Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-15 / 259. szám

JGaggirWsjfa f * Önfeledt örömben talált egymásra százhúsz „bokrétás“ és a kolozsvári honvédség Alig akarlák leengedni a színpadról a honvédek a gyönyöiü magyar leányokat és a deli magyar legényeket Kolozsvár, nov. 14. A honvédelmi minisz­térium megértő támogatásával és jóváha­gyásával látogatja végig Erdély nagyobb városait a Bokréta Szövetség 120 tagú cso­portja, hogy a helyőrségek katonái előtt be­mutassa azt a sok-sok színes szépséget és kincset, ami mind a magyar nép leikéből fakad. Mind eredeti, a múltból megtartott hagyomány s mint ilyen, ennek a népnek ereje Is... Külön boldog öröm és megnyugtató jelen- ség az, hogy ebből az alkalomból is kitűnt: aminek a magyar honvédséghez valami vo­natkozása van, az telve van szépséggel, renddel, erővel, becsületes, igaz magyar ér­zéssel. A bokrétások: maga a magyar nép a ma­gyar falu. Bemutatkozásuk, táncaik, játé­kaik, nemcsak szórakozást nyújtó látványos­ság, hanem a magyar lélek megnyilatkozá­sa, a magyar élet szivdobbanása. Megőrzött kincs a magyar múltból, amelyet gondos ke­zek pazar bőségben szórnak most a hadba szállt magyar katona elé: Nézzétek, bajtár­sak, ime, a ti véretek, a magyar falu daloló, szépséges lányai, menyecskéi s a deli legé­nyek, érettük kell harcolnotok, őket kell a barbár, hitet nem ismerő ellenség gyilkos pusztításától megmentenetek. Aki végignézhette a „bokrétások“ bemu­tatóját s láthatta a Magyar Müve’ödés Há­zában felvonult magyar honvédeket, amint véreiket szivük meleg szeretetével, a legöszin tébb s legszentebb érzések megnyilatkozásá­val fogadták, az csak könnyezni tudott... Délben egy órakor Hollós Mátyás király szobra elé vonultak a „bokrétások“ s koszo­rút helyeztek a szobor talapzatára. Kivonult ebből az alkalomból a honvédség egyik ala­kulatának zenekara is. Megjelentek a hon­védség kiküldöttjei is. A szobor megkoszo­rúzását követően a helyőrség egyik kaszár­nyájában látták vendégül a „bokrétásokat“ s kitűnő ebédet kaptak. Megható jelenetek játszódtak le ezalkalommal, az ország távoli vidékeiről való honvédek falubeliekkel talál­koztak össze és a viszontlátás öröme köny- nyeket csalt a szemekbe. A „bokrétások“ fogadását, elszállásolásuk és bemutatójuk rendezésének irányítását vitéz Kun Iván tá­bori esperes végezte nagy szeretettel. Délután három órakor kezdődött a bemu­tató a Magyar Művelődés Házában. A szín­padon felsorakoztak a szebbnél-szebb ruhába öltözött, valóságos bokrétának ható „bokré­tások" és elénekelték a Himnuszt. Az első szám a székiek lassú, legényes „íempő"-tánca volt. Erdélyi szín, századok viharából megmentett hagyomány, nagy sikert aratott. A krasznalak csoportja „szüreti végző forgó“-táncukat mutatta be. A férfiak az­után „pásztórtánc“-ot, „c«cpásoIás“-t, „csür- <iöogöiö“-t jártált el, majd a híres „csép- tanc“-cal szereztek külön gyönyörűséget. A tolnai, szabolcsi, csíki, zalai, ököritói le­gények minden mozdulatából a magyar hu­szár, egyedülálló, délceg férfiassága, a fajta lelki és testi alkatának szépsége mutatko­zott meg s ragadta el a nézőket. Az inaktelkiek, Uivarrott, madaras csiz­májukban ropták a maguk ősi táncát s mu­tatták be lakodalmi szokásaikat, amelyek megőrzése szinte csodaként hat, hiszen éve­ken át idegen tengerbe zártan éltek. A kunszentmiklósiak uj szint,, az alföldi élet jellegzetességét példázták: a komor, rá­tarti, magabiztos, erős férfi alakját. „Törö- kös"-nek, „sapkatánc“-nak nevezett tán­cukból a született lovaskatona mutatkozol! meg. Egy verbung-juk szövege és dallama többszáz esztendős és meg kell említenünk, hogy vezető táncosuk egy a mult világhá­borút végigküzdött, többszörösen sebesült huszár volt. Ezt azonban csak deresedé haja mutatta. A tánc szempontjából akár­melyik mai fiatal megirigyelhette volna. Az ököritói lányokat, legényeket alig akarták a nézők leengedni a színpadról. Ennyi szép lányt és gyönyörűséges táncot kevés nép tud csak felmutatni. S ezek a fia­talok igazán szivükből, lelkűkből, minden mesterkedés nélkül, legöszintébb valójukat adták. Különösebben csak az a tudat tü­zelte őket, hogy most a honvédek előtt mo­zognak, hogy táncukkal, dalukkal a magyar katonának akarnak örömet szerezni. A „bokrétások“ vezetője, mindnyájuk kedves „Béla bácsi“-ja, Pauli.nl Béla el­mondta, hogy a „bokrétások“ mennyire ra- * gaszkodnak a maguk, megszokott ének- és táncmodorához.' Nem engednek semmi bele­szólást. Mindent úgy akarnak csinálni, amint azt apáiktól s anyáiktól örökölték. Még a saját falujuk „füstöseihez“ Is ragasz­kodnak. A bandát mindenhová magukkal viszik. Még ezeknek a zenészeknek is mél- tóaknak kell lenni hozzájuk. Nem is csoda, hogy Rácz Zsigmond, nagyezüst kitünteté­ses, volt világháborús törzsőrmester az egyik prímásuk. Kolozsvár, nov- 14- A kolozsvári törvény­szék mellett mükölő uzsorabiróság hármasta­nácsa Csepreghy László dr- elnökletével szom­baton délben kezdte meg annak a nagyará­nyú közélelmezési panamának tárgyalását, amelynek vádlottjai a még mindig letartózta­tásban lévő Salamon Manó kereskedelmi ügy­nök. továbbá lndig Henrik, Weisz SándoF, Lili Illés és Eger Izsák alkalmi ügynök, vala­mint több kolozsvári és vidéki kereskedő és cukrászmester, akik a tiltott módon forga­lomba hozott olajat és cukrot továbbadták, il­letve megvásárolták. A szombati tárgyaláson Salamon Manó vé­dője védence elmeállapotának megvizsgálását kérte. Kérésének a törvényszék nem adott helyt- Ságh Károly dr„ János Gáspár dr. és Pelellé Ernő dr. védőügyvédek viszont kato­nai szolgálatot teljesilő védenceik ügyének el­különítését kérték. A biróság, mielőtt az utóbbi kérések fölött határozott volna, kihallgatta a szóbanforgó vádlottakat. Burkhard! Károly szövetkezeti üzletvezető azzal mentegetőzött, hogy az ál­tala forgalomba hozott olajért csupán 4 pen­gőt kért el literenként, 8 pengőt viszont kan- namegtérltés cimén számított fel. Egyes ve­vők szerinte rosszul értelmezték a telefonon tett ajánlatot és 8 pengővel fizették ki az át­Berlin, november 14. (MTI) A Német Távirati Iroda értesülése szerint a keleti harctér harcszakaszain nagyjából nyugalom, állt be, a német légihaderö azonban tovább­ra is rendkívül tevékeny. A Földközi-tenger nyugati részén lezajTolt események seminl­Berlin, nov. 14. (MTI) Mint a Német Távirati Iroda értesül, német harci repülő­gépek az északafrikai arcvonalon novome- ber 13-áu megtámadták a halfayai hágón áthaladó angol erőcsoportokat. A szűk utón forgalmi akadályok keletkeztek és a gépesí­tett hadoszlopolt összetorlódtak, Jó célponto­Berlin, november 14. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: | Több német lap foglalkozik a véderöföpa- rancsnokságának jelentésével, amely hirül adja, hogy a német csapatok tervszerűen ki­ürítették Tobrukot. Rommel hadosztályai és az északafrikai olaszok — irja a Berliner Nacht Ausgabe —, valamint a német és olasz nép, a háború legutolsó két esztendejé­ben eléggé megismerték a sivatagi háború törvényeit. A törvények kérlelhetetlen szigo­rúsága kényszeritette Rommelt arra, hogy Tobrukot a közeledő angol és amerikai pán­célos csapatok elől kiürítse. Rommel, aki fölényes szakértője a sivatagi háborúnak, nem a Tobruktól keletre eső, hanem más te­repen választotta meg az ellenállási vonalat. A lap hangsúlyozza azt a tényt, hogy Tob­ruk kikötöberendezéseit elpusztították és a német és olasz csapatok ott felhalmozott készleteit idejében elszállították. Tobrukot A feledhetetlen linnepségszámba menő bemutatót Paulini Béla szavai zárták be: — Dalainkból, táncainkból erő sugárzik — mondotta többek között. — szent csoda, amelynek hatalma egybetart minket, ma­gyarokat. őrizzük és ápoljuk Istennek ezt az adományát, mert megszentelt hagyomá­nyok és jaj annak a népnek, amely el­hagyja s elpazarolja örökségét. Minket az elszakitettság szomorú éveiben ezek a ha­gyományok tartottak egybe a mesterséges határokon keresztül s most, amikor újra egy test Erdély, a Dél- és Felvidék, még jobban össze kell tartamok s erősebbé kell tennlök, hogy méltóak lehessünk e nagy- időkben vajúdó jobb, szebb jövőhöz s ahhoz a Férfihoz, aki mindnyájunk Édesapja, vitéz nagybányai Horthy Miklóshoz. TUKAN LAJOS vett olaj literjét- A befolyó összegeket min­denkor befizette a szövetkezel pénztárába­Weisz Sándor kolozsvári alkalmi ügynök tagadta, hogy bármilyen része is lett volna a dologban, mert — amint mondotta — megfe­lelő tőkéje sem volt reá- Lakására hoztak ugyan olajat, amit lndig Henrik vitt el on­nan. lndig különben a Weisz leányának ud­varolt. A törvényszék a kihallgatások befejeztével délután 4 órára tűzte ki a tárgyalás tovább folytatását. A délutáni tárgyaláson — tekintettel a bi­róság összetételében beállott változásra, (a főtárgyaláson ugyanis Csepreghy László dr. elnökölt a megbetegedett Szabó András he­lyeit) megismételték a már kétizben is na­pirenden szereplő tárgyalás egész anyagát. Felolvasták valamennyi vádlott előző alkal­makkor tett vallomásait, s azokhoz mindenik hozzáfűzte észrevételezését- Végül a bizonyí­tás kiegészítése céljából legutóbb bejelentett tanukat hallgatta ki. A biróság este 7 órakor tanácskozásra vo­nult vissza s annak eredményeként kimondot­ta a jelenleg katonai szolgálatot teljesítő vád­lottak ügyének elkülönítését. Egyben a tár­gyalást is hivatalból kitűzendő későbbi idő­pontra napolták el. féle hatással sem voltak a harci és vadász­repülőgépek kötelékeire. Továbbra is nagy harci erővel rendelkeznek, azonkívül pedig még harcirepülőgépek újabb századait vetet­ték harcba különböző szakaszokon az után­pótlás elleni fokozott támadásokra. itat kínálva a német harcirepülőgépek bom­báinak. A szűk terület lehetetlenné tette az ellenségnek, hogy kitérjen a német légitá­madások elöl és fedezékbe vonuljon. A so­rozatosan ledobott bombák súlyos vesztesé­geket okoztak az angoloknak. úgy hagyták hátra, hogy az angoloknak nem lesz többé módjukban ebből a kikötőből arc- vonaluk mögötti támaszpontot, vagy védelmi pontot kiépíteni arra az esetre, ha a sivatagi háború törvényei alapján megint mozgásba jönnek a német-olasz csapatok nyugatról ke­letre. Tobruknak ez év júliusában a német és olasz csapatoktól történt bevétele és a mostani Idejében történt kiürítése közben te­hát mind hadászati, mind taktikai szempont­ból lényeges különbség van. A szerkesztésért és kiadásért telet: JENE? LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-uccn 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztárt csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 7L sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Ismét elnapolta a kolozsvári uzsora- biróság a nagyszabású olaj- és cukorpaeama ügyének tárgyalását Megerősödött harcirepülőkötelékek pusztítják az orosz utánpótlási vonalakat Súlyos veszteségek érik előnyomulás közben a Lfb:ára törő angolokat Az elpusztított Tobruk nem felen! támaszpontot többé ... 1942. NOVEMBER 15 Miím§ KIRÁLY ma MozoóKEPSziMiAr Ma utoljára! PÁGER rendkívül nagysikerű filmje a Hétfőn premier! A szovjet legerkölcstelenebb in­tézményének a titkos politikai rendőrségének izgalmas megrázó története. * Árdrágítók és üzérek felett ítélkezett a kolozsvári uzsorabiróság Kolozsvár, november 14. Stern Izidor bánffyhunyadi vegyeskereskedő az elmúlt év januárjában megtagadta vevőinek a kenyér­liszt kiszolgáltatását/bár nagyobb készlettel rendelkezett. Ugye szombaton került a ko­lozsvári törvényszék mellett müködö uzsora­biróság elé, amelynek egyesbirája, Vifos Pál dr. törvényszéki tanácselnök — Handl Ele­mér dr. ügyész példás büntetést kérő vád­beszéde alapján — 300 pengő pénzbüntetésre Ítélte a nyerészkedésre törekvő kereskedőt. Bodea Péter kolozsmegyei gazda 24 kg. tejfölt ajánlott fel 2 pengős Kilónkénti ár­ban Benedek János Széchenyi-tért tejtermék- kereskedőnek. Az óvatos üzletember a tej­fölt átvétel előtt megfokoztatta a vásárfel- ügyelöségen. Kiderült, hogy a tejföl még a 0.8 fokot sem érte el, mert idegen anyagok­kal keverték. így a leggyengébb minőségre megszabott egypengős kilónkénti árat sem érte meg. Az uzsorabiróság 200 pengő pénz- büntetéssel és áruja elkobzásával büntette meg az üzérkedő gazdálkodót. Bálint Palkó János zentelkei lábbelikészltö egy pár nöl csizma fejeléséért 30 pengőt vett el Gábor Andrásnétól a megszabott 22 pengő helyett. A biróság 200 pengő pénzbün­tetéssel és egy évi jogvesztéssel sújtotta a cslzmadiarnestert. Ugyancsak a drága lábbelikészités miatt ítélkeztek Vincze Badiskő György kalota- szentmihályl cipész felett is. aki egy pár női csizmáért és egy pár csizmafejelésért egyé­ként 55—55 pengőt vett el, holott az előbbi árát 44.90 pengőben, az utóbbi árát pedig' 28.80 pengőben állapították meg hivatalosan. Fogházbüntetésre átváltoztatható 100 pengő pénzbüntetésre ítélték. Szilágyi Jánosné Bencze Erzsi magyarfe- nesi és Fluerás Györgyné Márk Mária szász- fenesi asszony tejüzérkedés miatt került a biróság elé. Az előbbi januárban 48 filléiéit mérte az akkor 46 fillérrel járó bivalytej li­terjét. Háromszáz, pengő pénzbüntetésre Ítél­ték. Fluerásné 50 fillért kért el a 36 filléres tehéntejért, 150 pengőre büntették. Szilágyi Jenő kajántói gazda 20 pengőt számolt fel a 9 pengő 40 fillérben megálla­pított burgonya mázsájáért. Száz pengő pénzbüntetésre Ítélték. Hakni Istvánná Al­bert Zsuzsánna kolozsvári asszony egy pen­gőért mérte 80 fillér helyett a burgonya ki- lógramját. Hatvan pengőre büntették neg. Kós Istvánná Kerezsi Johanna váraímási lakos 2.30 pengő helyett 10 pengőt kért el a kukoricalisztért. Kétszáz pengő pénzbtin- tésre Ítélték. Ugyancsak kétszáz pengő pénzbüntetést kapott Kiss József né Nagy Berta kolozsvári fűszerkor eskedö is, aki ezév tavaszán, arra való hivatkozással, hogy csak rendes vevők­nek szálUt, több vásárlótól megtagadta a tehéntej kiszolgáltatását. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Müiníézel Kt, nyomása, F, v.; Major Józseít

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom