Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-06 / 29. szám

1943. rtnnz)ah 6.

MiesMTiHrsJia

Inczédy-Sckstnan Ödön dr. főispán és Keledy Tibor dr. polgármester látogatása a Vöröskereszt a] kolozsvári kórházában

Kolozsvár, február 5. Csütörtökön délben Inczédy-Joksman Ödön dr. Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja és Keledy Tibor dr. Kolozsvár polgármestere látogatást tett a Tanítók Házában létesített Vöröskeresztkórházban, ahol harctéri sebesültjeinket ápolják. A város vezetői a látogatás alkalmával az ápolás alatt álló honvédeknek átadták a város szeretetcsomagjalt. Ugyanebben az időben a többi sebesülteket ápoló kórházakban Is kiosztották a szeretetcso- magokat, amelyek ismételten kifejezték a város közönségének szeretetét a harcoló honvédek iránt.

Vezérőrnaggyá nevezte ki a Koiményzó Ur a leventék országos parancsnokát

Budapest, február 5. A Kormányzó Ur öfÖméltósága vitéz Kudric-y vezérkari ezredest, a leventék országos parancsnokát^ vezérőrnaggyá nevezte ki.

Ujobb hat zsidó orvos kamarai felvételi kérését utasította el a belügyminiszter

Egész napot betöltő ntűsoffal áldoz február 15-én a rádió Puskás. Tivadar, a lángeszű magyar feltaláló emlékének

őtven esztendővel eze'őtt szólalt meg Budapesten a Telefon-hírmondó

\

Budapest, február 5. (MTI) Február 15-én lesz 50 esztendeje annak, hogy Puskás Tivadar, a világhírű magyar feltaláló találmánya, a telefonhírmondó megszólalt Budapesten. Ebből az alkalomból a magyar Telefon Hírmondó és Rádió csütörtökön délután a nagy stúdióban sajtófogadást rendezett és a sajtó képviselői előtt Ismertették Puskás Tivadar életét, a telefonhírmondó félszázados történetét és a jubileum napjának ünnepi műsorát. Vitéz Náray Antal, a Rádió elnöke, Puskás Tivadar, a nagy magyar lángész emlékének hódolt.

— Puskás Tivadar volt as, — mondotta többek között — aki megindította a gondolatot, amely meghódította a világot, a gondolatot, amely a telefonhírmondóból sarjadt ki és a világ rádiózásában kötött ki. Most február 15-én lesz 50 esztendeje annak, hogy először szólalt meg találmánya. A Telefonhírmondó akkor még százakhoz szólt, ma a rádiózás már a világ millióihoz és a Magyar Rádió többmillió magyar szívhez szól...

Puskás Tivadar találmányával az otthon, kedvességét akarta fokozni és az otthonukba visszahúzódó, munkában kifáradt embereket

akarta megpihentetni, megnyugtatni. A Magyar Rádió hűen kitartott Puskás Tivadar

hagyománya mellett.

K. Haláss Gyula, a rádió müsorszerkesz- töje ismertette ezután a magyar rádió műsorát, amelyet a február 15-1 jubileum alkalmával ad, rámutatva arra, hogy az egész napi műsort Puskás Tivadar, a nagy magyar feltaláló emlékének szenteli. Végül Szabó Bendegúz, a Rádió mérnöke Ismertette behatóan Puskás Tivadar munkás életét és találmányait, valamint a Telefonhírmondó történetét. A rádió vezetősége végül bemutatta a megjelenteknek a Telefon Hírmondó helyiségében azokat a muzeális értékű tárgyakat, amelyeket a Telefon Hírmondó hőskorából őriznek. Ilyen a világ legelső hangszórója, amelyet az 1896. évi millenáris kiállításon szenteltek fel, az az aranyozott telefonhírmondó fülhallgató, amellyel a millenáris kiállításon I. Ferenc József király hallgatta a telefonhírmondót s több más rádió- műszer. Mindezeket a történelmi érdekessé- gü tárgyakat a felállítandó rádiómúzeumban helyezik majd el.

Antal István miniszter rádióelőadása a magyar feltaláló szellem nemzeti jelentőségéről

Kolozsvár, február 5. Lapunk legutóbbi számában közöltük névsorát annak a hetvenöt zsidó orvosnak, akiknek kamarai felvételi kérését a közigazgatási biróság végleg elutasította. Újabb értesülésünk szerint a belügyminiszter másodfokon és Így véglegesen, a már említetteken kívül Apfel Bertalan dr., Bär Manó dr. és Weisz Jenő dr. désl, Rózsa Nándor dr. kolozsvári, Weisz József dr. búzái és Weisz Ignác dr. mező- szentmihályi orvos fellebbezését is elutasította. A döntés értelmében az említettek a jövőben nem folytathatnak orvosi gyakorlatot.

„GonJolalok MachlaveHi megértésé he*“

Ma tartja meg kolozsvári előadását Aldo Bizzarri dr.

Kolozsvár, február 5. Amint már közöltük, Aldo Bizzarri dr., a magyarországi Olasz Kulturintézetek igazgatója ma, szombaton előadást tart Kolozsváron „Gondolatok Machiavelli megértéséhez“ címmel. Az előadás közönségének kiváló olasz szónokot lesz alkalma hallani, Érdekes lesz az előadás még a tudósok számára is, mert Bizzarri dr. professzor a politikai és irodalmi tudomány egyik legavatottabb művelője.

Az Olasz Kulturintézet Sgazgatósága ez- alkalommal is meghiv minden érdeklődőt az előadásra. Az előadás egyébként délután 6 órakor lesz az Egyetemi Könyvtár nagytermében. A belépés díjtalan.

Pályázatot irt ki a kolozsvári Ipartestükf az iparostanoncok részére

Kolozsvár, február 5. Az Ipartestiilet elöljárósága nemcsak â kézmüiparosság továbbképzésére és szellemi fejlesztésére fer- dit gondot, figyelme kiterjed a jövő nemzedék, az iparostanoncok nevelésére is. Ezt a célt szolgálja az a pályázat is, amelyet az Ipartestület elöljárósága most írt ki a kolozsvári iparostanoncok részére. A három tételből álló pályázaton csak azok a tanon- cok vehetnek részt, akik szabályszerűen be vannak szegödtetve valamelyik mesterhez. A kidolgozandó pályázati tételek a következők:

1. Miért szeretem a mesterségemet? (Ennél a tételnél azt kell kidolgozni, miért választotta a tanonc azt a mesterséget, amelyet tanul.) 2. A mester és a tanonc. (Ennél a tételnél azt kell kidomborítani, milyen kapcsolatban keli lennie a tanoncnak a mesterrel és mik a tanonc kötelességei a mesterrel szemben ? 3. Miként viselkedjék

a tanonc a műhelyben, utcán, autóbuszon, színházban és moziban ?

Az Ipartestület elöljárósága valamennyi tételnél három dijat tűzött ki a sikeres munkák jutalmazására. Az első dij 20, a második 10 pengő, a harmadik dij könyv- jutalom. A pályázatokat február 35-éig kell beadni a tanoncotthon, illetőleg a tanonciskola igazgatóságához. A pályázatok eredményét március 7-én délelőtt 11 órakor hirdetik ki az állami tanoncotthon nappali előadótermében.

Budapest, február 5. Antal István c|r. nemzetvédelmi propagandaminiszter a Magyar Feltalálók Országos Szövetségének felkérésére előadást tartott a magyar feltaláló szellem jelentőségéről s többek között a következőket mondotta:

— Nem célom a magyar feltalálók már jólismert és kevésbé ismert alakjainak felsorolása és a magyar találmányok jelentőségének méltatása. A nemzetvédelmi propaganda gondozójának célja csak az lehet, hogy felhívja a magyar feltaláló-tehetségek nemzeti jelentőségére az ország figyelmét és rámutasson a feltaláló szellem mélyén rejtőző hatalmas alkotó energiának, különösen a mai Időkben fokozott fontosságára. A magyar nemzet bebizonyította a világnak, hogy számarányát meghaladó mértékben rendelkezik minddzokkal az értékekkel és képességekkel, amelyek az emberi fejlődés szempontjából fontosak és megbecsülcndök. A magyar fajta az emberiség szempontjából értéknek nevezhető' találmányok és alkotások rendkívül fontos sorozatát hozta létre és a nemzeţi feltalálókra vonatkozó arányszámnál magasabb arányszámot sem nálunk kisebb, sem nálunk sokszorta népesebb egyetlen nemzet sem mutathat fel. A magyar feltaláló tehetség hosszú Időkig elhanyagolt és meg nem értett volt. Ennek egyik oka az a hibánk volt, hogy az idegen eredményeket mindig többre tartottuk sajátunkénál, másrészt történelmünk folyamán a magyar származású tehetségek hátrább szorultak a nem magyar származásuakkal szemben. Éppen ezért szakítanunk kell legnagyobb nemzeti hibánkkal: önmagunk, a magyar fajta

Budapest, február 5. A 42 tagú országos bizottság pénteken délelőtt 10 órakor a kép- viselöház miniszterelnöki tanácstermében vitéz Purgly Emil elnökletével ülést tartott. A bizottság az alábbi rendeleteket tárgyalta: 1. a minisztérium rendeletét az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXI. te. egyes rendelkezései hatályának újabb meghosszabbításáról; 2. a minisztérium rendeletét a fényűzés! forgalmi adókulcsok felemeléséről és egyes áruk után fizetendő rendkívüli fényüzési adóról (utólagos bejelentés); 3. a minisztérium rendeletét a termelők által házifogyasztásra előállított szesz (pálinka) után fizetendő mérsékelt egyedárusági árkülönbözet megállapítása és a szabad forgalomba került szesz után egyedárusági árkülönbözet fizetése tárgyáéppen olyan kincsei, mint az anyagiak. Egyetlenegy magyar feltaláló és magyar találmány sem kallódhat el.. A magyar feltalálók és találmányok további nagy jelentősége, hogy azokat az egész magyar nemzettel megismertetve a magyar nemzeti és magyar faji öntudatot lényegesen erősíthetjük s ezáltal csökkenthetjük egyik legnagyobb hibánkat: saját magunk lekicsinylését. Gyakorlati szempontból pedig a találmányok itthon való hasznosításával nemzetgyarapodást. erősödést, biztonságot, védelmet nyerhetünk. A találmányokat mindenkor a gyakorlati szükség hívta életre. A háború bizonyos fokig ma is a feltaláló elmék küzdelme. Nemcsak a hadvezérek találékonysága mérkőzik egymással, hanem a haditechnika sokezernyi területén legmegfelelőbb és legfürgébb hadieszközök alkalmazása Is. Ebben a nagy háborús birkózásban hetenként és hónaponként újabb és újabb hábo- íus találmányok mérik össze erőiket és a védelem, valamint a támadás állandó harcában tulajdonképpen az uj hadieszközök, fegyverek feltalálói birkóznak egymással. De nemcsak a harcoló frontra, hanem a nem kevésbé fontos itthon dolgozó frontra is gondolunk, amikor arra törekszünk, hogy Belső frontunk minél takarékosabb, minél gyümölcsözőbb és minél eredményesebb legyen. Éppen ezért a feltalálók szelleme a háborús Időben legyen legjobban eltelve a nemzeti szükségletek és célok szolgálatával, viszont a nemzet éppen a háborús időkben becsülje meg azokat a különös tehetséggel megáldott fiait, akik feltaláló képességükkel végeredményben elöbbreviszlk a nemzeban (utólagos bejelentés); 4. a minisztérium rendeletét a kétfilléres érméknek horgonyból való verése tárgyában; 5. a minisztérium rendeletét a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen a visszacsatolás előtt már forgalomban volt, Illetőleg beszerzett bérfuvarozó és magán személykocsik után fizetendő közúti adó tételeinek átmeneti rendelkezése tárgyában; 0. a minisztérium rendelete az ér- tékpaplrforgalom szabályozásáról szőlő rendelet módosítása tárgyában; 7. a minisztérium rendelete a kereskedelmi törvény 199. szakasza 1—4 pontjainak alkalmazása tárgyában. A rendeleteket Koós Zoltán előadó ismertetése után a bizottság egyhangúan elfogadta.

tehetségének lebecsülésével. A találmányok, i magyar szellem alkotásai, a nemzetnek

tét.

■ Literes és féMiteres üvegeket

a l°c(manasabb napi áron veszek. Sziveskedíá'i b. címéi leadni, hoa\? készpénz fizefé- ellenében üres üvegeit elhozathassam.

Pz Ón háztartásában c’ak felesleges, helyet elfogia'ó lom, — fontos nemzetaazdasági érdek, hogrj azok újból forgalomba kerülienek.

8

FÜLÖP CsFJA. wa«vker©s**etfő

Kolozsvár, SzáchenyUtér 91. Távbeszélői 16-34.

Fontos rendeietelcet tárgyalt és fogadóit el a M tagú országos bizottság

Erdély fővárosának múltjáról és jelenéről rajzol hű képet a »Kolozs* ▼ári Szemle“ első száma

Kolozsvár, február 5. 4- nagy magyar városokhoz hasonlóan kolozsvári Szemle“ cimmel uj, évnegyedenként megjelenő folyóiratot adott ki a város vezetősége. A magas színvonalú, külsejében is Ízléses folyóiratnak az a célja, hogy Kolozsvár és vidéke kultúráját, gazdasági életét, múltját, jelenét és jövőbeli lehetőségeit vizsgálja s a tudomány eszközeivel az említett értékek megőrzését, megtartását és fejlesztését szolgálja. A folyóirat feltárja a városi levétár gazdag anyagát és alkalmat nyújt a különböző várospolitikai és városfejlesztési tervek tárgyilagos megvitatására és ismertetésére. Feldolgozza a statisztikai hivatal által gyűjtött adatokat Is. A folyóirat megindítását egyébként Csizmadia Andor dr. t. b. tanácsnok, valamint Katona Lajos dr. kulturta- nácsnok kezdeményezte;

Az első számban Keledy Tibor dr. polgár- mester irta a bevezető szavakat. Roska Márton dr. egyetemi tanár „Az őskori Kolozsvár“ címmel a szaktudós alaposságával és módszerességével, de világos és élvezetes fogalmazással a város évezredes múltjából összegyűjtött leleteket ismerteti. Kimutatja az őskori leletek alapján, hogy Erdély múltjában miképen váltogatták egymást a különböző kultúrák és hogy a magyarok letelepülésétől kezdve mindig nyugat felöl áramlottak Erdélybe a művelődés eredményei. Kolozsvár mindig központi területként szerepelt az elviharzott évszázadok alatt. A megmaradt emlékek az Erdély földjén megfordult népekről elmondják nekünk, késői utódoknak az igazat és bizonyítják, hogy a magyar élet a honfoglalás óta ezen a földön folytonos és meg nem szakított volt. Mi, magyarok ezer esztendőn át álltuk az idők viharát és építettünk ezen a földön.

Guoth Kálmán, Kolozsvár város és a magyar szinügynek a XIX század elején fen- tartott, immár történelmi kapcsolatairól ir rendkívül érdekes, számtalan alapos forrásmunkára támaszkodó tanulmányt.

Báró Diószeghy Erzsébet Kolozsvár szociálpolitikai munkaprogramjáról rajzol hit képet. A szervezés terén a munka egységesítése és racionalizálása érdekében még soki a teendő — Írja Diószeghy bárónő. Az avatatlanok előtt bonyolultnak és érthetetlen- • nek tűnik fel a magyar rendszer. Ennek oka, hogy uj utakon járunk, kísérletezünk s az eredmény még nincsen teljes mértékben ki- . elemezve. Szakemberekben is hiány van. A.! munka és a feladatkörök alapos kielemzésével kell keresni s megtalálni a legszerencsésebb megoldást. Ennek előfeltétele, hogy a hivatalos szervek és társadalmi erők még nagyobb mértékben összhangba kerüljenek.

A cikkiró a továbbiak során egy központi nyilvántartó felállítását sürgeti. A helyzet- tanulmányozás,- az erők központosítása, a nevelés, a szociális gondolát és gondoskodás minél szélesebb körbe váló terjesztése tartozik a jövő év legsürgősebb teendői közé. Ma a szociálpolitika, a szociális munka és szociális gondoskodás olyan felkapott jelszavakká váltak, amelyek értelméről csak felületesen gondolkoznak s mindenki hozzáértőnek tartja magát. A szociális gondoskodást az állam kötelességének és annak élvezetét jognak tekintik, amelyet követelni lehet s amelyért nem jár ellenszolgáltatás. Ezért kell ezen a téren programokat, célokat, lehetőségeket és -kötelességeket tisz- tázni. Bele kell vinni a köztudatba, hogy csak szociálisabb érzületű és gondolkodási* magyarságnak lehet jövője. Meg kell tanítani azt, hogy a megsegitetteknek a közös, séggel szemben kötelezettségei vannak 9 amit kapnak, azt vissza, kell fizetniük, hogy abból másoknak is jusson.

K. Kovács László a „Hóstátról“ és annak lakóiról gyűjtötte össze a történelmi adatokat és irta le múltbeli s jelenlegi életük jellegzetességeit.

Kolozsvár közlekedési viszonyairól Katona Lajos dr. tanácsnok ad bő tájékoztatást.

Tóth Sándor az egyes ügyosztályok és városi üzemek jelentései alapján Kolozsvár utóbbi két esztendejének közigazgatásáról irt alapos, a város közellátására, népjólétére, háztartására, a történelmi emlékek restaurálására, a megkezdett építkezésekre, a városrendezésre, a városi kertészet munkájára, a kulturális intézményekbe, az elsőfokú közigazgatási hatóság Iparügyi és rendőri bíráskodására vonatkozó tájékoztatót. A közjogi, katonai és egészségügyi hatóságok a közvágóhíd, a hivatásos tűzoltóság, a vfl- \ rosi viz- és gázmüvek és a köztisztasági üzemek nagyszabású munkájáról nyújt ezenkívül pontos és a gyakorlott újságíró szemléletes stílusával megírt, figyelemreméltó képet.

A folyóiratot sok szép fényképfelvétel színesíti. Könyvszemle és Kolozsvár városára vonatkozó, Kertész János dr. által ösz- szeállitott bibliográfia egészíti ki a ..Kolozsvári Szemle“ első számát,

M '