Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-19 / 137. szám

fflhzBTríímJtía 6 1943. J U IS 1 U S 19 — Meghalt egy ismert svéd énekesnő. Luganoból jeienti a Magyar Távirati Iroda: Lugano mellett 52 éves korában meghalt Onegin Siti grid, az ismert svéd énekesnő. — Ahitívy Béla nemzetvédelmi előadása. A nagyfontosságu és égetően szükséges nemzetvédelmi munkába volt m. kir. kolozs­vári 21. honvéd és 21. székely gyalogezre­dek bajtársi közössége is tevékenyen be­kapcsolódott. A bajtársi közösség Szentegy- ház-utca 9. sz. alatt levő hivatalos helyisé­gében minden kedden este 7 órakor nemzet- védelmi értekezletet tartanak, amelyen ta­nulságos eszmecsere folyik az időszerű kér­désekről. — Junius 22-én, kedden este 7 óra­kor az unitárius kollégium dísztermében tartják meg a kolozsvári tűzharcosok és vi­lágháborús hadviseltek (21-es, 51-es gy. e., a 35. tüzérezred, a Székely Hadosztály, stb.) és családtagjainak jelenlétében az újabb nemzetvédelmi értekezletet, amelynek ki­emelkedő eseménye lesz Almay Béla vk. al­ezredes előadása a ma divatos suttogó pro­paganda ellen. Az előadásra minden kolozs­vári tűzharcost és világháborús hadviseltet bajtársi szeretettel meghív és elvár a 21-e® bajtársi közösség. Belépődíj nincs. >— Rádióval irányított fcajókaravánok a tengeren? Berlinből jelentik: Amit évekig tartó fejtörés árán sem sikerült kitalálni Roosevelt tengerészeti minisztériumának, hogy hogyan lehetne legyőzni az Atlanti­Székelyudvarhelyi körkép •— A Keleti Újság kiküldött munkatársától. — öceánt fenyegető buvárhajóveszélyt és meg­gátolni az aggasztóan sok hajóelsüllyesztést, most megoldotta két élénk képzelőtehetségű mérnök. Ezek olyan kétezertonnás betonha­jók tömeges gyártását ajánlják, melyeknek sem felépítménye, sem legénysége nincsen. A hajók alakja hatalmas szivarhoz hason­lítana (talán Churchill tiszteletére) és rá­dióval irányítanák őket. Minthogy a jenkik mindenre képesek, nem csodálkozunk — jegyzik meg Berlinben a furcsa tervhez __ ha tényleg kipróbálják a nagyszerű ötletet. Csupán az a véleményük a németeknek, hogy ebben az esetben megtakaríthatják a tengeralattjáróik a torpedókat, mert a be­tonládák úgy sem érik el céljukat. A terv szerint egy egész karavánt egyetlen egy romboló irányítaná. Elég lesz tehát ezt 'a rombolót elsüllyeszteni és máris tönkretet­ték az egész csapatot. A hatalmas óceánt pedig hamarosan ellepnék a kacsaként buk­dácsoló, céltalanul hánykódó betonszivarok. — Nagyenyedi öreg diákok a „Társada­lomiban. Az évszázadok óta hires nagy- enyedi református kollégium egykori diák­iéinak néhány héttel ezelőtt Kolozsváron is megalakult a baráti köre. E kör alap­jait még a megszállás éveiben az Erdély­ből Budapestre került régi növendékek ve­tették meg, akik közül azóta sokan vezető szerepre tettek, szert a közéletben. A buda­pesti központ néhány tagja junius 20-án. vasárnap lelátogat Kolozsvárra. Fogadá­sukra az itteni csoport tagjai vasárnap este 7 órakor barátságos összejövetelt rendez­nek a Társadalom Majális-utcai helyiségei­ben. — Lopással szerzett pünkösdi kalácsot. Délerdélyből menekült Kolozsvárra Sza­kács György. Amint igazoló lapra tett szert, munka után nézett. Az egyik rpel- lékutcai ház ablakába épp arrajártakor tet­ték ki hülni a pünkösdi ünnepekre sütött kalácsot. Szakácsban ellenállhatatlan vágy támadt utána. Lesbe áldott s amikor a ház lakói eltávoztak, álkulccsal behatolt a la­kásba és nekilátott a kiszemelt mákos ka­lácsnak. Már végére járt, amikor egyik házbeli hazatért. Lármájára lefülelték a pákosztos látogatót. A törvényszék büntető egyes bírája gyorsított eljárással megho­zott ítéletében kéthavi fogházbüntetést és kétévi jogvesztést szabott ki Szakács Györgyre a betöréses-lopás miatt. Az Ítélet jogerős. * M. kir. Erdőfelügyelőségi Kirendeltség Szilágysomlyó. 1417/943. szám. Árverési hirdetmény. 1943. évi julius hó 8-án d. e. 12 órakor a szilágysomlyói m. kir. Erdöt'el- ügyelőségi Kirendeltség helyiségében lepe­csételt zárt borítékban tett Írásbeli a.iánla- tok alapján nyilvános árverésen a következő eladások történnek: 1. Dr. gróf Károlyi Ist­ván zárgondnoksága kegyei erdejében 1942/43. évben kitermelt 204 088 m3 tölgy szerfa, 18949 m3 tölgy bányafa, 28'549 m3 cserbányafa, 2. Felsövalkó község valkóvár- aljai erdejében 1942/43. évben kitermelt 51-564 m3 tölgy szerfa, 20'013 m3 bükk szer­fa. Mindkét tétel faanyagára külön-Külön adandó be az árajánlat. Árvetés külön zárt borítékban melléklendő. Árajánlathoz mellé­kelni kell egy nyilatkozatot, hogy vevő el­adásánál a 63.200/1942. K. M. rendeletben megállapított árakat nem lépi túl. Előzetes biztosíték a felajánlott összeg 10 százaléka. Utó- és pótajánlatok nem fogadtatnak el. Ajánlattevők vagy kellő számú ajánlattevő hiányában a legközelebbi árverés 1943. évi julius hó 15-én tartatik meg ugyanilyen feltételek mellett. Árverési feltételek a szi­lágysomlyói m. kir. Erdőfelügyelőségi Ki- rendeltségnél megtekinthetők. Szilágysom­lyó, 1943. évi junius hó 16-án. M. kir. Erdö- felügyelöségi Kirendeltség. Farkas József la. túri főerdömérnök. Székelyudvarhely, junius 18. Különös vá­ros Székelyudvarhely. Tompa László, a költő i£Ty jellemezte: „Székelyudvarhelyen mindig történik valami.“ Ezt a „valamit“ jó érte­lemben kell venni. Valahogyan itt mindig mozgásban van az élet. Nem álmos és poros kisváros, hanem csupa vállalkozókedv és munkakészség. Nem önmagába zárkózott, öncélú település, hanem a nagy székely terület egyik gyújtó­pontja s Udvarhelyszék minden szögletével szoros kapcsolatok fűzik össze. Ez a város, amit büszkén neveznek székely anyaváros­nak, valóban szellemi, irányitó központ. A város magánvisell ennek a hallatlanul egészséges, vitalitással teljes székely szék­nek minden jellemző vonását. A legutóbb nyilvánosságra került kimutatásokból kide­rül, hogy Csik vármegye után Udvarhely a legszaporább vármegye. A szinmagyar Ud­varhely vármegye népszaporulata ugyanis 9.6 százalék. Valóban, itt mintha a „levegőben" volna a sok gyerek. Másfelé bár hirdetik, de fél­nek a gyermekáldástól. Ezzel szemben Ud­varhelyen senki sem beszél arról, hogy a sok gyermek a legigazibb nemzetvédelem. Beszédeket és ankétokat sem tartanak, de azért majdnem minden családban négy-öt gyermek van. S ez egyaránt vonatkozik a szegényebb és tehetősebb családokra, élő cá­folatául annak az elméletnek, hogy csak a szegény néposztályok vállalják a sok gyer­mekkel járó nagyobb megterheléseket. A biológiai tartály elmélete a Székelyfölddel s igy Székclyud- varhéllyel kapcsolatosan kétségtelenül helyt­álló. Ma valóban alig van még egy olyan magyar tömb, amelyik ilyen elevenen sar- jadzana, mint a székelység. Egyesek azonban — sajnos — teljesen té­ves következtetéseket vontak le ebből az eleven szaporodásból. A Székelyföld szerepét egyszerűen csak mint biológiai tartályét fog­ják fel. Szerintük a székelység szerepe nem más, mint az ország magyarságának fel- duzzasztása és kirajoztatás utján a gyön gébb pontok erősítése. Azzal azonban nem számolnak, hogy ha a Székelyföldet nem iparosítják kellő mértékben, ha művelődését nem karolják fel, ha kereskedelmét nem fej­lesztik, akkor ennek' a biológiai erőnek menthetetlenül el kell vesznig. A szaporulat kitelepítése nem megoldás. Bennt kell megerősíteni a székelységet. Több zöldkeresztcs intézményre, több kör­orvosra, az egészségügyi védelem jelentős nincsen semmi baj. Mialatt, az idén ország­szerte meglehetősen gyöngén sikerültek a könyvnapok, Székelyudvarhelyen valósággal kapkodták a könyveket. Itt nem divatos szí­nésznők és elkényeztetett Írófejedelmek ki- nálgatták a könyveket, hanem — tanárok és diákok. Még autogramokat sem adtak a könyvekre. Mégis mindenki vásárolt. Egy­szerűen kötelességnek érezték. Jellemző, hogy nem az úgynevezett „lektűr“, a köny- nyed olvasnivaló fogyott, hanem a komoly nemzetpolitikával, a magyar sorskérdésekkel foglalkozó könyvek. Mint mondják, legtöb­bet Németh László könyveiből adtak el. Tompa László, a költő, csöndes elvonult­ságban él székelyudvarhelyi házában. — Dolgozik? — kérdezzük. — Dolgozom? Én nem szeretem igy ne­vezni. tin nem tudok dolgozni. Ki kell vár­nom, amíg megszületik valami. Néha-néha Írok egy-egy verset. Mostanában sokat be­tegeskedtem s igy kevés az eredmény. — Most különbben — folytatja — darab­témán gondolkozom. Nem tudom, mi lesz be­lőle. Néha összesürüsödik az anyag, aztán ismét a semmibe foszlik. Azt hiszem, még eltart egy ideig, amig nekifoghatok a meg­írásnak. — Mégis, mire gondol? — Valami székely ballada-téma lenne a mag. Dehát ez még nagyon bizonytalan dolog. • Két tehetséges fiatal művész mutatkozott be pünkösdkor Székelyudvar- heiyen. Az egyik: Haáz Sándor szobrász- müvész-tanár, Medgyessy Ferenc tanítványa, c. budapesti Képzőművészeti Főiskola volt tar ársegéde Édesapja Haáz Rezső, Ismert festőművész. Haáz Sándor tizenhat szobrot és plakettet állított ki. Két remek gyermek­fejét már a kolozsvári gyűjteményes kiállí­táson is láttuk, most „Gábor Áron“ szobrá­nak egyik mellékalakja tetszett legjobban. Nagy sikere volt „Faragó legényke“ cimü kedves zsánerszobrának Is. A tehetséges fiatal művész, aki már Budapesten és Ko­lozsváron számos alkotással szerepelt, ez­úttal először mutatkozott be otthon, igen nagy sikerrel, megcáfolva a mondást, hogy „senki sem lehet próféta a saját hazájában". A másik: Haraszti Pál festőművész-tanár fokozására volna szükség. Udvarhelyen pél dául negyedik esztendeje húzódik az egész­ségház felépítésének kérdése. Teleki Pál gróf meglátása volt az, hogy a magyar kereskedelmi életből egyedül a székelység szoríthatja ki a zsidóságot. Egye­dül ennek a fajtának van meg az az eleven üzleti érzéke m vállalkozó kedve. Érthető, hogy az udvarhelyiek egyik legfőbb vágya egy kereskedelmi iskola alapítása volna. Mint Udvarhelyen mondják, egy ilyen inté­zet évente jónéhány fiatal, képzett kereske­dőt bocsáthatna ki magából. A hivatalnok urak szelleme, ha nem is olyan nagy mértékben, mint máshol, de itt is él. Mind általánosabb jelenség kezd lenni a hivatalnoki, úgyneve­zett „úri" pályák felé való tódulás. Kétség­telen, hogy jelenleg bizonyos tisztviselöhiány tapasztalható s igy a jelentkezők csaknem mind el tudnak helyezkedni. Ez a jelenség azonban nem egészséges. Az ipar és föl^g a kereskedelem sokkal nagyobb lehetősége­ket kínál, különösen egy ilyen fajtánál, amelynek minden adottsága megvolna hozzá. Hivatalosan is segíteni kellene a kereskede­lemre hajlamot érzőket — mondják Udvar­helyen. Szomorú jelenség éppen ezért, hogy mig egynéhány évvel ezelőtt még SO—60 iparos és kereskedőtanonc volt Udvarhelyen, ma mindössze 15 a számuk. Majd ha elhiszik, hogy a kereskedő és az iparos Is lehet „úri­ember", akkor talán megváltozik ez az egészségtelen közfelfogás. Az örökké tervezgető székely koponyák most is valami jóban törik a fejüket. Fgy udvarhelyi üzleti csoportosulás azon gondol­kozik, hogy a fa megmunkálását helyben végezzék el. Pillanatnyilag ugyanis az a helyzet, hogy a székely fát rönknek és desz­kának adják el, ahelyett, hogy feldolgozva, bútorként hozzák forgalomba. Márpedig, ha valahol megvan az adottság a fa feldolgo­zására, úgy Udvarhelyszék az a hely. Itt vannak a hires faragó-emíberek, akik ördön- gös ügyességgel faragtak bonyolult gépeket és titokzatos masinákat, egyetlen kacorral Az udvarhelyi református kollégium múzeu­mában egész sereg ilyen csodálatos furó- faragó ügyességgel összeállított gépezet lát­ható. Az udvarhelyszéki bútoripar nemcsak Magyarországon, de egész Európában is nagy hírre juthatna. Csak éppen megfelelő tökét kell keríteni, mert munkaerő és vál­lalkozási kedv az van bőven ... is Ígéretes tehetség, bár egyelőre még a kí­sérletezés stádiumában van. Egynéhány mü­ve még magánviseli az útkeresés jeleit. Leg­jobban egy olajba festett tanulmányfeje tet­szett. Harasztiból remek meseillusztrátor le­het. Ilyen irányban volna érdemes tovább dolgoznia. A Regátból hazatért székelyek sorsának elrendezése még mindig problé­mája a Székelyföldnek. A megszállás évei­ben, mint ismeretes, sokezer munkakeresö vándorolt ki a román ókirályságba. Ezek egyrészc a bécsi döntés után hazatért a Szé­kelyföldre. Háromszék vármegyébe például 8817 lélek jött vissza, ebből azonban csak 2000 talált valamelyes megélhetést otthon. Udvarhely- szék 8515 visszavándorlójában háromezer tudott otthon megmaradni. Csik 4227 haza­térőjéből mindössze ezer talált megélhetést otthon. Marostorda vármegye magyar ré­szeibe (Marosvásárhely városa kivételével) 1295 lélek tért haza s ebből alig háromszáz­ötvenen tudtak elhelyezkedni. A többi? To­vább vándorolt. Szétszóródtak az ország minden részében. Egyrészük Budapesten és Kolozsváron talált elhelyezkedést, a többi pedig szerteszét az országban. A közel 23 ezer hazatért székely közül közel 17 ezer nem tudott gyökeret ereszteni szükebb ha­zájában. A tervszerűtlen szétszóródás nem szolgálja a magyar telepítési politikát. Ha ezeket a visszavándorlókat előbb iparra és kereskedelemre fogják s aztán mint önálló­sított kereskedőket és iparosokat bocsátják útjukra, kétségtelenül jobb szolgálatot te­hettek volna fajtánknak. Közel kétmillió pengő Udvarhely vármegye mult évi dohány­fogyasztása. Fejenként pontosan 14.95 pengő esik mindenkire a dohányfogyasztásból. Iga­zán elég tekintélyes összeg. Főként ha meg­gondoljuk, hogy a közteher ezzel szemben 13.5 pengő volt a mult évben. A székelyek tehát többet füstöltek el a mult évben, mint amennyit adóban fizettek. Nincsenek pontos adataink, de amint mond­ják, az alkoholfogyasztás jelentékenyen fe­lülmúlja a trafikköltségeket, A székeJjTBég; Á szellemi élettel túlságosan sokat, erején felül költ a szen­vedélyeire. Különösen az ital pusztít. Volt idő, amikor i' ţM uiţpi'r rlV.liV.'l t? 11 egye­nesen előmozdították a szekeiység italozási szenvedélyének kifejlődését. Falvanként több korcsmát is engedélyeztek s valósággal ön­tötték a Székelyföld felé az olcsó pálinkát. Ennek a nagyszerű magyar fajtának élet­erejét aíI.i.juí .»»»«■*• ' I I,;', ■■ y,*v '.»>•»* fc A / illklUi .ti I i J i k iái* Y/'it i u I mégis csak tudtak s most a felelős magyar vezetőkön múlik, hogy a pusztítás nyomait eltakarítsák. NAGY ELEK — Mi lesz a nyugatafrikai kakaóval? Amint Zürichből jelentik, a brit kormány szóvivője nemrégiben kijelentette az alsó­házban, hogy a nyugatafrikai kakaótermés átvételére irányuló kötelezettségek ebben a gazdasági évben érzékeny veszteséggel zá­rultak és valószínűleg fölemésztik az előző évek teljes nyereségét. Anglia ugyanis 377 ezer tonna kakaót vagyis a világtermelés kétharmadrészét megvásárolta a brit Arany­part, Nigéria, Francia-Kamerun és Belga- Kongó termelőitől, de hajótérhiány miatt en­nek a tömegnek csak egy töredékét tudta haza, illetőleg Amerikába szállítani. Miután alig van megfelelő raktárhelyiség és ami van, azt Is a tavalyi fölösleg tölti meg, ren­geteg kakaó tönkrement, ha el nem éget­ték. Az idei termés már a negyedik lesz, amelyet a brit állami felvásárló bizottság leköt, hogy a világpiactól elvágott nyugat­afrikai kakaőtermelöket megmentse a biztos összeomlástól. A világ kakaófogyasztásának ugyanis több mint 40 százaléka esett Euró­pára. Nagybritannla maga átvesz 100.000, az Egyesült Államok pedig legalább 150.000 tonnát. A mintegy 150.000 tonnányi mara­dékot tehát idén is megint vagy elraktároz­zák valahova, vagy megsemmisítik. — Milyen foglalkozást nem űzhetnek az olasz férfiak? Rómából jelentik: A minisz­tertanács rendelete szerint 1943 május 1. óta tilos a vállalatoknak férfiakat 16 évtől 55 éves korig a következő foglalkozásokba felvenni: jegykiadás, takarítás, felszolgálás, ruhatár, konyha,személyzet (szakácsokat ki­véve), bárszemélyzet. Nem lehet férfisze­mélyzetet tartani a fürdőkben és gyógyinté­zetekben és nem árusíthat férfi szövetet, di­vatárut, cipőt, műtárgyat, illatszert, de az üzletekben még pénztáros sem lehet. A ti­lalom alól kivételt képeznek a hadisérültek és hadirokkantak. — Vitorlások Irak és India között. Bag­dadból jelentik: A Perzsa-öböl legfonto­sabb kikötője Basra és az indiai kikötők közt az általános hajótérhiány miatt rend­szeres vitorláshajőjáratokat létesítettek. Mind az Irakban állomásozó angol \ato- nák, mind a polgári lakosság részére -itor- lásokkal szállítanak gabonát és egyéb be­viteli cikkeket. Indiából jövet hetenkint át­lag harmincöt, áruval megrakott vitorlás­hajó érkezik Basra kikötőjébe. — Svédországban tervbevették az üres üvegek országos gyűjtését. Stockholmból jelentik: Mint sok más országban, Svédor­szágban is nagy fejtörést okoz az üvegel­látás kérdésének megoldása. A bizottság már hosszabb idő óta tárgyalást folytat az Illetékes hatóságokkal, hogy az egész or­szágra kiterjedő gyűjtéssel oótolják az üveghiányt, ahogy ezt már több mis anyaggal tették. A gyűjtés munkáját tel­jesen az iskolák növendékeire biznák. Azt is tervezik még, hogy mindenfelé állandó jdlegü központi üresüveg-vásárlőhelyeket létesítenek. — Kétmillió angol negyedévi hús rdagja a tengerbe veszett. London egyik legna­gyobb hütőhajótársasága, a „Blue Star Line" újabb érzékeny veszteségről számol­hat be: a 21.700 tonna rakodóképességű „Melbourne Star" követte 6 társának pél­dáját és elsüllyedt rakományával együtt. Mint Stockholmból Írják, az említett tár­saság tengerfenékre jutott hajói csupa el­sőrangú, 16 tengeri mérföldes rebességü, modern hűtőgépekkel felszerelt őceánjárók voltak, amelyek állandóan húst, vagy vajat szállítottak Délamerikából, Ausztráliából és Ujzélandból Angliába. Rakodóképességük 15—25.000 tonna közt mozgott. Ha a „Mel­bourne Star" fagyasztott húst szállított, kétmillió angol negyedévi husadagja ve­szett el. Ha pedig vajjal igyekezett az an­gol partok felé, akkor negyvenmillió angol egyhavi vajadagja' merült el. Minden hűtő- hajó azonban, amelyet a német buvárhajók torpedója elsüllyeszt, nemcsak valamilyen élelmiszertömeg, hanem egy különleges és értékes hajótípus elvesztését is jelenti, amit manapság aligha lehet pótolni. Jö Ara és iá hirdetésemé* k alapja a lű^üxleíaienetnek g V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom