Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-06 / 77. szám
1943. ÁPRILIS 6 Káüay miniszlerelnök római nlja Kállay Miklós miniszterelnök három na- pot töltött Romában, az Örök Városban. Káüay miniszterelnök is teljesítette azt a kedve« kötelességét, amit minden magyar miniszterelnök teljesített, hogy személyesen Is megismerje a Dúcét, az olasz nép nagy vezérét s az olasz kormány tagjait és felhasználja római tartózkodásának alkalmát árra is, hogy tisztelegjen az olasz király és császár előtt. A magyar kormányfők e szép hagyománnyá vált római látogatása mindig fontos és jelentős esemény volt, mert minden alkalommal hangsúlyozta és elmélyítette az olasz és a magyar nemzet kölcsönös rokonszenvét, barátságát. Kállay miniszterelnök római utjának időpontja komoly és felelősségteljes történelmi napokra esett s éppen ezért a látogatás jelentősége abbán Is fokozódik, hogy a rokonszenv, barátság szívélyes megnyilatkozásai mellett a fegyverbarátság, a szövetség és a sorsközösség kérdései is különös hangsúlyt nyernek. Kállay miniszterelnök római látogatása azonban a hagyományszerü tényezők mellett még egy tekintetben vált nagyfontosséguvá. Abban tudniillik, hogy kihallgatáson jeleni meg XD. Plus pápa szine előtt, s a Szentatya majdnem egy óra hosszat beszélgetett a magyar kormányfővel. A magyar miniszterelnökök római látogatását mindig nagy külső fény és pompa, valamint meleg szivélyesség jellemezte. Most a külső csillogás a rendkívüli történelmi órákban talán kevesebb volt, de — ezt árulják el a beérkezett jelentések részletei — annál jobban és uralkodóbban lépett előtérbe a két baráti nemzet lelki és rengeteg más szempontból való sorsközösségének a legszorosabb egységbe kovácsolódásának minden érzelmi és reális eleme. Az olasz nép nagy vezére, Mussolini miniszterelnök és az olasz élet minden felelős tényezője szívélyes melegséggel fogadta Kállay Miklós miniszterelnököt, aki maga Is az egész magyar nemzet szeretőiét, bizalmát, ragaszkodását és törhetetlen hűségét jelképezte az örök Város évezredek megpróbáltatásait átvészelő kövek felett. S ma, amikor mind az olasz, mind a magyar nemzet közös arcvonalon harcol a mult igazságtalanságainak jóvátételéért, a jelenben való megmaradásért és a jövendő szebb kialakításáért, bizonyára nagyon jellemzők azok a forró szavak, amelyeket Kállay miniszterelnök a római magyarokhoz Intézett. Ez a néhány sző már azt fejezi ki, hogy mindazon túl, ami a két nemzetet a latin kultúra és kereszténység vonalán közel hozta, ahhoz a mai idők villamossággal és feszültséggel vemhes légkörében még hozzájárult valami, ami a rokonszenv, a barátság, a közös művelődés múltból jelenbe átnyúló szálait a sorsazonosság legszorosabb kötelékévé fonta. E történelmi időkben nemcsak a rokonszenv és barátság, hanem a felelősség és hivatástudat, hangja is megcsendül Kállay miniszterelnök szavaiban s különösen mély értelme és nagy fontossága van annak, hogy ezeket a legszorosabb egységre utaló szavakat felelő# magyar államférfiül mondotta az olasz ég alatt élő magyaroknak. A Témái találkozás egyébként — hangsúlyozzák az olasz lapok — mind az. olasz, mind a. magyar jövendő szempontjából uj állomást jelent a tengely élénk diplomáciai munkájában. Uj állomás azért, mert. a Magyarországot a múltban sújtó Igazságtalansággal és Magyarországnak az uj Európában való uj elhelyezkedésével kapcsolatban Kállay miniszterelnök római látogatásának fa tárgyalásainak alkalmából az olasz sajtó újra és nyomatékosan hangsúlyozza a magyar nemzet rendkívüli fontosságát. Az olasz sajtó kommentárjai egybehangzóan arra utalnak, hogy Magyarországra az uj Európában rendkívül fontos, Irányító szerep vár, olyan szerep, amely a történelmi igazság és a méltányosság tényein alapulva mindenben megfelel a magyar nemzet hagyományainak, népi, művelődési és katonai dinamikájának. Minden jel arra. mutat, hogy Magyarországnak a Kárpátok medencéjében való uj elhelyezkedésének kibontakozásában Kállay miniszterelnök római útja aj alkalmat adott a „primus inter pares“ elveinek egyengetésére. Újra hangsúlyoznunk kell, hogy amikor a római nt nagy fontosságára és jelentőségére következtetünk, történelmi próbatétel óráit éli Európa, fis éppen e súlyos napokban bontakozik ki újra, meg nem ingatható következetességgel a magyar világkép és a latin világkép minden közös, egymáshoz közel hozó és egységbe kovácsoló elemében a magyar becsületesség, megbízhatóság és hűség gránitsziklája, amelyet Itália és a tengely mindén felelős tényezője napról-napra megismerhetett és megbecsülhetett. Különös fénye és fontossága van Kállay miniszterelnök vatikáni látogatásának i*. Szent István Magyarországának követeként lépte át a magyar miniszterelnök a bronzkapuk küszöbét, jelképezve ezzel, hogy a keresztény, nemzeti Magyarország ma is, mint ezeréves európai történelme folyamán, az uj európai kereszteshadjárat első arcvonalán védi hitét, becsületét, szabadságát s védi azt a keresztény vallás krisztusi igazságait és a nyugati világképet, amely fölött örök jelkép és figyelmeztetés Róma keresztje. Ebben az élethalál küzdelemben a mérkőző felek fölött a pártatlanság és az Irgalmasság hófehér palástjában magaslik a világ lelkiismerete elé Szent Péter utódaként XII. Plus pápa. Szent semlegességében hivatása ma abban nyilatkozik meg legelsősorban, hogy amennyire csak lehet, enyhítse a háború borzalmait, a szörnyű öldöklés szenvedéseit s előkészítse azt a várvavárt pillanatot, amikor ismét örök törvényeibe léphet Isten és az embert igazság uralma. Római jelentések szerint vatikáni körökben igen nagy politikai jelentőséget tulajdonítanak Kállay Miklós magyarországi miniszterelnök látogatásának és XII. Pius pápával folytatott hosszú beszélgetésének. Vatikáni körökben szokatlannak és váratlanul hosszúnak tartják már az első látogatás alkalmával folytatott megbeszélés időtartamát. Abban a beszédben, amelyet XII. Plus pápa később a miniszterelnökhöz és kíséretéhez intézett, Magyarország Iránt különös szívélyességgel juttatta kifejezésre rokonszenvét. A Szentatya magyar nyelven mondotta el beszédét. A pápa magyar beszéde újból nemes bizonyítéka az örök Róma klasszikus és keresztény kultúrája és a kereszt jegyében újjászületett nemzett Magyarország szép összhangjának. S ez az összhang Is értékes erkölcsi alap arra, hogy bizakodással és hittel tekintsünk a magyar jövendő alakulása elé. Kódár Levente belügyi államtitkár: Hét len- és gyapjufeldolgozó üzem épül a Székelyföldön s lakáshoz jutnak a sokgyermekes székely családok Kolozsvár, április 5. Kádár Levente belügyi államtitkár Keresztes-Fischer Béla, Ba- ranya-vármegye főispánja, Esztergár Lajos dr. Pécs polgármestere és báró Diószeghy Erzsébet országos szociális felügyelő kíséretében Kolozsvárra érkezett. Az államtitkár és kísérete, továbbá Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán, Keledy Tibor polgármester szombaton este a városházán tartott értekezleten vettek részt. Kádár Levente belügyi államtitkár, Keresztes-Fischer Béla Baranya-vármegye főispánja, Esztergár Lajos dr. Pécs polgármestere, báró Diószeghy Erzsébet országos szociális felügyelő, Keledy Tibor dr. polgármester és Csizmadia Andor dr. tanácsnok hétfőn délelőtt megtekintették a Magyar Boltot. Az előkelő látogatókat Vajda Dénes, a Magyar Bolt igazgatója vezette végig a hatalmas üzlethelyiségen. Kádár Levente minden egyes kereskedőtől melegen érdeklődött az üzletmenet felöl s meghallgatta az árubeszerzés nehézségei körül felemlített panaszaikat is, majd minden tőle telhető támogatást megígérve, a tapasztaltak fölött elismerését kifejezve, hosszabb ideig tartó szemlélődés után elhagyta a Magyar Eöltöt. Amint a Magyar Távirati Iroda jelenti, Kádár Levente dr. belügyi államtitkár, az Országos Nép- és Családvédelem legfőbb intézője Marosvásárhelyen megtekintette az épülő ONCSA házakat, majd a napközi otthonokat és kisdedóvódákat látogatta meg és mindenütt megelégedését fejezte ki. Székelyföldi kőrútján az államtitkár nyilatkozatot adott és kijelentette, hogy mostani kőrútjának kettős célja volt. Látni akarta, hogy az ONCSA milyen munkát végzett a Székelyföldön, ezenfelül szeretné megtalálni a legcélravezetőbb utat a székely nép szociális felemelkedésére. A továbbiak során kijelentette, hogy hét len- és gyapjufonal előállító üzem építését kezdték meg a Székelyföldön, megfelelő mennyiségű és minőségű anyaggal látják el a székely háziipart és sokgyermekes családoknak lakóházakat építenek Csaknem minden székely városban és községben. EGYETEM-MOZGÓBAN ma Charles Doyer egyetlen filmje ez évadban: zerelmi vihar (Csak 16 éven felülieknek!) Nagy András teológiai és Feívinczi Takáts Zoltán egyetemi professzorok előadásával véget ért a református teológia akadémiai estély-sorozata Kolozsvár, ápr. 5. Vasárnap este ért véget a Református Teológia által megrendezett akadémiai estélyek ezéví sorozata. A VI. „Akadémiai Estély“ szereplői Nagy András teológiai tanár és feívinczi Takáts Zoltán dr. egyetemi tanár voltak. Nagy András teológiai tanár „Az áldozat és a helyette* szenvedés a világ magatartásában“ elmen tartott magas színvonalú előadást. — Az áldozat és a szenvedés nem kellemesek az egyén szempontjából, — mondotta — de nem kellemesek az emberi és nemzeti közösség szempontjából sem. De Isten rendelése sokszor úgy hozza, hogy sem az áldozat, sem pedig a szenvedés elől nem lehet kitérni. Szenvedés két féle van. Van úgy, hogy valaki saját magáért szenved és van úgy, hogy valaki nem magáért, de másért hordozza a szenvedés keresztjét. Ez a helyettes szenvedés. Ennek is célja és rendeltetése van nemcsak az egyén, de a közösség, a nemzet szempontjából is. A magyar nemzet a helyettes szenvedés nemzete — fejtegette előadásában Nagy András teológiai tanár. — Most Is szenvednünk kell nem a ml bűneinkért, hanem az egész Európáért, az egész világért, mint ahogyan mindig tettük, amióta keresztényekké lettünk ezen a földön... De hinnünk kell abban, hogy kényszerrel sem Európát, sem pedig a világot nem lehet összekovácsolni, de a mi szenvedésünk talán nagyban hozzájárul Európa nj arcának a kialakításához. Amelyik nép nem vállalja a helyettes szenvedést, az egész emberiségért való szenvedést s csak önmagáért akar szenvedni, kényszertörvény és Ítélet alatt áll. A világ népei akaratlanul is beleiteartoznak az áldozatba és a szenvedésbe, s ma már nem Is az a kérdés, hogy miért szenvedünk, hanem az, hogy mennyivel járulhatunk hozzá szenvedésünkkel a világ megtartásához... Nagy András előadása után Feívinczi Takáts Zoltán dr. egyetemi tanár tartotta meg vetitettképes előadását „Vallás, egyház, művészet“ elmen. A tudós professzor mindenek előtt azt boncolgatta, hogy ml az egyház feladata a művészet iránt. ■— Az a vád, hogy a református egyház nem hozza meg a maga áldozatát a művészettel szemben, — mondotta — pedig ez a felfogás nagyon is nem helytálló. Csupán az a lényeg benne, hogy a református egyháznak a művészettel szemben megvan a maga álláspontja s ez egyáltalán nem elítélő, mert mindannyian tudjuk, hogy nincsen művészet, vallás nélkül, nincsen vallás művészet nélkül. Feívinczi Takáts Zoltán dr. ezután veti- tettképekben mutatta be a művészet fejlődését s a művészetnek a vallásban elfoglalt elsőrendű, mindenekelőtt való helyét. Az előadókat lelkesen ünnepelte a teológia dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség. XII. Pius pápa szobrát bemutatták a Szépművészeti Múzeumban Budapest, április 5. (MOT) Ünnepély«« külsőségek között történt a Szépművészeti Muzeum márványtermében Angello Rótta pápai nuncius jelenlétében XII. Pius pápa szobormüvének bemutatása, amely Felsöőry szobrászművész alkotása. Az ünnepségen a katolikus egyház és a magyar társadalmi élet számos kiváló egyénisége vett részt. A Szent Imre Kollégium igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Rámutatott az évezredes történelmi kapcsolatokra, amelyek Magyar- országot a pápasághoz fűzik. Hangoztatta, hogy a. most uralkodó XD. Plus pápa személyét különösen meleg kapcsolatok fűzik a hivő magyarsághoz. Az egész világ keresztényeinek kimeríthetetlen bizalma sugárzik a Szent Atya felé és bízik abban, hogy az ö erkölcsi tekintélye, igazságérzése és fáradhatatlan munkája hozzásegíti a világot s. békés munka és megértés kereszténységéhez. Az elkészült emlékművet küldöttség viszi és személyesen adja át a Pápának pergamentre festett hódoló felirattal együtt. Bizalmat érdemel, őrsiben nem csalódunk. A Chlorodont minősége mindig ugyonot. Chlorodont fogpaszta
