Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-19 / 137. szám

5

1943l JUNIUS 19

m

iKklfe

MAGYAR ARCVONAL

MAi

KIÁLLÍTÁS:

Piesa Károly kép- és szoboi’kiálli- tása a vármegyeház üvegtermében.

MÚZEUMOK:

Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástyautca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és középkori kőtár.)

Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állattára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig).

Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felől.) Alföldi muzeum, Erdélyi szoba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Díjmentes.)

EGYETEMI KÖNYVTÁR:

Nyitva hétköznapokon délelőtt 3— 1-ig, délután 3—8-ig. a népkönyvtár *— vasárnap is — délután 3—9=4-j, (Mikó-utca 2.)

A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI:

Délután fél 3 órakor „A bolond Ás- vayné“, este fél 7 órakor „Szép- anyám" előadása.

MO/lt i.oAÜASOKi

ARPAD-mozgó: Éjfélre kiderül. CORVXN-mozgó: Éjféli gyors. (Magyar.)

EGYETEM-mozgó: A pék felesége. ERDÉLY-mozgó: Akit elkap az ár. (Magyar.)

MÁTYÁS KIRÁLY-mozgó: Szakítani nehéz dolog. (Magyar). RAKOCZI-mozgó: Fráter Loránd. (Magyar.)

SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERTÁRÁK:

Szent György gyógyszertár, Mátyás király-tér 28. Távbeszélő: 32-32. — Őrangyal gyógyszertár, Hítler-tér 1. Távbeszélő: 31-75. — Remény gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 50. Távbeszélő: 26-99. — -Diana gyógyszertár, Jókai-utca 23. Távbeszélő: 21-51.

— Kormányzógy ürüg doktorrá« va tás a Műegyetemen. Budapestről jelenti a Magyar Távirati Iroda: Pénteken délben 12 órakor avatták fel a műszaki tudományok doktorává a József Nádor Műegyetemen Záborszky János műegyetemi adjunktust. A Műegyetemen ez-volt az első „sub auspi- ciis Gubernatoris" doktorráavatás. A Kormányzó Ur őföméltóságát Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter képviselte.

— ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ. A kolois vári református kollégium 1933-ban végzett mákjai junius 27-én tartják tíz éves találkozójukat. Gyülekezés fél 10 órakor a. kollégium udvarán. Bővebb felvilágosítással szolgál Nagy István (Kolozsvár, Earkas-u. 21).

KAPAVÁGÁS

Kormányzó Urunk örvendetesen jó egészségben s erőben vett részt hetvenötödik születésnapja előtt egy nappal a Sajó-csatorna munkálatainak ünnepélyes megindításánál. Ugyancsak jó egészségben, friss erőben láttuk a Főméltóságu Urat 1942 decemberében, névnapja előtt 24 órával a Szeretfalva—dé dai vasútvonal ünnepélyes megnyitásán

Semmisem nagyobb öröm és szebb ajándék a nemzet lelkének, mint az a tudat, hogy Kormányzó Urunk a legszemélyesebb ünnepeit mindig a nemzet ünnepévé avatja azzal, hogy legmagasabb jelenlétével és részvételével a magyar alkotó és épitó'aka- rat áldást, jólétet és biztonságot hozó alkotásait adja át a szebb magyar jövendődnek.

A személyes ünnep és a nemzeti munka nagy eseményeinek ez a szép találkozása szenteli meg újra és újra a magyarság nagy és bölcs Vezérének drága életét. S az alkalmaknak Ilyen találkozása mondja el minden szónál ékesebben, hogy a Legelső Magyar élete mindig, minden időkben a munka, az alkotás, a kötelességteljesités példaadása, amely csak egyetlen célt ismer és szolgál: a nemzet megerősödését, felemelkedését a nagy gonddal és alapossággal megteremtett alkotások anyagi és szellemi erőforrásaival

A Sajó-csatorna építési munkálatait megindító első kapavágást Kormányzó Urunk tette. S ezzel ismét a magyar föld egy darabjának jut nagy munkaalkalom s a mii elkészülte után nagyobb jóiét, nagyobb kenyér s a nagyobb magyar kenyérrel újra és újra több a magyar szellem áldásaiból is. A helyi szempontokon és érdekeken túl pedig az egész magyar föld, az egész magyar nemzet ismét gyarapodik javaiban s erősödik lelkében’.

Illesse újból a hála és köszönet Főméltóságu Urunkat azért, hogy élete Így és eny- nyire egy nemzete sorsával, messze jövendőbe vezető jelenével s ennek a legszentebb egységnek, közösségnek kifejezője, gyönyörű jelképe a magyar alkotó munka, még a legsúlyosabb történelmi időkben is.

De újra és újra emelkedett megUíetödött lélekkel köszönjük meg a Gondviselésnek, hogy a negyedszázaddal ezelőtt a saját vétkeinek és ellenségei gyűlöletének keresztjére feszitett nemzet nagybányai Horthy Miklósban megtalálta hivatott Vezérét, a hit, a kötelességtudás, az alkotni és dolgozni akarás Férfiúját.

Adjon neki az Ég még sok, sok ilyen gyönyörű alkalmat arra, hogy magyar munkát indíthasson el jó egészségben, friss erőben és a megkezdett munkák elvégzésében mindig együtt legyen dolgozó nemzetével a Szegeden felemelt zászlónál megszületett célkitűzések valóraválásában.

OLTÁR

„Pünkösd vasárnapján — írja a „Felvidéki Újság'1 — Kassa és Abauj-Torna. vármegye közönsége a belső arcvonal honvédelmi köte- lességvállalása szellemében egy olyan akciót indított el Ígéretes útjára, amely nemes például szolgálhat az egész ország nemzeti társadalma előtt: Szentlélek ünnepén felállítottuk Kassán a magyar hazaszeretet és áldozatkészség oltárát. Egy gyöngéd, finom magyar asszonyszivben születeti meg ez a szeretettől sugallt, gyönyörű elgondolás, amelynek gyakorlati megvalósításában asszonytársadalmunk színe-javának önfeláldozó lelkesedése, ügybusgó leleményessége és honleányt lángolása egyesült.

A Pro Hungária Világszövetségének kassai csoportja a Hazaszeretet és Áldozatkészig ség Oltárának megvalósításával valósággal

megkoronázta mindazt a nemesszivü erőfeszítést, elszánt akarást és fáradtságot s akadályt nem ismerő munkakészséget, amellyel a. N agy fejedelem városának magyar asszonytársadalma a szociális honvédelem ţszent ügyét szolgaija. Ez az Oltár a háború utolsó napjáig szüntelenül emlékeztetni fogja a kassaiakat és a Kassára érkezőket, hogy le- róvásra váró adósságaink vannak azokkal szemben, akik értünk és gyermekeinkért életüket vagy egészségüket áldozták fel s életüket és egészségüket kockáztatják a külső arcvonalon. Ennek az Oltárnak örökmécsese nem fogja hagyni elaludni lelkiismeretünket és ezután mindenki még az eddiginél is fokozottabb mértékben fogja kivenni részét a belső arcvonal áldozatkészségéből a honvédekért és a honvédcsaládokért!“

Az oltár elé állított urnákban már az első napon több mint 7300 pengő gyűlt össze a legnemesebb magyar célra. A tornai járás közönsége egymaga ötezer pengőt adott.

„A hazaszeretet és áldozatkészség oltárának gondolata a tornai járás lakóinak léikét annyira megfogta, hogy már hetekkel előbb megindították a maguk körében a gyűjtést, s az oltáravatás napjára máris ilyen jelentős összeget hoztak ősze“ — jelenti kassai laptársunk.

Azt hisszük, ki nem mondott, de élő vágynak adunk hangot, amikor arra utálunk, hogy ilyen szobor felállítására a hazatért erdélyi városokban is nagy szükség volna. Nem az áldozatkészség fokozására. Hanem egy olyan magyar eszme beszédes leiképéül, amely e hazatért országrész minden magyar szivét áthatja.

LEVENTÉK

AZ ORSZÁG SZOLGÁLATÁBAN

Hogy a leventemozgalom mily szerves és értékes része az országépiíő munkának, arra igen szép példa a szentesi leventék gyönyörű közösségi munkája. A „Szentesi Napló“-ból idézzük erről a munkáról az alábbi sorokat:

„A legutóbb ismét szóbakerültek a szentesi leventék. Azt hallottuk róluk, hogy szabad idejükben kijártak a határba és olyan munkát végeztek, amilyet csak igen ritkán láthattunk: a hadba vonult katonák földjeit felszántották, megkapálták a kapa után vágyódó kukorica- táblákat, megindították a szunnyadó ve- tögépeket, kezükbe vették a kaszát és nótás szóval suhintottak bele az illatos szénába.

Legelőször megállapították, hogy melyik hátáfbeli föld gazdája teljesít az orosz harctereken katonai szolgálatot, utána pedig azonnal hozzáláttak a munkának. Minden helyen a mindennapi kenyér gondjaitól mentettek meg egy-egy családot.

A szentesi leventék 53 hold kukoricát és 5 hold ricinust kapáltak meg. Lekaszáltak 6 hold szénát, 46 holdon elszedték a kukoricacsutka töveket, 2 hold kukoricát elvetettek, 5 hold kukoricát letörtek, 4 hold répatermést betakarítottak, 6 hold lent kigyomláltak és két hold ricinus-alá felszántottak, összesen 129 hold földön végeztek halaszthatatlan munkát." Megtudjuk azt is a szentesi tudósításból, hogy a derék leventeifjak 49 holdon termesztenek ricinust s annak jövedelmét. Ir- ventecélokra fordítják.

„Mindig bizhatunk bennük“ — Írja a „Szentesi Napló“.

A magyar nemzet bizalma a legszebb jutalma a céltudatos, jól végzett levente munkának.

A Székelyföld nagy örömmel fogadta I

azBMKB „me

* Az ülő életmód következtében jelentkező bajoknál, különösen renyhe bélmü- ködésnél, alhasi vérpangásnál és aranyeres bántalmaknál, a természetes „Ferenc József“ keserüviz rendszeres használata által gyakran igen jó eredményeket iehet elérni. Kérdezze meg orvosát!

— Kik kaphatnak és kik keresnek munkát a kolozsvári Állami Munkaközvetítő Hivatal utján: Foglalkozást kaphat: 3 asztalos, 1 bádogos, 2 borbély, 6 férfi és 2 nő gyári betanított munkás, 1 kályhás, 2 kerék- és kocsigyártó, 1 kovács, 5 kőműves, 1 lakatos, 2 szobafestő, 2 villanyszerelő, 1 magántisztviselő, 3 szolga kifutó, 6 bejáró takarítónő, 10 házi cseléd. Foglalkozást keres: 1 ács, 2 borbély, 5 cipész, 5 géplakatos, 4 gépkezelő gépkocsivezető, 13 férfi és 1 nő gyári betanított munkás, 1 kéményseprő, 3 kőműves, 6 lakatos. 2 molnár, 22 napszámos, 3 sütő, 4 férfisz(ibó, 1 vendégipari munkás, 4 szobafestő, 1 vegyészeti ipari munkás, 3 villanyszerelő, 6 férfi és 6 nő magántisztviselő, 7 férfi és 1 nő üzleti alkalmazott, 6 gazdasági alkalmazott, 1 kocsis, 8 szolga kifutó, 3 bejáró takarító, 2 házi cseléd, 2 'ipari szakmai tanonc.

Kolozsvár, junius 18. A pünkösdi ünnepek alatt és az azt követő napokon, egy héten keresztül a Székelyföld falvait kereste fel Unghváry Sándor tanár, az EMKE népművelési szakosztályának titkára, a nagymultu közművelődési egyesület uj „meseautóján". A székelyföldi körútnak az volt a célja, hogy a munkában elfáradt földművelő népnek esténként nemes és teljesen díjtalan szórakozást és egyúttal oktatást is nyújtson.

Az egyhetes körutat egyébként a legna- gyob siker jellemezte. Az EMKE neve nem Ismeretlen a Székelyföld népének széles rétegei körében még ma sem, pedig az elnyomatás ideje alatt egyáltalán nem folytathatott nyilvános tevékenységet. Az idegen megszállás alatt az „Astra“ egyesület foglalta le a Székelyföldet is. Az „Astra“, amint erre még mindannyian emlékezhetünk, nagyfokú propagandát fejtett ki mindaz ellen, ami magyar. Éppen ezért a székelység örömmel köszönti az EMKE kiküldöttjeit, Az

EMKE uj szerelvénye, a hatalmas „meseautó“ mozgóképszínházán és rádióberendezésén keresztül újból a magyar szellem szólalhat meg magyarul a magyarokhoz.. . Megindító volt hallgatni, ahogyan öreg háromszéki és udvarhelymegyei gazdálkodók vallomást tettek az EMKE mellett, hiszen még élénken emlékeznek arra, mit jelentett számukra az EMKE...

Az egyhetes székelyföldi körút első állomása Meggyesfalva volt, ahol a „Hangya“ központi raktárának munkásai számára egészségügyi és kulturfilmeket. mutatott be Unghváry Sándor, Krisár Zoltán dr. orvos pedig szakszerű egészségügyi előadást tartott a többszáz főnyi munkásságnak.

Meggyesfalva után a háromszékmegyei Sepsiárkos következett. Itt többezerfönyi tömeg gyűlt össze a levente gyakorlótéren, hogy részese legyén az esteli, szabadtéri mozielőadásnak. Unghváry Sándor az előadás előtt megemlékezett Kormányzó Urunk

75. születésnapjáról is, mire a többezer fényi tömeg lelkesen éltette Kormányzó Urunkat. Sepsibükszádon pünkösd másodnapja estéjén ugyancsak többezer főnyi tömeg gyűlt egybe még a környékről is az EMKE mozielóadá- sára. A következő állomás az udvarhely megyei Homoródalmás volt, ahol pünkösd harmadnapja estéjén tartott előadást Unghváry Sándor titkár és Krisár Zoltán dr. orvos, majd több egészségügyi és kulturfilm bemutatása következett a derék székely lakosság lelki építésére. A hatalmas tömeg még az éjféli órákban is együtt volt a leventetéren. Az EMKE székelyföldi kőrútjának utolsó állomása az udvarhelymegyei Bikfalva volt.

Müven intézkedéseket tartalmaz a kántortanitók fizetéskíegésziiő államsegélyének szabályozásáról szóló rendelet?

Kolozsvár, junius 18. Röviden jelentettük, hogy a minisztérium a kántortanitók fizetés- kiegészítő államsegélyének szabályozásáról rendeletet bocsátott ki. Alább a -endelet részleteit közöljük. Ennek értelmében, ha a törvényesen bevett egyház által fenntartott népiskoláknál alkalmazott tanító kántori teendőket is végez, a kántori tennivalók fejében élvezett járandóságait a tanítói fize- téskiegészitö államsegély szempontjából a tanítói javadalom megállapításában az 1943-ik évi január 1. napjától kezdve figyelmen kívül kell hagyni. Ha a tanító a kántori teendők ellátása fejében a tanítói javadalmazástól elkülöníthető kántori javadalmazást nem élvez, 19)3. január 1. napjától kezdve a tanítói és kántori tennivalók ellátásáért együttesen járó javadalmazásnak csupán a felét kell a tanítói fizetéskiegészitö államsegély szempontjából a tanítói helyi javadalom megállapításában számbavenni. E rendelkezéseket alkalmazni kell a községek által fenntartott népiskolában alkalmazott tanítóra is, ha a tanitó az iskolafenntartó és egyház között kötött szerződés, vagy huzamos gyakorlat alapján törvényesen bevett egyházban kántori teendőket is ellát. A rendelkezések következtében a kántor’ járandóságokat nem szabad csökkenteni.

— KITÜNTETÉS. A Kormányzó Ur magas kitüntetésben részesítette vitéz Kozma István vezérőrnagyot. Érdemei elismeréséül a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki. A kitüntetés hire osztatlan örömet kellett a közbecsülésben álló vezérőrnagy barátainak és tisztelőinek népes táborában.

— Eladta a „kommenci6“-ba kapott lábbelit. Négy esztendeig katonáskodott a román hadseregben Sós János. Amolyan „félvér“ volt, aki az apai névvel örökölt magyar nyelvet is már-már elfelejtette. De jött a háború s az anyja után románnak nyilvánított „Sos“-nak szintén a harctérre kellett volna mennie. Erre menekültként Északerdélybe jött. A Kajántói-uton besze- gödött gazdasági cselédnek. Gazdája még ruhával is ellátta. Sós János azonban alig egy hét múlva megunta a munkát és búcsú nélkül tovább állott. A kapott holmit persze magával vitte és 32 pengőért túladott a kommenciöba kapott bakancsot. A károsult gazda feljelentésére azonban rövidesen kézrekerliít Sós Jánost Lehner Richard dr. törvényszéki tanácselnök, mint büntető egyesbiró jogerős ítélettel háromhavi fogházzal sújtva.

MOZI-MŰSOROK

ÁRPÁD filmszínház: Éjfélre kiderül. Holnap a Kormányzó Ur őfőméltósága születésnapja alkalmából készült külön ünnepi bemutatófilm is bemutatásra kerül. CORVIN: Éjféli gyors. Fősz.: Bordy Bella, Sárdy János, Greguss Zoltán, Bilicsl Tivadar. A rendkívüli hosszú híradók miatt a mai naptól egy hétig az előadások kezdési ideje: 3, i/26 és 8 óra. Vasárnap d. e. Urnakor matiné.

EGYETEM: A pék felesége. (Csak 16 éven felülieknek.) Pénteken d. e. 11-kor, szombaton d. e. 11-kor és vasárnap d. e. 11-kor ifjúsági és gyermekelőadások: X. Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója. II Az uj sheriff. (Cow-boy.) III. A nevadai pokol. (Dzsungel.) IV. ősi népszokások. V. Mese-álom.

ERDÉLY-mozgó: Akit elkap az ár. Fősz.: Simor Erzsébet, Hidveghy Valéria, FöldS- nyi László, Mihályffy Béla, Pethes Ferenc. Vasárnap d. e. 11 órai kezdettel matiné. MATYAS-mozgó: Szakítani nehéz dolog.

Fősz.: Dajka, Kiss Manyi, Vaszary, Mak- láry, Rajnay, Pethes. Előadások 3, 5. 7 RÁKÓCZI filmszínház: Fráter Loránd. Fősz.: Páger Antal, Goll Bea, Szilassy László, Mály Gerő. Vasárnap d. e. 11 órakor matiné