Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-16 / 110. szám
'•943. H A J VS A büszke ember és az üzlet Figyelmeztettek: vigyázzak, mert nagyon baszké ember. Azt is meg mondták, hogy mire büszke, de azt elfelejtettem. Emiatt kissé zavarban voltam. — Sebaj! — gondoltam — óvatos leszek, vigyázok minden szavamra. Csak magasabbrendü dolgokról fogok beszélni és okosan. — Pascal már világosan látott olyan ősts- ssefüggéseket a lét nagy kérdéseiről — kezdtem társalgásomat a 'büszke emberrel. Egy negyedóráig könnyedén kóvályogtam, a filozófia területén. Szellemem lendülettel ugrándozott Hegel, Kant, Schoppenhauer, hooe, Bacon teóriái, határozmányai, „cate- goricus imperativus“-ai és „a priori“-jai között. Már éppen vissza akartam térni a franciákhoz, amikor észrevettem, hogy a büszke ember nagyot ásit és úgy néz reám, mintha fából lennék. — Nem. baj, — gondoltam — áttérek a művészetekre. — Kiugratták őket az elefánt csőn t-torony- ÖM s most, íme, bábeli zűrzavarban összevissza. csicseregnek — jegyeztem meg —, szokatlan nekik a levegő s kifinumultságuk mindegyre beleütközik a valóságok keménységeibe. Ezért szenvednek. De nem beszélhetnek magukról, mert azt mondják nekik: egyéni nyavalygásnak nincsen többé helye. — Miket beszél? — kérdezte a büszke ember s felhúzta szemöldökét. — A költőkről s művészekről akartam némely izgatóan érdekes és időszerű dolgot megbeszélni — feleltem alázatosan. Láttam, azonban, hogy sem a költők, sem a művészek mm érdeklik s ezért áttértem a szociológiára. Kissé megköszörültem torkomat és elkezdtem Proudhonnál, Comtét csak éppen érintettem, Spencert kiemeltem, már éppen az Oppenhéimerböl, mint gyökérből akartam a századunkbeliekhez fölemelkedni, amikor rámszólt: —■ Hagyjuk a teóriákat! Esek után nem maradt más hátra, mint Ibelevágni a politikába. Szándékomat rögtön észrevette és büszkén, de megvetően legyintett. Megnyugtatására s rokonszenvem kifejezéseként én is legyintettem egyet és a tőlem telhetőén a legszerényebb képet iparkodtam vágni. T~r Tulajdonképpen mivel foglalkozik ön ? —* kérdezte kegyesen a büszke ember. — Közgazdaságtannal s annak irodalmával — válaszoltam s nyomban bele is vágtam s mintha szigorlatoznék, pattogtattam s csörgettem tudásom érméit. — A fisiokraták alapelvéhez kezdünk visszatérni — mondtam éppen, amikor sza- vambavágott: — Mit. tud a konjunktúrakutatásról? örömömben, hogy megszólalt s engedett büszkeségéből, olyan hetyke értekezést vágtam ki erről a kérdésről, mint egy magánta- nár. A büszke ember hallgatott s éreztem, hogy szavaimat figyeli. Mély lélegzetet vettem s közben egy szép hasonlaton törtem a fejemet, hogy érzékeltessem az összefüggést a konjunktúra kérdése és az irányított gazdálkodás között, — Gyakorlatilag alkalmazhatók-e azok az izék, amikről beszélt — kérdezte hirtelen a büszke ember. — Kérem, az elmélet a való életre világit, mint egy reflektor — válaszoltam. — A reflektort hagyjuk — mondotta. — Azt mondja meg: ma s a mai viszonyok között, hogyan lehet nagy üzletet csinálni f A megtisztelő megbízatásra elragadtatással s szónoki készségem teljes gőzével magyarázni kezdtem a nagy üzleti lehetőségek feltételeit, módozatait, jelentőségét. Mindent, amit tudtam. A büszke ember figyelt s igy szólt: — Tehát, amint, ön mondja: először is az általános, nagy szükségletek kielégítésére kell a súlypontot helyezni. Rendben van. Azt is mondta — folytatta —, hogy lélektanilag kell kikutatni s előkészíteni az eladást. Ez is rendben van. Hanem most azt mondja meg, tud-e erre konkrét példát is mondani T — Hogyne — válaszoltam. — Itt van például a vatta. Ma mindenkinek kell vatta. Sebek vannak, sebek lesznek, gondolja min-l denki és vattát akar szerezni. Ha egy üzemi ráfekszik ennek az árunak termelésére s a lelkeket lélektanilag alaposan megdolgozza, ebből bizony rendkívül nagy üzletet tudna I csinálni Képzelje csak, millió és millió csorba g vatta. ízléses csomagolásban, szép ke-, resztkötéssel és reklámmal elől. A büszke ember elmerengett... Végre megszólalt: — Igen, de honnan vesz az ember a mai Világban nyersanyagot ? — Ez az — válaszoltam. — Nincsen nyersanyag, tehát pótolni kell. Ez esetben például papírral, szépen tépett selyempapir- raí. — Ah! —- kiáltott fel a büszke ember, —- csak most, értem, Zseniális. Na látja, ezt Kormányzó Urunk nyitotta meg »»A magyar művészetért“ mozgalom negyedik Budapest, május 15. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Föméltóságu Asszony legmagasabb védnöksége alatt, álló »A magyar művészetért «-mozgalom negyedik képzőművészeti kiállítását ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg szombaton délben a Műcsarnokban vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója. A kiállítás megnyitásán résztvett előkelőségek 11 óra után kezdtek gyülekezni a Műcsarnok kiállítási termében. Magyarország Kormányzója és hitvese, valamint vitéz nagybányai Horthy Istvánná* vitéz Gerlóczy ezredes első szárnysegéde kíséretében fél 12 órakor érkezett gépkocsin a fellobogózott Műcsarnok bejárata elé. A főmél- tóságu vendégeket »A magyar művészetért mozgalom« vezetősége nevében báró Karg Jenőné. báró Urbán Pál felsőházi tag, gróf Pongrácz Jénő, Beuk- hard Ágoston. Szőnyi István és Boldizsár István festőművészek fogadták. A magas vendégek a fogadás után a kiálkiállilását litás főtermébe vonultak. A kiállítás megnyitásán megjelent előkelő közönség a teremben lévő főméhóságn vendégeket hosszantartó meleg ünneplésben részesítette. Az éljenzés elültével Tas- nádi Nagy 'András* mint az Országos Művészeti és Irodalmi Tanács elnöke mély hódolattal köszöntötte a magas vendégeket abból az alkalomból, hogy »A magyar művészetért«-mozgalom kiállítás ünnepélyes megnyitásán megjelentek. Tasnádi Nagy András elnök végül hálás köszönetét mondott a Főméltóságu Asszonynak a magyar művészet irányában megnyilvánuló nagy támogatásért. majd hódolattal kérte Magyar- ország Kormányzóját a kiállítás megnyitására és megtekintésére. A Kormányzó Ur és kísérete a kiállítás megnyitása után teremről-teremre járva tüzetesen megtekintette a kiállított hatszáz müvet. A szebbnél-szebb festmények és szobrok hü tükörképét adják a magasszinvonalu magyar festő- és szobrászművészeinek. tnmam 5 t min*—■—inmiiiM—m———t—■— Kedden, május 18 án este 7 órakoD AHLKE-TRIO a Mátyás Király Diákházban. Jegyek kaphatók Ibusznál. Mátyás király-tér 9. szám. „A magyar külpolitikái az ország földrajzi helyzete ás népének küldetése jelöli ki!“ A „Berliner Börsenzeitung" érdekes cikkben foglalkozik Magyarország jelenlegi helyzetével Berlin, május 15. (MTI). A »Berliner Börsenzeitung« esti kiadásában »Magyarország háborúja« cimmel, vezércikkben foglalkozik Magyarország mostani helyzetével. — A magyar politika — írja a lap — az erősen hangsúlyozott nemzeti sajátosságot mindig egybekötötte európai közösségtudatával. Magyarországnak, hogy európai helyzetét megóvja, sok külső és belső harcot kellett vivnia. Védekeznie kellett a kelet felől jövő viharral szemben és ugyanakkor távolságot kellett tartania a szomszédos nyugati hatalmak felé. A beilleszkedés és a távoltartás jellemzi Magyarország helyzetét az európai hatalmak között. A bevezető után a tudósító vázolja a különféle keleti és nyugati áramlatok hatását a magyar életben, majd a magyar külpolitika mostani vonalvezetésének összefoglalására áttérve ezeket írja: — Ha Kállay Miklós miniszterelnök nemrégiben azt mondotta, hogy a kormányt külpolitikai program nélkül vette át. ez a kijelentés azt jelenti, hogy neki nincsen személyes külpolitikai programja, mert a magyar külpolitikát az ország földrajzi helyzete és népének küldetése jelöl ki. Olyan államférfi* akinek az országban és a népben gyökere van, másképpen nem is beszélhet. Bár ebben a hatalmas küzdelemben a'magyar csapatok az ország határaink tül olyan harcban fognak fegyvert, amelynek veszedelme nem olyan szembeszökő, mint a régebbi háborúkban, Magyar- ország lakossága mégis tudja, hogy ez a háború érdekekért és magyar célokért folyik. A tudósító végül a következőket Írja: — A magyar külpolitika biztos és határozott vonalnak tűnik fel előttünk. Nem lehet benne kettősvágányuság, mert hiszen a magyar emigrációban nincsenek olyan tényezők* amelyek bármilyen igényt tarthatnának arra, hogy ebben a politikában komolyan vegyék. Magyarországon nagyon jól ismerik azokat a terveket, amelyeket az ellensége« hatalmak már előkészítettek. Ezeknek a terveknek a közös vonása az, hogy semmibe veszi a magyar önállóságot és függetlenséget és a magyar népe' csupán tárgynak tekinti. Csak szellemileg teljesen gyenge magyar ember viseltetik a legcsekélyebb bizalommal is az ellenfél iránt és csak ilyen engedheti meg fél re vezettetni magát a cseh és szerb emigránsok szándékaitól. Két uj rendelet jelent meg a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló f orvén1v végrehajt ásóról Budapest, május 15. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény kimondja, hogy minden birto- ’kos köteles a közérdek és az okszerűség követelményének megfelelő gazdálkodással beilleszkedni az ország általános mezőgazdasági rendjébe. Kimondja továbbá, hogy a termelés rendjének biztosítása érdekében hatósági intézkedésnek van helye olyan esetekben is. ha az ingatlan parlagonmaradásától kell tartani. vagy az ingatlanon folytatott gazdálkodás ellenkezik az okszerű gazdálkodással, illetve a termelés rendjét a fennálló törvényes rendelkezések megszegésével különösen Veszélyezteti. Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter a törvény fenti intézkedéseinek végrehajtásával kapcsolatban most két rendeletet adott ki. Az egyik rendelet az olyan elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanra vonatkozik, ahol a termelési rend biztosítását célzó rövidebb ideig meg lehet, csinálni, ez tényleg üzlet, nagy üzlet. Ehhez már csak pénz kell. Töke. Részemről benne vagyok — tette hozzá. — Az még nem elég — válaszoltam —, még más is kell! — Micsoda? — csodálkozott. — Néhány izraelita is kell, hogy őszinte legyek.. A büszke ember elgondolkozott, majd igy szelt: — Ez diszkrétebb s delikáltabb dolog, erről még gondolkozom. A lelki előkészítés szempontjából azonban jó lenne a vattáról már most írni. Ez még szűz talaj a közgazdaság terén. Írhatna néhány cikket róla. — Sajnos, nem tehetem — válaszoltam —, mert a gazdaság szűz talajához sohasem juthatok hozzá. Mindig megelőz ezen a területen a rendőrség és az ügyészség... TURAN LAJOS Keresünk horlsontal fúró-marógépet (Bohrwerk). Ajánlatokat: Petz Testvérek R. T., Budapest, Vilmos császár-ut 61. szám alá kérjük megtenni. fartó beavatkozásra vau csak szükség. Ezekbe« az esetekben az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőség birtok- kezelő kirendelése után gondoskodik a szükséges munkálatok elvégzéséről. \ másik rendelet olyan esetekre tartalmaz rendelkezést, amikor Hosszabb’ időtartamú beavatkozás szükséges. Ilyen esetekben a vármegyei gazdasági felügyelőség javaslata alapján bírósági el i járás utján az elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanoknak legfeljebb hat évi időtartamra szóló haszonbérletbe adásával biztosítják a termelés rendjét, Berlinbe érkezeit a finn Lotto-szervezet vezetője Berlin, május 15. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Fanny Luukonen tábornokasszony, a finn Lotta Svaerd szervezet vezetője pénteken Berlinbe érkezett, hogy viszonozza a birodalmi női szervezet vezetőjének finnországi látogatását. Több eszmecserét folytat majd a német nőiszerveze- tek vezetőivel. f\z iparügyi minisztérium megengedi a vállalatoknak, hogy a fáradt olajat házilag regenerálhassák Kolozsvár, május 15. A m. kir, iparügyi miniszter 49.000/1940. Ip. M. sz. rendeletének előirásái szerint minden vállalat köteles az üzemében keletkező fáradt olajat összegyűjteni és azt megfelelő olajjá felújítani. A pénzügyminiszternek 1162/1942. P. M. sz. a. kiadott ren- delete értelmében viszont a fáradt olajat saját használatra vagy más részére iparszerüleg felújítani csak az iparügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott engedélye alapján szabad. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács ez utóbbi rendelet megjelenése után felterjesztéssel fordult az illetékesekhez, rámutatva arra, hogy a háborús gazdálkodás bevezetésével kapcsolatosan egyes vállalatok regeneráló készülékeket szereztek be, hogy olajaikat saját maguk is felújíthassák. Kérte a Tanács, hogy a felújításra vonatkozó engedélyt mindazok a vállalatok megkapják, melyek saját olajukat óhajtják a már beszerzett regeneráló berendezésükkel felújítani. Az iparügyi miniszter a Tanács fel- terjesztésére a napokban adott meg- megnyugtató választ, mely szerint haft vállalatok birtokában levő készülékek a M. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet szakvéleménye szerint a ki- vánt célnak megfelelnek, úgy az engedélyek kiadásának akadálya nem lesz. Felhívás a kolozsvári cserkésxekhez A jövö hét folyamán Országos Főcserkész urunk, v. kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagy meglátogatta az erdélyi cserkészeket, Az erdélyi cserkészek nem parádés felvonulással, hanem magyar lélek parancsolta áldozatos, önkéntes cserkészmunkával akarják ezt a hetet megünnepelni. Ilyen munkára mindig van alkalom, de most Föcserkész urunk tiszteletére ezen a héten mindnyájan egy és ugyanazon munkába kapcsolódunk be. Most indult meg Kolozsváron a vas- és papírhulladék gyűjtés. Ennek a gyűjtésnek a beindító munkáját a kolozsvári tizedesek vállalták. Szükségük van azonban a magyar ifjúság segítségére is ebben a munkában. Tehát nem fogja várni egy cserkész sem, hogy öt felkérjék erre a közreműködésre, hanem azonnal Énként jelentkezik utcája tizedesénél és felajánlja szolgálatait. Ha pedig valaki nem tudná, hogy ki az utcája tizedese, ezt megtudhatja a Király-u. 3. sz. alatt a Tizes Szervezetnél. Minden cserkészmunka lényege az, hagy azt önként vállaljuk és lelkesen hajijuk végre, az a „jő munka“. A IX. kér. parancsnoksága.
