Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-23 / 290. szám
1/;., „ -3 J Ü 4 13 Z'-'m >f ‘íi,, X £ / ~i' * «s#î y S s c r ö a 1942. december 2S Ara 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.70, NEGYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK ÉVI OLT AM, 290. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RkSZVéNYTAKSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08 ___POSTAFIÖK: 71. SZ, KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A honvéd rohamcsapatok uiabb eredményes támadást intéztek a szovjet állások ellen Egy hónap alatt csaknem négyezer harckocsit vesztettek a bolsevisták. Tuniszban a tenge'ycsapatok visszaverték az anqolszász előretörést - - Német buvárnaszácl ágyúzása hosszú időre használhatatlanná tette a curacaoi olaj kikötőt London nagy aggodalommal fogadra a fenge'yliaFaSmak fanácskozásónak hírét A VEZÉRI FÖHADISZÁLLÁSON LEFOLYT TANÁCSKOZÁSOK sok fejtörést okoznak az ellenséges táborban. A svéd lapok londoni tudósítói szerint az angol fővárosban nagy a nyugtalanság. Attöl tartanak, hogy a szövetségesek . á tengely hat a! mák határozatainak következményeképpen előre nem látott helyzet elé kerülhetnek Ebben a feltevésükben előrelitnatólag nem is fognak csalódni. A „Messagge.ro“ című olasz lap megállapítja, hogy a tengelyhatalmak tanácskozásain kidolgozták az uj támadó terveket, amelyeket majd a fegyveres erők a megfelelő időpontban alkalmaznak. A „Piccolo“ hangoztatja, hogy London, Washington és Moszkva már hozzászoktak ahhoz, hogy a tengelyhatalmak vezérelnek tanácskozásain mindig döntő jelentőségű elhatározások születnek és hogy a demokráciák minden esetleges kezdeményezésére Berlin és Róma idejében, a legtöbbször még a kezdeményezés kirobbanása előtt meg szokta adni a választ. Az olasz sajtó pontokban foglalja össze a vezéri főhadiszálláson lefolyt megbeszélések eredményeit s megállapítja, nogy az elhatározásokról részletesen csak akkor értesül majd az ellenség, amikor azok már befejezett tények lesznek. Kétségtelen, hogy a helyzettel összefüggő álta'ános és különleges kérdések vizsgálata azt a megállapítást eredményezte, hogy a háborús helyzét továbbra is a tengelyhatalmaknak és szövetségeseiknek kedvez. A győzelem kilátásai ma jobbak, mint valaha, de a harc hosszúnak és keménynek Ígérkezik. A katonai és politikai kérdésekben egyaránt teljes az egyetértés a tengelyhatalmak között. Kifejezésre jutott az a megítélés, hogy a jelenlegi háborús szakaszban a Földközi-lengeri háború alkotja az angolszászok harcának sulypontját. A tengely- hatalmak, számbavéve a helyzetet, a legteljesebb nyugalommal és biztonsággal tekintenek a jövő elé, tudatában annak, hogy fegyvereik ereje rendkívüli, terme!ésük és élelmiszerellátásuk állandóan fejlődik s ép- penczért elszánták magukat arra, hogy uj fegyverekkel és ujult erővel folytassák a háborút az angolszászok és a Szovjetunió ellen. A svájci sajtó nagy figyelmet szentel a Hitler—Ciano—Laval találkozónak. A „Neue Zürcher Zeitung“ azt Írja, hogy Olaszország a Földközi-tengeri háború középpontjában van és ezért természetes, hogy a tengely vezetői újra Ossz .gyülekeztek tanácskozás és döntés céljából. A bolgár lapok első oldalon közlik a Führer és Ciano gróf megbeszéléséről szóló híreket. Egyértelműen megállapitjáK, hogy minden bizonnyal jelentős események következnek. A tengelyhatalmak vezetőinek minden találkozója uj bizonyítéka arra irányuló akaratuknak, hogy a háborút a győzelemig folytatják. A BOLSEVIZMUSSAL VALÓ BARATKO- ZAS egyre jobban érezteti hatását a brit birodalom belső életében. Nyilvánvaló volt, hogy a kommunizmus felhasználja az angolszászokkal való harci közösségét arra, hogy át és átszőjje szövetségesei állami és társadalmi életét. Az angliai és amerikai kommunista pártok napról-napra merészebben és követe.lőbben lépnek fel. Az angol hírszolgálat jelentése szerint a brit kommunista párt csatlakozásra szólította fel a brit munkáspártot s azt kívánta, hogy ezt a követelését terjesszék a munkáspárt legközelebbi értekezlete elé. A kommunisták központi bizottsága egyidejűleg hangoztatta, hogy „az egységes munkaközösség gyümölcsöző szerepet játszhat a háború megnyerésében és a háború utáni ügyek rendezésében“. A dolgok igazi állását akkor érthetjük meg, ha megismerjük az angol munkáspárt és kommunistapárt erőviszonyait. A munkáspárt hatalmas szervezet, már kormányt és azóta is sok minisztert adott Angliának, ezzel szemben a kommunista párt. csak elenyésző kis csoport. Ennek ellenére ö szólítja fel csatlakozásra a munkáspártot. Az angol kommunisták tudják, hogy Anglia végzetesen rá van szorulva a szovjet háborús erőfeszítéseinek folytatására és igy nagymértékben kényszerhelyzetben van. Ez a magyarázata vakmerő és egyébként érthetetlen fellépésének, amely egyben az angliai belső helyzet ziláltságát is mutatja. A MÁSIK SZÖVETSÉGES, az Egyesült Államok sem pihen. Minden józan megfigyelő kezdettől fogva tisztában volt azzal — Írja a Német Távirati Iroda diplomáciai munkatársa — hogy az angol birodalom örökségére törő amerikai törekvések Indiára is kiterjednek. Amerika nagyon céltudatosam és következetesen jár el ebben az irányban. Legutóbb nagykövetet kü'dött Washington Indiába azzal az indokolással, hogy az ott lévő északamerikai csapatok növekvő száma szükségessé teszi a szorosabb kapcsolatokat. Most azután- még döntőbb lépés készül. Eddig a kölcsön- és bérleti törvény alapján történő szállításokról London közvetítésével tanácskoztak Indiával, most pedig már azt tervezik, hogy erre nézve közvetlen szerződést kössenek India és az Egyesült Állomok között. Ezzel az amerikai kapitalizmus végképpen összehúzza a hálót India fö’ött és annyi más ország után India is belekerülne abba a szolgaságba, amit az Amerikához és a dolláruralomhoz való tartozás jelent., AZ ÉSZAKAFRIKAI ÁRULÓ FRANCIAK EGYIK CSOPORTJA a jelek szerint hamarosan kiábrándult az angolszászokból. A francia hirszolgálat marokkói jelentése szerint Giraud tábornokt megszüntette a személyes együttműködési Eisenhower tábor- ttokkal, az amerikai csapatok főparancsnokával. A két katonai vezető nem tudott megegyezni fontos hadászati kérdésekben. Giraud, az értesülések szerint azt követelte, hogy a csapatok gyorsan törjenek elő Bizerta felé, Eisenhower pedig elsősorban algirlai állásait Jitarja biztosítani. ) Az angolszászok rendkívül kegyetlenül bánnak a lakossággal, úgyhogy annak életkörülményei végzetesen sulyososakká váltak. Legutóbb rendelet jelent meg s ennek értelmében minden algíri család köteles Ingyen befogadni egy amerikai, angol, vagy degaul- leista francia katonát s minden vendéglőnek gondoskodnia kell, minden ellenszolgáltatás nélkül, legalább három katona élelmezéséről. Algírban és Francia-Marokkóban tovább tart a „gyanúsak" letartóztatása. Fezben 24 előkelőséget fogtak le az amerikai hatóságok, a spanyol határ mentén és aş Atlanti-ocean partvidékén pedig mintegy 80 marokkóit tartóztattak le. A főiskolák kihaltak, mert a diákok hazatértek szülőfalujukba, hogy elkerüljék az összeütközést az angolszász hatóságokkal. A letartóztatottakat amerikai katonai törvényszék élé állítják és az ítélet mindig: halál. Az algíri polgármester lemondott, mert nem akart többet együttműködni az angolszász hatóságokkal a lakosság elnyomásában. Az angolok és amerikaiak valósággal versengenek a terület kiaknázásában. Az amerikai gazdasági küldöttség után az angol szakértők indultak el Fráncia-Északafrikába. Előrelátható, hogy mi lesz a szerencsétlen terület sorsa. A bennszülött lakosság rovására amerikai és angol kizsákmányolók hada lepi el a gazdag területet és annak kincsei, a már ismart gyarmatosító módszerek segítségével, a londoni és washingtoni pénzemberek zsebét fogják duzzasztani. AZ AFRIKAI HARCOKRÓL az olasz hivatalos jelentés mindössze annyit közöl, hogy Syrte vidékén csak mérsékelt katonai tevékenység folyt. Zürlchen át érkező jelentés szerint a nyolcadik brit hadsereg elővédéi Syrte város körül csak kisszámú utóvédekkel találkoztak, a német és olasz csapatok zöme már Misurata vidékére érkezett. A Misurata-oázis kelet és nyugat felől jó védelmi lehetőségeket nyújt, délről viszont a rég elkészített erődítmények védik az átkarolás ellen. A brit páncélos csapatok előrenyomulását még mindig rendkívül megnehezítik a Rommel csapatai által lerakott aknamezők. Tuniszból az ellenség előretöréseinek visszaverését jelentik a tengely hivatalos közlései. A harcok súlypontja — Svájcon át érkező jelentések szerint — most a tartomány középső és déli részén van. Itt a tengely páncélos különítményei állítólag Giraud csapataival állanak harcban s ezek előretörését a németek mindenütt visszaverték. A KELETI ARCVONALON tovább tartanak a súlyos harcok. A német és szövetséget csapatok mindenütt ellenállnak az ellenséges nyomásnak és roppant veszteségeket okoznak a támadóknak. A német hivatalos jelentés megemlékezik a magyar rohamcsapa- tok tevékenységéről. A honvédek német bajtársaikkal együttműködve az ellenség több harci állását rombolták szét s foglyokkal és jelentős zsákmánnyal tértek vissza. A honvéd roba fiúcsapatok ismét sok ellenséges harciállást romboltak szét A Don középső fotyásónál változatlan hevességgel fvrf az e^héritó csata az Berlin, december 22. (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága a következőket közli: A tereki arcvonalon a német csapatok ellentámadással visszaverték a támadó ellenséget. Sztálingrádban az. ellenség a Volgán álkelve igyekezett támadni és lábát megvetni. Elkeseredett közelharcokban visszavertük a bolsei'istó kát. A Don középső folyása mentén, változatlan hevességgel tart as elhárító csata. A német hadosztályok és harccsoportok szívóé ellenállást tanúsítanak az állandó ellenséges támadásokkal szemben és a légihaderővel együttműködve súlyos veszteségeket okoztak as ellenségnek. Csak két német páncélos hadtest szakaszán a legutóbbi tíz napon szovjet páncélost semmisitettünk meg. A doni arcvonal egyéb részein, valamint Szubinis térségében német és magyar rohamcsapatok szétrombolták az ellenség több harci állását és kiserödjét és foglyokkal, valamint zsákmánnyal tértek vissza. Visszavertünk elszigetelt ellenséges támadásokat. Toropetz térségében a német csapatok a helyi támadásaik során jelentősen megjavították állásaikat. Berlin, december 22. (MTI) Mint a Német Távirati Iroda értesül, a donmenti középső szakaszon az elkeseredett elhárító harcokban a bólsevikiek igen nagy veszteségeket szenvedtek. A németek sok foglyot ejtettek, köztük több magasrangu tisztet, törzstisztjeikkel együtt. I oropecavéi loTálib láma dnak a n»«^air»s»t^iíA véderő főparancsnokságához éikczett jelentések szerint Toropectől nyugatra a németek december 20-án továbbra is támadólag léptek fel. A sürü ködben meglepetésszerűen bolsevik! erőkre bukkantak, melyek az át nem tekinthető területen támadásra készültek. Kemény harcban, amelyet a kedvezőtlen idő is nehezített, sikerült a bolse- vikieket szétszórni, majd még több szívósan védelmezett fészküket elfoglalni. A Velikije Luki melletti német támaszpont személyzete, amelyet az ellenség napok óta támad, december 20-án is nehéz harcban állt. Az ellenség a köd leple alatt igyekezett erős támadásokat intézni. Jelentős tüzérségi támogatás ellenére a két és fél lind osztálynyi szovjet erők ujahb támadásai meghiúsultak a német ellenálláson. Zürichi jelentés szerint Kotelnikovo vidékén német rohamcsapatoknak és páncélos kötelékeknek leküzdve a szívós szovjet ellenállást! sikerült az ellenséges vonalakba betörniük és a szovjet páncélosokat visszavonulásra kényszeritepi. Sztálingrádtól észak nyugatra szintén eredményesek voltak a német támadások.
