országos viszonylatban is kitűnő eredmény. A falu megélhetést kereső rétege különben Besztercére „rajzik“, de kapcsolataikat on­nan is megtartja mind a lelkésszel, mind hozzátartozóival, ^azdmoqiQoy Megkezdték működésüket az áruforgalmi központok Kolozsvár, julius 5. Az ország közellátá­sának biztosítására tudvalevőleg uj árufel­vevő- és elosztó szervezet létesült, amely megbízott országos és körzeti kereskedők közreműködésével fogja lebonyolítani nagy horderejű tevékenységét. A közellátásügyi miniszter tiz áruforgalmi központot hivott életre. Többségük julius elsején már meg is kezdte működését. 1. Gabonaforgalmi központ. Vezetője vi­téz Takách Gyula közellátási miniszteri ta­nácsos. Irodája: IV. kér. Bécsi-utca 5. 2. Hüvelyesforgalmi központ. Vezetője Glatz János, székhelye V. Alkotmány-u. 27. 3. Vetőmag forgalmi központ. Vezetője Ma- rinovich László dr., a külkereskedelmi hiva­tal főtanácsosa. Székhelye VII., Madách Imre-ut 9. 4. Állatforgalmi központ, mint szövetke­zet. Vezetője vitéz Ortvay Béla, a Mász igazgatója. Központi irodája V., Aulich-u. 8. 5. Tej- és tejtermékforgalmi központ. Ve­zetője Weltmann György, a tejtermelők or­szágos szövetségének igazgatója, székhelye 19 4 3. JULIUS 6 IX., Köztelek.u. 8. 6 Baromfi- és tojásforgalmi központ. Ve­zetője Tőkés József, a közellátási miniszté­rium fötisztviselöje. Központi iroda: V., Vér­tanuk-tere 5. 7. Olajosmagforgálmi központ. Vezetője Bezuk Lajos, a földművelésügyi minisztérium fötisztviselöje. Székhelye: Vigadó-utca 6. 8. Burgonyaforgalmi központ. Vezetője Halász Miklós dr. nyug. gazdasági akadé­miai igazgató, a közellátási minisztérium -V. főosztálya IV. ügyosztályának eddigi veze­tője. Irodája: IV., Deák Ferenc-utca 6. 9. Rostnövényforgalmi központ. (Ipari nö­vények.) Vezetője Bartócz József, akit. a kendernyilvántartó Iroda vezetőjének sze­meltek ki. (Nem lesz külön kendernyilván­tartó iroda, mint eredetileg tervezték, ha­nem a kenderforgalom Irányítását Is a rost- növényközpont hatáskörébe helyezték. Az áruközpont székhelye Vigadó-utca 6 szám alatt lesz. 10. Szálasztakarmányforgalmi központ. Vezetője Blascsók Ferenc, a közellátási mi­nisztérium fötisztviselöje. Ez az áruforgalmi központ még szervezés alatt áll. I marha, a borjú és a sertés uj ára — élősúlyban Kolozsvár, jul. 5. Legutóbb jelentettük, hogy kormányrendeletileg újra szabályozták több közszükségleti cikk árát s ennek so­rán közöltük a vágómarhából és a sertésből kitermelt hús és melléktermékeinek fogyasz­tói árát. Ezúttal az élösuly-árakat ismertet­jük. Marha és borjú: la. osztályú ökör és növendékmarha 2.20, Ila. 2.—, Illa. 1.80, la. birka 2.15, Ha. 1.95, IHa. 1.75, la. tehén 2.10, Ha. 1.90, Hla. 1.70, la. borjú 2.40, Ila borjú és bivalyborju 2.10, vágó juh, 1.50, vágóbá­rány 1.60 pengő élösulykilógramonként. Sertés: 20—25 kg-os 4.30, 25—30 kg-os- 4.—, 30—35 kg-os 3.82, 35—40 kg-os 3.70, 40—45 kg-os 3.60, 45—50 kg-os 3.37, 50—55 kg-os 3.18, 55—60 kg-os 3.03, 60—65 kg-os 2.90, 65—70 kg-os 2.79, 70—75 kg-os 2.70, 75—80 kg-os 2.66, 80—85 kg-os 2.63, a 85 kilógram és ennél nehezebb súlyú sertés élő­súly kilógramonkénti ára az ország egész területén 2.60 pengő. Rendelet a húskészítmények előállításáról és forgalmáról Kolozsvár, jul. 5. A Hivatalos Lap a hús­készítmények és forgalombahozatalának sza­bályozásáról . a földművelésügyi miniszter rendeletet közöl. Húskészítménynek a rende­let szempontjából minden emberi táplálko­zás céljára akár kizárólag húsból, akár hús felhasználásával előállított terméket kell ér­teni. A rendelet szabályozza, mi lehet a ké­szítmény alapanyaga, járulékos anyaga, to­vábbá, hogy mennyi lehet a víztartalma, va­lamint megszabja, melyek az előállítás terén tilalmas eljárások. A rendelet gondoskodik a húskészítmények burkolására szolgáló be­lek minőségéről is. Ha a burkolás papiros­sal, vagy egyéb műanyaggal, mühártyval történik, az árun külön fel kell tüntetni. A rendelet szerint belföldön csak olyan téli vagy magyar szalámit szabad árusítani, amely az előállító céget és telephelyét fel­tünteti. Húskonzerven szerepelnie kell a cég nevén kivül a készítés Idejének, szavatossági időpontjának és súlyának is. Hogyan lehet a gyáripari árakban áthárítani az ui munkabér- és fizetés- pótlékokat ? Kolozsvár, jul. 5. A Hivatalos Lapban köz­ellátásügyi miniszteri rendelet jelent meg, amely szerint a legújabban kiadott rendele­tek alapján fizetendő munkabér- és fizetés- pótlékoknak a gyáripari árakban történő át­hárítására vonatkozó árkiszámitás és érvé­nyesítés terén a közellátásügyi miniszternek a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsé­géhez intézett 39.500—1943. K. M. számú rendeletében foglalt intézkedések az Irány­adók. A nyers-szesz uj beváltási ára. A Hivata­los Lap a nyers-szesz beváltási árának uj megállapításáról rendeletet közöl. Eszerint a mezőgazdasági és ipari szeszfőzdékben a* 1942—43. évi termelési időszakban termelt és a szeszegyedárusági Igazgatóság rendel­kezésére bocsátott nyers-szesz beváltási ára 1943. évi február 13. napján kezdődő hatály- lyal a következő: I. Mezőgazdasági szesz­főzdék részére: diffúziós eljárással répából termelt szesz után abszolút hektoliterenként 130, nem diffúziós eljárással répából, ten­geriből és a burgonya kivételével egyéb anyagokból termelt szesz után 132, burgo­nyából termelt szesz után 229 pengő. II. Ipari szeszfőzdék részére melasseböl termelt szesz után 64, diffúziós eljárással termelt szesz után 128, nem diffúziós eljárással ré­pából, tengeriből és a burgonya kivételével egyéb anyagokból termelt szesz után 130, burgonyából termelt szesz után 221 Rengő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom