Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-10 / 254. szám
1942. NOVEMBER IO Vitéz Magasházy ny. vezérőrnagy: Jf ta Magyarság volt ut ezer évig és az is Marad!" Lelkes ünnepségen vették át kitüntetéseiket a Nemzetvédelmi Kereszt uj kolozsvári tulajdonosai Kolozsvár, november 9. A Magyar Művelődés Házában vasárnap délelőtt fényes ünnepség keretében adták át kétszázötven kolozsvári lakosnak' a Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetéseket. Erre az alkalomra Kolozsvárra -érkezett a Nemzetvédelmi Bizottság káptalanjának tagjai közül vitéz Magasházy László ny. vezérőrnagy, a káptalan elnöke, vitéz Vajtafy Ottó vezérőrnagy, alelnök, Fisztray Jenő országos főtitkár és Borbély Zoltán sajtó és propaganda vezető. Az ünnepségen nagy számban jelentek meg a Vitézi Szék, a vármegyei és városi hatóságok, az egyházak és testületek képviseletében a társadalom előkelőségei. A nézőteret zsnfo- lásig megtöltötte a hozzátartozók és az érdeklődők tömege. A Himnusz elhangzása után Vékás Lajos dr. Ítélőtáblái elnök, az országos Nemzetvédelmi albizottság elnöke megnyitotta az ünnepséget. Törhetetlen magyar hittel... K A Kormányzó Ur őföméltósága Kolozs- 'vár város és Kolozs-vármegye területéről ismét közel 1300 kitüntetettnek adományozta a nemzetvédelmi keresztet — mondotta Vékás Lajos dr: — A kitüntetettek az elnyomás szomorú évei'alatt törhetetlen magyar hittel küzdöttek a hazánkat megcsonkító és a magyar nemzet gyengítésére szövetkező erőkkel szemben az ország fennmaradása érdekében életük kockáztatásával önfeláldozó magaVitéz Magasházy ny. vezérőrnagy beszédében többek között a következőket mondotta : — Kedves magyar testvéreim! Nagy örömmel jöttem ide közétek Kolozsvárra, Erdély szivébe, hogy legfelsőbb megbízásból átad- ha8san azokat a jól megérdemelt kitüntetéseket, amelyekkel a mi Legfelsőbb Hadurunk feldíszíti, megkülönbözteti azoka\ akik két évtized alatt a keresztény nemzeti iránynak, a szociális megújhodásnak megindítói és itt a megszállás alatt a magyar irredentának, a magyar faj együvétartozásának bátor harcosai és részben mártírjai voltak. Én Erdélyt és annak fővárosát, Kolozsvárt csak költeményekből, színes leírásokból, történelmi könyvekből ismertem, de tudtam azt, hogy itten kemény nép lakik. Kemények és dacosak, kemények, mint azok a sziklák, amelyekből várakat építettek, templomot emeltek, de még keményebb volt az a honfi elhatározás és az a vér, amellyel ezeket egy ezredéven át meg is védelmezték. A magyarság tenyészterülete Erdélyben ér véget fajunknak ösereje, tehetsége, becsülete, egész erkölcsi értéke itt kulminál. Erdély ezer éven át a magyar fajnak, a magyar becsületességnek, a magyar katonának volt reprezentánsa és mi, akik a Királyhágón túl és a Dunán is túl lakunk, igazán Erdélyt akkor ismertük meg, amikor 22 évi szolgaságban volt és akkor ismertük meg, amikor felszabadult. Kevés megye van, ahol hétszáz kitüntetést kell kiosztani azoknak, akik ezt tényleg jól meg is érdemelték, fin mi: t vándordiák jái-om legfelsőbb megbízásból az országot. Igyekszem lelkesedést vinni a népekbe ezekben a nehéz időkben. Megmagyarázni nekik, hogy szebb jövő előtt állunk, re essenek kétségbe, várjuk azt a pillanatét, amikor nekünk is kiderül, várjuk azt a kikeletet, amely Kolozsvár felett ugyan már megindult, ennek érését, delelöjét. fis amikor idejöttem, amikor átléptem a Királyhágón azt találtam, hogy nem én hozok ide tartást tanúsítottak. Ez a kitüntetés nemcsak a múltban végzett hazafias szolgálatok legfelsőbb elismerése, hanem komoly elköte- lezés a jövőben végzendő' munkára és példaadó magatartásra. — Ma ismételten a megpróbáltatások idejét éljük. Benne vagyunk a világ legnagyobb háborújában, amely valaha is megmozgatta a világot. Ebben a háborúban nemcsak az a fontos, hogy a harctéri arcvonal biztosan álljon, hogy a fronton kiváló vezérek és vitéz katonák vivják harcukat és arassák a nemzet dicsőségét szolgáló győzelmet, hanem arra is ügyelni kell, hogy a belső fronton rend, béke, nyugalom, teljes lelki összhang legyen és zavartalanul folyjon az alkotó munka. A megpróbáltatásoknak ez az ideje mutatja meg, hogy a nemzet összeségének van-e ereje megküzdeni azokkal a nehézségekkel, amelyeket a rendkívüli Idők termelnek ki. Ezek az idők mutatják meg, hogy ez a liemzet hisz és bízik az ő elhivatottságában, erejében, jobb jövőjében, főleg hogy mindezekért tud-e áldozatot hozni és tud-e oly egységbe tömörülni, amely megoltalmazza a nemzetet minden megrázkódtatással szemben. Sokszor és sokan rámutattak, de nem lehet elégszer és elég. nyomatékosan hangoztatni, hogy éberen kell vigyázni az ország belsejében lefolyó eseményekre, vigyázni kell a nemzetellenes és felforgató irányok meglelkesedést, erőt, én kapok itt erőt, tüzes nyelvek alakjában, hogy majd szerte az országban hirdessen a magyar feltámadást, hirdessem azt, hogy ezer veszély között is magyar maradt ez a nemzet és elnyomva, szolgasorsban is ur maradt, mei’t Árpád ezt az országot a magyaroknak alapította meg. 1/ ».’.v t’»'' ' Tin.» '■''.‘.V f \*.V. Vi* 44 ,é\ii Itt a magyarság volt ezerévig ur és az Is marad! Ezt az országot a mi őseink fegyverrel alapították. Azok a vérsejtek, amelyek az ázsiai pusztákról idejött őseinkben keringtek, itt kei.ngenek a mi ( ereinkben is és most tudatára jöttünk ar,n? k, ' hogy mi akarunk itt a jövő ez.edévben urek lenni. Nem engedhetjük meg azt többé, mint azelőtt, hogy az ősök sirhantjain megtelepült idegenek, tulajdonképpen testvérekül foga- dottak jól lakjanak akkor, amikor a családfő éhezik! Bárkit szívesen látunk, de egyet megkövetelünk: hogy ismerje el a mi elsö- szülöttségi és családfői jogainkat. Minden azután következik. Mi megosztjuk velük kenyerünket, de többé magunk fölé mást nem engedünk. — A mi igazságunk keresztre volt feszítve két évtizeden át, de győzött és győzni is fog. Ebben a reményben üdvözlöm én és fogok kezet az én kedves székely testvéreimmel, akiket végre együtt láthatok én a mesz- sze Dunántúlról Idejött magyar, amikor becsületes magyar szemükbe nézhetek. Ezek után felkérem Vajtafy tábornok urat, hogy a fogadalmat az uj nemzetvédelmi keresztesektől kivenni méltóztassek. Vajtafy tábornok felolvasta a fogadalmat, amelyet a Nemzetvédelmi Kereszt uj tulajdonosai érces hangon mondottak utána, majd megkezdődött a kitüntetések átadása. Vajtafy tábornok ezekkel a szavakkal kezdette meg a szertartást: — Az első kitüntetés szóljon a vármegye első emberének, a főispán urnák, aki két évakadályozására és elfojtására. — Ezen gondolatoktól áthatva tekintsünk a mi hős magyar katonáinkra, akik többezer kilométer távolságban érettünk, hazánkért, szabadságunkért, keresztény hitünkért állanak őrt és ontanak drága magyar vért. Az ö hősies helytállásuk erősítsen meg elhatározásunkban, hogy őrködjünk idehaza a rend, a biztonság, a fegyelem felett, hogy amikor hazajönnek, ne találjanak egy széteső idegen világot, hanem egy tiszta felfogású keresztény országot, amely nem ismer nagyobb és szebb kötelességet, mint azt, hogy hálás legyen azoknak, kik érette harcolnak. — Ezen ünnepi összejövetel alkalmával mély tisztelettel és baráti szeretettel és együttérzéssel köszöntőm a nemzetvédelmi káptalan kiküldött tagjait élén Magasházy László vezérőrnagyot. Tisztelettel és szeretettel köszöntőm a megjelent kitüntetetteket és különös öröm tölti el szivemet e percben azért, hogy a kitüntetettek között üdvözölhetem Kolozsvár város és Kolozs-vármegye közszeretetben á^ló főispánját, Inczédy- Joksman Ödön dr. főispán urat, akivel azon a területen, amely kisebbségért küzdött, nap-nap után találkoztunk. Köszöntőm a katonai, egyházi és polgári hatóságok megjelent képviselőit, köszöntőm a vendégeket és ezek után felkérem Magasházy László Öméltóságát, szíveskedjék beszédút megtartani. tized alatt bőven megszolgálta azt, hogy a legfelsőbb kitüntetést ezen a szép ünnepélyen neki átnyújtsam. Úgyszintén a polgármesterhelyettes urnák. A kitüntetések átadása után Inczédy- Joksman Ödön dr. főispán köszönte meg a Nemzetvédelmi Keresztet: Ez a kereszt arra kötelez, hogy vessünk véget az egymást megrontó széthúzásnak — Mélyen tisztelt elnök ur, kedves magyar testvéreim! Első szavam úgy a magam, mint az összes kitüntetettek nevében a hála és a szeretet szava Legfelsőbb Hadurunkhoz, a Kormányzó Ur őfó'méitóságához szól, aki méltóknak ítélt minket arra, hogy a nemzet- védelmi keresztet mellünkre tűzhessük. — Há'a és köszönet vitéz Magasházy László országos elnöknek, hogy erre az alkalomra körünkbe jött. Ez á kereszt sokat jelent nekünk. .Jelenti a két évtizedes múltat és irányt szab a jövőre. Ez a kereszt kemény figyelmeztetés nekünk és komoly elkötele- zést jelent. Va'al^ányszor tekintetünk ráesik, harsogja fülünkbe, hogy most, amikor az idökjárása igazán megnehezedett felettünk, lérjünk végre magunkhoz és ne egymás lekicsinylésével, széthúzással, kishitűséggel, gáncsoskodással gyengítsük nemzetünket, hanem erős nemzeti öntudattal, lemondással, ha kell nélkülözéssel igyekezzünk hasonlók lenni azokhoz, akik ma életüket áldozzák a hazáért: dicső honvédeinkhez. — Itt Mátyás király városában gondoljunk arra hölgyeim és uraim, hogy Mátyás alatt a magyar büszke volt arra, hogy ő magyar. Ezzel a gondolattal élt és dolgozott, fis amikor elvesztette öt, akkor úrrá lett benne a fejvesztett rémület, az önzés, a hajsza a pénz és az elvezetek, a felejtető örömök után. A lelkekből kialudt a magyar nemzeti öntudat. Azt kérdezhetne tőlem valaki, mi hát az a sokat emlegetett és sokat Egészséges fehér fogai« 1 minden oreol vonzóvó es'széppé WJ'rÓ» zsolnák. Az erőteljes tiszfíló..hatósu Chloro-^ doni-fogpaszta- gondoskodik arról, hogy' fogai nemcsak épék, hanem valcftö fej)étek is maradjanak. < Felkelés utón és lejfekvés'plott Chlorod önt fogpaszta hangoztatott nemzeti öntudat? A nemzeti öntudat a magyar népnek az érzékelő szerve, amellyel a dolgokat nézi és magára vonatkoztatja. A nemzeti öntudat egy velünk gyuládé és velünk hamvadé láng, amely az égre világítja ennek a mi sok nyomorúsággal küzdő drága népünknek a jogát az élethez. A nemzeti öntudat cselekedet, amely mindig kész, nem kérdez, nem hunyászkodik meg, hanem ha kell, odakiáltja az egész gyűlölködő világ előtt is büszkén: hogy én magyar vagyok! Mohácsnak a széthúzás, a nemzeti öntudat elmúlása volt az oka. Ez a kereszt arra kötelez minket, hogy végre vessünk véget ennek az egymást megronté széthúzásnak és ne rohanjunk egy uj Mohács felé., amelyből többé nem lesz feltámadás, de a népek sorában elfelejtenek bennünket. Ma minden magyar embertől, de különösképpen a nemzetvédelmi keresztesektől azt kéri a nemzet: »légy jó, légy igaz, légy becsületes ember, mert ezzel tudod leginkább meghálálni ezt a keresztet. Csak ha Így gondolkozunk,. ha így érzünk, ha igy élünk és igy dolgozunk, akkor bízhatunk abban, hogy ellenségeink sohasem fogják tudni lerombolni azt, ami ezer éven át szent volt a magyarnak: az Istent és hazát. A lélekemelő iiunepség záróakkordja: Vékás Lajos dr. ítélőtáblái elnök, az ONB kolozsvári albizottságának elnöke. megkoszorúzza az igazságos Mátyás szobrát. (Finta Zoltán riportfelvételei.) Az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget, amelyet a levente zenekar játszott. Az ünnepség résztvevői ezután a főtérre vonultak, ahol Vékás Lajos dr. koszorút helyezett a Mátyás király-szoborra. A bolgár írók kihallgatásén ;e'entek meg Kállay miniszieie1 nőknél Budapest, nov. 9. A Magyarországon tartózkodó bolgár irók szombaton délután tisztelgő látogatást tettek Kállay Miklós minisz- ‘ terelnöknél, aki a Sándor-palotában- fogadta őket és hosszabb ideig elbeszélgetett velük. A bolgár irók szombatco délben Antal István nemzetvédelmi propagandaminisztemél tettek tisztelgő látogatást. — Beiratkozások a kolozsvári Munkás- főiskolába. A kolozsvári Munkásföiskoia tanulmányi bizottsága értesíti az érdeklődőket, hogy november 11., szerda este 7 óráig lehet beiratkozni a városi Népjóléti Ügyosztály (Farkas-utca 4. sz.) és a Hivatásszervezet (Mátyás király-tér 14. sz., III. emelet) irodájában naponta délelőtt 9—1-ig és délután 5—'7-ig. Beiratási dij 2 pengő. Tandij nincs. A Munkásföiskoia ünnepélyes megnyitása november 12-őn, csütörtökön este 7-kor lesz a Közgazdaságtudományi Kar (Bástya-utca 15.) nagytermében. I M mi akarunk a jövő ezredévben urak lenni! Az Országos Nemzetvédelmi Bizottság központi kiküldöttjei: Yájtafy Ottó vezérőrnagy, vitéz Magas házy László ny. vezérőrnagy, Verbőezy Kálmán alezredes és Pisztray Géza. Vitéz Magasházy László uy. vezérőrna gy ünnepi beszédét mondja.
