Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-17 / 260. szám

MÚSZBTlSirSMG. 1942. H OVUMl&Ult 17 Fáy Isi vén állanilílkár; Tisztelgünk azok előtt, akik keserves megpróbál­tatások idején becsülettel állták meg helyüket Budapest székesfőváros közönsége két esztendővel ezelőtt ünnepelte a magyar szí­nészet születésének 150 éves évfordulóját. Kelemen László úttörő munkásságának em­lékét a budai Várszínház falában elhelye­zett emléktábla őrzi. A szalmaláng' ellobbaat, nem igen törőd­tek a hazai nyelv apostolaival és az első magyar színtársulat néhány évi küzdelmes munka után szétoszlott. ^ A műveltebb közönség a német színházba járt — azt tartották, hogy a magyar „nem való joculatornak és actornak“. Az első magyar szó, az első magyar szí­nész ajkáról, mely eleven erővel élt, túl­szárnyalt a Rhédey-házban felállított szín­pad vászoníalain, itt hangzott el Kolozsvá­ron 350 esztendővel ezelőtt. És ez a magyar szó szállt feltartózhatatlanul és maradan­dóan bejárta egész Magyarországot és mindenütt uj apostolok szegődtek nyo­mába. Ez a láng sok magyar nemes urfit vitt a forró deszkákra és apai, anyai átokkal da­colni késztette nem egy vaskosaras, folycn- dáros, muskátlis ablaku kúria fehérarcu, álmodó leányát. Az „Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság“ 1792 november 11-én kezdi meg nehizetnevelő működését. Csodálatos vélet- len, hogy ugy anazon a napon született a _ legnagyobb magyar tragédiairó, Katona Jó- j zsef Is, aki „Bánk bán"-ját később éppen egy erdélyi pályázatra nyújtotta be, melyre ugyan elkésve érkezett s Így bírálatra sem bocsátották, de ez a pályázat hozta életre Bánk bánt. Ott voltam Kecskeméten Katona József földi maradványainak kthantolásánál, ami­kor halálának 100 éves évfordulóján méltó emléket helyeztünk sirja fölé. Akkor is azt éreztem, amit most, — ott lengett körülöt­tem sugár szárnyaival egyetemesen és min­dent beterítve a nemzeti lélek. Egy darab élő sejtje vagyunk mindannyian ennek a léleknek, — érezzük, hogy ez a nép, ez a föld a sorsunk, a végzetünk és rajtunk Is átnyilal külön-külön a mult egész sebláza és gyötrelme — és a bizakodó jövő minden reménysége,.. Ilyen érzésekkel indulhattak el azok a lelkes honleányok és ifjak Is, akik öröm­mel vállalkoztak itt Kolozsvárott 150 évvel ezelőtt a magyar szónak és a magyar dal­nak igehirdetésére. Kótsi Patkó János, örményszékesi Konez József, tordai Sáska János, Verestóy Mi­hály, gidófalvi Jantsó Pál, haralyi Fejér Rozália, Járdos Anna Mária. Bajkó Teréz és Kiss Teréz az első erdélyi színtársulat tagjai. Báró Wesselényi Miklós kezdeményezé­sére azután elkiitdötték a kolozsvári szín­társulatot Debrecenbe, Nagyváradra, Mis­kolcra, sőt Szegedre is. Ezek az úttörő szí­nészek Így tulajdonképpen megteremtői ezen városok színházainak és igazi ősei a magyar színészetnek. Sok viszontagság után első nagy ünneoe volt az erdélyi magyar színészetnek 18«3 szeptember 27-e, amely napon letették az. ország első színházépületének, az, „Erdélyi Nemzeti Színházinak alapkövét. Tizennyolc hosszú esztendő telt el, míg végre a színház tető alá került és 1821 március 11-én ünnepélyes külsőségek kö­zött megnyílhatott. Ezen az első estén a Farkas-utca színházban nem színészek ját­szottuk, hanem Erdély előkelő történeti ne­veket viselő családjainak tagjai voltak a szereplők, —• akik igy juttatták kifeje­zésre szeretetüket és elismerésüket a ma­gyar színjátszás nemes hivatása iránt. A krónikás feljegyezte, a hagyomány megőrizte azoknak a nevelt, akik a 150 éves erdélyi magyar színészet , életerejét meg­alapozták és eszményeit hittel szolgálták. Nem emlékezhetem meg mindenkiről, de kJ kell emelnem Kótsi Patkó János nevét. Az úttörők legjobbja volt ő, aki hozzúé • léssel és gyakorlati tudással rövid idő alatt ERDELY Mf,7-'*OI európai színvonalra emelte a magyar szín­játszást. Megteremtette a klasszikus előadások já­tékstílusát. Nemcsak a színház épületéi tette csinossá, hanem megépítette a művé­szi alapot, amelyen a magyar színészet 350 éves dicsőséges múltja naggyá nőhetett. A Farkas-utcai régi színház épületét át­építhették kegyeletsértö kezek, a patinás, a múltról beszélő kövek fölé emelhettek hiv- ságos, modern betonépületet, eltüntethették a nézőtér régi kiképzését, nagyszerű páholy­sorát, de a Farkas-utcai színház nem halt meg. Eleven erővel él ma is benne a mult és ott lebeg benne, mintegy hősköltemény az örök nemzeti lélek. Amikor úgy látszott, hogy Világosnál el­veszett minden, a Farkas-utcai Nemzeti Színház uj életet, napvirradást hirdetett. Kolozsvár közönsége hittel és lelkesedéssel kitart színháza mellett és a szinház győz! E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi István, Halmi Ferenc, Egressy Ákos, Jászai Mari, Kassai Vidor, Dezséri Gyula, Szacsvay Imre, Somló Sándor, Gyenes László, Pálmai Ilka, Eibenschütz Mari, Ditrói Mór és a töb­biek ismét a legmagasabb művészi színvo­nalra emelik a színházat. Bölönyi József intendáns vezetése alatt éri el a Farkas-utcai színház művészi fej­lődésének tetőfokát. A színház társulata nemcsak idehaza, hanem külföldön is her­vadhatatlan babérokat arat az egyetemes magyar színészetnek. Amikor 1906-ban a Hunyadi-téri uj Nem­zeti Színház épülete felépült, az egész or­szág meleg szeretettel vett részt a kolozs­vári szinházavatáson. Ennek a színháznak dicsőséges múltja örök elkötelezettséget jelent a jövő számára. Kolozsvárott nem némult el soha a magyar szó és dal, mert a magyar színész az igaz­ságba vetett hittel áüt őrt a legsúlyosabb időkben is a vártán. A mai nap nemcsak az ünneplésnek és emlékezésnek legyen a napja, hanem a ma- gunkbaszállásnak is. Szálljon első gondo’a- tunk azokhoz, akik már a Házsongárdl te­metőben aíusszák örök álmukat. Emlékez­zünk azokra, akik bár elkerültek az idők fo­lyamán Kolozsvárról, lélekben magukat min­dig kolbzsváriaknak tartották. Küldjünk sze­retetteljes kézszorítást azokhoz, akik ma azért nem lehetnek velünk, mert a trianoni határ egy darabja még mindig elzárja őket tőlünk. És tisztelegjünk azok előtt, akik a 'keserves megpróbáltatások idején becsület­tel állták meg helyűiket és most megbecsü­lésben itt vannak velünk. A kormány' a maga részéről mindent el­követett, hogy az erdélyi magyar színészet 150 esztendős évfordulóját ünneplő kolozs­vári Nemzeti Színháznak olyan kiváló együttese, olyan megfelelő színvonalú társu­lata legyen, mely különleges helyzetének és nagy hagyományainak méltó képviseletét jelentse. — Gondoskodás történt arról Is, hogy az erdélyi ifjúság megfelelő szinészképző isko­lával rendelkezzék. A Nemzeti Szihház kebe­lében e célból három évfolyammal szinész­képző iskola állíttatott fel. — A 150 éves múlt dicső hagyományai arra kötelezik a kolozsvári Nemzeti Szinház művészeit, hogy' hazaszeretetükkel és művé­szi tudásukkal, Isten kegyelméből nyert te­hetségükkel őseik nyomdokaiból soha el ne térjenek. — De ezek a hagyományok kötelezettsé­get rónak önökre is, Hölgyeim és Uraim, önöknek is méltóknak kell lenniök nemes elődeikhez, színházépítő és színházfenntartó őseikhez, akik mindenkor nagy' szeretettel és hazafias áldozatkészséggel támogatták a színházat a nemzet nagy érdekeinek szolgá­latába állított munkájában. — Hisszük, hogy a mai sorsdöntő időkben a belső fronton a magyar színész épp olyan lelkesedéssel teljesíti kötelességét, mint ami­lyen önfeláldozó lélekkel védi a hazát a. kül­ső frotnon harcoló honvéd, — a hitnek és hazaszeretetnek hősi áldozója. — Hisszük, hogy ez a mai nemzedék újabb 150 esztendőre biztosítja az erdélyi magyar színészetet, amely a maga művé­szetében mindig bátran és büszkén hirdesse Istentől nyert életünk legnagyobb ajándékát — a mi szép, sokszor szomorú, — le-leros- kadó, de mindig újra felkelő tragikus ma­gyarságunkat! Ünnepi beszéde végén Fáy államtitkár bejelentette, hogy a m. klr. vallás- és köz­oktatásügy! miniszter Laczkó Arankát, Be- ness Iionát, Réthely Ödönt és Tóth Eleket a kolozsvári Nemzeti Szinház örökös tagjaivá nevezte ki. Réthely Ödön meghatott szavakkal kö­szönte meg a kinevezést. A maga és társai nevében fogadalmat tett, hogy a jövőben is a régi nemzeti hagyományok szellemében fognak működni s kérte az Istent, hogy a magyar szó soha többé ne némnljon el a kolozsvári színpadon. Azután elhangzott az ünnepi nyitány, amelyet Vaszy Viktor vezényelt. A függöny felgördülte után kezdődött meg a „Bánk bán“ rendezésben, játékban és kiállításban az ünnepélyes alkalomhoz méltó előadása. A szereposztás a prózai együttes legjobb erőit mozgósította. Poór Lili (Gertrudis), Táray Ferenc (Bánk bán), l»eésy Jenő (Petur bán), Tóth Elek (Tiborc), Kamarás Gyula (Blberach), Kormos Márta (Melinda), Réthely Ödön (Mikhál bán), Szé- csy Ferenc (Ottó), Hatházy Erzsébet (Izi­dora) nagy gonddal és lelkesedéssel játszot­ták meg szerepeiket. A tragédia izzó, foj­tott cselekménye részeiben és egészében teljes mértékben érvényre jutott s a drámai együttes egyik legszebb sikerét könyvelhet­te el. Jelképesen eltemettek Kolozsváron egy messzi orosz földben pihenő, hős magyar honvédet Csak egy pár napig: Manderley ház asszonya Daphne du Maurier vi ágh:rü re-l erényének filmváltozata. Főszer.: Laurence Olivier, Joan Fontaine. George Sanders, Judit Anderson, j Niece! Bruce. Előadások kezdete a lilm hosszú-1 ságára való tekintettel pontosan] 3, 5.20 és 7 óra 30 nerckor. Jön! Nov. 20-tól Tokaji aszú Jón! 1 Kolozsvár, november 16. Valahol a Don- r rumién elesett egy hős magyar katona... Halála hirére egy szerény kolozsvái munkás­lakásban felzokogott a szerető feleség és a három árván maradt gyermek ... Sirt, jaj­gatott a lelkűk, fájt és vérzett a szivük, mert nem láthatták halálában a kedvest: nem si­míthatták meg fáradt orcáját s nem mond­hattak utolsó istenhozzádot sem. Györffy Ferencet, a hős katonát a esata mezején temették el, olyan messze hazájától, hogy a gondolat is megöregszik, mire- oda­ér... A kis családnak bele kellett törődnie abba, hogy a hős édesapa idegen földben aludj a örök álmát... Özvegy Gyórffy Ferenené és gyermekei mégis kisírhatták fájdalmas könnyeiket, mert a Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szerve­zetének női csoportja vasárnap megrendezte Gyórffy Ferenc szimbolikus temetését... A női csoport áldozatoslelkü tagjai annál is in­kább vállalták ezt, mert Gyórffy Ferenc, aki civiléletében a Zsolnay-müvek munkása volt, a Nemzeti Munkaközpont is magáénak val­lotta ... A borongós, késő őszi vasárnapon kis cso­port indult el a Hősök Temetője felé: a jel­képes temetésre. A menet élén nem haladt gyászhintó, sem virágos koesi, mint temetése­ken szokás. Két munkás hatalmas nemzeti szalagokkal ékesített koszorút vitt s nyomá­ban a gyászolók: a megtört lelkű asszony, egyszerű fekete ruhában és a kisirtssemü gyermekek, végül a hősi halott bajlársai. .. Az Ismeretlen Katona emléKiniivénél fél- köralakba helyezkedett a gyászoló csoport. Élén az özvegy, aki most is ott viseli mellén a piros „HH“ betűs jelvényt, mintegy iga­zolásul annak, hogy „Hadbavomlt Hozzátar­tozója"... Ehhez a-jelvényhez azonban most hozzáírhat még egy ,„H“ betűt, hogy teljes legyen a meghatározás: Hősi Halott Hozzá­tartozója ... A párás levegőben felsír a tordai menekül­tek dalárdájának gyászéneke. Utána Farkas István, a volt tordai polgármester beszél. — Gyórffy Ferenc, a hős honvéd itt van közöttünk — mondotta — áldó lélekkel kér benneteket: ne csüggedjetek, ne veszítsetek reményt, mert atban van már a boldogabb jövendő... Majd igy fejezte be szavait: — A hősi halál glóriája a nemz ittuk. A míg . meghalni kész, hős fiai vannak a hasának, 1 nem kell félni a jövőtől: a magyar erős. bol­dog és nagy lesz . . . A mélyenszánfó beszédet a tordai menekül­tek dalkarának énekszáma követre s ezzel a szimbolikus temetés be is fejeződött. A gyászoló sereg szétoszlott. \ bánatos özvegy’ cs gyermekei azzal a tudattal tértek haza a kültelki házba: a sors mégsem tagadta meg tőlük, hogy maguk mellett érezzék ha­lálában a hős édesapát, hiszen temetésén is résztvehettek... (Y. L.) tieiSian?! Heupliitnnn 80 éves Berlin, nov. 16- (MTI-) A Német Távirati Iroda közli: Göbbels birodalmi miniszter szívélyes sza­vakkal üdvözölte Gerhardt Hnuptmanni 80. születésnapja alkalmából és kifejezte azt a kívánságát, hogy a költő még sok éyig foly­tassa gazdag munkásságát. Lelkileg bizonytalan, O kételkedik » Keresse fel: Dr. Nemes Elemér pszichológus Pszichológiai Laboratóriumát Mussolini-ut 68. Megnyugszik, visszanyeri önmagát Önismeretre vezeti a grafológia. Kétfős emlékünnepet ült vasárnap a kolozsvári unitárius tanulóifjúság Kolozsvár, november 16. A kolozsvári uni­tárius tanulóifjúság kettős emlékünnepet üít vasárnap: délelőtt, a vasárnapi istentisztele­ten az erdélyi magyar színjátszás fennállásá­nak 150-ik évfordulója alkalmából Józan Miklós püspök mondott emlékbeszédet a ma­gyar szó pallérozásának másfólszázados er­délyi múltjáról. Délután az unitárius kollé­gium dísztermében egyhizalapitójuk, Dávid Ferenc püspök halálának évfordulójából ren­deztek emlékünnepélyt. Az egyházi énekekkel kezdődő ünnepi isten- tisztelet jmâjâţ és egyházi beszédét Ütő Lajos székelykereszturi esperes-lelkész mondotta az unitárius vallás lényegéről. Az egyházi be­széd után dr. Gündischné Fogarasi Klára, a Nemzeti Szinház tagja énekelte el Bach egyik egyházi dallamát a tőle megszokott művé­szettel és elmélyüléssel. Ezután Józan Miklós püspök emlékezett meg a kolozsvári színját­szás 150-ik évfordulójáról. A püspök nagy hatást keltő beszéde után az istentiszteletet a Himnusz liangjai zárták be. Az egyházi beszédet követő közéuekben kiemelkedően szerepelt a kolozsvári unitárius középiskolás leányok énekkara, ifj.1 Markos Albert zenekonzervatóriumi tanár vezetésével. Az egykázalapiló püspök halála 364-ik év­fordulójának emlékünnepét délután 4 órakor B Szózat-tal nyitotta meg Péterffy István tanár vezetésével a kollégium énekkara. Lel- kesszavu elöljáró beszédet a székely népvise­letbe öltözött Fekete Kamilla mondott. Ezután Ülő Lajos esperes-lelkész előadása következett „Dávid Ferenc és az ifjúság1’ kapcsolatáról. Az előadáshoz alkalomszerűen fűződött hozzá Zoltán Judit nagyhatású „Dávid Fe­renc emlékére“ c. szavalata. A verset egyéb­ként Józan Miklós püspök irta. Kelemen István „Az ifjúság Dávid Ferenc ’ emléke előtt“ címmel sikerültén vázolta a re­formáció és az uniíárizmus szerepét. Fomer József és Bajusz István Chopin Nocturne-ját, Szabó Ilona pedig Mozart egyik szonátáját és Grieg Etude-jét adta elő nagy sikerrel. Szabó Béla megrázó erővel szavalta el ez­után Dsida Jenő psalmus Hungariansu c. hatalmas versét. Józan Miklós püspök zárőszavai után a műsoros délutánt az „Erős várunk nekünk az Isten“ eléneklésével fejezték be. Elsőosztályu vaskereszlet kapott egy német női repülőliszt Berlin, november 16. (MTI.)' A Führer Keitscli Hanna repülökapitánynak, az is­mert női repülőnek azokért az érdemekért, amelyeket élete állandó kockáztatásával n német repüló'gépkészités tökéletesítése te­rén szerzett, az elsőosztályu Vaskeresztet adományozta. Göring birodalmi tábornagy a bátor női repülőnek elismerését és sze- rencsekivánatait fejezte ki. Ez az első eset, hogy német nő megkapta az elsöosz- tályu Vaskeresztet. Á kolozsvári közönség átveheti novemberi mosószappan-adagját Kolozsvár, november 16. A város közellá­tási hivatala közli, hogy a kereskedők meg­kapták a novemberi mosószappan kiadására vonatkozó rendeletet. A közönség tehát a november havi mosószappan-adagját jegy el­lenében átveheti a kereskedőktől. Az önkéntes női híradósok utazási és étkezési átalánya Budapest, nov. 16. A Nöl önkéntes Hon­védelmi Munkaszervezet híradó tanfolya­maira egyedül a fővárosban több mint ezer önkéntesen jelentkező fiatal asszonyt, illetve leányt vettek fel. A kiképzés csoportok sze­rint történik s az első hii adó-csoport már kitűnő eredménnyel le is tette a vizsgát a telefonközpont kezelésből és a rejt jelzésből. A géptáviró kezelésére kitanitandók cso­portja a közeli napokban áll a vizsgáztató bizottság elé. Tekintettel arra, hogy a híradós lányok jelentékeny része pestkörnyéki, ezek a leá­nyok utazási és étkezési költségmegtérülés­ben is részesülnek a kiképzési idő tartama alatt, a A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom