Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-21 / 264. szám

1942. JVQ^EMBEtt 21 3 GUM MI HULLADÉK GYŰJTÉSI HÉT november 23.—28-ika között. Készítsük elő a hó«, sárc>pő, liimN'í, műszaki stl*. I>ul?a<(Iékot leventéink érle jönnek. Novemher 30.-ától 16 dekagram a napi kenyérfeiadag Fontos utasításokat tartalmaz a közellátásügyi miniszter rendelete BUDAPEST, nov. 20. (MTI) A Hivatalos Lap szombati száma közli a minisztérium rendeletét a kenyérgabona és árpa belföldi forgalmának újabb szabályozása tárgyában és a közelKtásügyi miniszternek a rendelet végrehajtásáról kiadott utasításait. A rendelet a kenyérfejadagot az évi 240 kg-os fejadagnál 20 kg-al, a régi 180 kg-nál 15 kg-al, a 120 kg-nái az 1942-ben szili stett gyermekeknél 60 kg-al, a többieknél 10 kg-al csökkenti. Az évi 60 kg-os pótíejadag évi 30 kg-al csökken. Az utóbbi rendelkezés nem vonatkozik a szegődinényes (konvenciős) éves cselédekre és az időszaki munkások (summások) pótfejadagjára. A csökken­tés folytán mutatkozó terméskiilöubözetet a rendelet értelmében be kell szolgáltatni a Hombárnak, vagy bizományosának. A gazda köteles a szegödményes (konvenció.) cseléd szániára meghagyott évi gabonamennyiség leszámításával a csökkentés által visszama- • radt különbözeiét a Hombárnak leszállítani. . • Az ellátatlanok napi kenyérfejadagját a rendelet november 30-tól kezdődő hatállyal 20 dekagrammról 16 dekagramm csökken­tette. A rendelet az árpa készletre vonatkozóan úgy intézkedik, hogy a gazdasági szükségletet meghaladó mennyiséget ugyancsak a Hombárnak kell átadni. A termelő birtoka!)az lévő minden egyes szarvasmarha és sertés után egy métermázsa megtartható árpa­mennyiséget kell számításba venni a beszolgáltatásnál. A kenyérgabona, vagy árpa beszolgáltatására kötelezett termelőnek decem­ber 5-ig kell jelentkeznie az illetékes községi elöljáróságnál. Be kell mutatnia gabonalapját, illetve Igazolnia kell a saját háztartásá­hoz szükséges gabona mennyiséget. A rendelet a továbbiakban részletesen intézkedik a szelvényfeleslegek bevonásának módoza­taival. Úgynevezett „kék szelvényeket“ bocsátanak ki és december 5-től kezdődőleg csakis a községi elöljáróság által láttamozott ilyen „kék szelvények“ tula jdonosainak lehet vásárlási joga kenyérgabonánál, vagy árpa nál. A rendelet a búzaliszt kiőrlési arányát 80 százalékra, a rozsét pedig 85 százalékra emelte. \ IcépvSseíőhéz a mlnisziíereSiiolcségi tárcával folytatta a jövő évi köilség- veiés tárgyalását Udo ftammerf zongoraestje Udo Dämmert, as európai hirii fiatal né­mát zongoraművész november 19-én, csü­törtökön este fél 7 órakor tartotta első ko­lozsvári zongoraestjét a vármegyeház dísz­termében. Műsora, amelyben művészi hitval­lásához híven, valamennyi zenei leor egy-egy remekműve szerepelt, Liszt: „Bach Fantá­zia és Fuga“ cimü orgoiui-zongoramüvének előadásával kezdődött. A romantikus fantá­zia indulatokban gazdag és szinte fokozha- tatlan erősítései közt a varázslatosan köny- nyed technikában feloldódott zenei fantázia szinte már a zongora felett lebegő és hang­szerhez alig kötött abszolút ,^zene“ biro­dalmába ért el s önfeledten és játékosan ringott el annak anyagában. Nem az „n)/á- teremtés“ géniuszát éreztük a művész elő­adásából — bár kétségtelen, hogy ettől őt csak a művészi érettség legutolsó fokozata választja el — hanem könnyed hangkezelés­sel és tökéletes ízléssel párosult, abszolút mesterségbeli tudását, amellyel a müvek „megértésé“-nek már-már legmagasabb fo­kára ért el. A Beethoven Asz-dur szonáta szinte a problémátlanságig „előkészített“, véglegesen leszűrt formájában az egyéni felfogás oly meggyözödésteljes precizitása nyilvánult meg, amely csak az előadóművészét legna­gyobbjait jellemzi. Mindamellett a precizitás és „ „tanultság“ mögött némi „sematizmus“ és kétségtelenül a modern zene szeretetéből származó hideg színek csillogását éreztük, amelyek nem a Beethovent világ heroikus hangulatait, hanem annak — bár meggyözö- déses — de mégiscsak stilizált formában történt felfogását szólaltatták meg. Másrészről éppen a modern és európai hírre érdemes fHátai szerzők müveinek pro­pagálásával folytat üdvös munkát a művész. Csütörtök esti hangversenyén bemutatott Ernst Pepping, a modern német zene egyik úttörő alkotójának 3 tételes szonátájában a szerző és az előadó felfogásának olyan har­monikus összefonódását éreztük, amely a művészet teljességét nyújtotta s amely két­ségtelenül fényt vet a művész jövőbeni ze­nei fejlődésére. Takács Jenő, a fiatal magyar zeneszerző (akihez a művészt személyes barátság is fűzi) „Rapszódia“ cimü zongora- müve, amely a hangszer mély regiszterei­nek eszközével kifejezett különös indulatokat és fékevesztett táncritmusokat önt zenei formába, a fiatal német művész sziporkázó ötlftességü és tökéletesen átérzett előadásá­ban hangzott el. A műsor további két müvé­nek, Schubert: „Moments musicaux“ és Dohnányi: ,,Ruralia Hungarka“ három el­hangzott tételének előadása, azoknak köny- nyed és mégis plasztikus színekkel meg­rajzolj témavonalaival, a művész minden zenei stílusban otthonosan mozgó képességeit bizonyította. Udo Dämmert kolozsvári hang­versenye kétségtelenül az évad kiemelkedő zenei eseményei közé tartozott. C. NAGY BÉLA — A Wesselényi Lövészegyesület főisko­lás teáinak rendezősége közli, hogy novem­ber 22-én, vasárnap délután 4 órára terve­zett második teadélutánja a Lövészegyesü­let céllövő versenye miatt elmarad. Novem­ber 29-én természetesen folytatódik a tea- delután-sorozat. Budapest, nov. 20. A képviselőhöz pénte­ken a miniszterelnökségi tárcával folytatta a jövő évi költségvetés tárgyalását. Az ülé­sen, amelyet 10 óra 10 perckor nyitott meg Krúdy Ferenc alelnök, a kormány részéről megjelent Kállay Miklós miniszterelnök, Re- inényi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, vi­téz Lukács Béla és Antal István dr. nemzet- védelmi propagandaminiszter. Az elnök bemutatta az Erdélyi Reformá­tus egyházkerületnek az Apafi Mihály fejede­lem hamvainak végleges elhelyezésére ren­dezendő kegyeletes ünnepségről szóló meg­hívását és bejelentette, hogy az ünnepségen a kép viselői sázat Nyilas Ferenc jegyző kép­viseli. v Ezután Reményi-Sclineller Lajos pénzügy­miniszter beterjesztette az 1943. évi költség­vetésről szóló törvényjavaslatot. Közölte, hogy a javaslat előadójául Cselényf Pált, he­lyettes előadójául pedig Ináncsy Papp Ele­mért kérte fel. A Ház tudomásul vette a bejelentést, majd áttért a miniszterelnökségi tárca jövő évi költségvetésének tárgyalása­in, amelyet Huszovszky Lajos előadó ismer­tetett részletesen. A propagandafilmek kérdése Oláh György, a Magyar Megújulás Nem­zeti Szocialista Pártszövetség vezérszó t>ka azzal kezdte beszédét, hogy a velencei Bien­nalen elért eredmények mutatják, hogy sem­mi költséget néni szabad sajnálni, ha az egész Európát érdeklő és a magyar propa­gandát tények bemutatásával szolgáló fil­mek gyártásáról van szó. Nem sajnálja a propagandára fordított hatalmas összegeket, de pazarlásnak tartja, ha ugyanakkor meg­engedik, hogy ellenpropagandát is folytassa­nak. Elővette a „Népszava“ pénteki számát, amelyben egyik cikkíró „Metylalkohol kul- t in-propagandának nevezi a magyar propa­gandát. Megemlítette, hogy a Vasas Szék­házban kiállítást rendeztek, amelynek anya­ga és az azon résztvevő „művészek" valósá­gos kihívást jelent minden magyar nemzeti érzésű emberrel szembfen. Rámutatott arra, hogy ezt a kiállítást, csak két hét múlva til­tották be, amikor már mindenki megnézte. Foglalkozott a képzőművészek társaságának a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításával, ahol a kiállított anyagban egyáltalán nem nyilvánult meg az, hogy háború van. A zsi­dó és marxista festők felvonulásának nevez­te ezt a kiállítást. Kifogásolta azt is, hogy a lillafüredi irótalálkozón a baloldali Írók egész sora vonult fel. Hangoztatta, hogy a magyar nemzeti társadalom nagy részének szemében ezek az Írók teljesen elvesztették létjogosultságukat. Végül nemzetiségi kérdé­sekkel foglalkozott. Vadányi-Gulyás Jenő, a MÉP első vezér­szónoka* rámutatott arra, hogy a propa- gandafilniek gyártása terén elsősorban a jó filmek gyártására kell törekedni és nem az úgynevezett propagandafitmekére, mert a magasszinvonalu kiváló kivitelezési) ma­gyar film önmagában Is a legnagyobb pro­paganda külföldön. Kérte a minisztert, hogy támogassa a magyar filmvállalkozásokat. A sajtóról szólva kérte a minisztert, tegye lehetővé, hogy a sajtóban szóhoz jussanak a társadalom egyszerű emberei is. Ezután nemzetiségi kérdésekkel foglalkozott. Rá­mutatott arra, hogy ezeket a problémákat polgári eszközökkel kell megoldani. A tár­sadalom munkájától várja a nemzetiségek­kel való összhang megteremtését. A továb­biakban a szórványmagyarság kérdéseivel foglalkozott. Kérte a miniszterelnököt, hogy helyezkedjék a szórványmagyarság kérdé­sei tekintetében sokkal határozottabb állás­pontra. A költségvetést elfogadja. Maróthy Károly a költségvetést nem fo­gadta el. A nemzetiségi kérdés-llikó Imre, az Erdélyi Párt vezérszónoka nemzetiségi kérdésekről beszélt. Megállapí­totta, hogy a nemzetiségi kérdés megítélé­sében és kezelésében pártpolitikától függet­len, pártok feletti összefogására van szük­ség. Ezután visszapillantást vetett a nem­zetiségi kérdés történetére és részletesen foglalkozott e kérdés szempontjaival. An­nakidején a legnagyobb hiba az volt, hogy a pártpolitikától tették függővé a nemzeti­ségi kérdés megoldását és ezért a minden­kori pártnak kedvező nemzetiségeket ked­vezményekkel halmozták el. Eire vezethető vissza a Székelyföld elmaradása és a ro- * mánlakta területek fellendülése. A nemzeti­ségi kérdés a jó közigazgatáson fordul meg és egyetlen helyes megoldása a magyarság megerősítése. Csorba János, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka a kormány sajtópolitikájával foglalkozott. A költségvetést nem fo­gadta el. * Czerman Antal, a MÉP második vezér­szónoka szintén nemzetiségi kérdésekről szólott, s hangoztatta, hogy rendezése vég­legesen csak a háború befejezése után kö- vetkezhetik be. A kisantant politikája mu­tatja, hogy ebben a kérdésben erőszako­san tartós állapotot teremteni nem lehet. A nemzetiségi kérdés megoldásánál tekintet­tel kell lenni a különféle nemzetiségek ál­tal lakott területek sajátságaira. A költség- vetést elfogadja. A következő felszólaló Kóródy Tibor (Imrédista) volt. A zsidók által elhagyott felszabadult keresztény pályák utánpótlá­sának megszervezését sürgette. A költség- vetést nem fogadta el. „A nemzeti lélek szilárdságán múlik az ország sorsa!“ Nyirö József a nemzetnevelés alapelveit és irányelveit fejtegette beszédében és hang­súlyozta, hogy a nemzeti lélek szilárdságán múlik az ország sorsa. Ez a záloga a nem­zet fennmaradásának. Társtalan tu plétünkrc csak önmagunkban kell keresnünk jövőnk alapjait és kifejleszteni belső nemzeti erőin­ket. Ebben az irányban kell kialakítani a közszellemet, amelynek kemény magyar ön­tudatosságban kell kidomborodnia. A költ­ségvetést elfogadta. Serényi Miklós gróf egyes zsidó visszaélé­seket tett szóvá, erőteljesebb magyar fajvé­delmet sürgetve. A költségvetést nem fogad­ta el. Kaintzel Ede a hazai németség erdélyi képviselője Volksbund-problémákat fejtege­tett. Hangsúlyozta, hogy a magyar-német barátság az alapelv minden tevékenységük­ben. A költségvetést elfogadta. Matolcsy Mátyás a magyar, irók erőtelje­sebb támogatását sürgette. A költségvetést nem fogadta el. Árvoy Árpád a sajtó szelepéről és az új­ságírók fontos munkásságáról beszélt. Meg­állapította, hogy a Sajtókamara eddig is ki­tűnő eredményeket ért el. Kéri, hogy törvé­nyes alapra helyezzék a Sajtókamara intéz­ményét, amely egyelőre rendeleti alapon működik. A költségvetést elfogadta. Vájná Gábor a nemzetvédelmi propaganda- ügyi minisztérium felállítását szükségesnek tartja, de kevesli a magyar propagandára fordított összeget. A költségvetést nem fo­gadta el. Az elhangzott felszólalásokra Kállay Miklós miniszterelnök minden felvetett kér­désre kiterjedő nagyjelentőségű beszédben ismertette álláspontját. A miniszterelnök beszédét lapunk holnapi számában közöljük. Jelentkezzenek a Schwarfzer régi betegei, vagy azok hozzátartozói BUDAPEST, november 20. A Schmartzer- féle szanatórium, amely 1909-ben alakult, több mint három évtizedes fennállása után tudvalevőleg mintegy félévvel ezelőtt elhatá­rozta felszámolását. Az épületeket és a hoz­zátartozó három utcára nyíló löbbholdas par­kot előzőleg a Postások Jóléti Alapítványa vásárolta meg. A postások ezen a hatalmas telekkomplekszumon nagyszabású modern postáskórházat akarnak építeni, amint azt Varga József kereskedelemügyi miniszter a parlamentben is bejelentette. A Schwartzer — amelynek magas kőfalai mögött az idők során sok érdekes esemény játszódott le és amely a békeévekben gyakran szolgált, há­lás, időnként szenzációs riportanyaggal a sajtónak — mielőtt végérvényesen eltűnne a nyilvánosság színpadáról, e héten mégegy- szer jelentkezett. A hivatalos lapban ugyanis, a felszámolás alatt álló részvénytársaság hirdetményt tett közzé, amelyben felszólítja az intézetben ápolt betegeket, vaov azok jog­utódait, vagy igazolt meghatalmazottait, hogy az ápolásuk idején megőrzésre átadott ingóságaikat ennek a hirdetménynek közzé­tételétől számított 15 nap alatt a szanató­riumban, Kékgolyó-utca 5. szám alatt ve­gyék ét. Ha az említett idő alatt az ingóságokat el nem viszik, úgy azokat bírói letétbe fogják helyezni. „Asszonyok a iüzvonalban Magyarul is megjelent Fanni LuuUkonen finn tábornok­asszony Lottáitról sz&ló könyve Budapest, nov. 20. A magyar asszonykiii- döttség és a magyar leventék finnországi lá­togatása szoros kapcsolatot jelent a magvai és finn nemzetvédelmi és ifjuságnevelési moz­galmak között. Ezt a kapcsolatot hivató" ápolni és kimélyiteui Fanni Luukkonen finn tábornokasszony ama könyvének magyar ki­adása, amely a finn lőttük heroikus habom cselekedeteit ismerteti. A könyv „Asszonyai a tikvonalban“ címmel jelent meg s a könyv­höz vitéz Keresztes-Fischer Fercuené irt igen meleghangú ajánlást. — „Ajánlom r:t a könyvet Xeklik magyar asszonyuk és leányok, — irja vitéz Keresztes- Fischer Ferenené, — és kérlek Benneteket, merítsetek hitet a finn nők hitének ezer cso­dás megnyilatkozásából, merítsetek erőt ah­hoz a nagy küzdelemhez'és nagy munkáim:, amit legszentebb mindenünk: hazánk életi c- j ovo je érdekében folytatnunk kötelességünk.“ A 200 oldalas rendkívül érdekes cs izga más könyv 32 eredeti fényképilluszfráció' tartalmaz. A könyvet a Finnországban jár1 magyar női küldöttség vezetője: D. Gangig Mária fordította magyarra. A könyv grafikai illusztrációit Dcéd Ferenc festőművész tanár ‘készítette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom