Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-06 / 77. szám

? *■ 2 Kállay Miklós miniszterelnök megtekin­tette a Magyar Könyv kiállítását, amelyet a, Magyar Kulturintézet, a művészek és szel­lemi szabadfoglalkozásúak római konföde­rációja egyesülete rendezett. A miniszterel­nök megelégedésének adott kifejezést a lá­tottak felett. Chigi Albani herceg, a Máltai Lovagrend nagymestere fogadást rendezett kállay Mik­lós miniszterelnök tiszteletére a rend római székházában. A fogadáson jelen voltak a miniszterelnök kíséretéből a Vatikán mellett akreditált diplomáciai képviselők közül töb­ben, valamint a római arisztokrácia, a tár­sadalmi és politikai élet számos kiválósága. Magyarország továbbra is előőrse a latin gondolatnak Európa keleti végein ■" mondott» Kállay miniszterelnök Gino Cuccbetiinek líóma, április 5. (MTI.) A „Rest» del Carii no1' vezető helyen közli Cuchettinek a KáJlay Miklós miniszterelnökkel és külügy­miniszterrel a közelmúltban Budapesten folytatott beszélgetését. A beszélgetés folyamán az újságíró rá­tért arra a küzdelemre, amelyet Magyar- ország barátaival karöltve folytat a bolse- vizmus ellen. A miniszterelnök — irja az olasz újság­író — válaszában kifejtette előtte, hogy a rövid, de szenvedésekkel teljes bolsevik! rémuralom, amelyet Magyarország 1919-ben elszenvedett, megmutatta, hogy milyen ret­tenetes következménnyel Járna Európa bol- sevtzilása. Éppen ezért Magyarország maga Is megtett mindent, hogy a bólsevizmusnak Európából való eltávolítását elősegítse. A belpolitikát illetően arra a kérdésre, hogy vájjon Magyarországon gondolnak-e valamilyen korporativ csoportra és hogy mi a miniszterelnök álláspontja a mezőgazda- sági reformokkal kapcsolatban, Kállay Miklós azt válaszolta, hogy olyan rendkí­vüli időben, mint a mai, nehéz reformokat megvalósítani. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy a magyar kormány nem ké­szül már most elő a háború utáni felada­tokra, de a reformoknak téré a háború utáni körülményektől függ. — A mezőgazdasági reformokat illetően — folytatta a miniszterelnök — tisztában vagyunk azzal, hogy ezen a téren még sok tennivaló van. Tévednek azok, akik azt hi­szik, hogy a nagybirtokok egyszeri! feloszt tása már magábanvéve elegendő a mező­gazdasággal kapcsolatos összes gazdasági és szociális kérdések megoldására. Ez a fel­osztás nem old meg semmit, mert a jelen­legi helyzetben a termeié*! és szociális vi­szonyoknak egyaránt rosszabbodását jelen­tené. Végül kijelentette a miniszterelnök, hogy Olaszország és Magyarország tüstént vála­szol aua, hogy csak természetes határaik­nak és természetes küldetésüknek védelmé­ben vontak kardot. — Az arcvonalon hősiesen harcoló kato­náink — mondotta Kállay Miklós minisz­terelnök - ugyanazért a felsége# Pax Ró­nia na Ari küzdenek, mint a régi római légiók. Római földön élünk mi magyarok: ezer év óta hívek vagyunk a humanisztikus hagyo­mányokhoz, amelyek mozgató erőit jelen­tik ma i? életünknek. Magyarország to­vábbra is előőrse marad a latin gondolat­nak Európa keleti végein, ahol már ezer év óta Ráma ősi őrszeme volt. Virginio Gayda irja* „Áz uj Európának a méltányosság és igazságosság elvei szerint való kiépitését is alaposan megtárgyal­ták a római találkozón" Róma, ápr. 5. (MTI) A vasárnapi olasz lapok vezetöhelyen közük a Kállay Miidós miniszterelnök olaszországi látogatásáról ki- adott hivatalos közleményt és a miniszterel­nök olaszországi útjáról szóló Ştefani je­lentést. Ugyancsak vezetőhelyen közük a Duoe és Kállay Miklós fényképét. A lapok szívélyes hangú megjegyzéseikben hangsú­lyozzák a magyar miniszterelnök látogatá­sának jelentőségét. A „Popolo di Roma“ „Változatlan barát­ság" cimü vezércikkében igy ir: „Az a láto­gatás, amelyet Magyarország miniszterel­nöke tett Olaszországban, a tenge'y politi­kájához csatlakozott országok közötti szo­kásos, időnkénti eszmecserék körébe tarto­zik. A nézetek azonossága, amelyet a hiva­talos közlemény kiemel, megfelel a szándé­kok és célok egységének, ami Olaszország és Magyarország politikáját jellemzi. Ennek az egységnek az alapja a változatlan hagyo­mányos barátság, amely a két nemzet kö­zött meg van. Ma a megnövekedett és meg­erősödött Magyarország, amely döntő ténye­zője a dunai és balkáni Európának, vitézül küzd Olaszország, Németország és a hár- masegyezményben tömörült többi nemzet oldalán. Ez a fegyverbarátság, amely kiegé­szíti a két nép elhatározásait, még nagyobb jelentőséget ad a Rómában kiadott hivatalos közleménynek." A ,,Messager«“ igy ir: „Olaszország és Ma­gyarország kapcsolatait a legnagyobb szí­vélyesség jellemzi. Ez a barátság szilárd pontját Jelenti annak az uj európai politiká­nak, amely az Igazságtalan békeszerződések megsemmisítését, a népek közötti együttmű­ködés megteremtését, a szociális Igazság érvényesítését tűzte ld célul. Olaszország volt az első. amely határozottan állást fog­lalt Magyarország me'lett abban a súlyos és elszánt küzdelemben, amelyet a magyar nemzet az országot megcsonkító trianoni szerződés eljen folytatott. Magyarország so­hasem felejtette el Olaszország testvéri tá­mogatását és háláját többször kifejezte. Az uj világháború Magyarországot Olaszország as Németország oldalán találta és nem volt még szövetség, amely jobban megfe’elt vol­na az érdekelt népek érdekeinek és eszmé­nyeinek. Kállay Miklós, aki hü képviselője a Horthy Miklós kormányzó által megjelölt legfőbb Irányelveknek, szilárd erővel és böl- esességgel vezeti tovább Magyarország kül­politikáját, amely biztosítja az országnak azokat a jogokat, amelyek megilletik és azt a helyet, amelyet a plutokrata és bolsevik! veszélytől megszabadított uj Európában él keü foglalnia." Virginio Gayda, a „Giornale d’ltaüa va­sárnapi számának vezércikkében megálla­pítja, hogy a megbeszélések Ismét, megerő­sítették Olaszország és Magyarország néze­teinek összhangját a tengeiypoütlka kereté­ben. Ez az összhang kiterjed a háborút kö­vető békére és az európai földrésznek adan­dó uj rendre Is. Ami a háborút illeti, a két baráti és szövetséges állam Ugyanúgy, mint Németország és a többi szövetséges nemzet, szilárdan eltökélte, hogy a győzelemig har­col. Magyarország felismerte a most folyó küzdelem fontosságát magára is és egész Európára is. Ami a jövő békéjét illeti, a mostani megbeszélések szintén megerősítet­ték a tengelyállamok elgondolásait, amelye­ket az igazi méltányosság és igazságosság elvei hatnak át. Róma, ápr. 5. (MTI) A Ştefani Iroda dip­lomáciai tudósítója hangoztatja, hogy azok a megbeszélések, amelyek a Duce és Káüay Mikló#, Magyarország miniszterelnöke kö­zött lefolytak, az olasz sajtó és a közöns'g részéről meleg fogadtatásra találtak. A köz­lemény a továbbiakban kiemeli, hogy a ró­mai tanácskozás folyamán alaposan meg­tárgyalták a közös hadviselés minden szem­pontját, az uj Európának a méltányosság és igazságosság elvei szerint való uj kiépíté­sét. Ezt az újjáépítést illetően a két nép szempontja tökéletesen fedi egymást szok­nak s politikai, erkölcsi és sze.Ue.nji ténye­zőknek értékelésében, amelyek a nemzetek rangját meghatározzák- Ilyen körülmények között könnyű a két ország számára az a feladat, hogy poUtikai tevékenységültet a jövőre nézve is összhangba hozzák, annál is inkább, mert elmúlt a helyi nemzetiség} versengések, a többi nép leigázására irá­nyuló törekvések és az úgynevezett egyen­súly érdekét szolgáló mesterkedések kor­szaka. Mind a két ország bizonyos abban, hogy a holnap lehetői é teszi számukra min­den lehetőség kihasználását és ha a tengely egyszer legyőzi ellenségeit, akkor az an­golszászok nem tudják velük szemben gyámkodó és zsaroló poütikájukat továbbra Is érvényesíteni. A ,,Sta.rnpa“ kiemeli, hogy a Duce és Kál­lay Miklós miniszterelnök találkozója újabb állomása volt a tengely rendkívül élénk dip­lomáciai tevékenységének. Magyarország teljesen tisztában van azzal, hogy ez a harc, élet-halálharc. Ha a bolsevista veszély a Kárpátok gerincét fenyegetné, Magyaror­szág még su'yosabb megcsonkításnak és bosszúnak lenne kitéve, mint amit a szeren­csétlen trianoni béke okozott. A „Tribuna“ megállapítja, hogy a magyar miniszterelijök legutóbbi olaszországi látogatása az ©asz- ország és Magyarország közötti együttmük- ködés folyománya. Ennek a látogatásnak a során alapos vizsgálat alá vették az általá­nos és az Olaszországot, és Magyarországot érintő öpszes kérdéseket a hármasszövetség­be tartozó nemzetek által követett célok je­gyében. Az uj Európa megszervezésében Magyarország földrajzi, gazdasági helyzeté­nek ás történelmének megfelélő helyet fog kapni. Az északolaszországi lapok az első olda­lon részletesen foglalkoznak hétfőn is Kál­lay Miklós miniszterelnök olaszországi }átiz­gatásáról. A „Popolo d’Italia, a „Corriei'áé della Sera, az „Italia" és más nagy lapok 1943, A 1* ni Cl s e idézik a magyar sajtónak erre vonatkozó cikkeit és különösképpen kiemelik, hogy a magyar—olasz barátság ezen a látogatáson keresztül még jobban megerősödött. * Berlin, április 5. (MTI.) A hétfő reggeli német lapok a római hivatalos jelentés kap­csán beszámolnak Káüay Miklós miniszter- elnök háromnapos római látogatásáról. A lapok ismertetik a hivatalos közleményt és közük röviden a miniszterelnök programját. ymlilUBWMiiui>l- mu I A város ICozeliaY^ís! Hivatalának fontos fáiekozfaYoja Kolozsvár, ápr. 5. A Kolozsvár város köz­ellátási hivatala az alábbi közleményt adta ki a közönség tájékoztatására: 1943 április 5-től 11-ig terjedő hétre a husjegy 3 drb 1-es számú szelvényére a mé­szárosok 13 dkg. marhaust és borjúhúst szolgáltatnak ki, legfeljebb 25 százalék csonttal. Ugyancsak 3 drb 1. számú szelvényre 25 dkg. csontolt hentesárut vagy 20 dkg. fösajt, májas és véres hurka, vagy 15 dkg. egyéb sz'nhusból készült hentesárut szolgáltat­hatnak ki. Ugyanezen a héten a ponntsJ megjelölt 3 drb egyes számú szelvényre 12 dkg. csontos sertéshúst szolgáltathatnak ki fejiratkozott vevőiknek az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8. 9, 10, 11, 12. 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20. 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 6s 36. számú mészáros és hentes üzletek. Marhahúst és hentesárut egész hétén ki­vétel nélkül minden mészáros üzlet árusít, kivéve a pénteki napot, mely továbbra is hústalan nap marad­A zsirjegy egyes szőlvényei csak a raj­tuk feltüntetett határidő, illetőleg héten használhatók fel, tehát a vendéglátó ipari üzemek váltőjegyre csak az érvényes heti zsirjegyet válthatják át. Tekintettel arra, hogy a március 29-töl április 4-ig terjedő hétre a fogyasztóközön­ség még a régi ellátási lapokra kapta meg zsirfejadagját, az J. számú zslrjegyszelvény érvényét veszti és arra, a mészárosok és hetesek zsírt nem adnak. A folyamatban lévő hétre zsirfejadagot a 2. számú szel­vényre lehet megvásárolni. Forró sikert aratóit a KlOSz tavaszi hangversenye Kolozsvár, április 5. A. forró siker haögu-1 lata jellemezte a Katolikus Leányok Órszá- ‘ gos Szövetsége kolozsvári központjának első tavaszi hangversenyét a Mátyás király Diákházban. Nagy szárán közönség gyűlt össze a diákház hatalmas termében, hogy meghallgassa a hangverseny „sztárjait“: Martzy Johanna hegedümijvésznöt és Sík Sándor egyetemi tanárt, a költő-papot. A város katolikus társadalmának minden réte­gét képviselő ■ közönség soraiban ott láttuk Sándor Imre általános püspöki helynököt, Imzédy-Joksman Ödön dr. főispánt, vitéz Boga Alajos dr. prelátus-kanonok egyház­megyei előadót és a Katolikus Nőegylet és a Misszió vezetőit, továbbá Pietro Trombeu kolozsvári olasz konzult. A műsor előtt Sándor Melánia, a KLOSz csoportvezetője mondott bevezetőt. Ebben — többek között —- igy határozta meg a tava­szi hangverseny célkitűzéseit: — Ma, amikor a háború nyomában járó szenvedés a legkülönbözőbb formában min­denkit elér, mi tavaszi hangversenyt rende­zünk. Jogosan tehetjük fel a kérdést: nem méltatlan-é ez a gondolat a mai idők nehéz járásában? Erre a kérdésre csak azzal a szent meggyőződéssel felelhetünk, hogy a szenvedés mellett az öröm is az Úristen ki­fürkészhetetlen terveinek eszköze ahhoz, hogy nemesebbek legyünk. .. Egy mosoly, a fiataT lány mosolya akar lenni ez az est eb- ’->en a mai jajjal és sírással tele éjszakában. S ha ez a mosoly a jelenlevők arcára is mo­solyt varázsol, célunkat elértük­Bejelentette, hogy Katona Mária zongora­művésznő betegsége miatt nem szerepelhet a hangversenyen s helyette P?try Endre dr. kíséri zongorán Martxy Johanna hegedüjáté- kát s ad elő a műsor második felében Bartók, Kodály és Pohnányi-müveket. Ezután lépett Martzy Johanna a dobogóra. Műsorának első száma Bändel A-dur szo­nátája volt. Már az első ütemek után le- lyügözve hallgatta a közönség. Ez a 19 éves fiatal lány kész és kiforrott művész. Töké­letesen beleél! magát a kiválasztott müvek leikébe és szellemébe s játéka bizonyltja, hogy a feladat hangulati és technikai ele­meinek fölényes ura. Pompás hegedűje gyö­nyörű tónussal zeng s vonókezelésének ereje, biztossága azt a megállapítást kívánja, hogy az európai fiatal hegedűsök rangsorában ki­vételes hely illeti meg. Nagyon szerencsés gondolat volt Martzy Johannát szereplésre megnyerni, mert az egyre élénkebbé és tar­talmasabbá fejlődő kolozsvári zenei életb -n oly gyakran szerepelő e’i-imert és beérkezett nagy művészek után Is Újat, frisset, eredetit kapott tőle a közönség. Tehetsége és kész­sége bámulatosan sokoldalú. Mig műsora első felében inkább formáló és megszólaltató tehetségének sokoldalúságát csillogtatta meg s egyenlő értékű szépség élményével tolmá­csolta Veracini Pastoral éjának barokkos-ro- kokós báját, vagy Pugnanl Prelúdiumának diabolikus erejű ütemét, mégis a legtöbbet Beethoven F-dur-szonátájának a bűbájos, „Tavaszi szonáta“ Allegrójában és angyalian kedves Scherzójában adta. Megfigyelhettük, mennyire öntudatos a? előadott müvek szer­kezeti felépítésében, a mondanivaló világos és érthető kibontásában és a műben elrejtett szép kihangsulyozásában. A múltkori hang­versenye és a vasárnapi szereplése után szí­vesen látnók és hallanék Martxy Johannát a filharmonikusok nagyobbszabásu hangver­senyein is. Az est másik nagy érdeklődéssel várt sze­replője: Sik Sándor a műsor mindkét felé­ben egész sereg versét, mondotta el. Költé­szetét szükségtelen külön ismertetnünk és méltatnunk- Vasárnap esti szereplése teljes mértékben beváltotta, a hozzája fűzött remé­nyeket. Elmélyült, tiszta lelkiséget sugárzó verseket, még pedig egészen egyéni és egé­szen egyszerű zenei határokkal csillogó, mu­zsikáló és zenélö-zümmögö hangulatú, mind­amellett értékes és mély mondanivalók sú­lyát is hordó verseket olvasott fel. Külö­nösen mély hatást ért el a műsor második felé­ben előadott verseivel, amelyek egy-egy ben­sőséges székelyföldi élményt örökítettek meg. Petry Endre dr.-ban képzett és tehetséges zongoraművészt ismertünk meg. Nagy elmé­lyüléssel kisérte Martzy Johanna hegédüjá- tékát s mindössze annyit kifogásolhatunk, hogy a zongora néhány alkalommal erőseb­ben érvényesült, mint amennyire szükség lett volna. A Beethoven-szonáta zongoraszó­lamából azonban arra következtethetünk, hogy a kamarazene területén is sok sikert arathat. Ereje, temperamentuma és lendü­lete a műsor második felében előadott Bar­tók. Kodály és Dohnájiyl-müvekben aztán teljesen érvényesült. A közönség a hangulatos hangverseny szereplőit tüntető melegséggel fogadta és számaik elhangzása után fergeteges tapsvi­harral ünnepelte. A KLQgz tavaszi hangversenye bizonyára csak kezdete egy tervszerűen összeállított hangverseny-sorozatnak s ezért várjuk a kezdet nagy sikerének legközelebbi állomá­sát. — fz — XII. Pius pápa fcülőnkihallgatáson fogadta Ciano grófot és családfát Róma, április 5. (MTI.) XD- Pius pipa különki hallgatáson fogadta Ciano gróf szentszéki olasz nagykövetet és feleségét, valamint három gyermekét. A Szeutatya szívélyesen elbeszélgetett a Ciano-csaiád tagjaival, majd Ciano Edda grófnőnek és a gyermekeknek rózsafüzért ajándékozott. Tizennégy székely vitéz-családot telepítetlek Besztercére Beszterce, április 5. (MTI) Beszterce vá­rosában 14 székely vitéz családot telepítet­tek. A székely vitézeket, akik 83 gyermek­kel és 4 unokával érkeztek a városba, Besz­terce katonai, polgári és egyházi vezetői ünnepélyesen fogadták. A fogadások után mindjárt megkezdődött birtokba helyezésük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom