Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-06 / 29. szám

1943. r JE B U If A n ©» MCbzeTi ** /iia'Q taJiajot süllyesztettek el, hármat pedig meg­rongáltak. Az Izabeüa-szigetétol délre végrehajtott, támadásban a japán légierő vesztesége nyolc gép volt. Ugyanezen a napon rendkívül el­keseredett légiharcok voltak Uj-Georgia fe­lett Is, ahol két különálló légicsata alakult ki. Az első légiharcban, amely 5 óra. bősz- szál tartott, a japánok négy bombázót; lőt­tek le, a. másikban 30 ellenséges repülőgép­ből 13 pusztult el, mégpedig 12 vadászgép és egy könnyű bombázó, A japán veszteség két repülőgép volt. A tudósítás megjegyzi, hogy a. Salamon- szigetek területén a japán légierőket az ntóbbl Időben jelentékenyen megerősítették. További erős légiimre ok ka! és fokozódó légi­tevékenységgel kell számolni. A tengeralattjáró támadásokkal kapcso­latban ismertté vált még, hogy Canton-szi­get közelében a Gilbert-szigetektöl délke­letre rcpülögéphordozó hajók ellentáipadás- ban több telitalálatot értek el. Kanton nem­csak fontos légikikötőjük az angolszászok­nak, hanem igen fontos az Egyesült Álla­mokból Ausztráliába haladó repülőgépek­nek is. Amszterdam, febr. 5. (MTI) A . Német Távirati Iroda jelenti: ■ A íietbyorki rádió szerint az északameri­kái tengerészeti hivatal tájékoztatója kije­lentette, hogy már érkeztek hírek a Sala- mon-szlgetek melletti csatában szenvedett" amerikai veszteségekről, de arról semmit sem mondhat, mert a japánok „javukra használhatnák fel az adatokat". Tani Japán ktilisgyminiszter véleménye a torok politikáról Tokió, február 5. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Tani japán külügyminiszter az országgyű­lés költségvetési vitájában pénteken beszé­det mondott, amelyben kifejezte azt a ren­díthetetlen biztos hitét, hogy a tengely eb­ben, a háborúban győzni fog. Szilárd meg­győződése — mondotta tovább a miniszter' —hogy Törökország vezetői helyesen Íté­lik meg a jelenlegi nemzetközi helyzetet és politikájukban nem követnek el hibákat. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi háborús helyzet egészen más, mint az első világhá­borúban volt, mert akkor Németországnak egyedül kellett folytatnia a harcot, ma Ja­pán páratlan haditengerészetével Németor­szág oldalán áll. Németországnak nemcsak erős hadserege van, hanem hadászati hely­zete 'is rendkívül kedvező. Rendkívül érde­kel — mondotta a külügyminiszter —. mi­lyen magatartást tanusit Törökország a jö­vőben. Meggyőződésem, hogy Törökország vezetői bölcsen irányítják majd hazájuk sorsát. A &2Eovj©l élelmisíerelíef követel Amerikától Lisszabon, február 3. (MTI.) A. Ştefani Iroda jelenti: ttszakamerika, csökkentette az Angliába küldött élelmiszerszátUtnoányokat, miután a kölcsön és bérleti törvény értelmében fo­koznia kell a Szovjetnek szóló szállítmá­nyokat. Ezt a változást Vickard földműve­lésügyi miniszter csütörtökön este jelen­tette be Washingtonban. Hozzátette, hogy az oroszok feltétlen elsőbbséget követelnek a nekik szóló élelmiszer-szállítmányok ré­szér», Boosevelt, mint hadvezér Washington, február 5. (Búd. Tud ) A Csendes-tengeri haditanács február 3-án Roosevelt elnöldéaével ülésezett. Behatóan megbeszélték az egész háborús helyzetet. Utána a tanács egyik tagja kijelentette. hogy Roosevelt ragyogóan megoldotta a/,t a kérdést, hogy ebben az évben Európában hol támadják meg a tengelyt? Gyenge, tartályhajót épített az amerikai ipar „boszárliánymestere*' Buenos Ayres, február 5. (MTI.) A Né­met Távirati Iroda jelenti: A „Time" északamerikai hetilap jelenti, hogy egy 16.500 tonnás tartályhajó, ame­lyet a Kaizer-hajógyár nemrégiben szállí­tott, Portiandban váratlanul kettészakadt és elsüllyedt. Két hüvelyk vastagságú acél­lemezek végig papirosként szakadtak széj- j“l. Mint ismeretes, az amerikai sajtó Kai- zert, a hajógyár tulajdonosát, mint az ame­rikai ipgr „boszorkánymesterét" szokta ün­nepelni. . Magyarország és a háború... I A müncheni „Deutsche Stimme“ m/Urihatársa Magyarország háborús erőfeszítéséről az alábbi figyelemre­méltó méltató cikket irta; Magyarországon még ma is két házból álló törvényhozási rendszer van. Az ország politikai akaratmegnyilvánulása a törvény- hozás két házában a kormánypárt és ellen­zék közös munkájából adódik, a többségi elv alapján. Ennek ellenére mégsem lehet azt állítani, hogy Magyarország parlamenti, de­mokrata állam, amelynek törvényhozási be­rendezkedése azonos volna a nyugati de­mokráciák rendszereivel. A nemzeti politikai öntudat — mindenekelőtt azonban Magyar- ország részvétele az uj európai rendezésben az uj rend alkotó államai oldalán — minden kétségen felül áll és mind ezekben a kér­désekben, mind általában a magyar kül- és honvédelmi -politika kérdéséinek tárgyalása során nincs semmi ellentét a kormánypárt és az ellenzék között. Azt a tényt, hogy Magyarország mégis ragaszkodik a parla­menti vélernényharc politikai formáihoz — történelmi hagyományokra tehet visszavezet­ni. A magyar nép politikai öntudatának igen erős történelmi jellege van és mindig elvá­laszthatatlan volt attól a harctól, amit az ország függetlenségének megtartása érdeké­ben annyiszor viselnie kellett. Ezt a mélyen begyökerezett hagyományt éppen ezért bem lehetné máról-holnapra megrázkódtatás nél­kül eltávolítani Magyarország politikai éle­téhői. A rendszer azonban nem zárta ki, hogy a. magyar, politikai élet ne öltsön fel egy egészséges és tekintélyen alapuló kor­mányformát és ne csatlakozzék nemzeti sa­játosságainak ápolása mellett az uj európai kifejlődéshez. A magyar törvényhozás által a kővetkező hónapokban teljesítendő feladatok közöt£ első helyen kell megemlítenünk az állam­háztartási kérdések megoldását. Magyaror­szág részvétele az európai háborúban Orosz­ország ellen olyan anyagi felkészültséget igényel, ami próbára teszi az ország telje­sítőképességét. Magyarország hozzájárulása a tengely és a szövetséges hatalmak hábo­rús terheihez nemcsak magyar csapatok be­vetéséből és az országban előállított hadi­anyag átengedéséből áll, hanem mindazok­nak az élelmiszer- és nyersahyagf elesi égnék és felhasználható terméknek rendelkezésre bocsátásából1 is, amelyekre a közös hadveze­tésnek okvetlenül 'szüksége van. A magyar kormánynak, hogy az - ország teljesítőképességét az említett területeken megtarthassa, elsősorban arról kell gondos­kodnia, hogy megőrizze a termelés egészsé­ges pénzügyi alapjait. Népi kevesebb gon­doskodást és körültekintést igényel a valuta egészségének megőrzése á háború következ­tében keletkezett állami kiadások által oko­zott megerőltetések közepette. Ennél a pont­nál nem kerülheti el á kormányzás figyel­mét a külfölddel folytatott fizetési, forgalom sem. Ezzel a fontos feladattal a Kállay- kormány, akárcsak elődjei, feltűnő sikerrel birkózott meg. mert a magyar valuta szilárd és az ország költségvetésileg is kifogásta­lanul megfelel azokhak az aránylag igen magas követelményeknek, amiket a hadve­zetés a valutával és annak teherbíró képes­ségével szemben támaszt. Nagyban hozzá­járult az eredmény kivíváséhoz az is, hogy bölcs átgondolással irányítás alá vették a fogyasztást,, ami különösen az élelmiszer- fogyasztást szorította le a bákeszinvonal alá. Ez nem lehetett gyerekjáték ebben az egyébként békebeli bőséghez szokott ország­ban. Magyarország teljes mértékben megérzi a háborús erőfeszítéseket, ami természetes is. A mult év szeptember eleji mindkét szovjet repülőtámadás óta az addig egészen „békés“ budapesti világítás, ami különösen külföldi látogatók szemeiben varázsolta különössé és feltűnővé a budapesti éjszakákat — szigorú elsötétítéssé változott. Budapest külsőleg is felvette a hadviselő állam köntösét,, amit eddig — előnyös földrajzi fekvésénél fogva — megtakaríthatott magának, Éppen ez a földrajzi távolság idézte elő azt, amire az ország történelmében nem volt példa, hogy a magyar honvéd Qlyan messze harcol ha­zájáért. Erre a messzeségre azonban az egészséges magyar népöntudat azt a választ adja, hogy sokkal jobb a Szovjetet 2000 kilométernyi távolságban leküzdeni, mint bent az országban, amire viszont már volt egyszer példa... (,APD.) 117 ©zer pengőt eredményezett eddig a kolozsvári házakban lebonyolított gyűjtés a Főméltőságu Asszony akciója javára A liimulalasbaa nem szerepednek az intézmények és magánosok csekklapon befizetett adományai Kolozsvár, február 5, A Föméltöságu Asszonynak országos akciójából, amely a hadba vonultak családtagjainak felsegélye- zésére Irányul, Kolozsvár közönsége törté­nelmi múltjához és magyar érzéséhez mél­tóan vette ki a részét, A gyűjtést, mint is- etes, Beck Albert ny. vezérőrnagy, a kolozsvári Légoltalmi Liga elnökének irá­nyításéval a ház- és csoportparancsnokok végezték, akik a nemes ügynek kijáró buz­galommal és odaadással utcáról-utcára, házról-házra járva folytatták a gyűjtés fá­radságos munkáját. A város polgármeste­réhez most érkezett be az első jelentés a gyűjtés eredményéről. Egyes utcákról még nincs elszámolás, a gyűjtés eredménye azon­ban igy Is hatalmas összeget mutat. A gyűjtők a házaknál 117.000 pengő adományt vettek át és szolgáltattak be illetékes hely­re. Meg kell jegyeznünk, hogy éhben az összegben néni szerepelnek intézmények, magánosok, csekklapra befizetett adomá­nyai. A csekklapra, az adományokat feb­ruár 7-ig lehet befizetni és erről, valamint a gyűjtés végösszegéről a polgármesteri hír ratal pontos jelentést ad ki majd. Annyit máris meg lehet állapítani, hogy Kolozsvár közönsége teljés szivvel állott a Főméltó- ságu Asszony nemes mozgalma mögé. A hazafias és testvéri együttérzésért legna­gyobb elismerés illeti' a város közönségét és a fáradhatatlan gyűjtőket. Reledy Tibor dr. Kolozsvár polgármestere a gyűjtést irá­nyító Béek Albert ny. tábornok, a Légol­talmi, Liga elnöke utján köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a gyűjtésben közre­működtek s ilyen jelentős összeggel gyara­pították a harctéren küzdő honvédek csa­ládjait segítő országos alapot. Gyéé mekhibáknál gyógyiíonevelési kérdésekben, pályaválasztás nál keresse fel Udimsiíí or. NEKis 99rnl lüri 1 ite# K Lélektani Laboratóriuma Horthy Hiklós-u. 3. (fUstórfa-épiiHeí) TeJef.: 31-23. BUSH Naqyérdekesséqüés előadásokkal nyílt Kolozsváron a •• I z/i |,/»i g « r • n a „Szülök főiskolája » .. •• „ ■ ‘ V Kiss Károly tanügyi főtanácsos a család és az iskola kapcsolatáig?, Géléi ÍJózsef ck egyetemi tanár a nemzet eszményéről beszélj, Kolozsvár, február 5. Megírtuk már, hogy Kolozsvár város népművelési bizottsága tan­folyamszerű előadássorozat megindítását ha­tározta el „Szülők Főiskolája“ címmel. A februárra és márciusra terjedő előadássoro­zaton egymást követő heti két órában egye­temi tanárok és neves kolozsvári pedagógu­sok lélektani, neveléstant és egészségügyi kérdéseket fejtegetnek. A tanfolyam megnyitó előadását pénte­ken, február 5-én délután félhat órai kez­dettel tartották meg az Unitárius Kollégium dísztermében. A hallgatóság, a.z érdeklődő szülőkön kívül főképpen nevelőkből állott. Majdnem teljes számban jelen voltak — Il­lés Gyula dr. tankerületi főigazgatóval az élén — a különböző kolozsvári középiskolák^ és népiskolák tanerői. A tanfolyam bevezető előadásaként Kiss1 Károly tanügyi főtanácsos, vezető tanfel­ügyelő „A család és iskola;' kapcsolatáról beszélt. Beszédében kifejtette a család ne­velésre gyakorolt befolyásának jelentőségét. Megemlékezett arról a neveiig! módról, ami­kor a gyermek lelkületét az állam közvet­lenül alakitja, ahogyan a török janicsárok­nál történt. Ennek jelentőségét misem bizo­nyltja jobban, minthogy a fegyvernem meg­szűntével maga az általa kiformált állam­hatalom is megdőlt. A r.iai Németország, Olaszország és Japán hasonlóképpen részt kér a gyermeknevelésből, anélkül azonban., hogy a szülök befolyását teljesen megszün­tetné. Ezzel ellentétes a szovjetoroszországi nevelési rendszer, amely egészen uj, vad, el­szánt, gépszerü embertípust alakított ki a cári Oroszország szelíd, vallásos emberéből. A magyar közoktatásügy irányitó ténye­zői szintén szem előtt tartják a külföldi pél­dákat. Ezt célozza a gyermek benső életé­nek minél maradéktalanai b felismerése, amit az újabban kötelezővé vált környezet- tanulmányozással és a felmenő rendszerű oktatással vélnek elérni. — Ha ez a terv csődöt mondana — jelen­tette ki az előadó — kerülhet sor arra, hogy az állam a szülök megkérdezése nélkül in­tézkedjék. — A megnagyobbodott hazában •— foly­tatta ezután — a magyar iskolára különle­§ ges feladat hárul: olyan embereket kell nevelnie, akiknek jelleme áldozatkészsége megteremti az egész, egységes Magyaror­szágot és azt boldogsággal, megelégedéssel tölti be. ~ Ktss Károly tanügyi főtanácsos általános tetszéssel fogadott, beszéde után Géléi József dr. egyetemi tanár, a magyar nevelési kér­dések országosnevü és külföldön is elismert szakembere tartott előadást ,;A nemzet esz­ményé“- ről. Nagy érdekességü előadásában kifejtette a nemzet fogalmát és azokat a té­nyezőket, amelyek e fogalom kialakításában közreműködnek. Ilyenek: á nemzeti kultúra, a magyar erő, a magyar egészség, a nemzeti hit, a fajta öntudata, az együttérzés (össze­fogás), a harcias nemzet fogalma, a nem­zeti függetlenség és a nemzetközi és nemzeti becsület, végül pedig a fejlődés kérdése, amelyet valamennyi előbbi tétel szolgál. — Ezt a fejlődést egyenletes, szüntelen cselekvő munka teremtheti meg — mondot­ta Gebt professzor. Megállapítása szerint minden, a hont lakó nemzetiség csak addig tarthatja magát- állami enni ártó - elemnek, amíg a hasa földjének csorbítatlan és cson- kitatlan megtartásában közreműködik. — Aki ezzel ellentétes álláspontot képvi­sel — szögezte le Géléi József dr. — az töb­bé nem formálhat jusst a magyar nemzet testébe való tartozáshoz. A nagy hatást keltő beszéd után Kiss Károly tanügyi főtanácsos, a Népművelési Bizottság ügyvezető elnöke mondott záró szavakat­Az áldozatkészség méri ©gfe Kolozsvár, febr. 5. A háboruokozta korlá­tozások és nyersanyaghiány miatt sok he* kézséggel küzd a kézműipar. A kisiparosság azonban s itt elsősorban a kolozsvári kis­iparosságról szólunk, ennek ellenére dere­kasan kivette és kiveszi részét az áldozat- vállalásból, mert tudja, hogy a közönség érdekeiről van szó. A .kolozsvári Ipartestü- let elö’járósága most összegezte, mennyit fordított a kézmüiparosság ' jótékony célra az elmúlt esztendőben. Az Ipartestület kere­tében megalakított bajtársi szolgálat, az elindulástól a mult év végéig kereken 34.00« pengőt gyűjtött össze a harctéren küzdő ko­lozsvári iparosok hozzátartozóinak megsegí­tésére. Ezenkívül a honvédség téli felszere­lésének kiegészítése javára 1663.61 pengőt gyűjtöttek össze derék Iparosaink. A jóté­konykodás és az áldozatkészség statisztiká­ja ezzel még nem teljes. Az elmúlt hónapok­ban 2064 pengőt gyűjtöttek össze a kolozs­vári iparosok honvédeteknek szánt cigaret­tára. Emellett 25.000 darab cigarettát is gyűjtöttek az orosz fö'dön harcoló iparo­sainknak. A cigar átfagy intéshez az Ipartes­tület húsipari szakosztálya külön 300 pengő­vel járult hozzá. Kiterjedt a figyelem az el­aggott iparosokra is, akiknek a mult, évben 4101 pengő segélyt juttattak. Különböző jó­tékonysági akciókat 1500 pengővel támoga­tott az elöljáróság. A fennti adatok ékesen bizonyítják, hogy a magyar iparosság derekasan kiveszi ré­szét az áldozatvállalásban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom