Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-02 / 26. szám
\ 2S43. F£Bfi U AM 2« Az uj Magyarországnak lunka hierarchiáján és a szociális igazságon kell felépülnie — mondotta Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja és a Dermafa-müvek munkásainak műsoros előadásán Kolozsvár, február 1. Vasárnap délelőtt » 11 órakor a Vitézi Rend kolozsvári Zrínyi Csoportja és a Dermata Müvek Szabadi dő- jwervezete közös előadást tartott a Magyar Művelődés Házában. A munkáselőadáson résatvett Antal István nemzetvédelmi és propaganda miniszter, valamint a miniszter kíséretében Inezédy-Joksman Ödön dr. főispán, KeJedy Tibor dr. polgármester és vitéz Bénit ö Béla ezredes. j A nemzeti imádság elhangzása után a Vitézi Rend kolozsvári Zrínyi Csoportja nevében Huszár Endre tábori föesperes üdvözölte a megjelenteket. Beszédében a munkásság szerepéről és jelentőségéről em’ékezett még a mai háborúban és a nemzet nagy feladatainak megvalósítása terén. — Biztosítanunk keM a belső frontot — mondotta többek között — ha nem akarjuk, hogy 1918 megismétlődjék. Minden becsületesen elvégzett munkával Nagymagyarország fundamentumába teszünk egy-egy követ. Ma csak egyben kelhet valaki versenyre a másikkal, hogy ki tud jobban, többet dolgozni a hazáért. Huszár Endre tábori föesperes beszéde után Biró Sándor református vallástanár tartott értékes előadást a mohácsi vész igazi okairól és jelentőségeiről. Beszéde e’eő részében vázolta, hogy mit jelentett Magyar- ország Európa életében Mátyás királysága alatt,\ majd a hanyatlás korát s a mohácsi vészben kiteljesü ö bukást ismertette. Ézután Vass Magda, a Marianum növendéke szavalta el a „Vérszerződés“ című verset, majd a Dermata Müvek Énekkara Kárpáti Emil karnagy vezetésével népdalokat adott elő. A nagysikerű énekszámok után Alföldi Alajos igazgató, a nemzet- védelmi minisztérium propagahdaosztályá- nak vezetője mondott beszédet, majd Antal István némzetvédelmi és propaganda miniszter intézett beszédet a munkásokhoz: alkotásokat hozott létre. És amit ma az angolok, mint az uj Anglia szociális újjáépítésének bibliáját tárnak a világ elé a Bewe- ridge-tervben, arról megállapítható, hogy az ebben a tervben foglalt szociális reformok Mutassuk meg, hogy összetartásban milyen erős a magyar! Harcoljunk minden fillérrel. Országos gyűjtés a honvédcsaládokért február 7-ig. „A nemzeti sorsközössé^r alól a mflfifyar munkás sem vonhatja Ui makrát" Antal István miniszter azzal kezdte beszédét, hogy a most elhangzott történelmi előadás egy nagy tanulságának levonása a feladata. Ez pedig az, hogy a nemzeti sors- közöseég parancsa alól ebben az országban nem vonhatja ki magát senki sem, legke- vésbbé pedig a magyar munkásság. A történelem azt bizonyítja, hogy ezzel a nemzettel bármi történik, annak következései végigvonulnak az összes társadalmi, osztályok életén és eljutnak mind a grófi kastélyokba,, mind pedig a legegyszerűbb bányász- kunyhóba. Ebből viszont az következik, hogy a nemzet helytállása, kitartása, egyszóval nemzetünknek a mai világkrizisből való megmentése és fenntartása ugyancsak egyformán érdeke minden egyes társadalmi rétegnek, de ha különbséget egyáltalán lehetne termi is, elsősorban és legf ontosabb érdeke a magyar munkásságnak. Mert az 1918-as háború tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a nemzeti csapások következményei alól talán van lehetőség egyeseknek, vagy lehetséges kisebb rétegeknek magukat mentesíteni, csalt egyetlen réteg nem tudja magát ea alól kivonni — és ez a munkásság. Az összes nemzett csapások és katasztrófák ostorosa pasai leginkább a munkásság hátán csattannak. Ennélfogva a munkásságnak legfőbb érdeke az, hogy a nemzet ebben a, háborúban helytálljon, abból épen kerüljön ki, sőt lehetőleg erkölcsi és anyagi javainak teljességében, mert ez egyben a magyar munkásság jövőbeli anyagi és erkölcsi javainak meggyarapodását és jövendő helyzetének kibontakozását fogja eredményezni. Ezért a háborúért lehet, hogy egyszer meg fogják a felelősséget ál api tani a történelem lapjain, azonban bizonyos; hogy ezt a nemzetet sem közvetlenül, sem közvetve a bábom kitöréséért semmi felelősség nem terheli, sőt ez a nemzet mindent elkövetett a háború katasztrófájának feltartóztatására. Enné'fogva olyan háborúban vesz részt, amely reá van ugyan kényszerítve és amelyben azért kell helytállnia, mert különben nemcsak állami Tétében és nemzeti egységében, de népi exisztenclájában semmisülne meg. Korunk uralkodó alapgondolata és világnézete a szociális gondolat. A szociális gondolat érdekében ez a nemzet az elmúlt két évtized során európai színvonalú 80 százalékát á magyar nemzet már évtizedekkel ezelőtt megvalósította. — Ne feledjétek azonban — folytatta a miniszter szavait — hogy a szociális kérdéseknek nem csupán az igények oldalán van jelentősége, de talán a mai körülmények között nagyobb jelentősége van a kötelességek oldalán. A szociális gondolat nemcsak szociális igényeket, de nemzeti kötelességte'je- sitéseket is jelent: nagyobb áldozatkészséget, fokozottabb önmegtagadást, erőteljesebb nemzett fegyelmet és bensőségesebb, mélyebb odaadást a nemzett közösség ügye iránt. Amennyiben a szociális gondolatnak ezt a tartalmát elmulasztjuk és nem va:ó- sitjuk meg, úgy a szociális újjáépítés anyagi és erkölcsi feltételeitől fosztjuk meg a nemzetet. — A marxizmus ott bukott meg, amikor azt hirdette, hogy a nemzet fölötti osztálytagozódás erősebb kapcsolat az emberek között, mint a családhoz, a vérséghez, a nemzethez való tartozás. Ez az elmélet megbukott a mai háborúban és nekünk e bukás konzekvenciáját le kell vonnunk. A magyar munkás, nem várhat semmit sem kívülről. Sorsát csak Idebent a magyarok, a magyar összefogás, a magyar testvériség teheti erőteljesebbé, de csak akkor, ha következetesen keresztülviszi minden egyes társadalmi réteg a mai magyar sorsközösség parancsát, ez pedig az, Ijogy a magyar munkásnak sokkal jobban keli fájjon a magyar gróf legkisebb baja és legkisebb fájdalma Is, mint a világ összes munkásainak összes nagy problémái, viszont a magyar arisztokratát sokkal jobban kell érdekelje a legkisebb magyar napszámos éíetsorsa is, mint a világ összes grófjaié és hercegeié. Majd a háború után kialakuló uj Magyar- országról beszélt hosszasan a miniszter és azt hangsúlyozta, -hogy ennek az uj Magyarországnak a munka hierarchiáján és a szociális igazságon kell felépülnie. Eredményes munkáról számolt be az EME választmánya katervét, Nagy Géza titkár pedig az 1943. évi költségvetési tervezetet. Az alapszabályokban előirt bizottságok kiküldése után a választmány az elnökség javaslatára az elhunyt dr. Tusa Gábor egyesületi ügyész utódául dr. Hegedűs Sándor városi tiszti- ügyész, ügyvédet, a választmány két megüresedett helyére pedig dr. Baráth Béla apátplébánost és dr. Kristóf György egyetemi tanárt jelölte. A jelöléseket az évi rendes közgyűlés hagyja jóvá. Az ülés a folyóügyek tárgyalásával és az Indítványok meghallgatásával ért véget. A választmány áz évi rendes közgyűlés időpontjául február 28-át állapította meg. EGYETEM MOZGÓBAN ma d. e. 11-kor „ d. u. fél 2-Her „ d. u. fél 4-kor „ d. a. fél 6-kor „ este fél 8 kor és egész héten minden nap: A lóp virága Fényes Alice Kolozsvár, február 1. Az Erdélyi Muzeum- Egyesület választmánya a napokban tartott ülést Mátyás király-tér 11. szám alatti tanácstermében. Az ülésen, amelyen báró Jósika János elnök elnökölt, teljes számban vett részt az egyesület és az egyesület által fenntartott Erdélyi Nemzeti Muzeum vezetősége, valamint számos választmányi tag. Az ülés először az 1942. évről szóló titkári jelentést hallgatta meg. A jelentés szerint az elmúlt év az összes tárak és szakosztályok keretén belül a legélénkebb munka jegyében folyt le. A tárak közül több az év folyamán már nemcsak a tudományos munka, hanem a múzeumlátogató közönség előtt is megnyithatta kapuit, a Növénytár, Érem- és Régiségtár, valamint a Levéltár folyóiratban és kiadványokban tette közzé anyaga egy-egy részletét, illetőleg a tárak körül csoportosult tudósoknak a tárak anyagáva1 kapcsolatos dolgozatait. A szakosztályok a tisztujitások megejtése után személyileg és szellemben is megújulva, tudományos jelolvasó üléseik, folyóirataik révén rövid idő alatt szorosan magukhoz kapcsolták a felszabadult Erdély tudósait, köztük a Ferenc József Tudományegyetem tanárait és örvendetesen helyreállították az Egyesület és a | közönség között azt a meleg kapcsolatot, | amely a felszabadulás utáni két első évben | ellanyhulni látszott. Az egyesület megerösö- J dését mutatja az is, hogy három évi kényszerű szünetelés után végre újra megrendezhette szokásos vándorgyűlését, ösztönzően hatott áz egyesület munkakedvére az a meleg érdeklődés 'és kitüntető figyelem is, amellyel dr, Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter kisérte az egyeUteres «As fél-literes thre*ie!ret a Lqmanasabb napi áron veszek. 'Szftrsfcedlé b, címét lead í, hOM? készpénz fíze’é e le ében üres üveipft «dho hathassam. Pz "Ön háT attdsába“ c ak felesleges, helvet elfogta 6 lom, — fontos remzetoa-'dasági éidek, h'gv azok újból forgalomba kerüljenek. FŐI ÖP g£f?A' Kolozsvár, Széthenyl-lár 91. Távbeszélő > 16-34. sülét munkáját. Kezdeményezésére az egyesület és az állam között az Erdélyi Nemzeti Muzeum tárainak a Ferenc József Tudományegyetem használatába való bocsátásával kapcsolatos szerződés megkötésének előkészítő munkálatai már a befejezéshez közelednek. A titkári jelentés után a választmány Dóczy Ferenc és Gálffy Zsigmond számvizsgáló bizottsági tagok, azután pedig Szabó Márton pénztáros jelentését hallgatta meg. A jelentések szerint az egyesület mnltévi működése pénzügyi szempontból is a legteljesebb eredménnyel záródott. Az ülés további során a kiküldött tárvizsgáló bizottságok ismertették az Erdélyi Nemzeti Muzeum táraiban tett ellenőrző látogatásaiknak eredményét, amely a legteljesebb mértékben megelégedéssel töltötte el az egész választmányt. A tárvlzsgáló bizottságok jelentései után a tárigazgatók, a szakosztályi elnökök és az Erdélyi Muzeum szerkesztője foglalták röviden össze a vezetésük alatt álló egyesületi szervek multévl működését. Dr. Herepey Árpád, az Egyetemi Könyvtár igazgatója a Könyvtár és Levéltár, dr. Roska Márton egyetemi tanár az Érem- és Régiségtár, valamint a vele kapcsolatos Művészeti és Néprajzi tár, dr. 'Hankó Béla egyetemi tanár az Allattár, az akadályoztatása miatt távollevő dr. Soó Rezső egyetemi tanár helyett Nagy Géza titkár a Növénytár, dr. Szentpétery Zsigmond egyetemi tanár az Ásványtár, dr. Balogh Ernő egyetemi tanár a Föld- és őslénytani tár, dr. György Lajos egyetemi tanár a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály, dr. Balogh Ernő egyetemi tanár a Természettudományi és Matematikai Szakosztály, dr. vitéz 8erde Károly egyetemi tanár az Orvostudományi Szakosztály, dr. Martonyi János egyetemi tanár a Jog- és Társadalomtudományi Szakosztály és dr. Szabó T. Attila, egyetemi tanár az Erdélyi Muzeum folyóirat 1942. évi működéséről számolt be jelentésében. A részletes jelentések meghallgatása után dr. Bird Vencel egyetemi tanár, főtitkár terjesztette elő az egyesület 1943. évi munMegkait Gál fi Lőrinc unitárius teológiai tanár Kolozsvár, február 1. Súlyos gyásza van az unitárius egyháznak: Gálfi Lőrinc uni- .tárius teológiai tanár, egyházi tanácsos, a Dávid Ferenc Egylet pénztárnoka 78 éves korában, vasárnap rövid szenvedés után meghalt. Gálfi Lőrinc évtizedeken át volt tanára az unitárius teológiának s keze alól a lelkésznemzedékek egész serege került ki. Élete végéig egyházi és iskolai kérdésekkel foglalkozott s nagy szerepet játszott nemcsak az unitárius egyházi intézmények életében, hanem a magyar társadalom munkájában is. Az elhunyt teológiai tanárt az unitárius egyház saját halottjának tekinti. Temetése ma, február 2-án lesz. Délelőtt 11 órakor a gyászháznál Vári Albert teológiai tanár imádkozik, majd a koporsót a teológiai hallgatók az unitárius gimnázium dísztermében felállított ravatalhoz szállítják. A gyászszertartást délután fél 3 órakor Józan Miklós püspök végzi. A szertartás után az akadémia részéről Abrud'oányal János dr. teológiai dékán, a Dávid Ferenc Egylet részéről Kiss Elek egyházi főjegyző, az ifjúság részéről Bencze Márton IV. éves hallgató, önképzököri elnök mond búcsút. A sirnál Símén Dániel teológiai tanár mond utolsó istenhozzádot a Teológia halottjának. Halérálléftőli feleli Ítélkezett a I»wlorsvári Kolozsvár, február 1. A kolozsvári törvényszék hármas büntető tanácsa, a gyengélkedő Szenczer József tanácselnököt helyettesitő Szabó Zoltán dr. törvényszéki biró elnökletével hétfőn több határátlépési ügyet tárgyalt. Pintele László Dezmér községbeli román gazdálkodót bünsegédi bűnrészesként vonták felelősségre, mert falujából öt ízben'vezetett át embereket Romániába. A bíróság két havi fogházbüntetésre ítélte. Egyhavi fogházbüntetésben marasztalták el tiltott határátlépés vétségében Szilágyi László tálosfalvi lakost. Szilágyi tavaly májustól októberig tartózkodott Romániában. Özv. Kis Ferencné Gadó Zsófia négy kiskorú gyermekével viszont Romániából, Várfalvárói menekült Magyarországra. A tiltott módon elkövetett határ- átlépésért felelnie kellett ugyan, de mind össze tizenötnapi fogházbüntetést szabtak reá, büntetését azonban háromhavi időtartamra felfüggesztették. Valamennyi Ítélet jogerős.
