Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-12 / 58. szám

JSkmflkMTfl 1943. MMUC1VS 12 Szerkezeti átalakulások a svájci mezőgazdaságban A földművelés terel hódított az állattenyésztés rovására SZILAGYI JÁNOS Lekkenezöje Kőmálalja-utca l.fAslorla mellett) Egy évet eHXMenf a mai mozgalmas, nehéz Időkben • miniszterelnöki székben, felér tíz békés esztendővel. Amikor Kállay Miklós mln'sz- terelnök elvállalta ezt a nehéz feladatot, jól tudta, hogy Magyarország egyik legkomo­lyabb Időszakát éli át. Akkor már ml Is had­ban álltunk a Szovjettel, mert régi törté­nelmi hagyományaink arra köteleztek, hogy szembeszálljunk a keletről jövő támadással, amely győzelem esetén nemcsak hazánkat fenyegetné megsemmisüléssel, de az egész európai, keresztény kultúrát Is. A miniszter- elnöknek tehát elsősorban a háború gépeze­tének fizemhentartásáról kellett gondoskodni a gondoskodni kellett arról Is, hogy a fron­ton küzdő hadsereg megkapjon mindent, ami a kemény helytálláshoz szükséges, Itthon pedig gondoskodás történjék azoknak hozzá­tartozóiról, akik fegyverrel a kezükben vé­dik a magyar határt. Olyan melegszívű és mélyen szociális éreésü emberre van szükség a mai időkben, mint Kállay Miklós, akt át- érzl az itthonmaradottak szerető aggódását, a kenyérkereső kéz hiányát s mindent elkö­vet, hogy enyhítse az aggódást és kisebbítse a szükséget. Ennek a nagy feladatnak csak úgy tudott eleget tenni, hogy egységet teremtett az országban mindazoknak a nagy kérdéseknek a tekintetében, amelyekben va’ó egységes állásfoglalás életkérdés a magyarság szá­mára, ha meg akar maradni és szerepet akar játszani a békekötést követő eszten­dőkben. Csak olyan óriási politikai tapasz­talatokkal rendelkező férfi, mint Ká'lay Miklós, tudta ezt a feladatot megvalósítani, Csak az 5 higgadt józansága, alkotmány- szeretető tudta áthidalni a sokszor bizony elég mély ellentéteket, hogy a magyarság vezető politikusai és vezető politikai pártjai belássák a „Trcuga Del“ szükségességét és necsak belássák, de meg is tartsák azt. Ha van magyar ember, akiben megtestesül minden magyar erény, amit mi becsülünk és szeretünk, ngy Kállny Miklós miniszter­elnök az. Valószínűleg az ő csa’ádja a leg­régibb ebben a hazában s ez nagyon sokat mond. Azt mondja, hogy az egymásután következő számtalan nemzedék átadta apá­ról fiára a magyar becsület szent törvényeit, a falta szeretetét, az alkotmányos gondo’- kozás és érzés elpusztíthatatlan kincsét, hogy a Kállayak s különösen a miniszter­elnök példaképpen álljon minden magyar előtt a nagy időkben. Aki elfogulatlan józansággal és jóindulata tisztességgel nézi az ország helyzetét, annak el kell Ismernie, hogy ez alatt az egy esz­tendő alatt igazi nagy megpróbáltatás nem érte a magyar népet. Európa többi országai mellett ml még mindig a legrendesebben el­látott országok közé tartozunk s ha meg­szólítások vannak Is, ezek nem olyan mér­vűek, hogy nélkülözésről lehetne beszélni. S ezt a munkát akkor kellett az ország mi­niszterelnökének és kormányának megvaló­sítani, amikor sorozatosan rossz gazdasági évek köszöntöttek ránk s az ország termés­átlaga messze alatta maradt annak, amit normális években várhattunk. Ennek ellenére van ennivalónk, tudunk niházkodnl, meg­vannak még a szórakozásaink is s az or­szágban a szociális elégedetlenség csiráit sem találjuk meg. Nem könnyű feladat eze­ket az eredményeket felmutatni éppen a inai körülmények között s ha a magyar ktil- és belpolitika szintézisét nézzük, meg kell állapítanunk, hogy Kormányzó tinink a ne­héz Időkhöz méltó politikust állított az or­szág kormányrudja mellé, aki a reárótt fel­adatot Igaz magyar becsületességgé!, érző szívvel, sikeresen oldotta meg. H’ssztlk, hogy Kállay Miklós miniszterelnök további működése ts olyan sikerekre mutathat majd rá, mint amilyen sikereket az elmúlt esz­tendő hozott, s ha üt a nagy óra, hogy a magyarság jövendőjéről komoly formában kel! majd tárgyalni, az ő kiváló képességet, tudását és magyar szivét nem fogja nélkü­lözni az ország. Ismét maqkezdik o különbSxó mestereknél alkalmazott segédek be:e en'ésének ellenőrzését Kolozsvár, március 11. Az ipartestület elöljárósága ismét megkezdi a különböző mestereknél alkamazott segédek bejelenté­sének ellenőrzését. Mindazok ellen a meste­rek ellen, akik elmulasztották bejelenteni segédeiket, feljelentést tesz az elsőfokú ipar­hatóságnál. Az Ipartestület elöljárósága nyo­matékosan felhívja tagjai figyelmét, hogy nem áll módjában a büntető következmé­nyek alól mentesíteni azokat az iparosokat, akik nem tettek eleget bejelentési kötele­zettségüknek. 3I1KIIT f1 Men ea • Ispol •?­OlRUESbEál ff ORSZÁG P.GKSZ A BILLS TI f VEVŐK KPES K.CV ÚJSÁGBAN a ZONSEÜE oivam Svájc egész területének 22 százaléka mezőgazdasági felhasználásra te jesen alkal­matlan és a termőterületek egy része Is na­gyon rossz minőségű. A szövetségi köztár­saság népének tehát alig van kilátása az önellátás megvalósítására, ennek ellenére azonban háborús kényszerhelyzetében min­den erőfeszítést vállalnia kell, hogy élelme­zési szabadságát legalább Is az adott lehető­ségek végső határáig biztosítsa. A háború kitörése előtt egyrészt a gaz­dag csapadék kihasználása érdekében, más­részt és e’sösorban pedig a küföldi gabona­kivitel! országok olcsó kínálata folytán Svájc mezőgazdasági hasznosításra alkal­mas területének több mint négyötöde a rét- és legelőgazdálkodásra esett. Az ország ga­bonaszükségletének fedezéséből Svájc saját gabonatermelése az első vi: árháborúig és az ezt követő évtizedben mind erősebben ha­nyatló mértékben vett részt. A szövetségi tanács ugyan már a második világháború kitörése előtt Is Ismételten sikraszállt a szántóterületek kiterjesztése mellett, a ga- bonatöbbtermelés programmjának megvaló­sítása azonban tulajdonképpen mégis csak a Wahlen-féle tervvel kezdődött. A végre­hajtás útjában ál'ó számos nehézség el’e- nére Svájcnak eddig te'jes mértékben sike­rült az előirányzatot elérnie, ám a tervezet­nek legnehezebb szakasza még hátra van. A svájci parasztszervezetek titkárságának közlése szerint 1934-ben a tényleg megmű­velt szántóterület még csak 183.479 hektárra rúgott, 1940-ben azonban már 232.500 hek­tárra eme kedett, lü41-ben pedig elérte a 263.512, sőt lS42-ben a 309.00 hektárt. Az 1943. évi előirányzat 408.995 hektár. Satmpli szövetségi tanácsos a mult évben kijelentette, hogy a Wahlen-féle terv teljes megvalósítására, azaz az 500.000 hektár el­érésére 1944 előtt semm* esetre sem kerül­het sor, de erre Is csak akkor lenne szükség, ha Svájc minden behozataltól elesnék. A termelés növelése természetesen a Svájc számára legfontosabb terményekre esik. A gabonával bevetett területek 1942-ben az e'öző évhez képest 10.5 százalékkal emel­kedtek. ez azonban még mindig távolról sem elegendő ahhoz, hogy az országot a gabona- behozataltól függetlenné tegye. A 192.342 hektárra rugó gabonatermöterü' étből 131.707 hektár a kenyérgabonára, 574.000 hektár ta­karmánygabonára, 3175 pedig tengerire esett. A svájci parasztszervezetek titkárságá­nak adatai szerint 1939-ben Svájc kenyér­gabonaterme’ése 1.854.000 métermázsát, 1940-ben 1.616.000, 1941-ben 2.139.000 méter­mázsát tett ki. Ezek a terméseredmények 1930-ben és 1940-ben az egész kenyérgabona­fogyasztás 30, 1941-ben 47 százalékát fe­dezték. Kolozsvár, március 11. A vegykisérleti állomás feljelentésére a kolozsvári elsőfokú iparhatóság az eljárások egész tömegét in­dította meg a tejhamlsitó gazdák ellen. A városi rendőri büntetőbíróság az eljárás egyszerűsítése érdekében mindazokban az ügyekben, amelyeknél a kihágás vétsége beigazolódott, büntetőparanccsal hoz dön­tést. Ilyen esetekben a rendőri büntetőbíró­ság 30—Ő0 pengős bírságot állapit meg. A gazdák zöme, abban a hiszemben, hogy a kiszabott büntetést mérsékelni lehet, tár­gyalás kitűzését kérik a kihágási ügyben. A rendőri büntetöbiröság a kérés alapián elrendeli a tárgyalást s minden esetben kö­rültekintő vizsgálatot folytat a tényálladék pontos megállapítására. Amikor bebizonyo­sodik a rosszhiszeműség s a terhelt anyagi viszonyai kedvezőbbek, a büntetés mértékét legtöbbször tízszeresére Is felemeli a bün­tetőbíróság. Ilyen eseteket tárgyalt csütör­tökön is áchuller József büntetőblró. Tíz Kolozsyár-kömyékl gazdálkodó kért a bün- tetöpafancs kikézbesítése után tárgyalást s valamennyinél sokszorosan felemelték az eredeti büntetés mértékét, ffirdekes, hogy a büntetés kiszabását valamennyi gazdál­kodó tudomásul vette és Így azok jogerősek. A csütörtöki tárgyaláson Cordos Illyés A burgonyatermöterü'etek 1942-ben 11.580 hektárral növekedve elérték a 71.150, a kis­termelők adatainak hozzászámitásával a 75.740 hektárt. Az ezeken a területeken ter­melt burgonya 1942-ben a fogyasztási szük­séglet 58 százalékát fedezte. A svájci mezőgazdaság legnehezebb pro­blémája a takarmánykérdés. 1942-ben a ke­rek és fé’cukorrépa termőterülete 1100 hek­táros növekedéssel 11.700 hektárt tett ki, a cukorrépa vetésterülete 430 hektárról 3870 hektárra emelkedett. A Wah’en-féle terv azonban a cukorrépa vetésterületének 10.000 hektárra va'ó emelését Irányozta elő, a mos­tani vetésterületet tehát még másfélszeresé­vel kellene eme’nl. A háború előtt Svájc saját cukortermelése a fogyasztásnak csu­pán hat százalékát fedezte és ez az arány azóta is uoak 23 százalékra javut. A Wahlen-tervet eddig a fözeléktermelés közelítette meg legjobban, amely már a há­ború előtt is a szükséglet háromnegyed ré­szét tudta fedezni. Az 1942. évi termőterü­let 27 száza'ékos emelkedéssel 15.360 hek­tárt tett ki. Ezt a területet, mely az úgy­nevezett kistermelők adataival összesen 20.300 hektárra emelkedik, 242.550 főzelék- termelő gazda művelte meg. A műit évi ter­més a kedvező időjárás miatt olyan jó ered­ménnyel zárult, hogy az egyes termelési ágakban felesleg állott elő s annak elhelye­zése, különösen szervezési okból sok nehéz­séget okozott. A svájci földművelés intenzlvitásának fo­kozásával természetesen a termelés értéke is növekedett. A svájci parasztszervezetek titkársága nemrég közölte, hogy a mező- gazdasági növényterme’és nyers értéke 1942-ben az előző évi 540.2 millió frankiul szemben 669 millió frankra rúgott. Ezzel szemben azonban a mezőgazdaságnak az ál'attenyésztésböl befo’yó jövedelmei az 1941. évi 1167 millió frankról 1123.1 millió frankra csökkentek, ami az állatállomány tervszerűen előirányzott csökkenésének kö­vetkezménye. A parasztszervezetek titkár­sága a hústermelés egy évi hanyatlását 30 százalékra becsüli. A piacra szállított vágóállatok értékében az árak erős emelkedése ellenére 61 millió frankos csökkenés állót be. a disznótartás kereken 30 millióval jövedelmezett keve­sebbet. A másik oldalon viszont a gabona- termelés többletértéke 15.5 millió frankot, a burgonyatermelés 41 millió, a gyümölcs- termelésé pedig körülbelül 17 millió frankot tett ki. Ez a fejlődés, mely a mezőgazdasági ter­melésnek az állattenyésztéssel szemben a földművelés javára való elto'ódásában jut ki­fejezésre, még nem fejeződött be, hanem to­vább folytatódik. (MN) fejérdi gazdálkodót vizezett tej forgalomba- hozataláért 300 pengő pénzbüntetésre, át­változtatható 30 napi elzárásra, Albert Mar­cella, Pacsirta-utca 41. szám alatti lakost, aki ugyancsak vizezett tejet árult, 100 pengő pénzbüntetésre, átváltoztatható 10 napi el­zárásra, Goga László diósl gazdálkodót le­fölözött tej árusításáért 200 pengő pénzbün­tetésre, átváltoztatható 20 napi elzárásra. Fluerás Mária, szászfenesl lakost 120 pengő pénzbüntetésre, átváltoztatható 15 napi el­zárásra, Mocan János, tótfalui lakost 50 pengő pénzbüntetésre, átváltoztatható 10 napi elzárásra, Kántor Demeter, tótfalui la­kost 60 pengő pénzbüntetésre, átváltoztat­ható 10 napi elzárásra, Oltean Péter, szász- fenesi gazdálkodót 70 pengő pénzbünte­tésre, átváltoztatható 10 napi elzárásra, Je- pure Octáv, magyarlónai lakost 200 pengő pénzbüntetésre, átváltoztatható 20 napi el­zárásra, Demján László, szamosszentmiklósi lakost 300 pengő pénzbüntetésre, átváltoz­tatható 30 napi elzárásra, végfül Húsz Já­nos, szászfenesi gazdálkodót 150 pengő pénzbüntetésre, átváltoztatható 20 napi el­zárásra Ítélték. Ugyancsak csütörtökön Ítélkezett Je­szenszky István dr. rendőri büntetőblró Kotschild Salamon, Po&t&kert-utca 6. szám SZILÁGYI JÁNOS Lekkenezöje Kőmálaija-utca l.fAslorla mellett) Ajánlja saját termésű kecskeméti fajborait. Kadarka kimérve litera 4.20 Edas Mating „ „ 5.— Kilőné házilag elkészített erdé’yí és alfö.di ételeknaponta kaphatók. alatt lakó ügynök ipari kihágási ügyében is. Botschild régi autóalkatrészekkel keres­kedett, holott erre nem volt lparjogosltvá- nya. A rendőri büntetőblró ezért 250 pengő pénzbüntetésre, átváltoztatható 15 napi el­zárásra Ítélte. Könyvek között M. KATONA ILONA: BOSZORKANYPÖR — Regény. A Dante kiadása — M. Katona Hona, a jótollu, már lamert nevű Írónő „Az utolsó Bulcs“ cimü regényé­ben ősmagyar, történelmi környezetben moz­gatja hőseit s Így uj regényének elme nyo­mán joggal feltételezhetné az olvasó, hogy cselekménye azokban tíz időkben játszódik le, amikor mondvacsinált vádak alapján, minden különösebb teketória nélkül, máglyá­ra vetették az ördöggel cimboráló asszony! személyeket. A cim nyomán azonban nem szabad elindulni, mert a ,ßoszorkánypof• nagyon is mai történet. Bonyolult lelki prob­lémákról, a ma asszonyának lelki kérdései­ről esik sző benne. Házasságok és válások között vergődő női sorsok tárulnak fel a re­gény lapjain, hűség és csalás váltogatja egymást, a szenvedélyek valóságos boszor­kányszombatot ülnek... Két érdekesen és hatásosan megrajzolt nő! alak, két asszony áll szemben egymással M. Katona Ilona uj regényében. Az egyiket „boszorkányának hiszik, pedig szenvedő an­gyal, a másik angyali arca mögött viszont valódi, gonosz boszorkány rejlik. A két nő összecsapásait gördülékenyen és mindvégig érdekesen pergeti le az Írónő és érdekes, le­kötő meseszövéssel viszi és fokozza a cse­lekményt addig, amíg egyikük — elnyeri igazát... A „Boszorkánypör“ a Dante megszokott, gondos kiállításában, Ízléses borítólappal je­lent meg. ______ CSERES TIBOR: zöld levél árnyéka — Versek. A Bólyal Akadémia kiadása — Cseres Tibor neve különösen az erdélyi olvasók előtt. Ismeretlen. Pedig innen indult el Erdélyből, Gyergyóremetéről ismeretlen világok felé, még a román idő mélyén, hogy aztán, mint annyi „bujdosó” társa, Buda­pesten kössön ki. Az ut, amíg idejutott, va­lószínű nem volt könnyű. Sok göröngy ób tövis szúrt lábába s még több a szivébe, mert azokból a versekből, amelyekkel most az ismeretlenségből az olvasó elé lép, csak erre és csakis erre lehet következtetni... Cseres Tibor „Zöld levél árnyéka“ cimü kő- tete mindössze 46 oldalból álL Verseiben azonban annyi keserűség, annyi kemény, ko­nok dac van, amennyi egy egész életre, egy ezer oldalas kötetre is sok volna... Cseres Tibor a szókimondó költők közé tartozik, mint ahogyan a szókimondó költők és Írók közé tartozik majdnem valamennyi fiatal lró és költő kortársa is. Csakhogy a szókimon­dásnak több módja s több formája van. Cseres Tibor a legegyszerűbbet választottéi. Szókimondásai, szó- és gondolatfüzései gyak­ran mégis a bonyolultság, a nyugtalanság, a lázadás látszatát keltik az olvasóban. Mindegyre az az érzése az embernek, hogy nem eléggé forrott ki mondanivalója s ezt éppen ezekkel a szókimondási módszerekkel akarja kendőzni... Vannak azonban Cseres Tibornak megle­pően síép, nyugodt, férfiasán érett verssorát is. Egyik legszebb s legerősebb verse „An­nának", ajánlása pedig a következőképen szól: „unokanénémnek, aki Bukarestben szol­gál". Idézzük egyik szakaszát: Nézd a könnyüröptű madarat. Hallgasd a boróka szavát a havas lejtőn. Kóstold meg mit izén a mozsárból a mák. 8 ha térded gyengül, megbicsaklik, s minduntalan földrerogy, az segít ha Így imádkozol: Zöld levél árnyéka, el ne haggy. Cseres Tibor ma mindössze csak 28 éves. Ha majd megtalálja valóban a saját hang­ját, bizonyára még értékesebb alkotásokkal fogja gazdagítani, színesíteni legújabb iro­dalmunkat. Mi Sorsdöntő rdétekbsn leikuanácsaüas; tudományos irásértei mezés (grafológia) IL4 ff“ äl warn ara ff Or. NEMES ş9 M C W T ü R Lélektani Laboratóriuma Ho”,hy Alii éi u, 3. fffdórlí.ípl'liíf.) T«fe': 31-93. Tej ham isi tó falus« gazdák seregéi «féllé el a kolozsvári rendőri hönf ef őhirósácj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom