Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-08 / 253. szám
r i. I rsfjsa ..-«—'<*•-tggg* - > > ■ A Keleti Újság cikksorozata: »Bemutatjuk Erdély egyetemét" 19422 NOVEMUEU 8 w ü*r\ riMur’ii»;»11 „Vallom, hogy volt és ▼an sajátosan magyar filozófia“ Á tanárképzés időszerű kérdéseiről, az erdélyi ember filozofikus rátermettségéről, újabban felfedezett nagyjelentőségű magyar filozófiai kéziratokról beszél Bartók Gyöigy professzor Pensa Perzsaláb Szil stb. Málnást Bartók György bölcsész-'' doktor, 60 éves. A kolozs^xtri m. kir. Ferenc József Tudományegyetemen íBIZ-ben lett magántanár, 1911-ben nyilvános rendes tanár, 191/0-ben Erdély hazatért egyetemének első rektora és a filozófia nyilvános rendes tanára. Igazgatója az egyetem Filozófiai Intézetének, elnökß a, kolozsvári Középiskolai Tanárképző Intézetnek, tagja az Országos Tanárvizsgáló Bizottságnak, az Országos Felsőoktatási Tanácsnak, az Országos Szerzői Jogi Szakértő Bizottságnak, A Magyar Tudományos Akadémia levelező tágja. Választmányi tagja több magyar tudományos társaságnak. A külföldi tudományos társaságok közül tagja a német „Kant-Gesellschaft“-nak, a genfi „Société Psychologie et de Psychoterapie“, a „Deutsche Philosophische Gesellschaft"-nak, levelező tagja a zürichi társadalomtudományi intézetnek. A kolozsvári Nemzeti Kaszinó elnöke, a kolozsvári ref. teológia igazgató fa nácsá- í nak tagja. Filozófiai munkái ismer- * tek és értékeltek, számos tudomá- ’ nyos dolgozata közül több német nyelven is megjelent, a németek Schoppenhauer-emlékkönyvének dol- gozatai között az egyetlen magyar szerző. m Kolozsvár) (november hó)'. Keresve sem találhattak volna alkalmasabb helyet az elmélyülés, az elvont gondolatok otthonának, mint Kolozsvár egyik legcsöndesebb zugát, a Házsongárdot. A Majális-utcában, az egykori Pákéi-villában, dolgozik a Filozófiai Intézet. Henn minden csillog, ragyog. A könyvállványokon sokszáz könyv százezernyi lapjain betümilliók rögzitik az emberi szellem hatalmas tudásterületet felölelő csodálatos gondolatalkotásait. Ebben a valóban nagyszerű munkakörnyezetben keressük Bartók Györgyöt, Erdély egyetemének tudós professzorát, hogy megkérjük, beszéljen intézetének tevékenységéről és a tanszékével kapcsolatos időszerű kérdésekről. 1 — Professzor ur három teljesen elütő sajátosságú nemzedéket tanított: az elsőt, a tizennégyes világháború előttit 'Kolozsvárott, a trianoni ifjúságot Szegeden pg a kisebbségi életben felserkent diáknenizedé- ’ket, hála Istennek, újra a kolozsvári egyetemen. Milyen különbséget lát professzor ur ä három diáknemzedék között, különösen járni az elvont gondolkozás, filozofikus elmélyülés készségét illeti? — hangzik el cl'sö kérdésem. Három nemzedék — Az az érzésem — mondja B. . , professzor — hogy tehetség és komoly elmélyülés tekintetél>en az első nemzedék felette állott a másik kettőnek. Ebből az első nemzedékből sok filozófus és filozóflailag gondolkozó férfiú került ki. Egész sora azoknak, akiknek ma vezető szerepük van az ország szellemi életében. A második — a „szegedi“ — nemzedékben már Kevesebb volt a valóban elmélyülő és érdekes, hogy azok, akik kitűntek, mint Varga Sándor, •Toó Tibor és a máris komoly tudományos hirü Jancső professzor — erdélyiek. Kedves tanítványom volt Szegeden a tragikusKörz ti egyedárusifót keresek a bőr- és cipőszakmába vágó Igen nagy lehetőséget nyújtó szabadalmamat képező uj tömegcikk forga- lombahozására, megyei kizárólagossággal. Megfelelő gyakorlattal, referenciával rendelkező cégek ajánlatait kérem Fáfory Liios nagykereskedőhöz, Budapest, AT., Jókai-ntca 18. szám. alá küldeni. sorsú József Attila, altitól sokat vártam. A inai nemzedékben általában nem tapasztalom az elmélyülésre való hajlamot. Ennek egyik okát az egységes előképzettség hiányában látom. A kisebbségi idők egyik szomorú maradványa ez. A folyton változó és amellett idegen szellemű tanrend, a változó tanárok, az amugyis idegesebb, nyugtalanabb életkörülmények és a szegénység általánosan befolyásoló tényezők voltak. Van olyan tanítványom, aki vasutas édesapja folytonos áthelyezése miatt Jassyban, Bukarestben is tanult és hat helyen iárt gimnáziumba. Egyelőre nem is várak komoly javulást ezen a téren, mert ellentétben a régi sokkal nyugodtál»!) és öntudato- sabb középiskolai oktatással, a mai sokkal zsúfoltabb. Már pedig az egyetemi képzés előkészítése a középiskolai képzés minőségén múlik. A ma „filozopter“-ének hihetetlen mennyiségű óraszámot kell felvennie. Egyik diákom például heti 80 — átlagban napi tiz! — órát vett fel. Az én diákkoromban heti húsz óra volt a legmagasabb. Ma úgy felduzzadt az anyag, hogy egy-cgy deáknak ilyen zsúfolt órarendje van, ami természetesen a képzés alaposságának rovására megy. — A ma deáksága tehát az előzmények és körülmények miatt csak ezután bizonyíthatja be bontakozó erejét és hogy elmélyülésre való hajlamosságban és tehetségben nem marad el elődei mögött —: jegyzem meg. De kérdem: az erdélyi lelki alkat egyáltalán mennyiben alkalmas az elvont gondolkozásra ? Az erdélyi ember igen alkalmas az elvont gondolkozásra — Vallom, hogy az erdélyi cmb°r múltbeli történelmi helyzete miatt is, a legrátermettebb az elvont gondolkozásra. A két Bolyai példáját emlitem. Kétség leien hogy a magyar filozófia is Erdély földjén virágzott és ért ki. Böhm Káróly, a kolozsvári egyetem nagynevű professzori, akinek filozófiájában sajátosan sok magyar vonás van és akinek hatása ma is elevenen éi, Kolozsvárott fejlődött azzá az értékké, ami volt. Filozofikus költőink közül üíeményik Sándort, Aprily Lajost, Tompa Lászlót emlitem. A mai irók közül Tamás* Áron a leg- elvontabb, a széles olvasó rétegek talán ezért nem is értik meg egésze».’. Makkal Sándor, Ravasz László, Tankó Bé'a, Moőr Gyula, Kolozsváry Bálint mind a? erdélyi filozofikus gondolkozás egy egy kiváló képviselője. A székelyek elvon gondolkozás- és kifejezésmódja általánosan ismert. Az első falukutatók Bartók professzor érdekes részletet elevenít fel a századeleji múltból. — Kevesen tudják, hogy innen Kolozsvárról indult ki az első magyar falukutatás is. Bodor Aladár, Ravasz László és mások járták Ralotaszeget és vasárnap délutánonként népegyetemet tartottak. Imre Lajos már akkor megalkotta a szétszórtan élő magyarok gyermekei számára az első bennlakást. Itt Erdélyben falukutatás volt már akkor, mikor még másutt rá sem gondoltak. A tanárutáupótlás kérdései — Professzor urnák, mint a Tanárképző Intézet elnökének, mint a jövő nevelői nevelőjének bizonyosan értékes megfigyelései vannak az annyira fontos tanárutáa- pótlás kérdéseiről. — Őszintén beszélek. Aggodalommal tölt el a tanárutánpótlás sorsa. Kevesen választják a tanári hivatást. Kevesebben, mint amennyire szükség volna. Ebben az évben körülbelül harminc százalékkal csökkent a tanárjelöltek száma. — Miben látja ennek okát professzor ur ? — Gyenge a fizetés: havi 90—120 pengő kezdő fizetéssel indul a középiskclai tanár. Az óráinak száma viszont heti 32—27. Én szemtanúja vagyok, hogy a középiskolai tanár valóban áldozatos, hatalmas munkát végez a nemzet kultúrája érdekében. Tudom, hogy éjszakába nyúlóan dolgoznak, nem egy tanár hetenként többszáz dolgozatot javít ki. — Milyen kívánalmak volnának a tanárképzés terén ? — A tanárképzésnek ’s gyökeres átalakuláson kell átmennie! Tüneti kezeléssel nem is lehetne segíteni, Nem :s egyszerű reformról, hanem a képzésnek teljesen uj átalakulására volna szükség. A tanárképzést már a középiskolai tanterv refomjával kell kezdenünk. A korszerű képzés megkövetelné, hogy a tanárjelölt egyetemi tanulmánya ne legyen agyonzsufolt. A gyakorlati képzés céljaira a jelenlegi gyakorló iskola alkalmatlan, célszerű uj épület kellene! Tehát a képzés korszerű reformja, célszerű környezet és jól fizetett tanárok: ime ez a megoldás. Most a tanárok annyira fontos továbbképzésének lehetőségéről kérdem Bartók h professzort és válaszából megtudom, hogy az országban egyedül a kolozsvári tanárképző intézet mellett működik — 7000 kötettel felszerelt! — külön szakkönyvtár. Ezt még Szegeden szervezte meg és azóta kiegészítette a professzor, akinek az a terve, hogy a Farkas-utcai intézetet megnyitja valamennyi középiskolai tanár számára. Tehát nemcsak a képzősök, hanem valamennyi tanár számára hozzáférhető lesz az intézet gazdag könyvtára és folyó- iratgyüjtemenye s azt állandóan kiegészítik a legújabb müvekkel. Ilymódon alkalmuk lesz megismerkedni mindazokkal az uj ismeretekkel és szemlélettel, melyeket a húsz év elzártságában nem sajátíthattak el. — Mi a véleménye professzor urnák a legújabb tanárnemzedékröl ? — A legjobb. Lépést tartanak, igyekeznek megismerni a legújabb pedagógiai eredményeket és a magyar ifjúságot magyar szellemben nevelik. Van közöttük néhány valóban kiváló nevelő. Az utolsó évtizedek nem kedveztek a filozófiának — Professzor ur milyen művön dolgozik? — Kétkötetes munkámon, melynek cime „A filozófia történeke“ és folytatom az „Ember és élet“ sorozatomat. Korunk legnagyobb háborújának kellős közepén a filozófus változatlanul dolgozik. Meg is kérdezem: — A kortól független abszolút igazságokon és a korral együtt fejlődő örök emberi problémákon való elmélkedést, tehát a filozófus „köreit“ nem zavarja a háborús kor nyugtalansága ? — 1014. óta jóformán szüntelenül háborús állapotban élünk. Én azt hiszem aíz utolsó évtizedek Inkább az orvostudománynak kedveztek, mint a filozófiának. Erdély a magyar filozófia bölcsője! — Milyen kü’önlegesen erdélyi vonatkozású feladatot végez az intézet? — Itt Erdélyben, Kolozsvárt, a magyar filozófia történetének dokumentumait kel! feldolgoznunk. Ezt a munkát seholsem végzik és mert éppen Erdélyben volt a magyar filozófia bölcsője, ez nemcsak feladatnak, de kötelességnek is szép. Ez az általános magyar vonatkozásban is fontos munkánk folyamatban van és egyelőre Erdély területére szorítkozik. — Milyen eredmény van már? — Makkay Ernő gyakornokom, akitől sokat várok, nagyjelentőségű kéziratokat fedezett fel a Tudományos Akadémia levéltárában. Kazinczy erdélyi barátjának, Sipos Pál tordosi lelkésznek latin—német nyelvű két kéziratáról van szó. Kant hatása alatt Sípos Pál párbeszédes formában elmélkedik vallási és erkölcsi dolgokról ezekben az írásaiban, melyeket — mint leveleiből kiderül — Kazinczy Göttingenben akart kiadni. Ezeknek az írásoknak nyomuk veszett, most kerültek elő, közelebbről kiadjuk. Bartók professzor, aki a magyar filozófia történetében eddig egyedül végzett összefüggő kutatásokat, elmondja, hogy különösen a XVII —XVIII, század magyar filozófiai irodalma vár feldolgozásra és kiadásra. A Nemzeti Múzeumban, Debrecenben, a kolozsvári református kollégium levéltárában rengeteg feldolgozatlan anyag van. Apáczai Csere János Írásait is fel kell kutatni, MintBUNDÁT P I I A T szQcstSI BUDAPEST, IX, FERENC-KÓROl 32. SZÁM. II. EM. Nyersbőrt veszek az árát megírni, egy 200 oldalnyi Csere-kézirat máris fordításra' kész. — Professzor urnák, aki olyan emlékezetesen szép meghatározását adta az erdélyi szellemnek ét hazatért egyetem megnyitásakor, mi a vélftménye az erdélyi szellem kérdésének tudományos megvilágításáról? — Hogy van erdélyi szellem az kétségtelen, hiszen számos megnyilatkozása van. De éppen azért, mert szellem, nem lehet pontosan megbo fároziü, hogy ml az. Csak az mondható meg '-óla- amit az, aki kifejezi, róla magában érez. Valóban szükséges volna szellemtörténeti kutatással — számos rész- lettanuimány^ levél, irtat, régi tankönyv, stb. feldolgozásával — tudományosan meghatározni ezt, a magyar szellemi életben any- nyira ható fogalmat. *, Végül azt kérdezem: van különleges magyar filozofikus gondoEkozásmód? — Vallom, hogy volt és van magyar filozófia! Eddigi tapasztaiaíialm azt mutatják, hogy kellő mélységű és ‘türelmes filozófiai tanulmányozás eredménye az lesz, hogy a maga teljességében megszületik a magyar filozófia rendszere, annak cáfolatául, hogy „a magyar nem filozofikus nép“. Székely harisnyás szemüveiges férfi áll az előszobában, amikor távozom. Horvát István a délerdélyi menekült földműves-költő, a Filozófiai Intézet altisztje. Kezében könyv, Platon „Allani“-a. — Segit a könyvtárrendezésben? Heiyerc teszi? — kérdem. — Most vettem le. Olvasom! — Megérti? Szelíden, enyhe sértődéssel néz rám. __ Nem is olyan nehéz, csak érteni kell hozzá... • Egyszerűbben, szebben ki sem fejezhette volna a tudás titkát: valóban mindent csak érteni kell tudni. HOROSZ BÉLA dr. Tovább gyűlnek az adományok a Fcméitóságu Asszony segélymozgalmára Budapest, november 7. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó Ur hitvese, öföméltósága segély mozgalmára november 5-en a következő adományok érkeztek: Gschwindt gyár (Budapest) 2000 pengő, Gschwindt Ernöné, Magyar Posztógyár 1000 —1000 pengő, Csavar- és Kovácsárugyár (Budapest fiók) 500 pengő, Magyar Kerámiagyár 400 pengő, Sommer és Klinger mechanikai-, Ruhagyár 300—300 pengő, Szö- reghy Köolajgyár 150 pengő, Gui'va László di (Budapest), Leipnick és Társí. (Pápa), Reihardt Géza (Budapest) 100—100 pengő, Lázin Tivadar (Atya) 10 pengő, Fábián Dániel dr. (Budapest), Nihsim József (Budapest) 5—5 pengő, Szedelinszky Ctfimér Dénes 1 pengő. Lelkileg bizonytalan, kételkedik? keresse fel: Dr. Hemes Elemér pszichológus Pszichológiai Laboratóriumát Hussolini-ut 68. Megnyugszik, visszanyeri önmagát Önismeretre vezeti a grafológia. HÁROMNEGYED 10 ÓRAKOR KEZDŐDIK A „FÖLDINDULÁS“ MUNKÁSSÁG RÉSZERE RENDEZETT ELÓA.DASA Kolozsvár, november 7. Az Erdélyi Gyáriparosok Országos Szövetsége rendezésében, mint már hirül adtuk, Páger Antal vendégfelléptével vasárnap délelőtt háromnegyed 10 órai kezdettel a Nemzeti Szihházban előadják Kodolányi János nagysikerű darabját, a „Földindulás“-t. Az előadással kapcsolatban arra kért fel bennünket a rendezőség, tudassuk a közönséggel, hogy a többi lapokban tévedésből háromnegyed tizenegy órára jelzett előadás, mint ahogyan már jelentettük, pontosan háromnegyed tiz órakor kezdődik.
