Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-11 / 33. szám

IS<43. F£B»l/4K 11

„Ma mieden e^yéb kérdés I másod» és harmadrendű a nemzet- védelem aagy feladatai mellett!**

Anfal miniszter nagy beszédet mondott az egri „fertálymesterek"

esküié e i ünnepségén és a Hevesváimegyei Társadalmi Egyesületek Munkaközösségének megalakulásán

i *• "1 n /njr m t \ a ^ — -... ««.t „ « • . .. # # _ . • « ,

Eger, február 10. (MTI) A negyedmesterek intézménye, amely évszázadok óta érdekes közigazgatási intézménye a magyar városi életnek és amely a legutóbbi időben már csak Egerben maradt fenn, február 9-én, Apollónia napján tartotta eskütétel! ünnepségét az egri városházán. Az idei eskütételnek külön jelentőséget adott, hogy azon megjélent és felszólalt Antal István tír. nemzetvédelmi propaganda miniszter is. Meleg szavakkal köszöntötte a tisztükbe lépő egri fertálymestereket.

— Á fertálymesterek testületé — mondotta többi között —- az ősi Eger városának egyik nemes hagyományú intézménye. A hagyományok megőrzése és tiszteletbeníariása nem csupán kegyeleti aktus, hanem az élet- ösztön helyes megnyilvánulása is,

A miniszter ezután a fertálymesteri intézmény múltjával és jelentőségével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy e régi, nemes patináju egri testület azt bizonyítja, hogy a magyarságnak nemcsak katonai, kulturális és államvezetési, hanem értékes szociális hagyományai is vannak. Hiszen a fertálymesterek feladata túlnyomórészt szociális természetű feladat volt és évszázadokon át Egérben körülbelül azt a munkát végezték, mint amit ma a szociális felügyelő« országszerte végeznek.

Az eskütétel után a városháza dísztermében megalakult a Heves-vármegyei Társadalmi Egyesületek Munkaközössége. Az alakuló ülésen Antal István miniszter a társadalmi egyesületeknek a vármegye minden részéből összegyűlt képviselői előtt nagyhatású beszédet mondott.

Antal István egyrészt a társadalom céltudatos megszervezésének, másrészt a megszervezett magyar társadalóm mai magatartásának és feladatainak kérdéseit fejtegette.

— Nehéz harcban állunk és e harcot sikerrel keresztül verekednünk csak összes nemzeti erőink megfeszített latba vetésével lehet. Ma minden agyéi) kérdés másod- és harmadrendű a nemzetvédelem nagy feladatai mellett. A legeldugottabb, legya^ányibb magyar erőket is — legyenek azok gazdaságiak, vagy lelkiek — fel kell kutatnunk, meg kell őriznünk és a magyarság önvédelmének szolgálatába állítanunk. Bizonyára várnak még ránk nagy küzdelmek, nehéz megpróbáltatások, talán a mainál keményebb nélkülözések, de mindezekkel sikerrel fogunk szembeszállhatnl, ha épségben megőrizzük lelki erőinket, a nemzet belső rendjét, fegyelmét, a társadalmi osztályok egyensúlyát, a termelés folytonosságát, a közélet stabilitását és mindazokat az egyéni és közös virtusainkat, amelyek ezer éven át a legnehezebb órában Is egyenesen tartották a nemzet gerincét, örömmel kell megállapítanunk, hogy mindezeknek tulnvomórészt tudatában van a magyarság és ez a tudat, valamint e tudat mögött álló teljesítményei a nemzeti közösségnek erőt, hitet, biztonságot adnak a jelenre és a jövőre.

Necvsíkéit aratott

Kyiiő József havasi filmköíteménye

ftlaradamtfó éFntény voU a velencei Biennalen első cSifa* nţ ért fi m l>emulaSój<t

A díszbemutatókon általános szokás szerint zajosan ünnepük a „nap hőseit“ a megjelent szerzőt, rendezőt, főszereplőket. Az „Emberek a havason“ díszbemutatóján a hangos tetszésnyilvánítás, az ünnepeltek éltetése elmaradt. Csak a hölgyek szemében csillogtak a könnyek, csak a férfiak arcán ült valami meghatódott komolyság. Szó alig esett. „A magyar film ezzel a darabbal bünbánatot tart...“ — irta szeptemberben a „Messaggero“. A kolozsvári közönség néma áhítattal vett részt ebben a bünbá- natban, mert a költészet igézete éreztette a feloldozás kegyelmét, az élet fellébbezhetet- ien törvényeivel minden nyomorúság ellenére is érvényesülő, megfoghatatlan, kife- jezhetetien igazságot.

Csutak Gergely ott él a havason. Vágja a fát, szereti feleségét, kisfiát, dicséri és féli az Istent. Azután a jog megfosztja hajlékától és egy felgerjedt alattomos emberi kívánság uj helyet kínál cserébe. Csutak Gergely a fia jövőjéért hűtlen lesz a havashoz. Felesége életével fizet álhatatlanságáért, későbbi bosszújával pedig önmagát is elemészü.'A kicsi Gergő mégis vissza keiül a havasra, ahol a pásztorok szent karácsony estéjén naiv, erős hittel tiszta lélekkel engesztelik meg az Istent Csutak Gergelyéi! cs talán minden ember életéért... _

Erről szól Nyíró' József filmkölteménye. Egyszerű történet, de átszellemül a varász- latos költészetben. A mese igaz valóság a filmben, mégis — ha csak elmondjuk —- valószínűtlen. De ki köti magát a költészetben az anyagi lét lehetőségeihez? Ki kételkedik abban, hogy a természetes élet Istenhez vágyik emelkedni? A havasok világa közelebb esik a magasságok urához, a havasi ember szükségszerűen érzi ezt a közelséget s ha eltávolódik, mélyre kell leszárnia, vagy hullania. Mélység és magasság — ez az egyszerű élet két pólusa. Havasai alól csak a városban edződött, parírozó, megalkuvó ember tér ki, aki századok kényszerűségét viseli magán. Róla nem mondanak mesét, nem énekelnek költeményt.

De Csutak Gergely hős, mert szive szerint él. Életét, emlékét a legenda nemcsak szóban őrzi. Ebben a költészetben egyesültek a művészetek. A szépség emberi megnyilatkozásainak ez az egyedül álló szintézise: az Írott szó, a zene, a kép és a kifejezés, a színjáték arányaiban meghatározhatatlan, de egységes összetétele adja meg nekünk a film foga'mát. így jött létre az a csoda, amelyen elámultak és gmiböl hitet merítettek a küiföldi filmemberek.

A csodát azonban erős hittel lehet cşak kiérdeme'ni. Az „Emberek a havason“ iróés szereplőit erős hit hatotta át, fogta ösz- sze, hogy azután tehetségük, tudásuk, művészetük csodálatos harmóniában egyesüljön. Nyirő József a mesét adta hozzá. Indokolatlan lenne éppen Kolozsváron részletesen méltatni a nagy iró képességeinek ezt a felejthetetlen mégnyilátkozását... Szőts István rendezése már a filmszerűség t&gla- latlansága miatt is több szót igényelne, de a Biennale utkn, a. külföldi szakemberek hivatottabban tárgyalták: le rendezői érdemelt. Minden valószínűség szerint e sősorban az ö érdeme a fjimszerüség, a mái' említett művészi összetételek maradéktalan érvényesülése. Képességeiről híven tanúskodnak az egyes jelenetek páratlan beállításai: a keresztelő, a ha'ottszállitás, a Belh’ehem.

Fekete Ferenc fényképezéséről csak elragadtatással lehet szólni. Amit a havasok bemutatásával érzékeltet, egyedülálló a fényképezés történetében. A legszebb talán mégis az, hogy kívül tudott maradni a francia stilus bűvöletéből. és sajátságosán egyénit alkotott. A meglátott dolgokat nemcsak rögzítette, hanem élettel töltötte !meg.

Farkas Ferenc zenéje, nemcsak lényeges, hanem szerves része a filmnek. Nem merü ki a hangulati aláfestésben, hanem állandó tartáipmmal szövi át a mesét. Az ujafob magyar zeneművészet kiváló képviselőjének tudása és tehetsége kitünően érvényesül a filmen és indokolt reménységeket ébreszt bennünk a magyar filmmuzsika jövője iiánt.

A két főszerepben Görbe János és Szellay Alice mélységesen emberi, egyszerűségében is megkapó alakítást nyújtott. Az egyes je- , leneteket éppen olyan drámai kifejező erővel formálták meg, mint ahogy egyéniségük is őszintén jellemzi a filmet. Csak az a kár, hogy a beszédmodorban és a szavak kiejtésénél nem alkalmazkodtak jobban a havasiak szó'ásához. Ez különösen SzeUo.y A ice- nál okozott némi bizonytalanságot. Az epizódszereplők közül az öreg tWő Mártont, a havasok apját alakító Bihary Józsefet és a robusztos erejű Borovszky Oszkárt kell kiemelnünk.

A Bienna'e kritikusai cseppetsem túloztak, amikor egyöntetűen megállapították, hogy Nyirő József havasi filmkölteménye uj fejezetet nyit a magyar filmgyártás történetében. BtTWNSZKY FERENC

Súlyos büntetést kaptak fekete vágás Miatt Molnár Bálint és társai

Kolozsvár, február 10. A kolozsvári tör- f vényszék mellett működő uzsorabiróság hármastanácsa, — amint a Keleti Újság tegnapi számában megírtuk — kedden délután kezdte meg annak a mult év május 20-án leleplézett árdrágító visszaélési bünpemek tárgyalását, melynek fövádlottja a „fekete vágáson“ tettenért Molnár Bálint kolozsvári hentesmester, további vádlottjai pedig Biluska János, Szabó Károly, Török Gyula és Keller Frigyes szamosujvári lakosok, valamint Trenka. Győző kolozsvári Vendéglős.

A katonai szolgálatot teljesítő és a tárgyalásról távol máradt Keller Frigyes i ügyét a bíróság elkülönítette.

A szerdán délelőtt 9 órakor tovább folytatott tárgyaláson Gergyesi Imre detektív számolt be részletesen a „fekete vágás“ leleplezésének körülményeiről.

— Az utcára kifolyó vér árulta el Molnár Bálint Madách-utca 58. szám alatti lakásán berendezett titkos sertésvágó-telepét — mondotta tanúvallomásában. —- Erre a közellátási hivatal két ellenőrével: Baka Istvánnal és Sáros! Pállal meglepetésszerűen éjszakai helyszíni szemlét tartottunk... Molnár Bálintot éppen munka közben leptük meg.

A bizonyítási eljárás befejeztével a védők bizonyítás kiegészítést indítványoztak, amit a bíróság elutasított. Ezután a párbeszédekre került sor.

Albrecht Zoltán dr. ügyész minden részletre kiterjedő vádbeszédében Molnár Bálint kolozsvári mészáros- és hentesmester ellen összesen öt rendbeli, különbözőképpen minősített, folytatólagosan elkövetett árdrá- gítóvisszaélés bűntettében és egyrendbeli, a közellátást veszélyeztető vétségben, liiluska János sertéskereskedö és Szabó Károly szamosujvári olajmalom és disznóhizlaldatulajdonossal szemben egyrendbeli árdrágító visszaélés bűntettében, a Molnár alkalmazásában állt Török Gyula mészárossegéd ellen ugyanazon bűncselekményben bűnsegéd: bűnrészesként, Trenka Győző vendéglőssel szemben pedig kétrendbeli folytatólagosan elkövetett árdrágító visszaélés büntette és egyrendbeli, a közellátást veszélyeztető vétség miatt emelt vádat.

Az egyes vádpontok alapos indokolása után Albrecht dr. ügyész ezekkel a szavakkal fejezte be vádbeszédét:

— Isten Végtelen kegyelţne megengedte, hogy még mindig jogszabályok felett vitatkozhatunk e helyen. Pedig nagyon komoly időket élünk. Honvédéin!! ezrei ontják vérüket az itt élvezett nyugalom biztosításáért. Nekik köszönhető, az ő érdemük, hogy még szól a harang nálunk ... Esténként nyugodtan hajthatjuk le fejünket és minden ember megkapja részét abból, amit ez az áldott föld terem ...

— Annál súlyosabb a Molnár Bálintok cselekménye. Amit a lakosság ellátásának biztosításával szemben elkövetnek, az egyenlő a hazaárulással. — Szárnál a egyetlen enyhitő körülmény, a töredelmes beismerés. A többinél e beismerés elmaradása és cselekményük folytatólagossága shlyos- bitólag esik latba. Hiszen még megbánás sem látszik rajtuk.

A vádbeszéd után Molnár Bálint védelmében Péterffy Jenő dr. ügyvéd emelt szót. Védöbeszédében azt fejtegette, hogy a tár* sadalomban még nem alakult ki tudata anU mpciyar vaskereskedési

S1MONFFY ALBERT

volt lorda vasneiesitedo uzleiemet Kolozsvár, Bajjetem-uíca 3. szám alap, az udvarban mearij'iottam, t?érpmaz intéze eket. vóífáiatökat a helybeli és vid ki nagyit, rendezőjét, zeneszerzőjét, felvételedét» ff Mngéaet, hogy m-gr .ud- és“i' el és vásárlásaikká! meqtis te^ni szlvesiedje -ek

I

nak, hogy aki a közösség ellen vétkezik, azt meg is bünteti a közösség. Bár a bűnösségen ez semmitsem változtat, de mint jóhiszemű tévedés a bűnösség fokának megállapításánál mégis enyhít. Egyébként rendeletek halmazával igyekezett bizonyítani tételenként, hogy védence voltaképpen nem követett el bűncselekményt. Az ügyész által kért vagyoni elégtétellel szemben pedig hangsúlyozta, hogy forgalmi adóelvonás és büntetés fejében Molnár Bálint már több mint 5000 pengőt fizetett ki.

. Ezután Biluska János védője, Demeter János dr. ügyvéd fejtegette, hogy védence tulajdonképpen csak közvetített. Fazafcas János dr. pedig, mint Szabó Károly védője azzal érvelt^ hogy védence továbbtartásra adta el a sertéseket, nem lehet sző tehát árdrágító visszaélésről. Török Gyula védelmében Péterffy Jenő dr. a bűncselekmény hiányával érvelt. Trenka Győző védője, Gyenge László dr. pedig a felárat biztositó rendeletekre hivatkozott az árdrágító visz- szaélés vádjával szemben.

A bíróság déli 2 órakor felfüggesztette a tárgyalást és annak folytatását délután 4 órára tűzte ki.

A tárgyalás ujramegkezdésekor az utolsó szó jogán a vádlottak nyilatkoztak, majd Albrecht Zoltán dr. ügyész utólagos indít.- vényként a. per, befejeztével az iratok visz- sza tétel ét kérte az ügyészséghez a Meskő Zoltán elleni eljárás megindítása céljából.

A bíróság délután 5 órakor vonult vissza Ítélethozatalra. A több mint kétörai tanácskozás után kihirdetett Ítélet Molnár Bálintot háromrendbeli folytatólagosan elkövetett árdrágító visszaélés bűntettében mondotta ki bühösnek és ezért összbüntetésként kétévi és egyhónapi fegyházbüntetésre, ötévi jogvesztésre, 500 pengő pénzbüntetésre Ítélte, valamint 1000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezte. Biluska János egyrendbeli árdrágító visszaélés bűntettéért egyévi és egyhónapi börtönt, ötévi jogvesztést és 300 pengő pénzbüntetést kapott, ezenkívül 1000 pengő vagyoni elégtételt kell fizetnie. Trenka Győzőt kétrendbeli árdrágító vissza- é és bűntettében marasztalták el, héthavi börtönbüntetésre, háromévi jogvesztésre, 500 pengő pénzbüntetésre és 300 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére Ítélte.

Szabó Károlyt és Török Gyulát csak vétségben találta bűnösnek a bíróság és ezért Szabót 8000 pengő pénzbüntetésre és háromévi jogvesztésre Ítélte, továbbá kötelezte 1000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére. Török Gyu'át mint bűnsegédet 500 pengő pénzbüntetésre és egyévi jogvesztésre Ítélték.

Az ítélet valamennyi vádlottat az Ítéletek hírlapi közzétételére és a felmerült perköltségek egyetemleges megfizetésére kötelezte. A bűnjelként lefoglalt tárgyaknak elkobzását és a közélelmezési hivatal részére való kiszolgáltatását rendelte el az uzsorabiróság.

Az ügyész valamennyi ítélet ellen súlyosbításért,, a büntetbén elmarasztalt vádlottak enyhítésért fellebbeztek. Szabó Károly és Török Gyula megnyugodott a kiszabott büntetésben.

Albrecht Zo’tán dr. ügyész indítványára a bíróság — a védő szabadlábrahelyezési kérelmével szemben — elrendelte Molnár Bálint előzetes letartóztatásának rheghosszab- iútását büntetése jogerőre emelkedéséig.

— Szerencsés számok. Az Osztálysorsjáték szerdal húzásán 40.000 pengőt nyert a 47.275, 20.000 pengőt a 2532, 47.840 10.000 pengőt a 88.725, 96.725, 5000 pengőt a 14.701, 81.672, 4000 pengőt a 7646, 67.953, 44.874

számú sorsjegy. (Felelősség nélkül.),