Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-12 / 58. szám

1943m MAttCiVS J2 Kállay miniszterelnök hitvese sajtóértekezleten jelentette be a hadiárvák örökbefogadása és felnevelése érdekében indított országos mozgalmat A Várost Ingatlantulajdonosok Országos Szövetsége különleges terv alapján csatlakozott a nemes megmozduláshoz Budapest, március 11. A Magyar Távirati I Iroda jelenti: A legközelebbi napokban szé- ! lesköril mozgalom indul a fővárosban a vi­lágháború hadiárváinak örökbefogadása és a nevelésükről való gondoskodás érdekében. Kállay Mlklósné, a miniszterelnök felesége, aki a hadigondozás keretében ennek a moz­galomnak vezetését vállalta, szerdán délelőtt | értekezletre hivta meg a napilapok főszer- Î kesztöit, hogy személyesen adjon tájékozta- í tást a mozgalom céljairól. Az értekezleten megjelent UXlein-Reviczky ’ Antal sajtófőnök, valamint Eomonnay Tiva- ' dar főpolgármester is. —- Azért kértem ide a főszerkesztő ura- ! kát, — mondotta Kállay Miklósné — hogy j megint egyszer megkérjem: segítsenek. Az * elgondolás, amelyet most már én is szívvel- ] lélekkel magamévá tettem, a következő: el- ? esett hőseink árváinak ügye. Az egész or- i *zágra kiterjedő szervezett áldozatvállalásra j van szükség. Ezért akarok beszámolni arról • a nagyszabású első csatlakozásról, amellyel ’ a Városi Ingatlantulajdonosok Országos Szö­vetsége sietett a nagy és tökéletes megoldást előbbrevinni. A szövetség a nagy gondolat szolgálatában, a szervezett közösségi erők összefogásával olyan szerencsés tervet talált a megoldásra, amelyben a segélynyújtás a bölcsességgel, a szeretet pedig a céltudatos akarattal egyesül. — A Városi Ingatlantulajdonosok Orszá­gos Szövetsége elhatározta, hogy az elnök­lésem alatt megalakuló Országos Hadigon­doző Szövetségben vállalt cél keretében a hadiárvák gondozásának teendőit olyan kü­lönleges terv megoldásával vállalja, amely­nek alapja maga a ház. A háztól elválaszt- I hatatlan az otthon, a család, a műhely, a i bolt, az iroda és más munkahely. Ezekből i itt is, ott is örökre eltűnt egy hős vitéz, aki | után árvák maradtak. A békés élet mene- 3 dékében élő családok, munkahelyek embe- > veinek kötelességük gondoskodni ezekről az I árvákról és kötelességük őket felnevelni. | — A háztulajdonosok aránylagosan ma a JJ legnagyobb terhet viselik. Ha ilyen körül- I menyek között önként mégis további terhet M vállaltak, ezzel bizonyságát adták az önzet- 1 len hazaszeretetnek. Az árva nevelését a lakókkal közösen választott bizottság, vagy egy megbízott arra alkalmas személy kiséri állandóan figyelemmel, de úgy, hogy az árva lehetőleg az anya, illetve a család gon­dozásában maradjon. Kérje fel ezért minden vidéki háztulajdonos házának lakóit, ajánl­jon fel önként valamelyes összeget, amely 50 fillér—10 pengő között mozogna, amit azután a háztulajdonos arányosan kiegészí­tene, s Így biztosítaná a ház hadiárváinak minden szükségletét. Hisszük, hogy a ház- tulajdonos minden más szempontot félretéve hazafias lelkesedéssel erkölcsileg és anyagi­lag hozzájárul ehhez a mozgalomhoz. — Nem rendkívüli áldozatokról van szó, hanem olyanról és annyiról, amit a magyar lelkiismeret és a keresztény szív követel. Legyen szabad idéznem egy részt abból a le­vélből, amelyet biboros-hercegprimásunk és ——. \ ui ii ■ in mm — első zászlósurunk irt Eomonnay főpolgár- S mesternek, örömmel látja az általam és a 1 főpolgármester ur által a hadiárvák érdeké- ^ ben indított nemes mozgalmat. Reméli, hogy !( katolikus intézményeink és intézeteink szem jj előtt tartják a hadiárváik nehéz sorsát és a í felvételeknél, továbbá a kedvezmények nyuj- 3 tásában minden lehetőt elkövetnek a jó ügy érdekében. A miniszterelnőkné szavait a jelenlévők lelkes tapssal fogadták. Vitéz Kolosvári Bor­osa Mihály, az Országos Magyar Sajtóka­mara elnöke kartársai és az egész magyar sajtó nevében mindenekelőtt köszönetét mon­dott Kállay Mlklósnénak azért a bizalmáért, amellyel a sajtóhoz fordult. A magyar sajtó az ismertetett gyönyörű gondolat megoldá­sából készséggel veszi ki teljes odaadással a részét. Bejelentette, hogy az Országos Ma­gyar Sajtókamara, mint háztulajdonos, kész­séggel vállalja a ráeső hadiárva nevelését. Zimmer Ferenc, a Magyar Hírlapírók Or­szágos Nyugdíjintézetének ügyvezető elnöke Jelentette be ezután, hogy az intézet a Nyug­díjalap három bérházára eső hadiárva gon­dozását vállalja. Petry Pál nyugalmazott ál­lamtitkár közölte, hogy az Országos Gyer­mekvédő Liga minden rászoruló 6 évnél idő­sebb hadiárvát ingyen visz üdülésre, télen pedig intézeteiben ugyancsak díjtalanul vál­lalja azok kiképzését, akiknek szükségük van rá. A miniszterelnök hitvese örömmel vette a bejelentéseket. Ezután még sokáig bizalma­san tanácskoztak az értekezlet résztvevői. Kettős emberhalál a síneken Magyar hősök A legsúlyosabb helyzetben is a rendület­len kötelességteljesités szép példáját adta a szovjet ellen vivott harcok során dr. Párján Lajos orvosfőhadnagy, egyik honvédgyalog­ezredünk vezető orvosa. Ezrede 1942 május 14-én kemény harcban állott Bereka mellett, nagy túlerőben lévő bolsevista erőkkel. Bár e harc során az ez­red kötözöhelye csaknem állandóan heves tüzérségi tűzben állott, sőt azt sorozatos lé­gitámadások is érték, Párján orvosfőhadnagy a legnagyobb körültekintéssel és önfeláldo­zással végezte munkáját s gondoskodóit a sebesültek hátraszállitásáról. Eközben maga is megsebesült. Sebesülésével azonban nem sokat törődve, fa* aduatatlan kötelességtu­dással s valóban mintaszerűen látta el fel­adatát. A délutáni órákban súlyos harckocsitáma­dás érte az ezredet. A bolsevista harckocsik tüze csakhamar a kötözőhely környékét is elárasztotta, amikor a honvéd harccsoport további veszteségek elkerülése végett paran­csot kapott a visszavonulásra, a sebesült Párján orvosfőhadnagy c válságos pillanatok­ban sem gondolt helyének időelőtti elhagyá­sára, sőt az utolsók között az utóvéddel együtt hagyta el segélyhelyét, miután vala­mennyi sebesültjét ellátta és hátraszállitotta. Bátor és vitéz magatartásával nemcsak a sebesültek életét mentette meg, hanem a se­gélyhely teljes felszerelését Is, noha ekkor már az utóvédeket a teljes bekerítés vesze­delme fenyegette. Cfl6lilinil«|lék a polqári (inUkolálc («nnnyoanl Budapest, márc. 11. A kultuszminiszter rendeletet adott ki, amely a polgári fiúisko­lák tananyagának csökkentéséről intézkedik. Ennek megfelelően csökken ezekben az isko­lákban a tanítási órák száma is. Azokból a tárgyakból, amelyeknek heti óraszáma csök­kent, a Jövő tanévben uj tanmenetet ke'l ké­szíteni. A tankönyvek változatlanok marad­nak. Azt az ismeretanyagot, amelyet a ren­delet a polgári iskolák tantervéből kiha­gyott, a felszabadult dé’vldéki iskolákban sem kell tanítani. (Magy. Tud.) Dés, márc. 11. Megdöbbentő szerencsétlen­ség történt a vasúti pá'yatesten Dés és Ko­lozsvár között. Csupra János, dési MAV- munkás az esti órákban egy hajtányon, Kal- pla Mária kozárvári lakos társaságában Kö­zi rv ár felé Igyekezett. A vasúti munkás előzetesen nem érdeklődte meg, hogy a sín­pár szabad-e s Így történt meg, hogy az Kolozsvár, március 11. Tekintettel arra, hogy a kereskede'mi és közlekedésügyi mi­niszter — a háborús viszonyok következté­ben —. március e'sejétöl újabb ő.ven száza­lékkal csökkentette a társasgépkocsik mo- talkó-mennylségét, Kolozsvár polgármestere újabb korlátozásokat rendelt el a társasgép­kocsi-forgalomban. A rende'et kiadásának az volt a célja, hogy a korlátozás a közön­ség nagyrészének legkisebb sére'méve’ jár­jon. Ezért a polgármesteri rendelet az esti járatokat szüntette be, illetőleg az utolsó Kocsik indulási Idejét rövidítette meg. Ettől a kényszerű Intézkedéstől eltekintve a tár­sasgépkocsik nappal az eddigi beosztás és Időtartam szerint közlekednek, a korlátozás tehát csak az esti órákra vonatkozik. A társasgépkocsik, mától kezdve nem közle­kednek este fé’tlzig, hanem — amint az a’anti beosztásból is kitűnik — az utolsó kocsik félnyolc és nyolc óra között Indulnak a végállomásokról. A Mátyás király-térről esti személyvonat mozdonya e’ütötte a haj- tányt. A munkás és nöismerőse a sínekre zuhant a a kerekek mindkettőjüket össze­roncsolták. A rendőrségi nyomozás megá'la- pitotta, hogy a szerencsét'enségért senkit sem terhel felelősség, mert az a munkás elővigyázatlansága miatt következett be. az uto’só kocsik az alábbi Időpontban indul­nak: Mussolinl-ut fe’é 19.45. Honvéd-utca felé 19.41 Pata-utca felé 19.48 Dermata felé 19.45. Magyar-utca felé 19.54. Donáth-ut felé 19.48 írisz-telep felé 19.46. Hodvi’ág-utca felé 19.47. Attlla-ut felé 19.40. Erzsébet-ut felé 19.43. Szamosfalvára 19.30 Pályaudvarra 19.50. A társasgépkocsikat igénybevevő közön­ség bizonyára a legteljesebb megértéssé’ fo­gadja a hatósági intézkedést, mert ez lehe­tővé teszi, hogy az autóbuszok nappali za­vartalan köz’ekedését — a mai helyzetben Is — újabb korlátozás nélkül lehessen biz­tosítani. Március 17-én hajnalban akasztják fel a dési törvényszék udvarán Rostás Jánost, a ayilkos vándorc'gány? lljabb kotlátozások a kolozsvári táisasgépkocsi-közlekedésben Esl^nkénl fáfnyofc és nyolc ára LSiölV indu-nak «I az u’offó Vérit av«fép*< öcsi !c — Szerencsés számok. Az Osztálysorsjá­ték csütörtöki húzásán 400.000 és 1000 pen­gőt nyert a 86.354, 4000 pengőt a 22.338, a 78.781, 2000 pengőt a 71.204, 1000 pengőt az 50.848, a 81. 454 számú sorsjegy. (Felelős­ség nélkül.) Dés, márc. 11. Rostás János vándorcigány, mint annakidején beszámoltunk ró'a. Girott ' özségben meggyilkolta Tánta Máté jómódú öreg cigányembert. Rostást a törvényszék halálraítélté s miután kegyelmi kérését most elutasította a Kurta, március 17-én hajnalban — a dési törvényszék udvarán — sor kerül a halálos Ítélet végrehajtására. A gyilkos cigány, akit a számosujvári orszá­gos büntetőintézetben őriznek, még nem tudja, hogy meg vannak számlálva napjai... A halálos Ítéletet Bogár Imre á laml lté et- végTehajtó hajtja végre. A kivégzésen ter­mészetesen csak hivatalos személyek vehet­nek részt. ÚJDONSÁG 25 erdélyi elbeszélés. Kapható minden könyvesboltban. Ara 6.80 P. Földmunka mellett üdülnek majd nyáron a helsinkit iskoiásQvermekek BelsinM, március 11. (MTI) A tavasszal közel ezer helsinki! Iskolás gyermek kap parcellát megművelésre. Ingyen juttatnak nekik vetőmagvakat, sőt villamosjegyet is, hogy parcellájukat megközelíthessék. A mozgalomnak az a főcélja, hogy a nyári szünet alatt a helslnkü gyermekek is üdü­lésben részesüljenek és emellett hasznosít­hassák szabadidejüket. Mega fakult a nagyszebeni és szebenmegi/ei menekültek egyesülte Kolozsvár, márc. 11. A nagyszebeni és nagyszebenmegyei menekültek egyesülete a napokban alakult meg ünnepé'yes külsősé­gek között. Az alakuló közgyűlésen a Mé­száros Szövetség nagytermében te jes szám­ban jelentek meg a nagyszebeni és szeben- megyei menekült magyarok. A nagyszebenmegyei menekültek tömörü­lését végző intézőbizottság nevében Győrt Endre Bzámo t be a bizottság munkájáról és a közgyűlés elé terjesztette a bizottság ja­vaslatát az egyesület megalakulására vonat­kozóan. Győri Endre előterjesztése után a közgyű­lés az Intézőbizottság javaslatát teljes egé­szében elfogadta és a kővetkező tisztikart választotta meg: elnök Kedves András dr., ügyvezető elnökhelyettes Trigárszky Rezső dr., alelnökök Győri Endre és vitéz Papp Gábor, bizottsági elnökök Verzár Ferenc dr. Vámszer Géza, Tóth Géza, vitéz Benkő Gá­bor és Fllep Imre, ügyész Benedek József dr„ titkár Tubák Antal, jegyző Pogátsnlk Olivér, pénztáros Gonda Ödön, gazda llosval László, ellenörök Keszeg József, Kásroid Gáspár és Benkő Sándor. Diszelnököknek a nagyszebeni magyarság vo’t vezetőit: Szurdoka Kornél ny. ezredest és Ludwigh Gyula v. országgyűlési képvise­lőt, va amint a jelen'eg Kolozsváron élő haj­dani szebenl véndiákokat: Puskás Lajos ta­nárt és Bereczky Ernő dr. miniszteri biz­tost, a Kereskedelmi és Iparkamara főtitká­rát Választották meg. A tisztikar nevében Trigárszky Rezső dr., ügyvezető elnök köszönetét fejezte ki az elő­készítő bizottságnak nagyfontosságu mun­kásságáért, amely az alakulást lehetővé tette és felkérte a je’enlévóket arra, hogy a régi megnemalkuvássai folytassák a har­cot a győzelmes, igazságos békéért és a szebb magyar jövőért! F-íleme'te a koozsvárl ítélőtábla az árdrdqftásérí el! élt szamosujvdrf FutHH'bí’OTidmT'i«; KHntetését Kolozsvár, március 11. A kolozsvári Ítélő­tábla büntetőtanácsa Vékás Lajos dr. Ítélő­táblái einök vezetésével csütörtökön délelőtt tárgyalta Kovrig János szamosujvári Futuca bizományos bűnügyét. Kovrigot annakidején a törvényszék fokozatosan, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett árdrágító vissza­élés miatt két és félévi fegyházra, 8500 pengő mellékbüntetésre és 5000 pengő va­gyoni elégtétel megtérítésére Ítélte. Az Ítélő­tábla büntetőtanácsa az elsőfokú Ítéletben megállapított 2 és félévi fegyházbüntetést Jóváhagyta, a mellékbüntetésül kiszabott 8500 pengős bírságot 5000 pengőre emelte, a vagyoni elégtétel összegét pedig JOJWKf pengőben állapította meg, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom