Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-21 / 264. szám

MmnOkmm 4 1942. SOVRMnBn 21 / . f| r^m&^ţ™***^^**' 0 Á bolsevizmus ellen küzdő Magyarországot ünnepelték a magyar filmhiradók római bemutatóján A magyar ipar háborús erőpróbája A háborúba,« való fokozottabb részvéte­lünk és a visszatért területeknek a magyar gazdasági élet vérkeringésébe történő foly­tatólagos bekapcsolása határozza meg a magyar ipar háborús helyzetét. Amint azt Varga. József iparügyi miniszter tárcája jövő évi költségvetésének képviselőházi vi­tazáró beszédében kifejtette, a magyar Ipar mindkét Iránjai feladatát kiválóan oldja meg. Annyira megállta helyét, hogy a mi­niszter a magyar ipar mennyiségi és minő­ségi termelésének rendkívüli lendületéről számolhatott be. Annak legfőbb oka, hogy ez lehetségessé vált, a Kállay-korinány nagyvonalú gazdasági politikájában rejlik, amelyben az ipar vállvetve dolgozik a me­zőgazdasággal és a kereskedelemmel. A dolog természeténél fogva a nehézsé­gek éppenugy megnövekedtek az Ipari ter­melésben, mint a gazdasági élet minden ágában. Ugyanakkor fokozottabb mennyi­ségi és minőségi követelmények is támad­tak. Ez a kettős feladat rendkívüli próbára tette ipari termelésünket s ezt a próbát az ipar — mint ahogyan Varga miniszter ör­vendetesen megállapította — nemcsak ki­elégítően állotta ki, hanem az eredményt bizonyos vonatkozásokltan várakozáson fe­lül kedvezőnek lehet mondani. Az ipari fog­lalkoztatottság lényegesen emelkedett, úgy­hogy ezév augusztusában a gyáriparban foglalkoztatott 417 ezer munkásnak munka­bér dmén a mult évi SO millió pengővel szemben hatvannyolcmillió pengőt fizettek Id. Ez a felfelé Ívelő lendület tette lehetővé, hogy hadrakelt seregünk szükségleteit hiánytalanul elláthattuk, ezenfelül pedig kielégíthettük a polgári lakosság fontosabb szükségleteit is. Ez egyszersmind az ész­szerű anyaggazdálkodást Is bizonyltja. Az anyaggazdálkodásról szólva rámuta­tott a miniszter a pótunyagipar alig remélt, nagyszerű fejlődésére, ami azután lehetővé tette, hogy például a textilipar uj eljáráso­kat dolgozzon ki. Ma már ezen a téren is pótolni tudjuk a behozatali hiányokat a ma- rosttal. Az Iparban foglalkoztatottakról szólva, elismeréssel beszélt a miniszter a magyar mérnökök és ipari munkások teljesítőképes­ségéről. A kormány szociális gondoskodá­sával állandóan igyekszik enyhíteni a mun­kásság helyzetén, de mindig mérlegelnie' kell az adott helyzetet. így például szük­ségessé vált a munkaidőt korlátozó rende­letek felfüggesztésének további fenntartása, mert a rendkívüli idők mindenkitől rendkí­vüli munkateljesítményt követelnek. Ugyan­akkor a kormány elrendelte azt Is, hogy • túlmunkát megfelelő tulórabcrrel díjaz­zák. Szociális jellegű az a kormányrende­let is, amely a munkások gyermeknevelési pótlékának folyósítását rendeli el. Ez ebben az évben 22 millió pengő, v A munkaerő gazdálkodás menetének za­vartalan biztosítására, fokozatosan kiépíti az iparügyi kormányzat az állami munka­közvetítés szerveit s az ország különböző részeiben megfelelő munkaközvetitöi háló­zatot teremt meg. Az eddigi szociálpolitikai színvonal továbbfejlesztése érdekében fo­lyik az Országos Ipari Munkaügyi Felügye­lőség megszervezése. Eiutek a szervnek a feladata a munkaviszonyok állandó figye­lése. Budapesten már megkezdte működé­sét a Munkaügyi Felügyelőség s az ország több vidékén, különösen a felszabadított területeken felügyelőségi kirendeltségeket, helyi munkaügyi bizottságokat szerveznek, amelyek munkaügyi igazgatásunk szak­szerűségét hivatottak előmozdítani, másfe­lől pedig további szociálpolitikai intézmé­nyek kiépítésének is alapján! szolgálnak. Elismeréssel emlékezett meg a miniszter a kisipar Iiáborus helyzetéről is. Kijelen­tette, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben segítik a kisiparosságot köz- szállltásokkal és a hitelakció továbbfejlesz­tésével. A hadigazdálkodás szempontjainak fi­gyelembevételével összeállított költségvetés­ből az is kitűnik, hogy az iparügyi minisz­ter már most foglalkozik a békcgazdálko- dásra való áttérés várható feladataival s a lehetőség határain belül mindent előkészít a zökkenőmentes átmenetre. \ magyar tár­sadalom nyugodtan tekinthet az ipart gaz­dálkodás jövője elé, mert a mai legfelsőbb vezetőség irányításával a további háborús erőfeszítések idején s majd az átmeneti gazdálkodás korában is éppúgy meg fogja állna! helyét a magyar ipar. mint ahogy sziiárdan megállotta eddig is. üli KIST Ä Mert ca « lapot HIRDESSEK 3 9%FACl ECj X KELETI # VEVŐK ÉPES KO­UJSAttüAN B ZÖNSEGE óivá“» Kóma, nov. 20. Impozáns olasz-magyar ünnepség színhelye volt a „Ministero déllé Finanze", az olasz pénzügyminisztérium „Dopolavoro“ mozgófényképszinházterme, ahol több magyar filmhíradót mutattak be. A terem színpadát olasz és magyar zászlók­kal és címerekkel díszítették fel. Az ünnep­ségen megjelentek a római magyar külkép­viseletek tagjai, 'a római magyar kolónia nagy számban, s a termet zsúfolásig meg­töltő olasz közönség soraiban a baráti fa­siszta Olaszország sok előkelősége. A ma­gyar filmhíradók vetítése előtt Lauro Mai- nari, a „Rassegna Dannbia.ua“ cimü előkelő milánói havi folyóirat római szerkesztője lé­pett a vászon elé. A kiváló olasz közíró be­vezetőben röviden vázolta az ezeréves Ma­gyarország történeti szerepét, jelentőségét, majd rátért arra a heroikus küzdelemre, amelyet Magyarország az 1918-as összeom­lás óta mostani felemelkedéséig Horthy Miklós kormányzó vezetésével folytatott és folytat. Részletesen vázolta a magyarországi kommunizmus borzasztó napjait s a magyar hazafiaknak azt az áldozatos, sokszor vór­Rolozsvár, november 20. Hétfőrj délelőtt méltóságteljes országos ünnepség színhelye lesz Kolozsvár. Több, mint kétszázötven éves fejedelmi akaratot hajt végre az erdélyi re­formátus egyházkerület, amikor a Farkas­utcai templombnn helyezi végső nyugovóra I. és 11. Apafi Mihály és hitveseik holttestét. A két fejedelem temetkezési helye hosszú időn keresztül ismeretlen volt, mig végre 1908-ban Sztídeczky Lajos felfedezte, hoţiţi az almakeréki szász evangélikus templom kriptájában nyugosznak. A fejedelmi ham­vak már 1909-ben Kolozsvárra kerülitek, de a Farkas-utcai templom akkor folyó renová­lása, majd a világháború és a román meg­szállás megakadályozták a hamvak méltó kül­sőségek közötti sírboltba helyezését. Ennek a napnak különös jelentőséget, ad az a tény, hogy az Apafiak hamvain kívül egyetlen más hazánkban elhalt erdélyi feje- delemnek sem maradt meg a pora. A gyula- fehérvári székesegyházban eltemetett nagy fejedelmeink sírját a törökök és tatárok még II. Rákóczi György uralkodásának végén fel­dúlták. A temetésen valószínűleg a Kormányzó Ur képviselője is résztvesz,1 a magyar kormányt íáji Fáy István államtitkár képviseli. Az or- szággyülés mindkét háza képviseletet küld az tanúságig menő munkáját, amellyel szembe­szálltak a vörös rémmel. Szegedről indult el a magyar feltámadás s Horthy Miklós Bu­dapestre való bevonulásával megkezdődött a párlskömyéki békediktátumoktól sújtott Magyarország épitö korszaka. Magyarország a tengelyhatalmak támogatásával visszasze­rezte elszakított területei egy részét s most a tengelyhatalmak oldalán az egykori sze­gedi nemzeti hadsereg szellemében küzdenek a keresztény Európát tönkretenni akaró bol­sevizmus ellen. Ezzel Magyarország tulaj­donképpen hü maradt hagyományaihoz, ami­kor a keresztény Nyugatot védelmezte. A közönség az előadás után sokáig tüntetett a bolsevizmus ellen küzdő szövetséges baráti Magyarország mellett. Ezután a hősi halált halt Horthy István kormányzóhelyettes éle­tét és temetését bemutató „Csaba utján“ cimü filmhíradót pergették le, amelyet mély megindultsággal szemlélt végig a közönség, majd a balatoni halászatot és a magyar Al­föld öntözési munkáját vásznon megjelenítő két hiradó következett. ünnepségre. Á jelentkezett meghívottak min­den bizonnyal mindkét templomot betöltik. A Magyar-utcai templomból induló hatal­mas menet, ólén a katonai diszkisérettel, fen­séges látványt fog nyújtani. Az ünnepségek­ről a Magyar Filmiroda felvételt kásáit a hiradó számára. Az ünnepség előestéjén, szombaton este hat órakor a magyar rádió közvetíti Budinssky Sándornak László Dezső lelkipásztorral az ünnepségekről folytatott beszélgetését. Az egyházkerület vezetősége gondoskodott arról, hogy a meghívott személyek s küldött­ségek, valamint a város társadalmának nagy tömegei megfelelő módon kapcsolódjanak bele az országos ünnepségbe. Azok részére, akik nem férnek a templomba, hangszórók közve­títik a beszédeket s a ldoszta.ndó program fel­tünteti azt a rendet, amelyben a hatalmas diszmenet az egyik templomból a másikig el­halad. Keledy .Tibor dr. polgármester az ünnep­séggel kapcsolatosan — falragaszokon — az alábbi hirdetményt tette közzé: „1942 november 23-án, hétfőn I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek és hitves- társaik: Bornemissza Anna és Bethlen Kata íejedelemasszouyok holttesteinek végső nyu­galomba helyezése alkalmából az Erdélyi Re­formátus Egyházkerület és a Kolozsvári Re­formátus Egyházközség Erdély egykori fe­jedelmeit megillető kegyeletes ünnepséget rendez. E nap az egész magyar Erdély ünnepe, amikor megnyilvánul a nagy fejedelmek és hitvestársaik iránti kegyeletes megemlékezés. A fejedelmek és fejedelemasszonyok kopor­sóját diszmenet kiséri a Magyar-, Kossuth Lajos-utcán, a Mátyás király-téren, Egyetem­es Farkas-utcákon át a Farkas-utcai temp­lomba, ahol a hamvaknak sírboltba való he­lyezése az ünnepség utón történik meg. Felhívom a város azon utcáinak lakóit, ahol a diszmenet elvonul, hogy házaikat nemzeti zászlóval díszítsék fel, az ezen a vonalon levő üzlettulajdonosok pedig a menet elvonulása alatt délelőtt 10 óra 15 perctől 11 óra S0 percig kegyeletüket üzlethelyiségeik bezárásá­val fejezzék ki. Az örmény katolikusok is képviseltetik magukat az Apafi-ünnepélyen II. Apafi Mihály fejedelem volt az, aki alatt a Lengyelország és Moldva félő! jött örménység Erdélybe betelepülést kapott. Apafi fejedelem nagy kereskedelmi kiváltsá­gokkal ruházta fel őket. A vendégszerető hazát talált örménység utódai nyelvben, ér­zésben és kultúrában teljesen egybeolvadtak a magyarsággal és az ország minden részébe szétszóródva, igen értékes szolgálatot tettek a nemzetnek. A késői utódok ma csak egyházi hagyomá­nyaikban őrzik az őseik emlékét, de nagy há­lával emlékeznek vissza Apafi fejdelemre s a kolozsvári ünnepélyen küldöttségileg vesz­nek részt mind az erdélyi, mind a fővárosi örmény katolikusok. Elhalasztotta a kolozsvári törvényszék egy bonyodalmas favásárbél ke’etkezett bűnper tárgyalását Kolozsvár, nov. 20. Baatz Erwin cége ne­vében az elmúlt nyár folyamán két szállít­mány faanyagra kötött szerződést Dick Fe­renc állítólagos marosvásárhelyl fakiterme­lővel. A szerződések szerint Dick 270 köb­méter kőrisfaanyag, majd két vagon fenyő- rönk határidőhöz kötött leszállítására köte­lezte magát 15.340 pengő összérték ellené­ben. A határidő letelt, anélkül azonban, hogy a mérnök megkapta volna a szállítmányo­kat. Érdeklődött a késedelem oka Iránt, mire kiderült, hogy Dlek' Ferenonek nem volt fája a jelzett vidéken, só't még személye Is ismeretlen volt a szerződésben megadott marosvásárhelyi címen. Baatz mérnök erre csalás miatt bűnvádi feljelentést tett Dick Ferenc ellen s arra hi­vatkozott, hogy szerződő fele már eleve hamis adatokat irt a szerződésbe. A kolozsvári törvényszék büntetőbírósága részéről Dehner Richard dr. törvényszéki ta­nácselnök csütörtökön foglalkozott a btln- perrel. Dick Ferenc kihallgatásakor azzal védekezett, hogy a lekötött faáru átadása a mérnök mulasztása miatt késlekedett, mert Baatz 2250 pengő előleg folyósításán kívül a további részlettörlesztések kiegyenlítését nem teljesítette. A határidő elteltével külön­ben a vasúti szállításokban is korlátozáso­kat léptettek életbe. Egyébként ö Stan Va­lér dr. naszódi erdejét „vette meg“ kiter­melésre, erre azonban a mérnök késedelmes fizetésével előidézett pénzhiány miatt nem kerülhetett sói’. Tanúként kihallgatták dr. Stan Valért és Lázár Henriket is. Stan Valér igazolta, hogy a szóbanforgó erdőre vonatkozólag kötött ugyan kitermelési szerződést Dick Ferenccel, de az üzlet anj'agiak hijján elmaradt. Dlck ugyanis bizonyos „jutalékkal“ akarta ki­egyenlíteni a kitermelési értéket. Ez a ju­talék a Lázár Henrik javára kötött üzletből illette volna meg, fizetésre azonban nem ke­rült sor. Kihallgatták tanúként Baatz Erwin mér­nököt is. A mérnök szerint a lekötött szál­lítmányok kiegyenlítése csak átvételük után nyolc napra vált volna esedékessé. Fizetési késlekedésről tehát nem lehet sző. Egyéb­ként Dick üzletkötésénél az Újszeged! Gőz- fürészgyár tulajdonosaira hivatkozott állan­dóan s úgy tüntette fel a dolgot, mintha a cégtulajdonosok, Koiozsi és Pfenninger álla­nának a háta mögött. A bíróság a dolog tisztázására 1943 ja­nuár 15-re tűzött ki újabb tárgyalási határ­napot. — Nedvtelenitéssel konzerválják a főzelé­keket Franciaországban. Prágából Jelentik: A franciaországi Bressuíreben mintagyárat állítottak fel a friss főzelékek nedvtelenités­sel való konzerválására. Amennyiben agyár teljesítménye kielégítő lesz, más üzemeket is berendeznek a főzelékfélék ilymódon való konzerválására. Az uj eljárást dehidrációnak nevezik. Magasztos gyászpompával helyezik hétfőn végső nymgvóhelyükre a két erdélyi fejedelmi pár hamvait *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom