Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-23 / 92. szám

I 1943. Jt P U 1 C I & 23 MA 8 KIÁLLÍTÁS: Finn ki41Jitás az Egyetemi Könyv­táriján. (Nyitva délelőtt 10—1-ig, délután 4—7-ig.) Tárlat a Műcsarnokban. (Sétatér, nyitva: délelőtt 10—1-ig, délután 4—7-ig.) MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya- Utca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és közép­kori kőtár.) Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikö-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig). EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8— 1-ig, délután 3—8-ig. A népkönyvtár vasárnap is — délután 3—9-*^;. ;(Mikó-utca 2.) A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI: Nincs előadás! MOZ1ELÖ ADÁSOK: Nines előadás! SZOLGALATOS GY6GYŞZERTARAK: Fortuna gyógy szertár (Kovács Zol­tán), Mátyás király-tér 33. Távbe­szélő 21-52. — Hygea gyógyszertár (Krausz Ottó). 'Széchenyi-tér 32. Távbeszélő: 24-04. — Victoria gyógy­szertár (Stefin örökösök), Horthy Mililós-ut 47. Távbeszélő 15-69. — Opera gyógyszertár (Laczka József), Hunyadi-tér 1. Távbeszélő: 11-96. — Mandulamiitéten esett át Bornemisza Géza iparügyi miniszter. Az MTI jelenti: Bornemisza Géza iparügyi miniszter a mult héten szombaton mandulamütéten esett át. A miniszter a teljes gyógyulás utján van. .Még néhány nap pihenőre van szüksége és a húsvéti ünnepek után újból átveszi hiva­tala vezetését. * Elveszett taxiból a Főtértől—Főpos­ta—-Deák Ferenc-utcáig szemüveg. Be­csületes megtalálója kiadóhivatalunkba adja le jutalom ellenében. — Faragó Ferenc dr. pápai kamarás, Dávid László dr. szentszék! tanácsos. Már­ton Áron gyulafehérvári püspök előterjeszté­sére Xn. Pius pápa Faragó Ferenc dr. ko­lozsvári római katolikus teológiai tanárt pá­pai kamarássá nevezte ki. Egyidejűleg a püspök Dávid László dr. teológiai tanárt szentszéki tanácsossá léptette elő. • A Római Katolikus Női Misszió Ko­lozsvári Szervezete és az Oltáregyesület sze­retettel kérik tagjaikat, hogy a nagyszom­bati feltámadási körmeneten minél számo­sabban vegyenek részt. Gyülekezés fél 6 órakor a belvárosi plébánia udvarán. — Husvét ünnepi sorrend a Magyar-utcai református templomban. Husvét ünnepének első napján délelőtt 10 órakor Igét hirdet Vásárhelyi János püspök, urvacsorai beszé­det mond Kádár Céza lelkipásztor, másod­napján igét hirdet Kádár Géza lelkipásztor, harmad napján délelőtt igét hirdet Gaál Fe­renc segédlelkész és délután az ünnepet be­zárja Kádár Géza le.'.ipásztor. — Hadiüzem munkása nem távozhatik munkahelyéről bejelentés nélkül! Szász Ká­roly néhány héttel ezelőtt a kolozsvári MÄV műhelybe jelentkezett munkára. Keveselte a keresetét és ezért más munka után nézett. Nem vette figyelembe, hogy hadiüzemben teljesített szolgálatot, ahonnan bejelentés nélkül nem távozhatik él. Hasonlóképpen járt el Török Mózes is, aki SZamosfalván szeretett volna községi alkalmazást találni. A bíróság előtt azzal védekeztek, hogy nem voltak tudatában eljárásuk következményé­vel. 100—100 pengő pézbüntetést kaptak. Az utóbbi ítélet aem jogerős. — Felvétel a kecskeméti Faragó Béla or­szágos árvaházba. A nem állami tansze­mélyzet országos nyugdíjintézete által Kecs­keméten fenntartott Faragó Bé a orşzâgos árvaházban 1943 szeptember elején megüre­sedő helyekre a vallás- és közoktatásügyi paimszteí árvák részére pályázatot hirdet. Nagypénteki emlék Irta t Síró János Lehet annak már jó huszonöt eszten­deje, amikor arra a nagypéntek reggelre ébredtem, amelyet soha, de soha nem tudok elfelejteni... Arra ébredtem, hogy édesanyám már sütötte a vékony pala­csintát, amelyet arra mifelénk liptyiá- nak neveznek. Alighogy kinyitottam a szememet, tejet kértem. — Egyél liptyiát s ne tejet, mert ma nagypéntek van s nem szabad zsírost enni, — mondta édesanyám. A liptyiát pedig tökmagolajjal sütöttem, abból ehetsz, amíg kihasadsz tőle. — Nekem té kell, — mondom. — Tó és nem olajba sült liptyia. — Szóval nem eszel? — Eszem, de tejet. — Azt, egy tüzes garázsát, de nem te­jét. Ha nem kell liptyia olajban sütve, kakastejjel, nem is eszel te ma semmit. Erre már nagyanyám is megszólalt. Nagyanyám, aki szegény vak volt s csak ült a tűzhely mellett örökké szótlanul, csak az ajkai mozogtak szüntelenül, mert magában mindig, szakadatlanul imád­kozott: — Mit akar az a gyermek? — kérdez­te édesanyámtól. — Enni?... Hát előbb imádkozzon. Gyere s szállj az ágyadból, aztán tedd össze szépen a kezdet s mond­jad utánam: — Miatyánk, ki vagy a mennyégben... — Dehogyis mondom, ha még tejet se adnak frustukra, — mondtam. — Li­tyidért és kakastejért, azért a gyümölcs­léért én úgysem imádkozom. En nem az­tán ... — Nem imádkozol? —- Nem. — Akkor nem is kapsz semmit frus­tukra. Akkor nem, ha nem imádkozol. Istenem, Krisztusom, Szüzgnyám, bo­csáss meg neki... Ezzel aztán visszafeküdtem vackomra s tovább szundítottam. Pedig ha elgon­dolom, nem is voltam én mégsem isten­telen pogány akkoriban. Nagyanyámat kézenfogva mindig én vezettem el a ka­tolikus templomba, holott unitárius vol­tam. Még arra is emlékszem, hogy kato­likus minisztráns gyermek hijján engem fogott be nem egyszer Nyirő plébános ur minisztrálni. Egyszer úgy belejöttem minisztrálás közben a csengetésbe azzal a kicsi ezüst csngővel, hogy még akkor sem akartam abbahagyni a csengő rázá­só,t amikor Nyirő plébános ur már fenn volt a Siószéken. De aztán olyan mérge­sen nézett le rám, onnan az Isten színe elől, hegy megfagyott bennem a vér is, nemcsak a csengő hangja... De azon a nagypéntek reggelen még­sem voltam hajlandó imádkozni, mert nem akartak tejet adni. Es imádság he­lyett azon törtem a fejemet a jó meleg ványolt pokroc alatt, hogy mivel bosz- szuljam meg a rajtam esett sérelmet. Tíz óra lehetett, amikor a -felnőttek mind elmentek már a templomba. Nagy­anyám is ment volna szegény, dehát ő nem tudott járni nálam nélkül, ha én nem vezettem. Engem pedig hiába kia­bált, mert csak nem akartam előbujni a ház mögül, amig mindenki el nem ment hazulról. De ekkor aztán elősomfordál- tam s egyenesen neki a kamrának... Ott volt vagy hat nagy lábas teje jó forralt tejjel. Olyan vastagon állott rajta a tej­föl, mint a tenyerem. Nekiestem az egyik tejes lábasnak s próbálom megközelíteni a tejet, hogy senki ne vegye majd észre. De nem sikerült a művelet. Akárhogyan próbálkoztam a tej megközelítésével, a fölön itt is, ott is nagy repedések kelet­keztek. Az egyik polcon, — mintha csak az ör­dög sietett volna segítségemre, — felfe­deztem a bodzafacsövet. Egyik végét a tej fölön keresztül beleillesztettem a jó tejbe s úgy teleszivtam magam, hogy fél­reállt tőle a hasam. És a tej fölén is alig látszott egy petty sérülés. Csak a tej tűnt el a lábasból. Ebből pedig nagy baj lett. Mert a tej húsvéti kalács meg tész­ta sütéshez volt félretéve. Es hogy szá­mon volt tartva mind a hat lábas... Dél volt már, amikor édesanyámék hazajöttek a templomból. Valamiért ép­pen a kamrába nézett be először, alig­hogy levetette innepi fersingét, vizitlcá- ját. — Szent Isten! — kiáltott fel. — Ki itta ki az egyik lábasból a tejet? — Biztosan a macska, — mondom én, de majdnem torkomra akadt a hazug szó. — Biztosan a macska, mert lássa, nyitva van a kamra ablaka... Ezzel édesanyám egyenesen a tűzhely­nek tart. Kezeügyébe keríti a vén kan­dúrt, amelyik mindig ott tétlenkedett a tűzhely párkányán s vizitálni kezdi a hasát: — Igazad van, fiam, a macska volt, hogy a fene essen a gusájába s a bendő- jébe... És a Szegény, ártatlan öreg kandúrt úgy kiröpitette a nyitott pitvarajtón, hogy csak úgy heppent belé. Aztán ebédhez ültek. A nagypénteki ebéd is abból állott, amiből a frustuk. Liptyiából, amely olajban sült és kakas­tejből, amely nem egyéb közönséges aszalt gyümölcslénél... ■ —- Gyere egyél te is, — mondta édes­anyám. — Hadd, ne búsulj. Ha megette a macska a tejet, hát megette. Szerencsé­re még maradt vagy öt lábassal... De nem mentem. Furdalt egyébként is erősen a lelkiismeret. Sőt este se kellett semmi. ‘ • Még az se vigasztalt, hogy nagyanyám, miután elmondottam utána az esti imád­ságot, azt mondotta a többieknek: — Látjátok, látjátok, igy kell nagy­pénteken böjtölni, mint ez a szegény fiú böjtölt... Isten bocsássa meg nekem, szegény öreg nem tudta mit mondott. Hatszáz kolozsvári iparosnak kell június 30-i«r mestervizsgát tennie Az Ipaitestület vezetősége arra kérte tagjait, a legnagyobb szeretettel karolják fel a hadiárvák ügyét Kolozsvár, április 22. Kolozsvár és Vi­déke Ipartestület elöljárósága most tartotta áprilisi ülését, amelyen az elöljáróság tag­jai csaknem teljes számban megjelentek. Az Iparhatóságot Grucza Lipőt városi ta­nácsnok, iparhatósági biztos, a Kereske­delmi és Iparkamarát Bereczky Ernő dr. főtitkár, miniszteri biztos képviselte az ülésen. Demeter Ferenc testületi elnök megnyitó­jában meleg szavakkal üdvözölte Bereczky Ernő dr. iparkamarai főtitkárt kereske­delmi tanácsossá történt kinevezése alkal­mából, majd Grucza Lipót városi tanácsnok kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nemrég elhunyt Demeter Feiencnéről. aki az Iparosegylet hölgyválasztmányában és az Ipartestület bajtársi szolgálatának kere­tében fáradhatatlan, áldozatos munkát fej­tett ki. Ezután Bennik Ferenc jegyző terjesztene elő az Ipartestület negyedévi jelentését s pontos képet adott a kolozsvári kézmuipa- rosság helyzetéről. — Az év első három hónapjában mon­dotta jelentésében Bennik jegyző — a kéz- müiparosság érdeklődésének előterében to­vábbra is az anyagellátás kérdése maradt. A háborús anyaggazdálkodás a feldolgoz­ható anyagoknak minél takarékosabb fel­használását teszi szükségessé, ami csak az egyenlő és arányos elosztással biztosítható. Ez a cél vezette a kormányt, amikor igen sok újabb cikk készletbéjelentését, Illetve zárolását irta elő. Ugyanekkor a korábban megnyilvánult óhajnak megfelelően. az Ipari Anyaghivata! a kereskedelmi és ipar­kamarák és ezzel párhuzamosan az ipartes­tületek bevonásával uj alapokra helyezte a tégla-, cserép- és cementelosztást. A jelentés a továbbiakban tájékoztatta az elöljáróságot a zárolt anyagkészletek szétosztásának rendjéről, majd a mintamü- helyek felállításának kérdését ismertette. A famegmunkáló műhely a közeli napokban már meg is kezdi működését s rövidesen a fémmegmunkáló üzem is a kisiparosság rendelkezésére áll. A jelentés ezután tájékoztatta az elöljá­róságot az ideiglenes Iparigazolvánnyal ren delbező Iparosok jogi helyzetéről. Az ideig­lenes iparigazolványok érvénye június 8U-in lejár. A Kereskedelmi és Iparkamara terve az, hogy azokat az iparosokat, akik ideigle­nes iparigazolvánnyal rendelkeznek, tanfo lyamon való részvételre kötelezze mielőrt mestervizsgára állanának. Kolozsváron feö rtilbelül 600 olyan Iparos van, akinek Ideig­lenes Ipai-jogositványa van s junius 80-ig mestervizsgát kell tegyen. Döntő jelentőségű lépés történt az év- első negyedében a tanonckérdés rendezésé­ben. Az ipariigyi miniszter tervezetet készí­tett, amely megszünteti a tanonclétszám • korlátozó intézkedések: a szegődtetés idejé nek korlátozását és otthonok felállítására újdonság! 25 erdélyi elbeszélés. Kapha!ó minden könyvesboltban. Ara 6.80 P. kötelezi a gyárakat. A tanonc vizsgáztat ások az év első negye­dében tovább tartottak. Az év első három hónapjában összesen 168 tanonc vizsgázott le, akik közül 13% kitűnő, 62 százalék pe­dig jó eredménnyel kapott segédi képesí­tést. Érdekes, hogy a legtöbb tanonc laka­tos és női szabóipari szakmában tett vizs­gát. Az Ipaitestület elöljárósága január else­jétől április 1-ig bezárólag összesen 473 munkakönyvét adott ki. Munkakönyvét ka­pott 117 római katolikus, 211 református, 35 unitárius, 12 luteránus, 39 görög kato­likus, 5 görögkeleti, 51 zsidó és 3 egyéb vallásu egyén. Ugyanebben az időben 55 uj iparengedélyt váltottak Kolozsváron, 10 iparos felfüggesztette, 24 pedig végleg meg­szüntette iparát. Az elöljáróság! jelentés a továbbiakban beszámolt a bajtársi szolgálat munkájáról A jelentés előterjesztése után Bereczky Ernő dr. kereskedelmi tanácsos részletes felvilágosítást adott az elöljárósági tagok­nak a különböző anyagok, igy az építő­anyagok, textiláruk és tüzelőanyagok be­szerzésével kapcsolatban. Grucza Lipőt városi tanácsnok a tanonc- kérdéssel kapcsolatban tett előterjesztése és bizottság kiküldését javasolta a helyi jellegű, legfontosabb kérdések megoldá­sára. A bizottságban Demeter Ferenc el­nök, Kiss Kálmán számvevő bizottsági el­nök, Tana Ferenc és Bennik Ferenc jegyző vesznek részt, akik a Kereskedelmi és Ipar­kamara képviselőivel együttesen vizsgálják meg a tanonckérdés minden vonatkozását és megteszik errenézve javaslataikat. Demeter Ferenc elnök a hadiárvák ügyét tette szóvá és kérte a szakosztály vezetőit, hogy a hadiárvák ügyét a legnagyobb szere­tettel karolják fel. Az előljárósági ülés ezután belső ügyeket tárgyalt. — Névnapi megváltás címén Hintz György dr. kolozsvári gyógyszerész 50 pengőt jut­tatott a Keleti Újság szerkesztőségéhez a Vörös Kereszt javára. Az összeget rendelte­tési helyére juttatjuk. Gyermekek önként kérik a hashajtót, ha mir egyszer Darmolt kaptak. A Oarmol ize kitűnő és fájdalom nélkül hal Darmolt adjon őn moii adjon un »■ w w^ gyermekeinek yJ .lAávn — Felhívás a kolozsvári vitézekhez. Fel­hívom a vitézek figyelmét arra, hogy dr. Csánky Dénes Országos Magyar Szépmű­vészeti Muzeum főigazgatójának 1943. évi április 27-én 18 órakor a Mátyás király Diákház dísztermében „A mult század nagy magyar festői“ címmel tartandó vetített- képes előadásán minél nagyobb számban jelenjenek meg. Belépés díjtalan. — Szék- kapitány. * Közlemény. A Kolozsvári Villamos Mü­vek R, T. Igazgatósága korábbi közleménye helyesbbitéséül köz'l, hogy az 1943. évi ren­des évi közgyűlése nem 1943. évi május 16, illetve 23. napján lesz megtartva, hanem 1943. május 23, illetve 30. napján a közölt helyen és órában. Kolozsvári Villamos Mü­vek R. T. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom