Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-17 / 87. szám

8

Erdélyi lélekhez méltó indítványt fogadott el nagy lelkesedéssel a „Szövetség Csíkszereda! (Máris

közgyűlése

Csíkszereda, Április 16. Az Erdélyi Magyar Hitel- és Gazdasági Szövetkezetek parlamentje pénteken Csíkszeredán ült ösz- sze. A Szövetség Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjának 20. jubiláns közgyűlése jelentős eseménye volt Erdély gazdasági életének. 171 szövetkezet kiküldöttei töltötték meg zsúfolásig a vármegyeháza üléstermét. Északerdő! y minden részéből jöttek össze a székelyföldi értekezletre a népes küldöttségek, hogy meghallgassák a beszámolókat, két évtized becsületesen végzett magyar munkájának eredményeiről s a magyarság fenntartásának kemény harcairól és mérlegeljék a jelen és a jövő szövetkezeti feladatait, 350 tagszövetkezet jövőjének kilátásait.

A közgyűlésen a pénzügyminisztérium megbízásából és képviseletében megjelent Jeszenszky Ferenc dr. miniszteri osztálytanácsos, a Szövetség kormánybiztosa, GJatz György dr. miniszteri titkár, a kormány- biztos helyettese, a Nemzeti Bank képvise^ létében Magyar Elemér főfelügyelő, Becze István dr. tiszti ellenőr, Tarján Pál dr. kolozsvári elnök, Fényes Endre dr. Csíkszeredái kirendeltségi vezető. Az erdélyi Hangya képviseletében ott volt Korparich Ede elnök, Jánky Ede vezérigazgató, Csik vármegye képviseletében Abrahám József alispán, Csíkszeredát Szász István polgár- mester képviselte. Bethlen László gróf elnök nyitotta meg a közgyűlést.

Bethlen László gróf elnök beszéde

Szövetségünk huszadik közgyűlésének g megnyitásakor, .— mondotta az elnök — önként felvetődik az összehasonlítás a 20 évvel ezelőtt tartott alakuló közgyűléskor! helyzetünk, a megszállás évei alatt kifejtett tevékenységünk, az akkori viszonyok és mai közgyűlésünk körülményei között.

Bethlen László gróf ezután a Szövetség megalakulásának körülményeit ismertette s vázolta azt a fontos szerepet, amelyet a Szövetség betöltött a megszállás évei alatt, majd a végzett munkára vetett visszapillantást. Rámutatott arra, hogy a háború milyen nagy feladatokat ró a szövetkezeti életre, majd a Szövetség legközelebbi terveiről a következőket mondotta:

‘— Mindenekelőtt rövidesen lehetővé fog válni az, hogy Szövetségünk egyes taghitelszövetkezetünknek külön segítséget nyújtson. Ez az akció nem ötletszerűen fog lebonyolittatni, hanem aszerint, hogy egyes, fontos gócpontban működő, jól vezetett szövetkezetnek, régi hiányok feltöltésére van-e szüksége, másiknak berendezését kell-e kiegészíteni, harmadiknak tartaléktőkéjét megerősíteni, stb. A segitség-nyuj- tást a legkörültekintőbb terv szerint fogjuk végrehajtani és éppen ezért megnyugtathatok mindenkit, hogy a nemes áldozatkészségből rendelkezésünkre bocsátott ösz- szeg felhasználása igazságos lesz.

— Ugyancsak folytatni fogja Szövetségünk a szétszórtan élő magyarságunk érdekében kifejtett hitelszövetkezeti propagandáját, amely az elmúlt évben igen szép sikert ért el. Az uj alakulásoknál sok helyen váratlan összegű üzletrészjegyzés történt, ami célkitűzésűnk helyességét igazolja és mondanom sem kell, hogy nj tagszövetkezeteink hitelellátása semmiképpen son fogja régi, bevált hitelszövetkezeteinek érdekeit sérteni.

— Majdnem minden közgyűlésünk alkalmából felvetődött az a kívánság, hogy hitelszövetkezeteink vezetőinek nyugdíjügye rendeztessék. Eddig erre mód és lehetőség nem kínálkozott, most van azonban halvány reménységünk arra, hogy ezzel a kérdéssel érdemes lesz foglalkozni. Szövetségünk természetesen hajlandó az összegyüjtendő adatok birtokában a közvetítésre és az érdekeltek képviseletére.

— Ugyancsak fokozni szándékozik Szövetségünk a régen is bevált szövetkezeti értekezletek tartását. Ezáltal sok probléma megbeszélése, félreértések eloszlatása válik lehetővé, a központi vezetőség és a tagszövetkezetek közötti viszony pedig sokkal közvetlenebbé válik. Két éven át alig volt lehetőség ilyen találkozások rendezésére, mert a Szövetség rohamos fejlődése nem tette ezt lehetővé. A nemrégiben, tervszerűen megtartott értekezletek sora azonban újra bebizonyította a minél sűrűbb, közvetlen érintkezés felvételének helyességét és szükségességét.

— örömmel állapítom meg, hogy nagyarányú akciónk, amely a székely közbirtokosságok fájának, szövetkezeti értékesítésének elérését tűzte ki céljául, túljutott a kezdeti nehézségeken. A székely faüzlet1»ó'l kiszoruló idegen tőkének minden mesterkedése, a népbolonditás és álhirek terjesztése, kezdi lejárni magát és rövidesen be fog bizonyulni, hogy a kötött gazdálkodás idejében legálisan elérhető haszon maximuma, csakis szövetkezeti megoldással juthat a fa tulajdonosához, nem is beszélve a szabadgazdálkodás majdani lehetőségeiről

Végül az 1893-ban alakult tagszövetkezetek jubileumáról emlékezett meg, majd így fejezte be beszédét:

— Mindnyájan a Gondviselés kezében vagyunk és nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. De hitünk a mienk és ha azt megtartjuk, minden leküzdendő akadályon át élni fognak és gyarapodni fognak szövetkezeteink, kisembereink, a közösség és Hazánk javára.

Példátadó indítványt fogadott el lelkesedéssel

a közgyűlés

Fölolvasták gróf Teleki Béla kimentő levelét és dr. Inczédy-Joksman Ödönnek Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánjának levelét, amelyben melegen méltatta a Szövetségnek a kisebbségi időkben végzett munkáját. Gerendy S. István igazgató felolvasta az igazgatóság jelentését, majd a felügyelöbizottság jelentését ismertette Péter Árpád gyergyószentmiklósi igazgató- tanító. Fekete János református lelkész méltatta a Szövetség húszéves munkáját s hangoztatta, hogy ez a munka valódi kapcsolatot jelentett az erdélyi magyarság körében. Farkas Gábor, az udvarhelymegyei tanitószövetkezet vezetője jelentette be, hogy a magyar tanítóság, mint a múltban, a jövőben is munkájával áll a szövetkezetek szolgáltában. Király István, a csikmegyei tanitószövetkezet nevében méltatta azt a munkát, amelyet főként a kisemberek hitel- ellátása tekintetében végeztek a hitelszövetkezetek. Péterffy Kálmán gyulakutai lelkész azt az óhajtását fejezte ki, hogy könnyítsék meg a szövetkezetek alakítását és ügyvezetését. Kifejezte háláját a Nemzeti Bank iránt azért, hogy a mezőgazdák részére lehetővé tette a félévenkénti törlesztést az eddigi negyedévi törlesztési idők helyett.

Zoltán Sándor homoródszentmártoni unitárius lelkész tette meg ezután lélekemelő javaslatát. Javasolta, hogy a Szövetség húszéves jubileuma alkalmából tegyen egy- egy alapítványt, egy római katolikust a Csíkszeredái római katolikus gimnáziumnál,

egy reformátust a sepsiszentgyörgyi Miké- kollégiumnál és egy unitáriust a székelyke- reszturi Orbán Balázs kollégiumnál és ezenkívül a szövetség vegyen gondozásába egy erdélyi hadiárvát. Köváry Jakab unitárius lelkész méltatta a javaslat erkölcsi jelentőségét és hangoztatta, hogy az példaadó az erdélyi magyar összefogásra és egyetértésre s kívánta, hogy legyen visszhangja az egész magyar földön.

Négy igazgatósági tag választása Ezután az igazgatóság négy tagját választották meg, illetőleg választották újra. A megválasztott tagok, gróf Bethlen László, gróf Béldi Kálmán, Erdős Gábor református lelkész Gidófalva, Péter Árpád tanító Gyergyőszentmiklós. Felügyelöbizott- sági tagok lettek Gyarmathy Árpád szövetkezeti vezető, Jánosy József, Kerestély Géza kisgazda, Oláh Tamás szövetkezeti vezető, Osváth Pál római katolikus esperes. A közgyűlés ezután jóváhagyta a mérleget és az 1943. évi költségvetést.

A tejszövetkezeteb kérdése Erdős Gábor azt fejtegette, hogy a Szövetség némcsupán egyszerű gazdasági és hitelérdekkapesolat, hanem az erdélyi magyarság átfogó szervezete. Daradics Félix dr. felszólalása után Bethlen László gróf, elnök a tejszövetkezetek kérdését, a közgyűlés tárgyalásainak egyik nagy érdeklődéssel várt pontját tette szóvá. A 130 tej- szövetkezet hatalmas munkát fejtett ki.

1943. A P U I C J S 37

Megszervezésüket 192S-ban kezdték meg s 1932-ben már két nagy feldolgozó teleppel dolgoztak Marosvásárhelyen és Székely- kereszturon. A jelenlegi szállítási és egyéb háborús körülmények között a tejszövetkezetek megváltozott helyzet elé kerültek és ezért különböző tervek merültek fel velük kapcsolatban. Bethlen elnök részletesen kifejtette azt a véleményét, hogy a Szövetség terjesszen emlékiratot a kormány illetékes miniszterei elé és ebben javasolja, hogy a tejszövetkezetek az. eddigi keretekben maradjanak meg továbbra is a Szövetség Kezelésében és vezetése alatt. Az elnök indítványához a közgyűlés Csongvay Lajos nyá- rádszeredai lelkész, Köváry Jakab és Sós Adolf lelkészek felszólalásai után lelkesen csatlakoztak.

Végül Bethlen gróf elnök ismertette a vitéz Elekes Béla vezérigazgató lemondásával kapcsolatban beadott indítványokat. A négy székely vármegye megbízottai felszólalásaikban melegen méltatták Elekes Béla érdemeit és az az általános vélemény alakult ki, hogy Elekes Béla vezérigazgatónak állásába való visszahívására minden lépést meg kell tenni.

A közgyűlés lelkes hangulatban ért véget.

Kormányzó Urunk hitvese április 29-én rádiószózatot intéz a magyar társadalomhoz

BUDAPEST, ápr. 16. A Budapesti Értesítő jelenti: A Kormányzóné öfóméltosága csütörtökön, április 28-ón 19 órakor a rádi ón át szólni fog a magyar társadalomhoz. A Főméltóságu Asszany, akinek szavára annyiszor mozdult meg egyemberként a nemzet szive, ezúttal azokhoz szól, akik már kivették a részüket a ma valameny- nyiünkre háruló kötelességekből. :Kt.

Április 22 — 25 közöli csak vonalhasználati jeggyel lehet Budapestről Kolozsvárra utazni

A Magyar Országos Tudósító jelenti: Az Államvasutak a húsvéti forgalomban csak korlátolt számban ad ki vasúti jegyeket. Ezzel kapcsolatban a MÁV az utazóközönség figyelmét az alábbiakra hívja fel.:

Április 22. napjának 0 órájától április 25. napjának 12 órájáig az alább felsorolt vonatokhoz csak a felvevőképesség határáig adnak ki menetjegyeket. A felsorolt vonatokra az erre a célra rendszeresített vonathasználati jegyek 17-töl 23-Ig szerezhetők be Budapesten a menetjegyirodában, április 20-tól kezdve pedig a Keleti, Nyugati és Déli pályaudvaron a menetjegyváltással egyidejűleg. Vonathasználati jegyet csak a fent említett napokon és csak az alábbi vonatok budapesti indulásánál kell felmutatni: Kolozsvár—Sepsiszentgyörgy 7 óra, 17 óra 35 kolozsvári személyvonat.

;*s

Kovrig Béla dr.

Rector Magnificus előadása a Mnnkásfőiskolán

Kolozsvár, április 16. Pénteken este a Munkásföiskola előadássorozatában Kovrig Béla dr. Rector Magnificus tartott előadást „A kapitalizmus és szocializmus pere“ cim alatt.

Előadásában rámutatott arra, hogy minden nagy háború után megváltozik a föld politikai és szociális térképe. Jogosan vetjük föl tehát a kérdést: az uj Európában mi marad meg a kapitálizmusból s mi valósul meg a szocializmusból?

E kérdések vizsgálatához elengedhetetlen feltétel megismerni, mikor, hogyan s mely tényezők hatása folytán keletkezett a ka- pitálizmus és miből? E kérdésekre válaszolva ismertette a kapitalizmusnak, mint termelési rendszernek alapvonásait, a töke, a piac, a verseny, a kereslet, a kínálat, a profit és a vállalkozó szerepét. Majd azt a folyamatot vázolta, amint ez a termelési rend a városi zárt és korlátozott és a majorsági ugyancsak zárt termelési rendszerből kifejlődött. Rámutatott a gazdasági egységek kialakulásának folyamatára, a politikai és hatalmi erők, valamint a népességi viszonyok szerepére. Ismertette az összefüggéseket, a termelés zavartalanságát és biztonságát meghatározó hatalmak és a fogyasztás megnövekedését s állandóságát jelentő katonai és közigazgatási, valamint a megváltozott szociális rétegeződés kialakulása között. Rámutatott a politikai hatalmat kézben tartó nagybirtokos osztály és a városi polgári s tőkés vállakozó réteg érdekellentéteire. Az okokra, amelyek miatt ez a két osztály fokozatosan egymással megegyezni kényszerült s ennek következtében fellépett kényszer, a tőkés érdeke miatt a munkavégzéshez alkalmazták a gépeket. A gépek megjelenése folytán uj szociális problémák jelentkeztek. A gépek mellett a falusi lakosság gyengébb fele: a nők és gyermekek Is foglalkozáshoz, keresethez jutottak. Ellenben megindult a családi kötelékek felbomlása. A bérek egyformán romlottak a mezőgazdaságban és az iparban. A munka áru lett és a kereslet-kinálat törvénye ebben a viszonylatban is érvényesült.

Kovrig Béla dr. elhangzott előadása bevezetője volt a címben jelzett tárgy három következő fejezetének, amelyeket sorrendben tart meg a Munkásföiskola hallgatói előtt. A hallgatók igen nagy figyelemmel kisérték s lelkesedéssel fogadták a Rektor Magnificus értékes előadását.

Kolozsváron fart előadást Thomas S, Thomov professzor, a jeles bolgár irodalomföríénész

Kolozsvár, ápr. 16. Holnap érkezik városunkba Thomas S. Thomov dr., a szófiai egyetem tanára, hogy előadást tartson a legnagyobb bolgár költőről és regényíróról Ivan Vasovról. A nagy érdeklődéssel várt előadás keretében a város közönségének alkalma lesz megismerni a baráti bolgár nemzet legnagyobb Írójának életét és életművét. Thomov professzor vetitettképes előadását francia nyelven tartja meg április 17-én, szombaton délután 6 órakor az Egyetemi Könyvtár előadótermében. Az előadás nyilvános. Vendégeket az Egyetem szívesen lát. Belépődíj nincs.

A Szovcef nem hajítandó ióigyalni a hadifoglyok ügyében

Kóma, április 16. (MTI.) Az olasz lapok isztanbuli hírt közölnek, amely szerint a moszkvai kormány utasítására az isztanbuli szovjet konzul nem volt hajlandó tárgyalásba bocsátkozni a Szentszék kiküldötteivel a hadifoglyok ügyében.

Pótköltségvetési javaslat Finnországban a sokgyermekes családok, hadiárvák és hadiözvegyek támogatására

Helsinki, április 16. (MTI) Rity köztársasági elnök a képviselöház elé terjesztette az első pótköltségvetési javaslatot, amely a sokgyermekes családok támogatására 50 millió finn márkát, a hadiárvák és hadiözvegyek gondozására 16 milliót, a visszaasatolt karjalai területek újjáépítésére 30 milliót irányoz elő.

Leszállítják a cukor árát Törökországban

Isztanbul, április 16. (MTI.) A lapok beharangozzák, hogy a kormány a cukor árát az eddigi 5 török fontról, ami körülbelül 20 pengőnek felel meg, elíjfelátható- lag 3 és fél, vagy pedig 3 fontra csökkenti.

A szerkesztésért és kiadásért felel: JENEV LÁSZLÓ.

Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Posta takarékpénztári csekkszámla száma: 72148. Fostafiők: 71. sz. Kéziratokat nem adónk vissza.

A Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Bt, nyomása, F, v.: Mayor József,*'+