Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-29 / 95. szám

1943. a. P Ä 1 C 1 S 29 Mmmviii* A bolgár-magyar barátság mélyen a két nép szivében gyökerezik — mondotta szófiai nyilatkozatában Zsindely Ferenc miniszter Szófia, április 28. (MTI) Kedden délben Filov bolgár miniszterelnök diszebédet adott Zsindely Ferenc kereskedelmi miniszter tisz­teletére az Union-klubban. Ebéd után Zsin­dely miniszter Bőm cár engedélyével meg­tekintette a nemzeti bank pincéjében elhe­lyezett történelmi nevezetességű és nagy ér­tékű bolgár kincseket. Délután 5 órakor Jungerth-A rnóthy Mihály magyar követ adott fényes fogadást a követség termeiben, amelyen több, mint 200 személy vett részt a szófiai politikai, diplomáciai, gazdasági és társadalmi előkelőségek soraiból. Zsindely miniszter ez alkalommal hosszasan nyilat­kozott a sajtó képviselői előtt. — As első szó, amit kiejtek — mondotta a miniszter —- a köszönet szava azért a rendkívül meleg fogadtatásért, amelyben bolgár hivatalos körök és az egész bolgár nép részesítettek. Alkalmam volt róla meg­győződni, hogy a bolgár—magyar barátság mélyen a szivékben gyökerezik, mint ahogy Magyarországon is testvéri szeretettel övez­nek mindent, ami bolgár. Meg vagyok 'epve ■— folytatta a miniszter —, hogy a bolgár nép milyen nagy kitartással és lendülettel dolgozik jövőjének kiépítésén. A külföld szá­mára, aki először lép bolgár földre, való­ságos élményt jelent a bulgăr kultúra meg­lő'.ása és átérsése, amelyben mi magyarok még hozzá hasonló rokon kultúrára isme­rünk. Zsindely Ferenc miniszter ezután Ismer­tette az újságírók előtt azt a mély benyo­mását, amelyet rá Boris cárnál tett látoga­tása' gyakorolt és elmondotta, hogy meg­lepte és csodálatba ejtette a Cár minden irányú tájékozottsága és főként lebilincselő szívélyessége. A miniszter ezután a plovdivi vásárról be­szélt, amely kitűnő biztosítéka a bolgár nép gazdasági erőfeszítésének és eddig elért nagyszerű eredményeinek. Jungerth-Arnóthy Mihály követ fogadásá­val végétért Zsindely miniszter háromnapos hivatalos bulgáriai látogatása. Kedden este 7 óra 45 perckor a miniszter a pályaudvarra hajtatott, ahol már vártak rá az egybegyült előkelőségek. Megjelent Zahariev bolgár ke­reskedelemügyi miniszter s azok a bolgár előkelőségek, akik fogadásán is résztvettek. A vonatba való felszállás előtt a minisz­ter ellépett a kivezényelt diszszázad előtt. A vonat a magyar Himnusz és a Rákóczi- induló hangjai mellett gördült ki a pálya­udvarról. Zsindely Ferenc kereskedelmi miniszter Szófiából való elutazása után táviratot kül­dött Filov bolgár miniszterelnöknek és Za­hariev kereskedelmi miniszternek. A Filov miniszterelnöknek küldött távirat a következőképpen hangzik: „Miniszterelnök Ur! Midőn elhagyom szép országuk területét, sietek kifejezésre jut­tatni legőszintébb hálámat azért az őszinte vendégszeretetért, amelyben feleségemnek és nekem Bulgáriában részem volt, és amelyről mindig a legszebb emlékeket fogjuk őrizni.“ A Zahariev kereskedelmi miniszternek küldött távirat a következőképpen hangzik: „Amidőn elhagyom szép országukat, a leg- őszintébb köszönetemet fejezem ki azért a barátságos vendégszeretetért, amelyben Nagyméltóságod részéről feleségemnek és ne­kem részem volt. Amit a plovdivi vásáron láttam, meggyőzött arról, hogy a megna­gyobbodott Bulgária komoly és sikerekben dús munkát végez és hogy a bulgăr nép tudatában van az uj Európában reá váró fontos feladatának. Felejthetetlen emlékek­kel térek vissza az önök körében töltött tar­tózkodásom ról.“ Az olasz lapok és az olasz rádió is hirt adott Zsindely Ferenc magyar kereskedelmi miniszternek Szófiából történt elutazásáról. Kiemelik, hogy a magyar miniszter eluta­zása előtt meggyőződését fejezte ki, hogy a mindinkább elmélyülő magyar—bolgár ba­rátság a jövőben ts egyre fontosabb ténye­zője less nemcsak a két ország közötti kap­csolatoknak, hanem egész Európának. A mi­niszter végül megjegyezte, hogy Magyaror­szág a végső győzelembe vetett törhetetlen hittel dolgozik és küzd a tengely oldalán. A lapok és a rádió arról Is beszámolnak, hogy a magyar minisztert Boris bolgár ki­rály másfélórás kihallgatáson fogadta. A többi vádlott nyolc hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetést kapott. Ezenkívül hatezer pengő pénzbüntetést és ötezer pengő vagyoni elég­tételt szabott ki a bíróság Kolozsvár, április 28. A kolozsvári tör­vényszék mellett működő uzsorabiróság hár­mastanácsa Vitos Pál dr. elnöklésével szer­dán reggel folytatta annak a nagyarányú közellátási visszaélésnek a tárgyalását, mely szerint a város által hizlalt sertések levágá­sával megbízott hentesek a közfogyasztásra kerülő zsírt annak megszilárdítása során jég hozzáadásával hígították fel. Kedden a késő esti órákban végződő bizo­nyítási eljárás befejeztével a szerdai tár­gyalás Nagy Lajos dr. királyi ügyész vád­beszédével kezdődött. A vád képviselője a bűncselekmény vázolása után utalt arra a fontos szerepre, ami az uzsorabiróságra hasonló esetben hárul. A vádlottak bűncse­lekményében, amit Kolozsvár városának megkárosításával és a fogyasztó közönség rászedésével követtek el, még tisztességes múltjukat és feddhetetlen előéletüket sem látta enyhítő körülménynek. — Annál inkább nem találok mentséget számukra — mondotta beszédében —, mert tettükre nem a szükség késztette és a meg­takarított fehérárut igy jogosulatlan haszon szerzésére használták fel. A vádbeszéd elhangzása után elsőnek a vádlottak többségét képviselő Török Ador­ján dr. budapesti, majd Györy Barna dr. és Silay István dr. ügyvédek emeltek szót vé­denceikért. A bíróság ezután Ítélethozatalra vonult vissza. Az Ítélet kihirdetése este 7 órakor történt. Az uzsorabiróság hármastanácsa Kirkósa Gyula, Szigeti Gyula, Barabás György és Fejér István vádlottakat, mint tettestársa­kat egyrendbeli folytatólagosan elkövetett árdrágító visszaélésben találta bűnösöknek és ezért őket egyenként másfélévi börtön- büntetésre ítélte. Ugyancsak másfélévi bör­tönbüntetést szabott ki a fenti bűncselek­ménnyel anyagi halmazaiban álló vétségért lakatos Zoltán ötödrendü vádlottra. Az előbbi cselekménytől eltéröleg minősített égy-egyrendbeli árdrágító visszaélés bűntet­téért Mancs János egyévi börtönbüntetést, Tóth Sándor tlzhavi, Wurschner Gábor pe­dig nyoíchónapi börtönbüntetést kaptak. Ezenkívül mellékb" Hetesként Kirkösát 20OH, Szigetit és Fejért 600—600, Barabást es Lakatost j00—jCO, Mancsot 1000, WUrsch- nert és Tóthot , ' / 500—500 pengő pénz­büntetésre Ítélték és ugyatwnnyl vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezték, Kirkósa Gyula kivételével, akinek vagyoni elégtétel­ként 1000 pengőt kell fizetnie. Az elmarasz­talt vádlottakat külön-külön még négy-négy­évi jogvesztéssel sújtották és egyetemlege­sen kötelezték az ítélet rendelkező részének a sejtóban való közzétételére. A további bűncselekményekben a vádlot­takat felmentették. Az Ítélet ellen a vádlottak és védőik sem­misségi panaszt jelentettek" be. Nagy Lajos dr. ügyész viszont büntetésük súlyosbítá­sáért fellebbezett. ttetenkint egyszer sz tartanak a kolozsvári vendéglősök mondotta ki határozatéban a vendéglátóiparosok országos szövet* séae kolozsvári csoportjának közgyűlése Kolozsvár, április 28. A Magyar Szállodá­sok, Vendéglősök, Kávésok éd Korcsmárosok Országos Szövetségének Kolozsvár és kör­nyéki szakcsoportja szerdán délelőtt 11 óra­kor tartotta évi rendes közgyűlését. A Ke­reskedelmi és Iparkamara dísztermét csak­nem szinültig megtöltötték az érdekelt ipa­rosok, hogy meghallgassák a vezetőség je­lentését és megtárgyalják a szakma időszerű kérdéseit. A Hiszekegy elmondása után Csonka An­tal ügyvezető alelnök nyitotta meg a köz­gyűlést, aki beszédében hódolatteljes szavak­kal emlékezett meg ország gyarapító Kor­mányzó Urunkról és a honvédségről, majd üdvözölte az Ipartestület, a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a rokonszakmák meg­jelent képviselőit. Kiemelte, hogy a vendég­látóipar nehéz időket él át, de kötelességét nehézségek között is teljesíti, mert tudja, hogy fontos közellátási szerepet tölt be. Az elnöki megnyitó után Szirmai Károly titkár számolt be a vendéglátóipar helyzeté­ről. Jelentette, hogy a szállodaipar forgal­ma a mult évben jelentősen visszaesett. En­nek oka az, hogy a felszabadulást követő másfél év alatt Kolozsvár idegenforgalma ugrásszerűen emelkedett. A mult évben azonban az idegenjárás visszaesett s ezt a körülményt a szállodaipar erősen megérzi. A szállodaipar helyzetét súlyosbítja az aránytalanul megállapított szobaárak. A sző vétség mindent elkövet, hogy a kolozsvári szállodai szobaárakat az anyaországi szállo­dák áraihoz arányosítsák. A vendéglátóipar a háború megindulása óta fontos közellátási tényező s est a sze­repet a venáéglátöiparosok kellően átérzik. A kolozsvári éttermek látogatottsága 1942. év elejéig örvendetesen fellendült. A hirte­len bekövetkezett drágulás miatt azonban visszaesés következett be. A legutolsó hóna­pokig nagy nehézséget jelentett a vendéglők fenntartása. A nemrég életbeléptetett uj árak javítottak a helyzeten s a vendéglősök most már inkább megtalálják számításai­kat. A korcsmaipar az elmúlt évben szintén visszaesett. Ennek föoka az italárak jelen­tős emelkedésében rejlik. A titkári jelentés után ifj. Székely János előterjesztette a zárszámadást, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését, amelyet a közgyűlés tudomásul vett. Ezután a megüresedett vezetőségi helyekre ejtették meg a választásokat. Elnökké vá­lasztották Csonka Antalt, alelnökök lettek Varga Ferenc és vitéz Blénessi Ágoston, választmányi tag lett Fekete László. A választások után a közgyűlés elfogadta az uj költségvetést, majd megállapította az 1943. évre fizetendő tagsági dijakat, majd Csonka Antal elnök indítványt tett a ko­lozsvári vendéglők heti szünnapjának beve­zetésére. Országszerte elterjedt az a moz­galom, amely azt célozza, hogy a vendéglők hetenként egy napon át zárva tartsanak. Több városban már megvalósították a gon­dolatot. A fogyasztóközönségre ebből semmi hátrány nem származik, mert a szünnapot a vendéglők sorrendben vennék igénybe, úgy, hogy a hét minden napján a vendég­lőkben étkezők részére minden utcában ren­delkezésre állna egy-két étterem, kisebb ven­déglő, vagy korcsma. A szünnap bevezetését szükségessé teszi a nehéz beszerzési helyzet, valamint az a tény, hogy a kemény munkát végző vendéglátóiparosok is hetenként egy­szer megérdemelt pihenőhöz jussanak. A közgyűlés Kovács Béla, Komjátszegi Lajos és vitéz Uram Antal hozzászólásai után elfogadta a javaslatot és úgy döntött, hogy a választmányra bizza, milyen sor­rendben vegyék igénybe egyes vendéglők a heti szünnapot. Kacsó Tivadar alelnök végül meleg sza­vakkal üdvözölte az ujjonnan megválasztott vezetőségi tagokat és kérte: teljes hivatás­tudattal és legjobb tudásuk szerint vezessék a szövetség ügyeit. A közgyűlés Csonka Antal zárószavai után a Himnusz eléneklésével fejeződött be. Magyarhonossá váll jugoszláv hadifoglyok hazabocsálásál ne sürgesse senki! Budapest, április 28. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Illetékes hely megállapítása szerint mind sűrűbben fordulnak ismételt kérelemmel a hatóságokhoz német hadifogságban lévő magyarhonossá vált jugoszláv hadifoglyok­nak hozzátartozói a hadifogoly ltazabocsá- tása iránt. Az ismételt kérelmezés akár közvetlenül az érdekelt hozzátartozók részé­ről. akár ügyvéd utján, teljesen céltalan. Ez­zel az ismételt kérelemmel a kérelmezők csak a hatóságok munkáját hiábavaló mérvben szaporítják, mert már az első ké- íelem alapján a kérelem nyilvántartásba vétele és teljesítésének a német katonaság­nál való állandó szorgalmazása megtörté­nik. Legfeljebb csak olyan kérelem előter­jesztése indokolt, amelyben még hazabocsá- tani nem kért hadifogoly hazabocsátását kérik. Ilyen kérelmek levelezőlapon is elő­terjeszthetők a pontos személyi adatok (a kérelmező neve, és lakcíme, a volt jugo­szláv hadifogoly neve, rendfokozata, pol­gári foglalkozása, születési helye, ideje, val­lása, nemzetisége, magyarországi lakhelye, fogolytáborának megjelölése és hadifogoly­száma) feltüntetése mellett. — A bejelen­tést a Hm. 21-es osztályához Budapest, V. kér., Juhász Andor-u. 9. szám alá kell cí­mezni. A hadifoglyok kiválogatása a német katonai hatóságoktól a hazabocsátás igény­lése és kiszabadítottak hazaszállítása már másfél éve folyamatban van, eddig már több mint 10.000 személy került vissza ott­honába. Az összes figyelembe jövök haza­szállítására magyar részről minden meg­történik, és a cél a hazaszállítások mielőbbi teljes befejezése. Erre azonban a hatóságo­kon kívül álló akadályokon rövid időn belül számítani még nem lehet. — Termé­szetesen egyes olyan személyeknek, akiket a német hatóságok megbízhatatlanoknak tartanak, hazaszállítása nem várható, és nţm jár eredménnyel volt hivatásos tlszţek és altisztek hazabocsátásának kérelmezése Ujqbb rendelkezések az állami vasqvári és szénbányász alkalmazóitok nvuqdiiiárulékairól Budapest, április 28. (MTI) A Magyar Szent Koronához visszacsatolt területeken volt állami vasgyári és állami kőszénbányász alkalmazottak, munkások, nyugdíjasok, nyug bérések, úgyszintén ezek özvegyei és árvái ellátásának szabályozása tárgyában kiadott minisztert rendeleteket a m. klr. Iparügyi miniszter rendeletével módosították és ki­egészítették. A két idézett módosító és ki­egészítő rendelet a Budapesti Közlöny 1943. évi április 29-i számában jelent meg. Másfélévi börtönbüntetésre Ítélte fejenként az uzsorabiróság hármastanácsa a kolozsvári zsirpanama öt első vádlottját

Next

/
Oldalképek
Tartalom