Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-06 / 29. szám
4 JfC&ZErríirsj*ti 1943. f £ BR 6. 4 TELEKI-IRATOK regénye Hosszú évtizedek óta hasztalanul várja felbontását gróf Teleki László történelmi éidekességü irathagyatéka Budapest, 1943 február hő. A zajlő jégtáblákat hömpölygetö Duna mellett, a magyar parlament „gótikus házának" hatalmas terére nyíló szűk kis ut a pesti Szalay-utca, amely véletlenül, de alábbi riportunkhoz illően éppen a Kossuth Lajos-térre torkollik és Kossuth Lajosnak, meg a 48-as „daliás idők" első magyar minisztériumának szoborcsoportjára tekint. A keskeny utcácskát nem veri fel villamoslárma s a taxikorlátozás óta személygépkocsik is elvétve fordulnak be rajta. -Délelőttönként mégis rendkívül forgalmas az utca; ügyvédek, pereskedő emberek, ügyes-bajos pesti polgárok százai járnak-kelnek benne, a Markó-utcai törvényszék, a központi járásbíróság és a székesfővárosi pénzügyigazgatőság hatalmas épületei között. A székesfővárosi pénzügyigazgatóság dísztelen, komor palotájának III. emeletén egyszerű tábla mutatja, hogy az egyik hivatali szoba a központi adóhivatal letéti ki- rendeltségének helyisége. Bent hatalmas v páncélszekrények öblös gyomra rejti magában azokat a pénzösszegeket, értéktárgyakat s egyéb holmit, amelyekről bírósági tár gyalások alkalmával úgy intézkednek, hogy azok bírói letétbe kerüljenek megőrzésre, mindaddig, amig a bíróság el nem dönti a vitás tárgy tulajdonjogát. Az egyik nagy páncélszekrényből nagyobbacska papircso- inag kerül elénk. Lehet vagy félméter szél- tében-hosszában, súlyra is van három-négy kiló. A barna papirba göngyölt csomagot nagypecsétes zsineg köti össze, több helyen régen feltört pecsétek emléke halványodik s a burkolópapirt sok helyütt teleszántották frissebb és fakóbb tintasorokkal. Látszik, hogy nem éppen tegnap csomagolhatták be a tartalmát. Nagypecsétes cédula függ rajta, mutatva, hogy az 1705/1934—35. letét- számú bírói letét van előttünk. „Habent sua fata Ilbelli", — tartották a régi rómaiak, ez a régi csomag azonban, amely most szürke aktaszám csupán a birói letét-naplóban; azt bizonyltja, hogy nemcsak a könyveknek, hanem régi iratkötegeknek, régi levél gyűjteményeknek is változatos, regényes sorsot rendel néha az élet. Ez a régi csomag ugyanis, amelynek tulajdonjogáért éppen egy évtizede folyik pereskedés két-három történelmi nevű magyar nemesi család és az államkincstár között, a magyar szabadságkUzdclmek egyik legra- gyogóbb fejezetének, Kossuth Lajos és társai emigráción harcainak felbecsülhetetlen történelmi értékű levéltárát tartalmazza. Nyolcvan év óta hiába várja, hogy nyilvánosságra kerüljön és gazdagíthassa történelmi ismereteinket a Világos utáni magyar függetlenségi törekvésekről. Az újkori magyar történelem egyik legszebb fejezete Ismeretes, hogy közel két esztendő titánl küzdelmei után összeomlott a magyar nemzet függetlenségi harca és Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója a 48—49-es szabadságharc vezetőivel együtt külföldre kényszerült menekülni az őket halálra kereső osztrák szoldateszka vérbosszúja elöl. Ismeretes az is, hogy Kossuth és társai előbb Törökországban, majd Angliában és az Egyesült Államokban milyen nagyszabású agitációt fejtettek ki az osztrákok által le- igázott Magyarország érdekében, később pedig francia és olasz segítséget igyekeztek szerezni, hogy bent az országban ismét kibonthassák a szabadság és függetlenség szüzmáriás lobogóit, egyidejűleg pedig európai háborút indithassanal« az osztrák császárság népszabadság-ellenes önkényuralma ellen, felszabadítva ezáltal nemcsak a magyar nemzetet, hanem az osztrák iga alá vont északi olaszságot, s a Habsburg-csá- szárság > többi elnyomott nemzetiségét is. Kossuthék fáradozása, mint ismeretes, nem sikerült, mert azok az európai államok, amelyek támogatást Ígértek, mint már annyiszor, ezúttal is cserben hagyták a magyar nemzetet, amely ekkor is hasztalanul bizótt a külföld segítségében. Kossuthék Igyekezete nem hozta meg a nemzet függetlenségének gyümölcsét, — harcuk és küzdelmük, a 48-as magyar emigránsok külföldi működése azonban egyik legszebb fejezete marad az újkori magyar történelemnek. Kossuth Lajos és hivei külpolitikai tevékenységüket a magyar emigránsokat összegyűjtő szervezetben, az emigráció legfőbb intézöszervében, a Magyar Nemzeti Igazgatóság keretében folytatták. Ez a Nemzeti Igazgatóság; amelyet Kossuthék afféle külföldre kényszerült magyar kormánynak tekintettek, képviselte a leigázott országot III. Napoleon Franciaországa, Cavour egységesítésre váró Itá'iája, s. mindazok a külföldi államok előtt, amelyektől Kossuth a magyar ügy számára segítséget remélt. Az emigránsok eme legfőbb intézőszervének é'én Kossuth Lajos, Klapka György tábornok és gróf Teleki László állottak, mig jegyzője Irányi Dániel, a későbbi kiváló politikus, a kiegyezés-utáni 48-as függetlenségi párt megalapítója s halálig vezére. A Nemzeti Igazgatóság diplomáciai tanácskozásainak, tárgyalásainak, jegyzőkönyveinek, levélváltásainak és feljegyzéseinek tehát kétségkívül rendkívüli történelmi fontosságuk és kútfő-értékük van a magyar emigráció tevékenységének és szerepének megítélése és megismerése szempontjából. Annál érthetetlenebb és hihetetlenebb, hogy ezek az iratok, amelyek nyolcvan év óta a magyar történelemkutatás rendelkezésére állhatnának s kereken ötven esztendeje várnak felbontásra, — máig is te’jesen ismeretlenek, soha senki beléjük nem tekinthetett, s fél évszázadon át vándoroltak egyik páncélszekrényből a másikba, mig eljutottak jelenlegi „állomáshelyükre", a budapesti járásbiróság letét-helyére, ahol már idestova tizedik esztendeje porosodnak, a felbontás é3 feldolgozásnak legkisebb reménye né kül! Valóságos regény ezeknek a nagyfontos- ságu iratoknak a története s úgyszólván teljesen ismeretlen a két évtizeden át idegen uralom alatt élt erdélyi társadalom előtt. Pisztoly dörren egy májusi éjszakán A történet egy pisztolydörrenéssel kezdődik, amely nyolcvankét évvel ezelőtt dörrent el és 1861. egy csendes májusi éjszakáján a pesti Szerviták-terének ma is fenn S'ó palotájában máig is tisztázatlan körü'mények között kioltotta gróf Teleki Lászlónak, a „Kegyenc" cimü tragédia szerzőjének, az 1848-as szabadságharc párisi követének életét. Teleld Lászlót, aki már a reformkorszakban is az ellenzék egyik vezére volt s népszerűségére jellemző, hogy Kossuth Védegyletének már 1884-ben elnökévé választották, Görgey világosi fegyverletétele után az osztrákok halálra Ítélték s távollétében jelképesen ki is végezték, a bitófára szegezve ki a halálát kimondó Ítéletét. Teleki 1849 után is egyik vezére maradt a magyar emigrációnak, tagja volt a Nemzeti Igazgatóság említett triumvirátusának, majd hazatérve az alkotmány visszaállítását 48-as szellemben követelő „határozati párt" é éré állott. A nemzet nagy várakozásokat fűzött további szerepléséhez és várat’an halála — amelynek okaként öngyilkossága szerepel — éppen úgy megdöbbentette és gyászba borította az országot, mint két emberö’tővel később a Teleki-család másik nagy fiának, gróf Teleki Pálnak hasonló külsőségek között történt tragikus halála. Hogyan tért haza a halálraitélt Teleki László tízéves külföldi bujdosásából ? Teleki, aki Párisban és Svájcban élt a függetlenségi harcok befejeződése óta, 1859-ben Drezdába utazott, hogy az .osztrák börtönéből akkoriban kiszabadu't rokonát, Teleki Blankát meglátogassa. Itt, mint ismeretes, a szász kormány a politikai menedékjog megcsúfolásával elfogatta s kiszolgáltatta az őt halálraitéiő osztrákoknak. Telekit azonban az álta’ános európai felháborodás miatt az osztrákok nem merték kivégezni, hanem Bécsbe hurcolták s ott váratlanul a császár elé vezették. Máig sem tisztázták, mi történt ezen a drámai találkozáson a monarchia ura és a függetlenségi gondolat halálra Ítélt vezére között. Annyi bizonyos, hogy Teleki kegyelmet kapott, állítólag azzal a feltétellel, hogy visszavonul a politikai élettől és megszakítja kapcsolatait Kossuthék- kal. 1861-ben azonban a 12 év után ismét összehívott magyar országgyűlésre Teleki is császári meghívót kapott s Így fe’mentve érezhette magát állítólagos Ígérete alól. Csakhamar a 48-as elvek alapján álló ellenzék vezére lett, az udvarhoz köze'álló ó-konzervativ körök azonban szószegéssel vádolták. Ilyen előzmények után dördült el a pisztoly a Szervita-téri palotában, ahol 1861 május 8-án átlőtt fővel, vérbefagyva találtak Teleki Lászlóra, akinek éppen a következő napokban kellett volna hatalmas beszédét megtartani az országgyűlésen, öngyilkos lett-e Teleld László, vagy a bécsi kamarilla tétette el utjáhól a függetlenség vezérét? — ma sem döntötték el megnyugtató módon. Azok az iratok, melyeknek regényét itt Ismertetjük, talán errenézve is felvilágosítást adnának. Drezdai útja előtt Teleki László a magyar emigráció működésével kapcso’atos 'e- velezését óvatosságból egy bizalmas barátjára, Puky Miklósra bízta, aki 49-ben Komárom kormánybiztosa volt, később a bécsi kormány őt is halálraítélté. Puky utóbb Genfben telepedett le s ott a magyar ügy érdekében nyomdát létesített. A véres májusi éjszaka e ött Teleki újabb iratcsomót juttatott el Svájcba Puky Miklóshoz, többek között naplóját is, amelyben á'litólag leírta a császárral való drámai ta álkozásá- nak eddig ismeretlen részleteit is. Teleki naplója tehát támpontokat adhat Írója halálának indokai felől is. „1914 előtt nem szabad felbontani... a Puky Miklós Svájcban magánál tartotta 4 Teleky rábízott iratait, majd amikor 1867. után hazaérkeztek a bujdosók, ő is hazajött. Előbb hevesmegyei birtokán őrizte az iratokat, majd rábízta fiára, ifjabb Puky Miklósra, hogy azokat juttassa el Irányi Dánielhez, aki mint em’itettük, a Nemzeti Igazgatóság jegyzője volt s bízza Irányi rende’kezésére a nagyfontosságu iratcsomagot. Irányi, aki ekkor már a kossuthi esz- mékért harcoló Függet enségi Párt vezére volt, átvette az iratokat, átnézte azokat s megállapította, hogy azok között Ferenc « József személyét is közelről érintő feljegy- jj zések vannak, valamint olyan levelek és iratok, amelyek nyilvánosságrahozatala megzavarná azt a megbékélést, amely a nemzet és uralkodója között a 67-es kiegyezéssel létrejött. Emiatt Irányi lepecséíe te az iratokat, ráírta a csomagra, hogy 1914. előtt felbontani nem szabad, s elzárta az emigráció levéltárát saját iratai közé. Irányi Dániel azonban 1892-ben váratlanul elhunyt. Kiskorú örökösök maradtak csak utána. A hagyatékban talált iratköteget gyámhatósági felügye’et alá vették s a budapesti árvaszóknél helyezték el. Évekig hevertek itt az emigránsok lepecsételt Iratai, mig aztán 1895-ben a főváros árvaszéke elküldötte a csomagot a Történelmi Társulatnak, hogy az őrizze tovább. A Történelmi Társulat át is vette az Iratokat, később azonban arra hivatkozatt, hogy nincs helye a csomag biztos megőrzésére s ezért elküldte a Nemzeti Múzeumnak. Itt át is vették s gondosan őrizték tovább. A feledés porrétege rakódik az iratokra... 1914-ben letelt az a határidő, amelyet Irányi Dániel a Teleki-iratok közzétételre megszabott. 1914 januárjában a Nemzeti Muzeum vezetősége az Irányi és Puky-csa- ládok képviselőinek jelenlétében felbontotta az iratokat, átnézte azokat s megállapította, hogy a csomagban ott van az 1849. utáni magyar emigráció levelezésének felbecsülhetetlen értékű, igy többek között Kossuth Lajosnak Teleki Lászlóhoz Intézett valamennyi levele, Teleki barna bőrkötésű naplója, továbbá külföldi államférfiaknak, Cg- vournak, Gambettának, Garibaldinak, Hugo Viktornak a magyar emigránsokhoz intézett politikai levelei — amelyek a korszak történetét talán egészen uj megvilágításban mutatnák. S miután ezt igy szépen megállapították — ahelyett, hogy- az iratokat átadták volna a nyilvánosságnak — ismét lepecsételték a csomagot s a Teleki-iratok újból visszakerültek a Nemzeti Muzeum páncélszekrény-börtönébe. Az idő kereke közben forgott tovább ... Újabb pisztolylövések, amelyek Sarajevó- ban hangzottak el, négy éves tüzbe borította Európát, világháború, összeomlás, forradalom és idegen megszállás követte egymást. A Teleki-iratokra a feledés szürke porrétege rakódott. Végre 1932-ben az egyik Irányi-örökös, Irányi,Géza ny. törvényszéki tanácse’nök a főváros árvaszékéhez fordult s mint Irányi Dániel leszármazottja az Irányi-hagyatékban talált Teleki-iratok kiadását kérte. Amikor erről tudomást szereztek a közben szintén elhunyt ifjú Puky Mik ős örökösei, ugyancsak akcióba kezdtek s ők a maguk számára kérték az emigráció levéltárának kiadását. Az Irányi- és Puky-családok vitája vége- szakadat’an jogvitává faju.lt. Arvaszéktöl a közigazgatási bizottságig, innen megint a belügyminiszterig fellebbeztek egymás ellen, mig végre a belügyminisztérium úgy döntött, hogy az iratokra jogot formáló személyek polgári peres utón tisztázzák igényüket. Közben a külföld is felfigyelt a Teleki-iratok körüli bonyodalmakra és francia \ lapok diplomáciai közbelépést sürgettek, hogy Hugó Viktornak, Gambettának a francia történetírást Is közelről érdeklő leve’elt tegyék már végre közzé. 1936., őszén a budapesti törvényszék előtt kezdődött az Irányi-hagyatékért folyó haró újabb fejezete. Ekkor már a 'gróf Teleki- család is fellépett igénylőként s mint Teleki Lász’ó örökösei, maguknak kérték kiadni az iratokat. Igényükről a kincstár javára már kezdetben lemondottak s átengedték az iratok nyilvánosságrahozatali jogát a kultuszminisztériumnak, akként, hogy az belátása szerint egészben vagy részben hozhatja nyilvánosságra az emigránsok titkos és ismeretlen levéltárát. 1936 szeptember 3-án kezdődött az Irányi-, Puky-, Teleld-családok és a Nemzeti Muzeum, meg a magyar államkincstár között a per. Három évvel később, 1939 december 4-én hoztak csak Ítéletet s ebben a biróság úgy döntött, hogy az iratok —» Teleki László hagyatéka lévén, amelyet Teleki csak megőrzésre adott át Pukynak, Puky pedig ugyancsak megőrzésre, s nem. tulajdonul Irányi Dánielnek — azok a Teleki-családot illetik meg, Illetőleg, minthogy ök átengedték az iratokat a kultuszminisztériumnak, az iratok fölött a kincstár rendelkezhet. Az Ítéletet az Irányi-örökösök nyomban megfellebbezték s így a per a pesti ítélőtáblához került. Ma is ott hevernek a per iratai, (maguk a Teleki-iratok S, per megindulásakor birói letétbe kerültek!« A közel hét év óta folyó polgári per aktái közben közel húsz kilós aktatömeggé hizla- lódtak, anélkül azonban, hogy csak sejteni is lehetne, mikor hozhat Ítéletet a Tábla s mikor mondhatja ki az utolsó szót a Kúria ebben a perben. Közben a barna csomagolópapírba göngyölt sokpepsétes iratnyalábot továbbra is a biróság őrzi. Homeros Odysseusa csak tiz évig bujdosott, mig a trójai háborúból visz- szatérve kiköthetett Ithaka sziklás partjain. Teleki László nagyfontosságu Iratai azonban már nyolcvan éve vándorolnak egyik páncélszekrényből a másikba s kereken félévszázad óta óta várják, hogy napvilágot láthassanak. Vájjon, meddig kell még vámunk, hogy megismerhessük Teleki László halálának titkát és Kossuth Lajos politikai leveleit a magyar függetlenségért vívott külföldi küzdelmekről? KENYERES LENGYEL LÁSZLÓ dr„ Bolíviában a közvélemény nyomására visszavonták a canzura-rendeletet Buenos Ayres, február 5. (MTI) A Német Távirati iroda jelenti: Bolíviában nemrég bevezették a sajtó- cenzúrát, a közvélemény elkeseredett ellenállásának nyomására azonban a kormány kénytelen volt alig egy hét múlva a rendelkezést visszavonni. I Fe'hívás a ko’ozsvéri V. Légoltalmi Kőnél uxe parancsnokaihoz Kolozsvár, február 5. A Légoltalmi liga elnöke felhívja mindazokat a Légo-utca- parancsnokokat, akik a hozzájuk tartozó házcsoportok nyilvántartó-lapját még nem szolgáltatták be, hogy azt február 7-én, vasárnap délelőtt 9 órától 12 óráig a Légoltalmi Liga Szentegyház-utca 25. sz. <L emelet .4.) alatti irodájába beadni szíveskedjenek. A* Egyesül» Államot Le nytelenelc hozzányúlná I« nolaj iarlaléb ai k hoz Bern, február 5. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Egy amerikai hírszolgálati iroda washingtoni jelentése szerint Ickes, az amerikai kőolajügyek legfőbb intézője kijelentette, hogy az Egyesült-Államok kénytelenek jócskán hozzányúlni kőolaj tartalékaikhoz, hogy eleget tegyenek a háborús követelményeknek. JÓ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ÁLAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK ERDÉLY MCZGO SÓI Br. Eötvös József a „Karthausi“ regényének filmváltozata a Néma kolostor Rendezte: Rodriguez Endre Főszerepben: Tolnay Klári, Jávor I ál, Lukács Marcit. Jön! Február 10-tői AZÚR EXPRESS Jön!
