Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-18 / 261. szám

1942. NOVEMBER 18 MCjswxrxUrsjiCí Ax erdélyi magyar sxinjáíszás százöívenediK évfordulója Az elmúlt vasárnap Kolozsvár város áhítattal ás méltósággal Ulfe inog az erdélyi magyar színjátszás százöt ven edik évfordulóját. A lelkes ünnepség né­hány mozzanatát örökítik meg felvételeink. 1. Mihály fi Béla, a kolozsvári Nemzeti S zinház drámai együttesének igaz­gatója Bartalis János ünnepi ódáját szavalj a. 3. Jelenet a „Bánk bán“ esti díszelőadásáról: Táray Ferenc (Bánk bán), Kormos Márta (Melinda) és Tóth Elek (Tiborc) az örökeletii tragédia máso­dik felvonásának egyik jelentében. 3. A délelőtti ünnepség egyik mozzanata: Keledy Tibor dr. polgármester ün­nepi beszédét mondja. Az előtérben az egyi k városi hajdú azzal a gyönyörű selyem lobogóval, amelyet Kolozsvár ajándékozott a Kolozsvári Nemzeti Szín­háznak. 4. Az ünneplő közönség egyik csoportja. Balról jobbra sorrendben: Barátit Béla dr. kanonok-plébános, Kovrig Béla dr. Rector Magnificus, vitéz Haász Aladár dr. miniszteri osztályfőnök, Xnczédy-Joksman Ödön dr. Kolozs várme­gye és Kolozsvár város főispánja, Keledy Tibor dr. polgármester, Fray Tiva­dar, a budapesti Nemzeti Színház kiküldöttje és Fray Tivadarné. (Finta Zoltán riportfpl vételei) Ä képriselőház megkezdte a* iparűgyi tárca kölfségyelésének tárgyalását Lelkileg bizonytalan, O kételkedik ■ Keresse fel: Dr. Nemes Elemér pszichológus Pszichológiai Laboratóriumát Hussolini-ut 68. Megnyugszik, visszanyeri önmagái Önismeretre vezeti a grafológia. meknevelési pótlékának folyósítása zavar­talanul folyt s 1942-ben e címen 22 millió pengőt fizetnek ki. A munkaközvetítés ál­lamosítása a megvalósítás állapotába ju­tott több városban. Folyamatban van Sop­ronban, Pécsen, Kassán és Miskolcon. Az orvos-iparfelügyelői szolgálatot to­vább kívánja fejleszteni. Tervbe vette a kis­ipari nriíitamiihelyek szaporítását. Háziipa­runk is szépen fejlődik és a magyar házi­ipari cikkek ma már külföldön is keresett tárgyakká lesznek. Megállapította, 'rogy a magyar ipar több ágában a legkorszerűbb üzemekkel rendelkezik. A háború törvényei megkívánják, hogy a jövőben is ugyanígy legyen. Nem feledkezett még azonban ar­ról, hogy elkészüljön a háborút követő át­menetre és a békegazdaság feladatainak megoldására. Megtette a szükséges intézke­déseket és bizonyos benne, hogy Iparunk e feladatok megoldásában ligy állja meg he­lyét, mint ahogy megállja a háborús ?rőfe- szitések terén. December elseje i*j minden házlulajdonos köteles bá7adóvallomást lenni Kolozsvár, november 17. Az utóbbi idő­ben ellentétes hírek jelentek meg a házadó­vallomásokkal kapcsolatban. A városi adó­hivatal nyomatékosan felhívja a háztulaj­donosok figyelmét, tekintet nélkül arra, hogy a ház jövedelmében változás állott volna be, december elsejéig mindenki köte­les házadóvallomást tenni. Azokat a ház- tulajdonosokat, akik nem tesznek vallo­mást jövedelmükről, megbírságolják. Éfelmiszerjecjylopásért — éíelf oejy licjlaiii feqyház Budapest, nov. 17. A képviselőház keddi ülését 10 óra 10 perckor nyitotta meg Tus­nádi Nagy András elnök. Bejelentette, hogy a Ház legközelebbi napirendjének megálla­pítása után több miniszter írásban fog vála­szolni korábban elhangzott interpellációkra. Ezután Stitz János előadó ismertette az iparügyi tárca jövő évi költségvetését. A magánmérnökök öregségi ellátási és nyug­díjintézményét mielőbb meg keli valósítani. Részletesen foglalkozott az állami iparfej­lesztési törvénnyel, s hangoztatta, hogy nagyszabású iparpolitika csak úgy történhet, ha a racionalizálást sikerül keresztülvinni. A kézmüiparosság munkáját támogatni kell. Ezen a téren hitelakciókra van szükség. Ezután Lili János a Nemzeti Szocialista párt vezérszónoka emelkedett szólásra. Sür­gette a munkaidő kérdésének egyöntetű ren­dezését. A költségvetést nem fogadja el. Ronkay Ferenc, a kormánypárt első ve­zérszónoka, az energiagazdálkodásról szólt. A tengelyhatalmak előnyös nyersanyaghely­zetét ismertette a továbbiak során, majd a hazai széntermelés fokozásának szükséges­ségéről szólott és az ipari munkásság csa­ládi pótlékának emelését sürgette. Hangoz­tatta, hogy ki kell elégíteni ennek a mun­kásrétegnek a házhelyigényeit. A költségve­tést elfogadja. Tusnádi ISagy András elnök ezután beje­lentette. hogy Hamm Ferenc személyes meg- tádmadtatás cirnén kért szót. A szót a tárca költségvetésének vitája után megadta neki. A vita következő szónoka Kranz Rajmund, a Nyilaskeresztes Párt . vezérszónoka volt. A termeléshez szükséges hitelnyújtás biztosí­tásának fontosságára mutatott rá. A költ­ségvetést nem fogadja el. Szabó János, az Erdélyi Párt vezérszóno­ka a munkakamarák, a munkaközvetítő hi­vatalok és a munkafelügyelőségek szüksé­gességére mutatott rá. A székely megyékben fokozatosan meg kell teremteni nemcsak a villany világítást, hanem az iparosítást is. Végül a nagyváradi villamosmüveknél dol­gozó munkások helyzetének megjavítását kérte. A költségvetést bizalommal elfogadta. Csorba János, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka emelkedett ezután szólásra. Hangoztatta, bogy a békét csak akkor tud­juk megnyerni, ha iparunk a nagy verseny­ben majd meg tudja állni a helyét. A költ­ségvetést nem fogadta el. Molnár Dezső azt fejtegette, hogy a. hábo­rú fokozott munkát, áldozatot és kötelesség teljesítést kivan minden magyar ipari mun­kástól. Nem Aladárok kellenek a magyar ipar fejlesztéséhez, hanem elméletileg és gya korlatilag egyaránt kiválóan képzett szak­emberek. A költségvetést elfogadta. Közi-Horváth József szerint mindennél elöbbrevaló honvédségünk megfelelő meny- nyiségü és minőségű felszerelése. A családi bérpótlék felemelését sürgette. A költség- vetést nem fogadta el. (Szabó Gyula a munkásházak építésének szükségességét tette szóvá. Arra kérte a minisztert, hogy az ipari szakoktatást a kultuszminisztériumból minél előbb tegye át az iparügyi minisztérium keretébe. A költségvetést elfogadta. Horváth Ferenc szintén az ipari családi pótlék felemelését szorgalmazta. A költség- vetést nem fogadta el. Venczel Antal a munkaügyi felügyelősé­gek jobb ellátását kérte, majd a szakmai tanfolyamok szaporításának jelentőségét ismertette. A költségvetést elfogadja. Huhajda Vilmos a kisiparosság szemszö­géből foglalkozott a tárca költségvetésével. A költségvetést nem fogadta el. Minthogy a vitához több felszólaló nem volt, Varga József iparügyi miniszter emel­kedett szólásra. fizetéses rétegnek a háborúval kapcsolatos árszinvonaiváltozások folytán. Az árak vál­tozását a munkabérek azonnali emelése nem követhette és a kormány bérpolitiká­jában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkabérniegállapitó bizottságok működését szünetélteti. A munkások gyer­Lyon, november 17. (MTI) Az OFI jelenti: Az államtörvényszék kedden Coliin Róber­tét, .a VII. kerületi elöljáróság közellátási ügyosztályának alkalmazottját és egy Dieulle Lajos nevű tetöfedömunkást életfogytiglani fegyházra és vagyonelkobzásra Ítélt élelmi- szerjegyek ellopása és az azokkal való üzér­kedés miatt. Berlin felkészül a télre A legutóbbi három tél Berlin négy és fél­milliós lakosságával szemben erős tréfát en­gedett meg magának: a burgonyaellátásban zavarok mutatkoztak. Alapjában véve lé­nyegtelen zavarok, hiszen legfeljebb egy-két héten át jutottak kisebb fejadagok, de a különben oiy igénytelen berlini nép ezen a ponton nagyon érzékeny. A hiba egyik esetben sem az volt, mintha nem állott volna elég burgonya rendelkezés­re, vagy az ellátás megszervezése lett volna hiányos, mindig a hosszantartó rendkívüli fagyok voltak a zavarok okai: burgonyát fagyos időben nem lehet szállítani. A nor­mális időjárásra méretezett rendszer nem tudott megbirkózni a szokatlanul kemény téllel. Hogy a nehézségek megismétlődésé­nek elejét vegye, a berlini városi közigazga­tás mást átfogó reformot dolgozott ki, hogy arra a valószínűtlen esetre is biztosítsa a téli burgonya el látás zavartalanságát, ha a negyedik háborús tél is abnormá’is hideget hozna. Berlin ez alkalommal nem hagyatko­zik a folyamatos szállításokra, hanem annyi burgonyát raktároz fel, lrogy a leghosszan­tartóbb fagyot is kibírja. Berlin heteként 225.000 métermázsa bur­gonyát fogyaszt. Egy vasúti kocsi körülbe’ül 175 métermázsát szállíthat, hetenként tehát csupán a rendes fogyasztás fedezésére is 1300 vagon burgonyára van szükség. Ez azonban még mindig csak a rendes szük­séglet. Az előirányozott 3 millió métermá­zsás készlet tartalékolására októberben és novemberben hetenkint 4.200, naponkint 500—600 vagonra való burgonyának kell a 50 teherpályaudvaron kirakásra kerülnie. A vasút tehermentesítésére ezenkívül fél millió métennázsa viziuton érkezik. Ugyancsak a vasúti kocsikkal való taka­rékoskodás céljából a kereskedők természe­tesen a legközelebbi burgonyatermelő vi­dékről, a Kurraarkból kötelesek készletei­ket beszerezni. A felvásárlás nem okozhat nehézséget, mert a termelőknek, törvény hja elő a termés bizonyos részének eladá­sát. A takarmányozási ^Jjmeilátási sfe lókra engedélyezett mennyiség és a vető­burgonya leszámítása után maradó készlet egy része gyári feldolgozásra kerül ugyan, ahol burgonyaliszt, keményítő, krémpor ké­szül belőle, de a termésnek majdnem a fele étburgonyaként így is a fogyasztási terüle­teknek juthat. Sokkal nagyobb gondot okoz ennek az óriási mennyiségű burgonyának felraktáro­zása. Minthogy a városi lakosság csak ki­vételes esetekben van abban a helyzetben, hogy téli szükségletét szakszerű módon tartalékolhassa, más eszközöket is igénybe kell vennie a megoldásra. A kiskereskedők­nek minden raktárhelyiségüket fel kell használniuk, a nagykereskedők pedig ren­delkezésre álló raktáraikra való tekintet nélkül kötelesek bizonyos mennyiségeket felraktározni. Mintegy egymillió métermá- zsát füthető tornacsarnokokban, garázsok­ban, a sörgyárak raktáraiban és más ha­sonló épületekben a város helyez el. Ezrn- kiviil a város Berlin környékén és a külvá­rosokban 50 külön erre a célra tervezett raktárházat építtetett, egyenként 30.00U métermázsa befogadóképességgel. Azokat a mennyiségeket, amelyeknek esetleg igy sem jutna hely, a termelők még az ősz folyamán valamely rakodópályaud­var közvetlen közelében vermelik el, úgy­hogy kiföldelésükre és kocsibaraká3Ukra egyetlen fagymentes nap is elegendő. A to­vábbszállításból már az újonnan épült fűt­hető burgonyaszálltókocsik gondoskodnak. — Főbelőtte magát a budapesti Fark Klub fökoniornyikja. Hétfőn délután a Gróf Zichy Géza-utca 3. számú házban levő la­kásán forgópisztolyával halántékon lőtte magát idősebb Kernsmann József, a Park Klub 74 éves fökoniornyikja. A mentők eszméletlen állapotban vitték a Róktis- kórházba. A hozzátartozók szerint az idős ember betegsége miatt akart meghalni. Ál­lapota, életveszélyes. 1 Varga József miniszter beszéde Varga József miniszter rámutatott arra, hogy az elmúlt esztendő alatt a nehézségek csak növekedtek, különösen a nyersanya­gok előteremtése terén. Örvendetes azon­ban. hogy ipari termelésünk mindennek el­lenére nemcsak megfelelő, hanem a várako­záson felül kedvezőnek is mondható. Az ipari termelés emelkedése a mult évben folytatódott. Részletesen foglalkozott az ipari anyaggazdálkodás kérdésével. Rániu- tivtott arra, hogy a szénbányászat megfe­lelő erőfeszítés folytán jelentősen fokozható volt. 'De mindezek ellenére a nem honvé­delmi fontosságú üzemekben csökkenteni kell majd a szénellátást. A villamosítás ügye tovább halad. A földgáz és ásványolaj, majd vas és egyéb fémek helyzetének is­mertetése után a textilgazdálkodás problé­máiról szólva rámutatott arra, hogy a pót- anyagok felhasználásával minden nehézsé­get leküzdünk. Az általános iparfejlesztés kérdéséről szólva az ipari decentralizációról megállapította, hogy nálunk régebben soha nem remélt lépésben valósult meg. A ma­gyar mérnökséget fáradhatatlanul végzett, kimagasló munkájáért az egész nemzet el­ismerése illeti. Áldozatot hozni a munkás­ságnak Is kell, mint általában minden fix-

Next

/
Oldalképek
Tartalom