Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-23 / 92. szám
41 1943. A P U 1 £ 1 S 23 Színházi napló A pro*»! együttes vendégjátéka, amit május 5—9. között tartanak meg Marosvásárhelyen, megmozgatta a kolozsvári Nemzeti Színházat. Majdnem mindig útban van agy-két rendező, titkár vagy műszaki ember, akik mind a vendégjáték előkészítésén dolgoznak. A vendégjáték alkalmával Kovát* Aladár „Téli zsoltár“-ja, Tamási „*ne- kes madár“-ja és Illés Endre „Törtetó'k“-je kerül bemutatásra. A vendégjáték a kolozsvári Nemzeti Színház saját vállalkozása s annak teljes anyagi felelősségét magára vállalta. Az előadások nem az eredeti tervek szerint a Transsytvania-mozi helyiségében lesznek, hanem a Kultúrpalotában. A társulat 32 tagja vesz részt a vendégjátékon s magukkal visznek a díszleteken kívül világító berendezést Is. A kolozsvári Nemzeti Színháznak ugyanis külön, a vendégjátékokra készített világítóberendezése van, s Így ezzel a színpadi vi lági tó technika korszerű követelményeinek megfelelő teljesítményt tud nyújtani. * 'A legközelebbi prózai újdonság Kisfaludy „Csalódások“ cimü vigjátéka. A darabot Tompa. Miklós refidezi. A főszerepeket Hangai Márta, Rajnai Elli, Kormos Márta, Lantos Béla, Szécsi Ferenc, Borovszkg Oszkár és Bodó György játszók. Ugyancsak előadásra kész a Carmen is, amit még ennek a hónapnak a végén bemutat az operaegyüttes. * Az operaegyüttesnek igen nagy sikere volt Nagyváradon. Különösen Farkas Ferenc „Bűvös szekrénykének volt rendkívüli sikere. A nagyváradiak annyira megszerették a kolozsvári operát, hogy minden előadásukra zsúfolásig megtöltik a színházat. Farkas Ferencet külön, hosszasan ünnepelték az operájának bemutatója alkalmából. * A kolozsvári Nemzeti Színház jövő évre szóló szervezkedése már megkezdődött. Egyelőre még csak az igazgatóság végzi az előkészítő munkálatokat, de értesülésünk szerint két héten belül tel jesen befejeződik a szervezkedés és nyilvánosságra fogják hozni a társulat jövő évi összetételét és a műsortervezeiet. Az idén tehát jóval hamarabb összeállítják a társulatot, mint az elmúlt évben. * A kolozsvári Operának két Horváth nevű énekese van. Horváth József a baritonista és Horváth László a basszista. Legújabban okét ugratják a kiapadón, sütkérczés közben. Például kijön napozni Horváth József. Abban a pillanatban összehajol két színész és mintha nem vették volna észre a baritonistát, beszélni kezdenek: — Isteni énekes ez a Horváth! Hallottad a múltkor... Páratlan hang ... valóságos zseni. Persze Horváth Jóska csak agy hlzik a gyönyörűségtől. Odamegy a két szí ítészhez s melegen rájuk mosolyog, ök azonban tovább beszélnek: — Igen ... ragyogó énekes, ez a .. Horváth Laci. Természetesen, amikor Horváth László öles alakja jelenik meg a kiska-uban, akkor még a másik Horváth dicsőségét zengik. * A szombat esti Magyar Passió előadása a Nemzeti Színházban a. feltámadást körmenetre való tekintettel fél 7 óra helyett fél 8 órakor kezdődik. A kulűgynvrvszférium figyelmeztetése 02 Olaszországba utazó magyarokhoz Budapest, április 22. A Budapesti Értesítő jelenti: A külügyminisztérium az Olaszországba utazni szándékozó magyarok figyelmét újra felhívja arra, hogy csakis az engedélyezett határállomáson léphetnek Olaszországba, miért is kérelmük benyújtása előtt jól fontolják meg, hogy milyen vonalon akarnak utazni. Megjegyzik, hogy két belépő határállomás is kérelmezhető, amit a vizumkéréshez való hozzájárulás esetén engedélyeznek. Ebben az esetben azonban eggyel több fényképes vizumkérö ivet (hetet) kell benyújtani. * — Elloptak egy tehenet a baramvásár- téreu. Bálint Gábor szamosfalvi lakos feljelentést tett a kolozsvári rendőrkapitányságon, hogy a barom várártérről ismeretlen tettes elhajtotta 600 pengőt érő tehenét. Az e/tfé*tffoft ptédikéioí Husiiét 'ünnepén minden ország minden templomában a Megváltó feltámadásának örömét hirdetik a papok. Csak egg szószék marad üresen és egy pap marad néma. Ez a néma pap Pater Coughlin. Szavát valamikor, nem olyan régen milliók figyelték, ma pedig hall. gatnia kell. Hallgatnia kell. mert Roose- veltnek. az amerikai félteke korlátlan urának nem tetszik Coughlin páter prédikációja. Coughlin atyát 'Amerika-szerte úgy hívták: ,,rádió-pap". Pályafutása szinte páratlan volt. Igazi amerikai karrier, ha ugyan papoknál szabad ilyesféle kifejezést használni. Charles Edward Cough. lint a Detroit melletti Royal Oak egyházközség papjául választották 1926-ban. A kezdő, ifjú papnak hamarosan nagy hire lett. Coughlin atya népszerűsége lavinaszerűen növekedett. Hamarosan igénybe vette a rádiót is. Minden héten egy órás rádióbeszédet tartott híveinek s egész Amerika népe, felekezeti különbség nélkül ott ült a rádiókészülék előtt, amikor felcsendült a páter hangja. A rádiópap beszédeinek legnagyobb része politikai színezetű volt. Rendesen az ,,elfelejtett emberről", a munkanélküliről beszélt, akit meg kell váltani. Népszerűsége hamarosan vetekedett a legismertebb po. laikusokéval. Külön rádióállomást alapított, a ,.Radio League of the Little Flower“-t. Rövidesen Washington is tisztában volt azzal, hogy milyen veszedelmes versenytárssá válhatik a pap. aki beszédeiben égő szavakkal harcol a kommunizmus és a nemzetközi nagytőke ellen. Roosevelt, első elnöksége előtt, igye. kezett baráti körébe vonni Coughlin atyát. Több alkalommal is hosszasan tanácskozott vele. igyekezve őt meggyőzni arról, hogy céljaik közösek. Coughlin annakidején valóban lelkes hívéül szegődött Rooseveltnek és mint az uj világ eljöttét hirdette Roosevelt elnökségét. Maga Roosevelt is elismerte, hogy igen sokat köszönhet az immár példátlanul népszerű rádió-papnak. A roosevelti uralom első éveiben Coughlin a New Deal leglelkesebb hívei közé tartozott, s mindig kikelt azok ellen, akik nem akartak hinni Roosevelt jószándékában. Közben azonban teltek az évek és Coughlin kezdte látni, hogy a nagy tér. vek nem egyebek, mint üres ígérgetések, s a détrél-durral behirdetett reformokból semmi sem valósul meg, Roosevelt pedig maga is a nagytőke szolgálatában áll. Ezekután Coughlin úgy érezte, hogy hibázott és félrevezette hallgatóit. Szakított tehát az elnökkel és maga alakított pártot, melynek a neve a „Társadalmi Igazság Nemzeti Egyesülete“ (National Union of Social Justice) volt. Ettől az időtől Coughlin már nemcsak telki atyának, hanem politikai vezérnek is számított. Politikai szónoklatait ugyanolyan hűséggel figyelték hallgatóinak milliói, mint annakelötte politikai beszé. deit és az adatok szerint népszerűsége nemhogy csökkent volna, hanem növekedett. A bátor és szókimondó prédikátor azonban kezdett mind kellemetlenebbé válni Washington számára. Amikor 1938-ban, egyik rádióbeszédében ismételten megtámadta a kommunistákat és a zsidókat, cenzúrát kény szeritettek reá, amely gondosan kigyomlált beszédeiből minden kellemetlen mondatot. , Roosevelték azonban tévedtek, amikor azt hitték, hogy ezzel hallgatásra tudják kényszeríteni Coughlint. Folyóiratot indított, a ,,Social Justice“-t, ami hamaro. san Amerika legnépszerűbb lapja lett. Itt hirdette most már az egykori rádiópap, hogy a béke megmentésének egyetlen eszköze, az azonnali támadás a bol- sevizmus ellen. A rádióból Coughlin atya hatalma a nyomtatott betű utján is tovább emelkedett. Miután Roosevelt nyíltan is összeszövetkezett a nemzetközi nagytőkével és a bolsevizmussal, nem tűrhette maga mellett a veszedelmes ellenfelet. Cough- linnak el kellett tűnnie a porondról. Mindenekelőtt a postai szállítás jogát vonták meg lapjától, ami egyet jelentett az elnémitással, hiszen a nagy amerikai távolságoknál nincsen más mód a lapterjesztésre. Coughlin hát elhallgatott. De néma. sága mindennél jobban vádolja a bolse- vizmus felé táncoló roosevelti rendszert. A pap, akinek karrierje, a mi európai viszonyaink között tagadhatatlanul kissé különös: néma. De alig hihető, hogy azok az erők, amiket felkavart, Roosevelt egyetlen intésére elcsendesedtek. Elhallgattatni lehet az igazságot, de a hazugságot igazsággá változtatni s a farkasokat báránnyá szelídíteni, ehhez még a Roosevelt hatalma is kevés. (n. e.) Platinarökák Kékrókák Ezíistrókák Nerzek legnagyobb választékban BÁLINT FERENC szőrmeáruiizletében Kornis-u. 1. (Telefonpalota mellett) Bundákat, szőrmét nyári gondozásra jutányosán vállalunk. Május 2-án nyílik mea Budapesten a Haditudósító Kiállítás A magyar honvéd féli hadjárata és a korszerű háború kereszt- metszete lesz a maga nemében páratlan kiállítás Május 2-án nyilik meg a Pesti Vigadó valamennyi termében az Idei tavasz egyetlen országos kiállítása: a Haditudósító Kiállítás. Honvéd haditudósítók rendezik, de nem azért, hogy magukról beszéljenek, hanem hogy a harcoló honvédet, a keleti harctéren küzdő magyar csapatok emberfölötti teljesítményeit mutassák be fényképben, filmen, lemezrevágott helyszíni rádióközve- titésekben, harctéri ujságtudósitásokban, helyszínen rajzolt művészi rajzokban és festményekben. A korszerű háború a maga komor valóságában jelenik meg a szemlélő előtt a kiállításra összegyűjtött dokumentumokban. Aki az izgalmas harctéri film Jeleneteket és fényképeket, az ágyutüzben készült kéziratokat megnézi, a lemezrevágott helyszipi rádióriportokat meghallgatja, az hiteles képet nyer a magyar honvéd téli hadjáratiról. A Haditudósító Kiállítás voltakép több egyidejű párhuzamos kiállítás együttese. A leghatalmasabb terem hadifényképeket mutat be. ötvenezer fölvétel közül a legjobbak, legmegkapóbbak kerülnek kiállításra. A fényképgyüjtemény magában is országos attrakció lenne: benne van mindaz, amit a haditudósító fényképész a szóvjetorosz arcvonalon és a szovjetorosz területen a fényképezőgép tárgyilagos lencséjén keresztül látott. Csak eredeti fényképek vannak Itt, olyanok, amiket a foto riporter sokszor élete kockáztatásával örökített meg. E fölvételek érdekességét fokozza a tnult világháború képeinek párhuzamos bemutatása. A kiállítás további különlegességei a színes fényképek, melyek a magyar fotóművészet uj nagy mestereinek remekbekészült alkotásai. Minden néző emlékezetébe örökre bevésődik annak az átlőtt, fényképezőgépnek a képe, amely a haláltól mentette meg a hadi- tudósítót. Az átlőtt eredeti Letea-gép s a sebesült haditudósító fényképe a kiállítás legérdekesebb darabjai közé tartozik. A kiállítás legelevenebb része a mozgó- gépvetltés. A háború legmegrázóbb jelenetei a maguk sodró realitásával peregnek le Itt reggeltől estig a nézők szeme előtt. Olyan filmeket vetítenek, amelyeket máshol nem láthatunk. A filmek egyrésze orosz zsákmányfilm. A régebbi magyar katonai filmek legszebb ereklyéit te lepergetik. Így a mult világháborúban a Frzemysl visszafoglalásáról készült eredeti filmriportot és Kormányzó Urunknak közel negyed évszázaddal ezelőtt a magyar fővárosba való bevonulását megörökítő filmet. A pevgelés szünetében szines harctéri, illetve orosz tárgyú fényképfelvételeket vetítenek. önálló tárlatnak is beillenék a kiállítás koronája: a festő- és szobrászművész haditudósítók kiállítása. Harctéri izgalmak hevében készült rajzok, harctéri élményekből született festmények és szobrok nagy tömege vetiti a néző elé művészi meglátásban a háború és a hősiesség megrázó képeit. Hasonlóan nagy érdeklődésre számíthat a tulajdonképpeni hadltudósitás műhelytitkainak bemutatása. A harctéri helyszíni rádióriportok hanglemezre való vágása, éppúgy, mint a hadltudósitó újságírók ágyu- tüzében készült kéziratainak sorsa. A közönség egész napon át hallani fogja a legjobb harctéri mikrofonriportjainkat. A hadltudósitó osztály hangvágó részlege szemléltető módon a nagyközönség előtt készít lemezre hangfelvételeket. Hozzátartozójának innen bárki küldhet üzenetet a frontra. A hanglemezre vett üzeneteket a budapesti nagyadó 24 óra leforgása alatt közvetíti a harctérre. A hadltudósitó újságírók emellett bemutatják a magyar hadltudósitás nagy múltjának kiemelkedő dokumentumait, az 1848-as szabadságharc és a mult és a mostani világháború hadiujságjait, a haditudósítók könyveit, a haditudósító osztály kiadványait. A magyar sajtótörténetnek már most páratlan ritkaságai közé tartoznak az orosz területen készült magyarnyelvű nyomtatványok. Ezeket a sajtótermékeket a szovjetorosz ellenséges propaganda magyarnyelvű kiadványaival együttesen állítják ki. A hadltudósitó kiállítással kapcsolatosan a Magyar Művelődés Házában május 3-án a haditudósítók rendezésében Honvéd Est lesz, melynek hangverseny-műsorán a magyar énekes- és előadóművészek legkivár lóbbjai mellett egy-egy világhírű német, olasz, bolgár és finn művész is föllép. A Hadltudósitó Kiállítás gazdag és sokágú anyagával az ország leggrandiózusgbb tavaszi látványossága lesz. Látogatottságát bizonyára fokozni fogja a bélyeggyűjtők külön csemegéje, a kiállítás ideje alatt május 2-től, május 12-tg ugyanis a kiállítás épületében levő postahivatal külön kiállítási ünnepi postabélyegzőt használ* Magyar hősök Hősi bátorságával és elöljárói iránt érzett önfeláldozó hűségével tüntette ki magát a szovjet elleni hadjáratban Paulheim Pál kar- paszományos tizedes. 1942 december 1-én hajnalban részt vett abban a vállalkozásbaji, amelynek az volt a célja, hogy az ellenséges vonalakba betörve, ott foglyot ejtsen, vagy olyan Iratokra é>s jelvényekre tegyen szert, amelyekből a hírszerzés adatokhoz juthat az ellenség eröel- osztására nézve. A vállalkozást Erdős főhadnagy vezette. Bár a különítménynek sikerült az ellenséges erődrendszerbe betörnie, s ott harc közben öt bolsevista katonát le is lőttek, céljukat nem sikerült elérniük: élve ugyanis nem került a kezükbe ellenséges hadifogoly. Paulheim karpaszományos tizedes nem tudott belenyugodni a kudarcba s három bajtársával önként jelentkezett arra, hogy fényes nappal üt rajta az ellenségen fogolyejtés céljából. Vakmerő tervét végre Is hajtotta. Délután fél 2-kor példátlan ügyességgel megközelítette a szembenálló ellenség egyik harcelőőrsét, azon sikerült meglepetésszerűen rajtaütnie s embereit az előörsállásból kiemelnie. E meglepetésszerü siker kiaknázására tovább folytatták a vállalkozást s rövidesen tiz ellenséges fedezéket robbantott fel kézigránátjaival a höslelkü karpasszományos. A megsemmisített fedezékekből golyószórokat/ sőt Iratokat is sikerült zsákmányolnak. Harc közben ellenséges puskalövés érte az állát, de súlyos sebesülése ellenére Is folytatta a harcot. A további küzdelem egyik leg’zgalmasabb pillanata az volt, amikor egy váratlanul felbukkanó ellenséges katona közvetlen közelből Erdős főhadnagyra emelte fegyverét. I Paulheim karpaszományos hatalmas ugrással vetette magát közéjük, a vörös katonát állón mgta, puskáját kezéből kiütött« és agyonlőtte a támadót. Az egész vállalkozás során mintegy 80 főnyi veszteséget okozott az ellenségnek. Értékes iratokat zsákmányolt és tíz fedezéket robbantott fel. MIÉIST g% Mert ezt a lapot az HIRUESSEM JF ORSZÁG EGÉSZ A &ELKTI $ VEVÖKÉPES KOÚJSÁGBAN SB ZONSEGE olraas
