Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-16 / 110. szám

Ismét átvette országa kormányzását a 'felgyógyult dán király Koppenhága, május 15. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: X. Keresztéig dán király május 15-én ismét átvette az ország kormányzását, ame­lyet 19JfZ. október 82-én betegsége miatt Frigyes trónörökösre ruházott. A király kiáltványt bocsátott ki, amelyben közölte a kormányzás átvételét. ,-----------------------------------------* Boris király nérnapjál finiMpeltc Szófia népe Szófia, május 15. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Bors bolgár király szombaton ünnepelte névnapját. Ezalkalomból az Alexander Naski székesegyházban istentisztelet volt. Az is­tentiszteleten Kilov miniszterelnökkel az élén megjelentek a kormány tagjai, a diplo­máciai kar és a bolgár hadsereg magasrangu tisztjei. A bolgár főváros középületeit zászló- ebszbe öltöztették és Szófia lakossága is ■nagy tömegekben vett részt a névnapi ün­nepségen. A király névnapja alkalmából kétszázezer lévát ajándékozott a bolgár ifjú­ság egészségügyi alapja javára. Uj tiszteleti, rendes és levelezi tagokat választott a Magyar Tudományos Akadémia Budapest, május 15. A Magyar Orszá­gos Tudósító jelenti: A Magyar Tudományos Akadémia pénteken este rendezett nagygyűlésén újra az Akadémia elnökévé választotta József királyi herceget, másodelnökké Vendl Aladár rendes tagját. Az 1. osz­tályba tiszteleti taggá választották Láng Nándort, levelező taggá Cseffkó Gyula szegedi főiskolai tanárt, Koltai-Kastner .Jenőt a szegedi egyetem olasz tanszéké­nek tanárát, Kodály Zoltán zeneszerzőt és Tamási Áron írót. A 2. osztályba tisz­teleti taggá Baranyay Lipótot, rendes taggá Tomcsányi Móricot és Szladics Ká­rolyt, levelező taggá Balás P. Elemért. Heller Erik kolozsvári egyetemi tanáro­kat. A 3. osztályba rendes taggá Illyés Gézát, vitéz Vendl Miklóst, Jávorka Sándort és Neuber Edét, levelező taggá Krdey Grúz Tibort. Jendrassik Györgyöt. Egerváry Jenát, Bélák Sándort és Mau- cha Rezsőt. Mit szolgáltainak ki Kolozsváron az ellátási lap A. 1. 2. szemű szeívenyeiie? Kolozsvár, május 15. A colozsvári köz­ellátási hivatal közli, hogy az ellátási lap A. 1. 2. számú szelvényére 25 deka bob, vagy ugyanannyi lencse szolgálható ki. Az állami finomliszt- és kenyérjegy T-es számú finomliszt-szelvényére 20 deka fi­nomliszt és 20 deka egységes búzaliszt szol­gálható ki. vagy ezek helyett az „Sz" betű levágásával 20 deka rizs. A Dahlke frió kolozsvári hangversenye Kolozsvár, május 15. Beszámoltunk már arról, hogy kedden, május 18-án a Német Lektorátus kamarazeneestélyt rendez a Dahlke-trió közreműködésével. Az európai hirü német hármas már különleges össze­tételénél fogva is figyelmet érdemel. A trio három hangszere ugyanis: zongora, gordon­ka és klarinét. Ez az összetétel különlegesen alkalmas tánc-muzsika előadására s Dahlke professzor, a trio vezetője műsorának kiala­kítását ezen a vonalon vezette. Különleges törekvésük az, hogy a kamarazenemüsort minél változatosabbá, színesebbé tegyék. Nemrégiben például egyik berlini szórakoz­tató zeneestélyük műsorát a zenekritilţusok egyhangúan kitűnőnek minősítették. Ezzel koncertjük nemcsak a zeneértöknek, hanem a közönség szélesebb rétegeinek is kellemes Időtöltést nyújt. Dahlke tanál ugyanis harcot indított az ellen á széles körökben elterjedt felfogás ellen, hogy a fáradt, kimerült hall­gatóság számára kimerítő a kamarazene. Változatos, színes műsorával mindig ennek ellenkezőjét bizonyítja be. A kolozsvári kö­zönség már jól ismeri a kitűnő német triót tavalyi kolozsvári hangversenyükről s május TS-í hangversenyük iránt máris igen nagy érdeklődés mutatkozik. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK 4 X budapesti Révai könyvkiadó- vállalatnál nemrégiben jelent meg kötetben Márai Sándornak, a bu­dapesti Nemzeti Színházban nagy sikert aratott uj színpadi alkotá­sa, a „Kassai polgárokAz aláb­biakban közöljük a mü ismerteté­sét: : i • «. . „Mindig nyugatra menj. És ne feledd soha, hogy keletről jöttél.“ így kezdődik az uj Márai dráma, a „Kassai polgárok“. A mon­dat kifogástalanul hangzik. A magyar sor­sot foglalja e két mondatba Márai. Az iró e jelképes mondattal inditja útjára a drá­mát. S ez a mondat kötelez. Program és pa­rancs. Valóban, menjünk nyugatra, de ne feledjük, hogy keletről jöttüpk. A gondolat vitathatatlanul szép és igaz. Sajnos azon­ban, Márai drámájában nagyon is csak a Nyugatot találjuk meg s Kelet elhallgat, vagy tán sohasem is szólott. Érdeke«, kitűnő darab, ha csak a drama­turgia szabályai szerint vizsgáljuk. Feszült­ség csomósodik benne s oldódik fel a har­madik felvonás függönyhullásakor. A „Kas­sai polgárok", mint minden igazi dráma, szimbolikus. Emberek sorsába beágyazott jelképek bábjátéka a mű. Az épülő templom, Kassa, a város, János mester, a Szobrász és alkotása, egészen a vésőig, amivel alkotni és gyilkolni lehet, mint mind jelképes értel­mű és valami mögöttevalóra mutat. A drá­ma mértéktartó, minden mesterségbeli tu­dással megszerkesztett alkotás. A drama­turgia törvényeit semmi sem sérti s aki sze­reti a választékos, irodalmi igénnyel szer­kesztett színpadi nyelvet, az igazán gyönyör­ködhet a „Kassai polgárok '-ban, hiszen nem vitás, hogy Márai igen választékos és stilus- müvész. Anélkül azonban, hogy csomót akarnának keresni a kákán, úgy érezzük, hogy néha éppen ez a tökéletesség, ezek a pontosan egymásba kapcsolódó, összesimuló zenélő és zengő mondatok zavarnak. Itt minden sze­replő: a marcona zsoldos, az esetlen kézmű­ves, a költő, a művész és a püspök — mind Márai szájával szól. Egyetlen hatalmas mo­nológgá válik ilyenformán a darab. Köitöi és szép, de végeredményben mégis csak monológ. Ennyit a formáról, amely mind mondot­tuk, a Máriáinál már megszokott sima és hideg tökéletesség. Különös mü a Máraié. A „Kassai polgá­rok" világa, amint a cim zászlaja is mutatja, ismét a Márai által annyiszor megénekelt és végigáimodott polgári világot sorakoztatja fel, ezúttal történelmi köntösben. Steril vi­lág. Hősei látszólag az eszméért harcolnak, ideálokért. János mester az igazságérzettöl vezetve ragadja meg a vésőt s harcol a városért a zsarnokkal szemben s döfi végűi éjjeli harcban a zsarnok Omodé szivébe szobrászi vésőjét. De, ha alaposabban utána­gondolunk, ez a polgári ideálizmus csak megnyilvánulási formája itt a Matériának. Rend, nyugalom, bőség és béke: ime Má­rai polgárainak eszményei. Végezni akar­szaélések méltó megtollására a kolozsvári törvényszék mellett két uzsora egyesbiró működik. Súlyosabb természetű ügyekben az uzsorabiróság hármastanácsa Ítélkezik Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök el- nöklésévei. Az uzsorabiióság hatáskörébe tartóz«.) ügyek igen nagy számára való tekintettel az uzsora egyesbirók: Vitos Pál dr. törvény- széki tanácselnök és Stile« András dr. tör vényszéki biró hetenként váltakozva négy tárgyalási napot, tartanak. Minden tárgya­lási napon szinte emberfeletti munkát ró az Ítélkezőkre a szóbanforgö perek jelleg­zetesen szétágazó bizonyítási eljárás. Ennek ellenére meglepően sok ítélet marad jog­erős, ami legékesebb bizonyítéka annak, hogy még az árdrágítás tényét legtöbbször tagadó vádlottak, illetőleg elítéltek is többé- kevésbbé megnyugvással vették tudomásul a bíróság tárgyilagos döntését. A legutóbbi hét árdrágitási ügyeiben ítél­kező Szűcs András dr. egyes uzsorabirót négy tárgyalási napján nem kevesebb. mint 75 ügy foglalkoztatta, összesen !)6 ügyféllel. Ebből a pertömkelegböl mindössze hetet ják a dolgaikat, bennt a falak között « a külvilág zajgása közömbös számukra. Jól érzi Márai is ezt az eszményiségbe fátyo lozott nyers é« önző materializmust s azért bujtatja főhősét, gondolatainak igazi meg­testesítőjét a művész, János mester figu­rája mögé. De ő is polgár. Ha szavai néha mást is szólnak, tettei minduntalan elárul­ják polgárságát. Nem szólnánk semmit, ha ezeknél a polgároknál felfedeznék, hogy magyarok. Márai polgárai azonban itt, a magyar világ kellős közepében is idegenek maradtak. Ne értsen félre senki. Nem kí­vánjuk, hogy a kassai polgárok hazafias frázisokat görgessenek s mindegyre nem­zeti zászlót lobogtassanak a színpadon, de mégis szcretnök, ha ez a jelképpé növekvő polgárvilág nem volna ennyire steril a ma­gyar élet eszményeitől, örülnénk, ha nem volna olyan magánakvaló s olyan gőgösen elzárkózott a maga polgári rendezettségé­ben. Márai polgára felhúzza a csapóhidakat, lelakatolja a kapukat, őrt' állít a bástya­falakra s védi, a külvilággal mit sem tö­rődve a maga szűkre szorított, mégis ké­nyelmes es bőséges Rendjét. S csak akkor ragad kalapácsot, vésőt, ki-ki a maga szerszámát, ha az ellenség, a brutális zsar­nok, a háború már ott tolong utcáin, kur­jongatva és fosztogatva. S amikor a zsar­nok Omodé holtan rogy a város macska- köveire és győzött a váróé, a kassai polgár ismét visszatér szerszámaihoz, dolgozni, el­zárkózva a külvilágtól. A diadal teljes. A Rend, a kassai polgár élete, nyugalma, bősége és biztonsága meg­maradt s ez a megmaradás a diadal. Éppen ezt a diadalt, a kassai polgár meg­védett életének diadalát kell kétségbevon- nuhk. Mert elkeirilheletlerrül szökik sze­münkbe az illúzió. Kétségtelen, hogy Márai is ezt akarja, hiszen valósággal szemünk elé tolja a párhuzamot. Vak legyen, aki nem látja. Nem fogadjuk el a Márai tételt: a polgár, az ember csak akkor védekezzék és harcoljon, ha kell, ha nagyon muszáj, de csak addig a pillanatig, amíg szűk, kis vi­lága falairól elverte az ellenséget. A többi nem az ő dolga. Márai polgára csak a maga munkájáért érez felelősséget. Mi úgy érezzük, hogy a ma élő és harcoló magyarság fajáért, an­nak sorsáért és jövendőjéért vállal felelős­séget és harcot. Az emberséget, humanitást hangoztató Márai tétel tetszetős, de csontunkban és vé­rünkben érezzük, hogy ma nem a legna­gyobb erény. S ha a „Kassai polgárok“ val lóban eszményi megtestesítői a polgár-csz- .ménynek, akkor inkább lemondunk az ilyen polgárságról. Ez nem gyávaság, vagy bá­torság kérdése. De ezt az emyesztö és be­lülről pusztító polgár álláspontét, amiről meg vagyunk győződve, csak nagyon kévé­seké, s ilyenformán, a most vajúdó kor napoltak el különböző okok, a perbevontak katonai szolgálata, vagy bizonyitáskiegészi- tés miatt. Három viszont felmentő Ítélettel végződött. Az ítélettel befejezett perekben csak pénzbüntetésként 37850 pengőt sza­bott ki az uzsora bi ró és ebből csupán hét ügyben, tiz ügyfél esetében került fellebbe­zésre sor. A legutolsó tárgyalási napon néhány „tömegper“ is szőnyegre került. Magyar- gorbóról 12 gazdát vontak felelősségre. A gazdák 1042 júliusában a gyapjiikészletet ott ellenőrző honvédbizottságnak a valósá­gos állománynál jóval kevesebb juhot és bárányt jelentettek be s eképpen elvontál: azt az igénybevétel elől. Nagy Tibor dr. ügyész vádbeszédére az uzsorabiró Vitán Gergelyt 300 pengő, I’uro Jánost, Cioban Jánost, Neamlh Jánost, Abrudan Simont és Sinea Jánost 200—200 pengő, Sinea Péter- né t, Gócán Gergelyt, Abrudan Traiant, Gilo- van Jánost, Majer Jánosi és Danes Illésnél egyenként 100—100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Tavalyi cselekményükért lakolt I-apustya László, Nistor Jánosné, Crisan Vazul és Sajtás Vazul Bedecs községbeli lakosok is, 11*43.J D & m akik a beszolgáltatásra kerülő zabot egv- ötödrésznyi homokkal keverték, természete­sen a tiszta gabonáért kijáró ár ellenében- Lapusnva Lászlóra ezért 400 pengőt, három társára pedtg 300—300 pengőt szabta« büntetésül. A Válaszúton oly gyakori lejrirágifeáe miatt ezúttal Dobosán Miklósáét, Morav Dénesnét, Morar Mihályt és Pap Miklóst vonták felelősségre. A vádlottak együttesen szállították be áruikat Kolozsvárt» s itt ha­tóságii áron felül értékesítették. Fejenként 100—100 pengő pénzbüntetésre ítélték öbei. Tejdrágitóként ítélték el még Nedesan Jánost Forgácskutról 800 pengő, Nagyor. Lázár mélykúti lakost 150 pengő és a tej mellett vajjal is üzérkedő Lukács László kolozstótfalusi gazdát 1200 pengő tojásdrá- gitásért Gajdos Péterné perj érni asszonyt 200 pengő pénzbüntetésre. Az ujburgonya megszabott árénak 50 százalékos emelő- ' sóért özvegy Kiss Dénesné Széchenyi-tóri árust «00 pengő pénzbüntetésre ítélték és a bevételezett 393 pengőt; is elkobozták tőle. Széna- és buzbszalma mértéktelen drágí­tásáért ugyancsak elkobozták Sándor Já­nos puszta topn i gazda «70 pengőjét és még 400 pengő pénzbüntetésre, továbbá egyért jogvesztésre ítélték. Hasonló uzsoraüzlet miatt Jankis János almásszentmáriai lakost 500 pengő, Gombos Gergelyt Gyaluról 400 pengő, Bot István kispetrii és Takács 1st ván egeresi lakosokat pedig 200, illetőleg 300 pengő, Pap János Delu középffildi gar­dát 150 pengő pénzbüntetésre Ítélték. Nagy Gyula Apor-utca 31. szám alatti kolozsvári hentes felesége, SzövérdXy Gi­zella a muH évben elkövetett zsírdrágitásárT 800 pengő pénzbüntetésben részesült. Mindezeknél még súlyosabb büntetést ka­pott Fuchs Lőrinc kőrösfeketetói zsidó ke­reskedő, akit tavaly nyáron petróleum, fű­szer és mosószappan, továbbá buzakorpa és egyéb takarmány felhalmozásán érték, Fuchsot 1500 pengő pénzbüntetésre ítélték. Az áruk beszerzésében segédkező Tripan Sándort ugyancsak 200 pengő pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. rnegvonfdk a fasiszta párt igazolványát egy zsidóbarát olasz szenátortól Róma, május 14. (MTI.) A fasiszta párt főtitkára a párt alkotmányának vo­natkozó szakaszai alapján megvonta Lui­gi Messedagino szenátortól a pártigazol­ványt, mert — mint egy fontos kulturá­lis intézmény vezetője, — „hivatalosan veszedelmes zsidóbarát érzelmeket nyil­vánított'1. Ugyancsak a főtitkár rendele­tére több párttagot kizártak, köztük a közlekedésügyi minisztérium egyik tiszt­viselőjét törölték a fasiszta párt tagjai sorából, mert rendőri rendszabályokat kellett foganatosítani ellene. Az utóbbi ellen azért indult eljárás, mert hivatali hatalmával visszaélve személyes érde­kektől befolyásoltatni hagyta magát egy fontos bérleti szerződés odaítélésénél. — H ALÁLOZÁS. özvegy nagysolymosi Szabó Lajosné született pálfalvi Bállá Berta 60 éves korában Nagyenyeden elhunyt. Az elhunytban Palatínus József iró anyósát gyászolja. Özvegy Szabó Lajosáét s: i­ton nagy részvéttel kísérték utolsó útjára. — TEMESVÁRI MENEKÜLTEK FI­GYELMÉBE. Felhívjuk a temesvári mene­külteket, hogy május 17-én este fél kilenckor a Wesselényi Lövcszegyesület Unió-u. 12, szám alatti nagytermében a temesvári lö­vészcsoport megalakulásának céljából pon­tosan és feltétlenül jelenjenek meg. ölökre el fogja törölni. (n. e.) JJ I uuplapántos gumiöves Készíti : Winki&r Sándor sérvkötödiinhhi*tos orvosi műszerész, IsdupMt, Till- R?ihdr*f-nt «3. Kérjen ismertetőt Négy tárgyalási napon hetvenöt árdrágitási per foglalkoztatta a kolozsvári uzso \ közellátási ellen súlyosan vé>ő vádíollalc meg­érdemel f büntetést kaplak Kolozsvár, május 15. Az árdrágitási visz­.. ,*+ .... Márai Sándor: Kassal polgárok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom