Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-29 / 95. szám

Eqy mcm horderejű magyar elsikkad az érdeklődés hiányában Csak egy budapesti zsidó cég aknázta ki eddig az lllyés-féle aszalót. Egyelőre Magyardécsén épül fel a korszakalkotó találmány, amely hat zsák teát 36 perc alatt aszal meg Kolozsvár, április 28. Autóbuszra vártam a Mátyás király-téren. A tömeg erre-arra taszigált, végülis kiáltottam a sorból s a járdaszélen vártam sorsomra. Hirtelen kis forgószél kerekedett s az utcán talált papír- hulladékokat felkapta s magával sodorta. Egy „hivatalosnak" látszó papírdarab éppen előttem kötött ki. Az ember nem szívesen emeli kézbe az ilyen utcai papírdarabokat, de ez olyan volt, hogy szinte biztatta az embert: — Ne félj, emelj fel. Nem mérgezlek meg, nem fertőzlek meg, én egy ember sorsát hordozom, egy emberét, aki talán véletlenül, vagy gondatlanságból hullajtott el, de hidd el, érdemes volna foglalkozni vélem ... Végillis kezembe vettem a papirt, ame­lyen a következő gépírással irt szöveg ál'ott: ‘jF A papírlap beszél: — „Tárgy: Csipkebogyó vágó, tisztitó Cs szárítógép pályázatra beérkezett pályaművek elbírálása.“ Majd alább: — „M. kir. Földművelésügyi miniszter. 42.887/19 42. szám. Értesítem a t. Címet, hogy a Budapesti Közlöny mult évi junius hó 14-én megjelent 157. számában közzétett 37.950/1942. VI. S. szám alatti pályázaton való részvételével kapcsolatosan a bíráló­bizottság javaslata alapján a bélyegilleték levonása mellett 2500 P. azaz kettöezerötszáz pengő pályadijat a t. Cím részére a m. kir. Postatakarékpénztár utján egyidejűleg ki­utaltam. Budapest, 1943 február hó 27-én. A miniszter rendeletéből Fabiny István s. k. miniszteri osztályfőnök.“ Es legalul pedig a t. Cím: „Illyés Károly urnák, Kolozsvár, Unió­utca 2. szám.“ Vájjon milyen pályázatról van szó és ki a pályázó?... Kicsoda Illyés Károlyt Szerencsére a Mátyás király-téri autóbusz- megállótól az Unió-utca 2. szám csak né­hány lépésre van. Szökjünk fel tehát inkább oda, hiszen az autóbusz úgysem jön még... Egy feltűnést keltő találmány sorsa Illyés Károlyt nagyon könnyű volt meg­találni. Éppen otthon volt. Felmutatjuk az utcán megtalált, a cimére szóló hivatalos Írást, mire ő csak annyit mond nagyon csöndesen s nagyon szerényen: — Igen, hát valahogyan elhullajtottam. Dehát ha tovább őrizem, akkor sem érek vele semmit. Éppen eléggé megkeserítette az életemet... — Hogy érti? — En úgy, — mondja tovább, — hogy van nekem egy talámányom. Az úgyneve­zett „Illyés-féle aszaló“. Már szabadalmaz­tattam is. Es, amint ebből a hivatalos érte­sítésből kiderül, a földművelésügyi miniszter pályadiját is megnyertem véle. Találmányo­mat még 1941 augusztusában bemutattam a budapesti Kertészeti Akadémián. Közei két héten keresztül mutogattam aszalómat, amelyen gombát, teát és gyógynövényeket, gyümölcsöt, paszulyt úgy tudok aszalni, akár húst!... Az erkölcsi sikerem meglehe­tősen nagy volt a bemutató alkalmával s azokat, akik találmányomat megszemlélték, főként egyszerű és gazdaságos volta kötötte le. Már éppen össze akartam csomagolni, amikor az egyik nagy pesti tea- és gyógy­növény szállító cég jelentkezett s megkért, engedjem kipróbálni találmányomat. Kész­séggel állottam rendelkezésére. Hat zsák teát 36 perc alatt, szárított, illetőleg aszalt meg a készülék. Illyés Károly itt megjegyezte, hogy a szél- tében-hosszában ismert „GOÉ“-féle aszaló 6 óra leforgása alatt végzi el ugyanezt a munkát. A zsidó cég felfigyel... — A pesti cég nyomban alkudozásba bo- csájtkozott találmányom megvásárlására — folytatja. Én azonban elhatároztam, hogy csak a magyar államnak adom el. A pesti cég azonban nem tágított. Mellesleg meg­jegyzem, hogy zsidó cég, ami egyúttal azt jelenti, hogy élelmes Is. Minden áron birto­kába akart jutni találmányomnak. Végülis abban egyeztünk meg, hogy építek számukra a gyár területén két aszaló készüléket. Meg is építettem. Közben azonban telt-mult az idő. Azt akartam, hogy mindenképen et tud­jam ismertetni és főként elfogadtatni az ál­lammal aszalótalálmányomat. Tessék szét­nézni a ftiszerkereskedésekben. Nem egy he­JXßB fitt gépészetük az pasait zöldbab még I most Is, holott a télen szállították, de nem vásárolja senki, mert rosszul aszalták. Rossz aszalőkészülékkel. Pedig most rendkívül nagy fontossága van az aszalt gyümölcsnek, főzelékfélének a háborús közellátásban. A földművelésügyi minisztérium egyébként most is négy hatalmas aszalótelepet építtet, illetve ad államsegélyt, de ugyanazokat az aszalókészülékeket állítják be, amelyek ed­dig sem bizonyultak kielégítőknek. Eleget kilincseltem!... — Miért nem mutatja be illetékes helyen a találmányát ? — kérdezzük Illyés Károlyt, — hiszen lehetetlen, hogy azt ne fogadják el, ha a másiknál tökéletesebbf... — Hát azt hiszi, hogy nem kilincseltem eleget?. , . Végül annyira mégis eljutot­tam a Földművelésügyi Minisztérium Erdélyi Kirendeltségén keresztül, hogy cseresznyeérésre felépíthetem Magyardé­csén a saját találmánya aszalómat, és amint mondtam, ezzel lehet majd aszalni zöldpaszulytól elkezdve csirke vagy más húsig bármilyen zöldséget és élelmiszercik­ket! ... Úgy tudom konzerválni készítmé­nyeimet, hogy akár az „Ítéletnapig“ is el­tarthatok s felhatalmazhatok... Mégis felépül egy aszaló — Miből épülnek ezek az „lllyés-féle" aszalók, szárítók? — Téglából, köböl, betonból. A magyar- décseit betonból építem. Hatalmas méretű lesz, már készen vannak a terv- és helyraj­zok is. Ahol azoöban terméskő van, ott ab­ból is megtudom építeni s talán még olcsób­ban is, mert a magyardécsei 18.000 pengőbe kerül. Az a falu azonban, amely zöldségeket és gyümölcsöt termeszt, egyetlen nyáron ki­hozza belőle az építés árát, sőt annak több­szörösét is. Még egy érdékes dolgot tudunk meg Illyés Károlytól. Az a pesti nagy szirló cég, amely először vette igénybe az „lllyés-féle száritó- készillékct“, az eltelt idő alatt éppen annak alkalmazása folytán milliókat keresett... — Ezt én is a napokban tudtam meg — mondja Illyés Károly. — Az egyik aszaló­nak ugyanis kiégett a kályhaszerkezete. Természetesen csak én tudom, hogyan kell ezt ujjal pótolni, hiszen az én találmá­nyom ... Tudják ezt azonban a gyár zsidó tulajdonosai is, mert olyan ajánlatokkal ke­resnek fel, hogy nem is merem említeni, mert úgy sem hinné el senki. Azt mondot­ták, hogy menjek fel Pestre, építsem újból a száritó kályháját. Tőlük akár gyémántból is építhetem, mert úgyis kihozza hamar a hasznot, hiszen már milliókat kerestek ed­dig is véle... — Soha semmi úgy el nem kedvetlenitett, keseritétt, mint ez a jélenség — mondja Illyés Károly. — Nem kérek egyebet az ille­tékes minisztériumtól, csak engedje, illető­leg adjon anyagi hozzájárulást ahhoz, hogy a Székelyföld különböző vidékein építhessek minél több aszalókészüléket azok helyett, amelyek most működésben vannak. Sőt azt sem akarom, hogy én húzzam ebből a hasz­not. Megelégszem, a haszon csekély hánya­dával is, a többit a mostani háború hadi­árvái, hadiözvegyei cs elesettjei felsegélye­zésére ajánlom jel. Eddig szól Illyés Károly nyilatkozata. Amikor a végére érünk, önkéntelenül is ar­ra gondolunk, hogy ezt Is talán csak a vé- letlenhck köszönhetjük ... Annak, hogy a koratavaszi szellő szárnyára vett egy kis papírdarabot s éppen egy újságíró kezébe sodorta... Illyés károly másként talán soha meg nem szólalt volna. Annál szerényebb embernek ismertük meg. De minden sze­rénysége mellett keményen és állhatatosan kitart amellett, hogy találmányát a magyar államnak és nem nyerészkedő zsidó cégek­nek szánta!... Talán lesz, aki meghallja és felkarolja ta­lálmánya ügyét, mert ugyanakkor felkarolja ennek az uj világháborúnak árvái, hadiözve­gyei és elesettjei ügyét is, aminél pedig ina szentebb magyar ügyet alig ismerhetünk .. BIKö JANOS Gyorssegélyt oszlottak ki a szilágy péri tíizkárosuUak között Tasnád, április 28. (MTI) A tűzvésztől sújtott Szilágypér községben megjelent Jósika János báró főispán, Gazda Endre al­ispán és Mirjessy Gyula tasnádi föszolgabiró kíséretében és 3000 pengő gyorssegélyt osz­tott ki a kormány nevében a károsultak között. Ezenkívül 2000 pengőt bocsátott a segélybizottság rendelkezésére. Gazda Endre alispán intézkedésére Szilágy megyében megindult a gyűjtés a károsultak javára. Már eddig is több helyről siettek élelmiszer­rel és ruhanemüekkel a hiányt szenvedők segítségére. M fii Ssezdődik Kolozsváron *9 HfÄV menetreoffw © Kolozsvár, április 28. Jelentettük, hogy a MÁV igazgatósága ma déle'őtt 10 órára a május 17-én életbelépő uj menetrenddel kap­csolatosan menetrendi értekezletet hívott egybe, amelynek színhelye a kolozsvári ke- leskedelmi és iparkamara nagyterme lesz. Az értekezleten az erdélyi közigazgatási élet számos vezető tagja jelenik meg s a MÁV igazgatóságát Alszeghy Béla dr. Igazgató, kormányfőtanácsos képvisel. Itt említjük meg, hogy az elmúlt napok­ban Budapesten a MÁV állandó díjszabási bizottsága értekezletet tartott. Napirendjén szerepelt a vasúti utánvétek kifizetésének módozata. Erre vonatkozólag az volt a ja­vaslat, hogy a Budapesten feladott fuvar- leve’es küldeményeknél továbbra is tartsák meg a vasúti utánvét kifizetésének mostani | módszerét, mert ha ez megvá’toznék, a cé­geknek naponta többszáz utalványt, vagy postatakarékpénztár! befizetési lapot kellene kiállítani és a fuvarlevelekhez melléke ni. Tárgysorozaton szerepelt az üres haszná;t ládák visszatérő vasúti szállításának kérdése. Azzal a kéréssel fordultak ugyanis a MÁV- hoz, hogy a visszatérő, üres használt gön- i gyöletek fuvarozását a háztól-házlg va'ó for­galomból zárják ki. Felmerült az a gondolat, feogg kötelezzék a szállító feleket, &ogjr az | üres ládákat csakis szétszedett állapotban adhassák fel. A bizottság ezt a gondolatot elvetette. Rendszereven !rl»ni Itell a cserebogarak»! A tavaszi száraz és meleg időjárás hatá­sára az ország egyes vidékein megjelent a cserebogár, bár rajzása nem országos, mert az Idei év nem cserebogár-esztendő. Elő szo­kott azonban fordulni, hogy egyes vidékeken már a cserebogár-esztendő előtti évben is megjelenik kisebb-nagyobb tömegekben a cserebogár. A földművelésügyi minisztérium nyomatékosan felhívja a figyelmet a csere­bogár rendszeres irtására annál is inkább, mert a mezőrendöri törvény ezt kötelezően előírja és a mulasztókat szigorúan megbün­teti. A leforrázott és kiszárított cserebogár baromfieleségnek is felhasználható. misiri' HIHUESSEA I KELET ÚJSÁGBAN ■ A ; 7 Mert ezt t lapot <2 ORSZÁG EGÉSZ VEVŐK F.PBS KÖ­ZÖNSÉGÉ olvassa 1934- ja p U 1 £ M S 29 A CICHEGYI EZÜSTKALÁSZOS GAZDAK avató ünnepségén K. Veress Jenő, Dés vá­ros polgármestere nagyhatású beszédet tartott. Beszédében a haza és a föld hű­séges szeretetére intett, mert ez a mélyről fakadó, bensőséges érzés tartotta meg vi­harában hazánkat és nemzetünket. A HAZATÉRÉS UTÁN Szolnok-Doboka közigazgatási helyzetképe egyáltalában nem volt irigylésre méltó. A felsőbb hatóságok ekkor küldöttek a Számos- mentére Vizváry Viktor főjegyzőt, aki ha­talmas munkával a vármegye 281 községét közigazgatási egységbe tudta fogni. Vizváry Viktor több mint két éves munkásságával osztatlan tiszteletet vívott ki magának a megyében. Most, amikor a puritán lelkű és nagyszorgalmu főjegyző Trocsány Tivadar Magdolnával, az egyesült nöl tábor országos titkárával házasságra lépett, a szamosmenti magyarság őszinte szeretettel kíván bo'ctog- ságot az uj házaspárnak. MOHI SÁNDOR dési gimnáziumi rajztanár-festőművész, a kolozsvári Műcsarnok első tárlatán nagy feltűnést keltett Húsz Ödön tanügyi fő­tanácsos művészi portréjával. Azóta a ki­tűnő festőművész egyre-mágra kapja a portré megrendeléseket. Legutóbb Varró Dezső ifjú erdélyi költőtől készült portré­ját vásárolta meg az egyik kulturális egye­sület. A művész most a szatmári tárlatra készül. SZOLNOK-DOBOKABAN ismét felmerült az állandó magyar színház terve és pedig olyan formában, hogy a Számos-medence önálló színi kerületet kap­jon. Az ide irányított együttes Désen két alkatommal hárem-három hónapot játszana, Szászrégenben 8, Besztercén 8, Szamosujvá- ron 4 hetet. Az együttest a kultusztárca eze- reiné fel és támagotná anyagilag úgy, hogy az északerdélyi vidékeken komoly nemzeti hivatást végezne. A tervet az országos színi ügyek kormánybiztosa, dr. Czifra András is támogatja. Könnyen meglehet tehát, hogy a szeptembertől kezdődő uj idényben a terv meg is valósul. EPEHEIY MOZGÓ A magyar filmgyártás legmulafságosabb vigjátéka: Balta [tani tilos Főszerepben: Simor Erzsébet, Latabár Kál­mán Vaszary Piri, Kiss Manyi lön! Május 3-tól Jön! Varjú a toronyórán I Fekelehmlő-iarvany tört ki eqy brazil varosban LISSZABON, április 28. (MTI.) A Ştefani Iroda jelenti: Rio de Janeirőból jelentik: Boavista, bra­zil városban, amely Brit-Guayna határán van, rendkívül súlyos feketeliiiniő-járvány tört Id. Május % tán *árul a kolozsvári Műcsarnok e!«ő IcSáPfil^sa Kolozsvár, április 28. Az erdélyi művészek kiállítása, mint megírtuk, az újonnan léte­sített Műcsarnokban május 2-ár zárul. A húsvéti ünnepek alatt különösen nagyszámú látogatója volt a Műcsarnoknak, úgy, hogy a látogatók száma eddig 70Ó0-re emelkedett. Ez a nagyfokú érdeklődés jogos örömmel és büszkeséggel töltötte el a kiállító művésze­ket, akik ezúton mondanak köszönetét Ko­lozsvár város polgármesterének, a város vezetőségének és a közönségnek. Ez a láto­gatottság a város kulturális életének is va­lóságos fokmérője. A kiállítást látogató kö­zönség közül sok vevő is akadt, de a kiállitó művészek remélik, hogy a hátralévő napo­kon a kiállított művészi termékeknek még sok vevője akad. Azoknak, akik a kiállítást még nem tekintették meg, felhívjuk figyel­müket arra, hogy a Műcsarnok első kiállí­tása május 2-áö lezárulj

Next

/
Oldalképek
Tartalom