Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-10 / 254. szám
X SíaszErgtírsMCi Miller kancellár beszéli t * í i Rendíthetetlen elhatározásunk, hogy a jSvfi békéje válóban európai béke lesz 1942. MOVEMnEU ÍO tiM» Manchen, november 9. '(MTI.); A Német fTáviratl Iroda közli: München, a nemzeti szocialista mozgalom fővárosa vasárnap E ?gülte annak a 16 nemzeti szocialistának emlékét, aki 1923 november 9-én életét iozta a nemzeti szocialista birodalomért. A Führer, aki vasárnap régi bajtársai kő- I rében tartózkodott, beszédet mondott, ame- I lyet 18 órakor a nagy német birodalmi rádió is közvetített. Az egybegyült nemzeti szocialista vezetők percekig tartó lelkesedéssel Ünnepelték a Führert. Azokkal állunk szemben, akikkel mindig harcoltunk A Führer beszéde elején megállapította, jhogy ha a párt 1983-ban belső" vonatkozásban nem vívta volna ki a győzelmet, Németország hatalom nélküli állam maradt volna 100 ezer főnyi hadsereggel. Már ak- '■ kor felütötte fejét keleten egy szörny, amelynek egyetlen gondolata volt, hogy erre a legyengült, önmagával meghasonlott Európára törjön. Ha a mi harcunk akkori- |ban nem Így végződik, akkor nem létesült volna a világtörténelemben az a hatalom, amely alkalmas lett volna arra, hogy a keletről fenyegető veszéllyel szembeszálljon. Ma már tudjuk, hogy abban az esetben Európa valószinüleg már nem léteznék többé. — Nincs még egy nép, amelynek annyi pikere lett volna, mint a németnek. A történelemben példátlanul áll mindaz a csodálatos eredmény, amelyet egy egész ellenséges világgal szemben a legutóbbi három évben elértünk. Nem változtat ezen az sem, hogy ebben az esztendőben többször válsá- jgok Is voltak. Ha ezt az egész időt felvonultatjuk szemünk előtt, egy tény bizonyos: azokkal az ellenfelekkel állunk szemben, akikkel mindig harcoltunk. Mögöttük pe- dig ugyanaz az erő áll: a nemzetközi zsidóság. Ismét nem véletlen, hogy ugyanaz áz erő jelentkezik, amely annakidején belső vonatkozásban szembeállt velünk.“ Most együtt vannak ellenünk külső vonatkozásban. is a nemzetközi szabadkőművesség titkos főnökétől és zsidó agytröszt- jétol kezdve, egészen a bolsevikl Oroszország zsidóságáig. Éppen úgy nem véletlen, hogy ugyanaz az állam, amely akkor azt (hitte, hogy Németországot a hazug hírveréssel rombadöntheti, most ismét előtérbe jtolt egy embert ugyanazzal a feladattal. (Akkor Wllsonnak hivták, ma Rooseveltnek. '.Annakidején Németország áldozata lett ennek a támadásnak. Ellenségeinknek azonban óriási a tévedése, ha azt hiszik, hogy megismétlődhetik ugyanez az eset. Ha akkor talán a legjobban megszervezett nép voltunk a világon, akkor ma kétségtelenül a legnagyobb mértékben mondhatom ezt. Ha valaki azt hiszi, hogy az a másik világ ezt a népet megrendítheti, nem ismeri a nemzeti szocialista párt erejét, hatalmas szervezetét. Hasonlítsátok össze: — Nyugodt vagyok minden német gondolkodásáról, aki ma keleten harcol és onnan visszatér. Elmondhatom, nézzétek meg a mi berendezéseinket, hasonlítsátok össze a mi otthonainkat és szociális vívmányainkat azzal, amit odaát láttatok. Hasonlítsátok össze a német paraszt sorsát a szovjet parasztéval és azután mondjátok eneg a véleményeteket, ki csinálja jobban és kinek voltak a szándékai becsületesebbek. — Még senki sem tért vissza, akinek más lett volna a felfogása, mint az, hogy ha volt egyáltalán szocialista áüaninieg- alakuJás, az csak Németországban történt. Ez is az egyik ok, amiért az a másik világ, különösen a kapitalista érdekekből ellenünk harcbaszálló erők, akik még ma Is saját magántőkéjüket tartják szem előtt, arra ösztökélik a gye.nge és határozatlan népeket, hogy pusztítsák el az egyetlen életképes és jövőt biztositó államformát. A Führer ezután rámutatott Németország nagy történelmére. Emlékeztetett Nagy Frigyesre, akinek sorsa a mai sorssal hasonlítható össze. Emlékeztetett egy könyvre, amelyet a napokban adott ki Sven Hédin, amelyben szószerint idézi az annakidején általa a lengyel, kérdésben az angoloknak tett javaslatát. Ez a háború az európai zsidóság kiirtásával fog végződni! — Csak hálát adhatok Istennek, — mondotta — hogy mindezt másként intézte. Ha annakidején ezt az ajánlatomat a britek elfogadják, Danzig talán német lenne, egyebekben minden maradt volna a régiben. Tovább dolgoztunk volna belső újjáépítésünkön, ugyanakkor azonban mindéi bizonnyal keletről, Lengyelországon keresztül tört volna reánk a bolsevizmvis. Hogy mindez nem történt, köszönhető azoknak, akik ezt az ajánlatomat akkor — a békére nyújtott jobbot — visszautasították, 1940-ben mégegy- ■*er megkíséreltem békére nyújtani kezemet, akkor is visszautasításra találtam, mert gyengeségnek minősítették eljárásomat. Most már csak a harc marad. Egy másik hatalom ■ is tapasztalta ezt időközben, amely előtt világossá vált, hogy a nemzeti szocialista jóslatok nem üres szólamok. És ez a nemzetközi zsidóság. Az a hatalom, amelynek mi minden szerencsétlenségünket köszönhetjük. Ha a zsidóság azt hiszi, hogy Európa faji kiirtására nemzetközi háborút vezethet, úgy ez az európai zsidóság kiirtásával fog végződni. Ez az a hullám, amely el fog terjedni Európa határain túl az egész világra. A nemzetközi zsidóságot egész démoni mivoltában az egész világ fel fogja ismerni. Mi, nemzeti szocialisták, gondoskodunk erről. Máris egész Európa felismerte est a veszedelmet és egyik állam a másik után csatlakozik törvényhozásunkhoz. Az a döntő, ki adja az utolsó ütést!-— Ellenségeink a legkisebb siker esetén is bukfencet hánynak örömükben és mindig megsemmisítenek bennünket. Ha azután nem minden úgy történik, ahogyan szeretnék, kétségbeesésüket átlátszó hírveréssel igyekeznek leplezni. Olvassák el a szovjet hadHelentéseket junius 22-től. A megsemmisített tonnatartalom a Keleti tengeren máris jóval nagyobb, mint Németország egész hajóhadának tonnatartalma a háború ciori. A Szovjet annyi hadosztályunkat semmisítette már meg, amennyit egyáltalán fel sem állíthatunk. Állandóan eredményesen hurcolnak, mindig visszavernek bennünket é:; ebben az állandó visszaütésben katonáink mégis egészen a Kaukázusig jutottak. A suóvjetsikerek ellenére olyan ütemben menetelnek katonáink, amelyhez hasonlót nem ismer a világtörténelem. Hogy én mindig nem azt csinálom, amit az ellenség szeretne, ez ránézve bizony súlyos csapás. Hitler vezér és kancellár beszéde további részében a keleti hadjárat nagy hadászati eredményeit ismertette s elemezte fontosságukat, majd igy folytatta: — Arra, hogy ellenségeim valami módon minden ádon rá akarnak beszélni uj lépésekre, azt mondom: hadi terveimet sohasem tárom fel mások előtt és elhatározásaimat sohasem alakitom mások véleménye szerint. Akkor is. más elhatározásra akartak bírni, amikor az angolokat kikergettük Francia- országból, noha kijelentésük szerint egymillió emberük volt ott. Én megmaradtam eredeti elhatározásom mellett — és hol vannak ma az angolok. És ha most azt mondják, hogy elönyomulnak a sivatagban, azt válaszolom: néhányszor már • előnyomultak ott és azután a döntő pillanatban vereséget szenvedve visszavonultak, túl eredeti állásaikon. Az a döntő ebben a háborúban, hogy ki adja a végső ütést. Azok ml leszünk. így van ez a termelésben is. Odaát állítólag mindent olcsóbban és jobban termelnek, mint ml. Én azonban biztosíthatom őket, hogy a ml tervezőink sem alusznak. 1939-ben Churchill kijelentette, hogy a tcngeralattjővesze- delmet végkép elintézte. — Az uj világháború kitörése óta 30 millió tonna hajóteret süllyesztettünk el, sokkal többet, mint az előző világháborúban. Tengeralattjáróink száma jelentékenyen felülmúlja az előző világháborúban gyártott tengeralattjárókét. És még több, még jobb fegyvereket gyártunk. Ha az urak azt mondjál:, hogy uj fegyvereik vannak, nem tudják, hogy mi már régen nem tartunk-e jobbakat, illetve újabbakat a kezünkben.. Nekünk állítólag rosszabb katonáink és rosszabb szervezetünk van. Mégis egyik sikert a másik után aratjuk. A legnagyobb bizalommal nézek a jövő elé — Érthető, hogy ilyen küzdelemben nem lehet minden héten ujdbb sikereket aratni. Fontos az, hogy következetesen olyan állásokba jussunk, amelyekből az ellenséget legyőzhetjük és az állásokat meg Is tartsuk. Lelkileg bizonytalan, O kételkedik • Keresse lel: Dr. Nemes Elemér pszichológus Pszichológiai Labóratóriumát Mussolini-ut 68. Megnyugszik, visszanyeri önmagát Önismeretre vezeti a grafológia Ami egyszer a kezünkben van, azt senki ki 'nem veheti onnan. A legnagyobb bizalommal nézek a jövő elé. Miután az elmúlt telet kiáltottuk, ma egészen máskép látom a jövőt. Ha ez a tél olyan nehéz is lesz, mint a legutóbbi, az, ami az elmúlt télen történt, nem fog megismétlődni. Bárhol' lennének az arcvonalak, mindig tudunk védekezni es támadni. Pillanatig sem kételkedem abban/ hogy végeredményben győzelmesen kerülünk ki a harcból. Hazug szólamokra kár szót vesztegetni — Ha Roosevelt ma megtámadja Észak- Afrikát, azzal a megjegyzéssel, hogy védelmébe kell vennie Németországgal és Olaszországgal szemben, erre a hazug szólamra kár szót vesztegetni. Roosevelt kétségtelenül a feje a velünk szemben álló gonosztevőknek, de a döntő és az utolsó szót nem ő mondja ki. Mint mindig, minden támadásunkat alaposan előkészítjük. Eda.g még mindig kellő időben érkeztünk. Az ellenség egyetlen ütése sem járt sikerrel. A vezetés és véderő mindent megtesz, amit tennie kell és tenni lehet. Ezenkívül szilárdan az a meggyőződésem, hogy mögöttük ott áll a német otthon és mögöttem különösen az egész nemzeti szocialista párt, mint életre-halálra szóló .közösség. Az egykori idővel szemben a nép élén nem olyan férfiú áll, aki valaha ts válságos időben esetleg küllőidre távozna, hanem olyan ember, aki mtndig csak a harcot és mindig csak ezt az elvet ismeri: ütni, ütni és ismét ütni. A háború kellős közepén néphadsereget épitün t fel, aminőt még sohasem látott a világ. Ma odahaza az egész nép dolgozik. Ma a német munkás tudja, hogy ő kovácsolja a fegyver: kintlévö bajtársainak. Ezt a háborút eg ész Európáért folytatjuk. Rendíthetetlen elhatározásunk, hogy .a jövő békéje valóban európai béke less. Bizonyos előttem, hogy ebből a háborúból gazdaságilag egészségesebben kerül ki egész Európa. Ennek a háborúnak a vége kifelé is az arany uralmának bukása lesz és annak az egész társaságnak bukása, amelyet ezért a háborúért terhel a vétkesség. Az arcvonal beszél! Ezután a Führer emlékeztetett arra, milyen hivatást töltött be a nemzetiszociálista. német munkásság bent az országban. Minden régi szocialista társának hűségéért köszönetét mond és felszólítja, a legnagyobb fanatizmussal higyjenek ennek a döntő harcnak győzelmében. A német nép létéről, vagy nem létéről van most szó. Olyan ellenfelekkel állunk szemközt, akik nem. Ismernek pardont — mondotta -—, csak egyetlen lehetőséget, vagy elpusztítják a német népet, vagy pedig ők pusztulnak el. — A harag keserűsége szorítja össze a szivemet, amikor a német városok elleni gyáva légitámadásokról hallok. Ellenségeink azonban olyan választ kapnak, hogy se látnak, se halinak. A Führer beszéde végén kijelentette, hogy csak a legritkább esetekben fog szála ni, mert az arcvonal beszél a leghatásosabban. Ennek az arcvonalnak beszéde pedig elég hangos és világos. m Amikor Hitler a német népre rákényszert- tett szabadságharcról • mondott beszédét befejezte, szűnni nem akaró lelkes ünneplésben részesítették. Pólyamerénylet következtében kisiklott és a mélységbe zuhant Kis-Szabadka közelében egy tehervonat Egy halottja, három súlyos és több könnyebb sebesültje van a merényletnek — Ismeretlen tettesek az éj leple alatt kiemelték helyéből a síneket Budapest, november 9. A Magyar Távirati Iroda jelenti: November 7-én 23 óra 15 perckor egy tehervonat Csáktornya és Kis-Szabadka állomások között a 42-es számú vasúti őrháztól Kis-Szabadka felé mintegy 700 méternyire pályamerénylet következtében kisiklott. A kisiklás folytán a mozdony, a kalauzkocsi és 9 teherkocsi a vasúti töltés mellé zuhant a mélységbe. A mozdonyvezető meghalt, a fütő, a vonatvezetö és a fékező suEgv nap alatt 110 pengőt .mozizott és cuk fás Edázott el" egy fiatal tolvaj Kolozsvár, november 9. Szlnte-siheder számba megy még Davidovits Sámuel,, akinek sorozatos lopások miatt kellett felelnie hétfőn a kolozsvári törvényszék büntető hé ••mástanácsa előtt. Áldozatai közt szerepelt Pirosky Miklós ügyvéd is, akitől besui- tanás utján egy öltönyt lopott. Az ószeren adott túl rajta 110 pengőért, Fancsali Erzsébetnek. Az elnöklő Szenczer József dr. éppen afelől vallatja, hova tette a lopott jószágért kapott pénzt. — Mozira, meg cukrászdára költöttem barátaimmal. — Száztíz pengőt egyetlen nap alatt! Hiszen másnap már letartóztatták — rökö- nyödik meg az elnök. — Kikkel dáridózta el ? — Még a tánciskolában ismerkedtem velük össze, de egyikük nevét sem tudom... Ravaszul vall, a lopásban azonban ügyetlenebb volt: Lengyel László gazdálkodó piacról hazatérő felesége éppen akkor érte tetten, amint 1000 pengőt emelt ki szekrényükből. Az ilyen belopakodás azelőtt mindig sikerült neki. így emelt el 40 pengőt Hegedűs Sándorné lakásából, az asztalon talált női kézitáskából, György Istvánéktól pedig egy pár cipőt. Azelőtt Nagyváradon, majd Désen lyosan megsérült. A vonat többi személyzete kisebb sérüléseket szenvedett. A pályatest helyreállításáig a vasúti közlekedést átszállással bonyolítják le. A Csáktornyái csendörség megállapította a kisiklás okát, amely szerint a sinmező ütközőjénél az összekötő csavarokat és a hevedert a sötétség leple alatt leszedték és eltávolították, a sint pedig doronggal kiemelték a helyéből A csendőrség erélyes nyomozást indított a tettesek kézrekeritésére. „dolgozott“. Nagyváradon egy kenyérjegy lopásért egy hetet kapott, Désen nyolc hónapi fogházbüntetést mért rá a biróság. ült két hetet tiltott határátlépés miatt is. Délerdélyböl szökött át, ahol a bécsi döntés érte. Nem volt Ínyére, hogy munkatáborba vitték a románok. Itt sem fogadták tárt karokkal, kétszer is visszatessékelték, de utóbb mégis csak megragadt valahogy. Egyéb mesterség hijján, ekkor szánta el magát a lopásra. Szacsvay László dr. ügyész Üzletszerűen elkövetett lopásért kérte a vádlott megbüntetését. Fáncsali Erzsébettel szemben tulajdon elleni kihágás miatt emelt vádat. A biróság egy évi és tiz hónapi börtön- büntetésre ítélte el a sorozatos lopásért Davidovits Sámuelt, Fancsali Erzsébetet pedig a könnyelmű vásárlásért S0 pengőre büntették meg. Az Ítélet jogerős. — Három kilogram cipőt&lpért fel bontották a falat. Bíró István Monostorl-ut 148, szám alatt lakó cipész jelehtette a rendőrkapitányságon, hogy vasárnap folyamán ismeretlen tettesek felbontották Monostori- ut 139. szám alatt lévő cipészmühelyének falát és ellopták 3 kilogram kiutalt • talpmennyiségét. A falbontó betörök, bár a mü-, helyben niég más értékek is voltak, semmihez sem nyúltak. A rendőrség megindította a nyomozást,
