Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-17 / 260. szám

1942. NOPEMBE» 17 5 \V »»-.------------Jrir mjUSBBfflt %MW0SXi HapáGsonyra minden háznál, pulyka süljön resön, gáznál... A termelésben ugyanolyan fegyelmet kell tanúsítani, mini annnő a hadiüzemekben van — mondotta Szesz Lajos le özei iá tás ügyi miniszter Sátbogárdon Varga József kereskedelem* és iparfigyi minisztert Szeged dísz­polgárává választották Sieged, november 16. (MTI.) Szeged vá­ros* vasárnap nagy lelkesedéssel és szere­tettel fogadta falai között Varga József ke­reskedelem- és iparügyi minisztert, a vá­ros volt országgyűlési képviselőjét, akinek a törvényhatóság ezalkalomból tartott rendkívüli közgyűlésén átnyújtották a város díszpolgári oklevelét. Szeged kereskedő- és iparostársadalma külön Is ünnepségeket tartott a miniszter tiszteletére és a Keres­kedelmi és Iparkamara dísztermében művé­szi kivitelű emlékérmet adtak át neki. Varga József miniszter hálás szavakkal köszönte meg az oklevelet és az emlékér­met, amelyet a keresztény magyar kereske­delem és ipar felvirágoztatására végzett munkájáért nyújtottak át neki. Munkájá­ban tovább sem fog lankad.ni — mondotta a miniszter — és változatlan erővel és ki­tartással továbbra is megerősíti a keresz­tény magyar kereskedői és iparos társadal­mat, mert ennek a társadalomnak az erősí­tésére szükség van. MeanyiH Tbccz yné Bér de Amál kolozsvári kepkiéllitása Kolozsvár, november 16. Velits Zoltánná, a Vörös Kereszt Egyesület kolozsvári elnöke vasárnap délután 5 órakor népes közönség jelenlétében nyitotta meg Dóczyné Berde Amál képkiálütását az Egyetemi Könyvtár II. emeleti kiállítási termében. Az ismert, kiváló festömüvésznö ugyanis a katalógusok megváltásának árát s a bevétel bizonyos há­nyadát a Vörös Kereszt, illetőleg honvédeink javára ajánlotta fék A kiállítás átfogó képet nyújt Dóczyné Berde Amál sokoldalúságáról és kiforrott, érett, egyéni művészetéről. Szén- és tollraj- zek, klsebb-nagyobb olajfestmények bűvölik a nézők elé a jellegzetes délerdélyi tájakat, az ősi Bethlen-kollégium nagy időket látott ódon falait és a patinás; komor fenségü nagyenyedl bástyatornyot. Magyar múltról és magyar jelenről beszélnek a képek... Ha kell, a mese- és mondavilágba nyúl vissza témáért a művésznő: drámai erővel meg­komponált tájék előterében alussza mitikus Sárbogárd, november 16. (MTI) Sárbogár- don, a MÉP kerületi ülésén megjelent Szász Lajos közellátásügyi miniszter is. Bejelen­tette, hogy a mezőgazdasági termelést ezután irányítani kell, mert a szükségletek kielégí­tését nem bízhatjuk arra, hogy az egyik, vagy másik gazdaságban milyen termésfeles­legek mutatkoznak. — A gazdákkal közölni fogjuk a szükség­leteket — mondotta — s igy módunkban lesz úgy irányítani a termelést, hogy a köve­teléseket kielégítsék. Ez a rendszer nem a mezőgazdasági termelés viszonyainak meg­zavarását jelenti, hanem ellenkezőleg, épp annak nyugalmát biztosítja, mert elkerülhe­tővé teszi a közellátás biztosítása érdekében évközben történő intézkedéseket. — Hasonló a helyzet az iparban, amelytől szintén nem várunk lehetetlent, csak azt, amit joggal megkövetelünk, hogy tisztes múltjához alkalmazkodva színvonalát meg­tartsa, a szűkösen rendelkezésére álló anya­gokat úgy dolgozza fel, hogy vele minél több szükségletet minél jobban lehessen kielégí­teni. A lehetőség szerint kerülni fogunk olyan intézkedéseket, amelyek alkuimul szol­gálnak arra, hogy megbontsák a társadalom különböző rétegeinek összhangját. — Tárgyilagos szempontoktól vezérelve, egyforma elbánásban akarom részesíteni a termelőt és a fogyasztót, a mezőgazdaságot, az ipart és a kereskedelmet és egyforma fe­gyelmet fogok megkövetelni az ország min­den lakosától. —• A jó múltkoriban azt mondottam, hogy Magyarország legnagyobb hadiüzeme a mezőgazdaság. Ezt a kijelentésemet telje­sen állom. Rá kell azonban mutatnom arra, hogy valami félreértést is okoztam vele. Azt a hitet keltettem, hogy a mezőgazdaságot épp úgy kell dédelgetni, mint a hadiüzemet: a lőszergyárat, a repülőgépgyárat. Ez igy is van, de nem csak eddig van. A mezőgazda­sági termelőknél ugyanolyan fegyelemnek kell érvényesülnie, mint aminő a hadiüzem­ben uralkodik. Mert hiába alkotunk bármi­lyen határozatokat és intézkedéseket az el­osztásban, az árszínvonal, vagy a munkabér kérdésében, ha nem tudjuk a munkafegyel­met és teljesítményt is biztosítani. Akkor munkánk meddő marad. — Én javíthatatlan derülátó vagyok, $ reményemet nem vesztem el a jövőben sem. Bízom a magyar nép bölcsességében és fe­gyelmezettségében. Fegyelmet és megértést kérek tehát, hiszen amit teszünk, nem ma­gunkért tesszük, hanem az országért, amely­ért valamennyiünknek éppúgy helyt kell állattunk itthon, mint a harctéren küzdő testvéreinknek. Aki nem kívánja ezt a helyt­állást, annak nincs és nem is lesz helye a magyar életben. Számot vetettem lelkiisme­retemmel. Úgy érzem, nem kivánok sokat a magyarságtól, de amit kivánok, azt meg kell kívánnom, sőt ha kell, ki is kényszerítem és ki is fogom kényszeríteni. A miniszter beszédét hosszantartó lelkes taps fogadta. Ezután Bárczay János föld­művelésügyi államtitkár mondott beszédet az Időszerű mezőgazdasági kérdésekről. földet a dél felől betörő szerviánus liadalc eit­len. Zenta tehát az európai áldozatkészség, az Európáért való kiállás, ősi földben gyökerező tengelybarátság és szövetség hü jelképe. Ezután a bevezető után a miniszter a dél­vidéki magyarság társadalmi, gazdasági ár­politikai kérdéseiről szólt. Hangoztatta, hogy o kormány tisztában van a délvidéki magyar­ság megoldatlan kérdéseivel, amelyeket a há­ború által előirt kényszerűségek keretei kö­zött a lehető legsürgősebben akar megoldani. Ha a szerb megszállás minden törekvése arra irányult, miként nyomja el s magyarság jo­gos érdekeit, úgy a mi kormányzatunk min­den törekvése az, miként segítse az itteni magyarságot abban a hatalmi, gazdasági és társadalmi helyzetben, amelyet ezen az ősi magyar földön a történelemben mindig el­foglalt. — Bármennyire előretolt bástya fokán vagytok a déli végeken, abban a tudatban álljatok helyt Európa e válságos választóvo­nalán, hogy őrhelyeteken nem vagytok egye­dül, mert mögöttetek áll 12 millió magyar együttérzése és tevékeny segítő hajlandósága. Utána a különböző helyi nemzetiségi ügye­ket tárgyalta. Rámutatott arra, hogy ezen az ősi magyar földön évszázadokig zavartalanul éltek az ittlakó népek a magyar szent korona békét, igazságot és az egyenlőséget teremtő hatalma alatt. — Erős hitem, — mondotta, — hogy a bé­kés együttélés és tévékéin/ egyiittmunkálkodás a jövőben is teljessé válik és az itt élő nem magyarajka testvérek mindegyike ismét meg­találja az utat a nemzetfentartő és állam- vezető magyar nép szivéhez. Ez semmiesetre sem fog Magyarországon múlni, mert a ma­gyar az ősi hagyományokhoz mérten mindent elkövet a békés együttélés megteremtésére.- A magyarság békés, kiegyenlítő magatartása ősi államvezető és nemzetfenfartó tulajdon­ságainak csodálatos művészetéből fakad, amelynek lényege a bölcs mértéktartás, nagy­lelkűség, a szociális megoldások keresése és mások jogos érzékenységének tisztetletbén-tar­tása, A történelem példaadása nyomán állít­hatom, hogy a magyar állapi vezetés e csodá­latos mértéktartás volt az, amely a nemzet hajóját a legsúlyosabb veszedelmek és a leg­élesebb belső ellentétek közepette, is meg tudta tartani a fejlődés és a kibontakozás felfelé haladó utján. A mértéktartás, a bölcs önmér­séklet, a kiegyenMtés keresése és az embe­riesség gondolat* ma alapvető jellemzője a magyar politikának. Ha a magyar politikai vonalvezetés e készsége iránt minden oldalról megértés mutatkozik, úgy a lelkinyugalom­GUMMI HULLADÉK GYŰJTÉSI HÉT november 23.—28-ika között. Háxl gonimifiullaJéLolc qfűjlése: Ivó«, sár cipót, tömlők, műszaki hulladékok, stb. álmát Emese... De itt vau az első világhá­borús közelmúlt is: az egyik szAnrajzon Mackensen katonáit látjuk a Bethlen-kollé- gium udvarán, egy másik, ugyancsak doku­mentum-számba menő tanulmányon székely ágyuk sötétlenek az előbbi színhelyen. Jel­legzetes orosz arcok, egykori hadifoglyok néznek ránk két másik rajzról... És a mű­vésznő elérkezik a legidőszerűbb magyar je­lenig: egy nagyobbméretü, a „szegénység színeiben megalkotott kompozícióján erdélyi menekültek fásult serege ácsorog a kolozs­vári rendőrkapitányság udvarán, az égjük hivatali helyiség előtt.., fis milyen nyitott, megértő szemmel látja Dóczyné Berde Amál „második hazája“, Ka­lotaszeg és környéke tájait és jeleneteit... A nagyméretű yKalotaszegi lakodalom“ élet­től nyüzsgő, szinpompás csoportjáról a vis- tai öregtemplom kopottságában is, beszédes, csendes interteur-jére siklik a szem és mind­kettőről Erdély különös varázsát érzi maga felé áradni... De Erdély szólal meg minden képen, akár tenyérnyi, mint a „Kőrösfői cse­repes“, akár nagyobbacska, mint a „Kalota­szegi tornác“, a „Radnai havasok“, vagy a magával ragadó csikl és vístai tájak... Kolozsvári részletekkel is találkozunk a kiállításon... Az egyik kép — a behavazott Mátyás szobrot ábrázolja — mindnyájunk által átélt téli reggel emlékeit ébreszti fel, a másik a Farkas-utca emlékekkel teli han­gulatát örökíti meg a vásznon... és itt van végül — talán ezzel is kellett volna beszá­molónkat kezdenünk — a kiállítás egyik legkiemelkedőbb darabja: „Az élet felé“ c. nagyméretű vászon, amely olyan kifejező erővel örökít meg egy fiatal anyát a cse­csemőjével, hogy tanítani lehetne róla az anyaság szentségét, a szülői szerétetet és gyöngédséget... A kiállítást, amelyen a kitűnő művész- asszony a várakozásnak megfelelő anyaggal lépett a közönség elé, november 24-ikéig. délelőtt 10—1-ig és délután 4—7-ig tekinthe­tik meg az érdeklődök. L~l Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter: Nagy baj voloav ha a mértéktartó magyar politikát egyesek a gyengeség jelének tartanák Zenta, november 16. (MTI) Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter szomba­ton és vasárnap a bácsmegyei Tiszavidék há­rom legnagyobb helységébe, Őbecsére, Zentára és Magyarkanizsára- látogatott el. Mind a há­rom helyen nagy beszédet mondott a társa­dalmi egyesületek ülésein. A magyarság igén nagy szeretettél és lelkesedéssel fogadta. Mindenhol diadalkapuval várták. A házakat fellobogózták. Sem a visszacsatolás óta, sem a megszállás előtti időben nem járt ezen a vidéken miniszter. A lakosság túláradó sze­retettel ünnepelte Antal Istvánt. Deák Leó dr., Bácsbodrog vármegye és Zombor város főispánja, valamint a délvidéki képviselők nagy csoportja és a hatóságok vezetői üdvö­zölték. Mind a háryni helyen a városházán a társadalmi, gazdasági és. politikai egyesületek küldöttségei, valamint a hatóságok és feleke­zetek vezetői vonultak fel. Óbecsén és Zenián a helyi szerbek vezetőit is fogadta a minisz­ter. Foglalkozott az időszerű társadalmi, gaz­dasági és politikai kérdésekkel. Zentán mondott beszédében rámutatott ar­ra, hogy a város két jelképet fejez ki a ma­gyar történelemben. Az egyik a nyitott kapu, amelyen keresztül a magyar művelődés, a ma­gyar erő és szellemiség, az államalkotói kész­ség árad ki dél felé, de. ugyanakkor a magyar áldozatkészség kapuját is jelképezi annál is inkább, mert ennél a kapunál védte a nemzet évszázadokig az európai és keresztény mű­veltséget. Hogy ma a magyarság megritkult • számban éli életét a bácsmegyei földön, az onnan van, hogy évszázadokig a legtisztább magyar fajta hekatombái pusztultak el itt Európa védelmében. A második jelképet az a felszabadító csata jelenti, amelyet egy olasz fejedelmi sarj csodálatos hadvezetése alatt magyar és német csapatok vívtak a kelet felől betört ellenséggel szemben, amely akkor nem- esak hazánkat, hanem egész Európát fenye­gette. A tengely tehát már a XVII. század­ban megvolt. A szoros fegyvertársi viszony azonban nemcsak Európa védelmében, hanem az országhatárok védelmében Is megnyilvánult később is, amikor 1848-ban a bácsmegyei ma­gyarok és svábok együttesen védték ezt a Kolozsvár, november 16. A Baross Szö­vetség fűszer-szakosztályának választmányi tagjai vasárnap délelőtt 10 órakor ülé3t tar tottak a Baross Szövetség Deák Ferene- utca 4. szám alatjti irodájában. Az ülésen megtárgyaltak a bevezetendő „rajonirofási rendszerrel“ kapcsolatos teendőket, mint már megírtuk, a közellátási hivatal a Ba­ross Szövetség javaslatára elfogadta azt a határozati jávasltot, amelynek értelmében minden vásárló szabadon választja meg ke­reskedőjét és annál válthatja be hatósági, illetőleg közszükségleti cikkekre szóló je­gyeit. A füszerszakosztály választmányi ülésén a tagok kidolgozták a hivatalos nyomtatvány végleges szövegét s a nyom­tatványokat már csütörtökön reggeltől kezdve a füszerkereskedök rendelkezésére bocsájtják. A körzeti vásárlási rendszer kü­lönben december elsején lép életbe. Addig nak helyreállítása ezen a sebekkel borított or­szágrészen is mihamarabb remélhető. Nagy baj volna azonban, ha, a mértéktartás politi­káját egyesek a gyengeség jelének ţartandk. A mértéktartás politikájához kell a legna­gyobb lelkierő és a legnagyobb önbizalom, mert a hatalommal ugv élni, hogy annak gya­korlását erkölcsi megfontolások alapján sa­ját magunk önszántunkból korlátozzuk, ez jelenti a politikai művészet legmagasabb fo­kát,. És az az igazi magasrendii kormányzás, amely nemcsak a mának él, hanem a jövőt ké­szíti elő. A jövőben vetett hitnél és bizalom­nál nagyobb átütő politikai erő nem lévén ezen a földön, aki e hitre és bizalomra épít, a politikai hatalom teljességét . fordítja a köz javára. A miniszter beszédét igen nagy tetszéssel és meg-megismétlődő tapssal fogadták. minden kereskedő összeírja vevőkörét, fel­terjeszti a közellátási hivatalhoz s ezen a* alapon kapja meg vevőkörének megfelelően a szükséges készletet. Itt írjuk meg, hogy a kenyérjegyekkel ez­után nem a pékek, liánéin a füszerkereske­dök számolnak 1 el a közellátási hivatalnál. A közellátási hivatal idejében közli majd, hogy az uj rendelkezés mikor lép életbe. — UJ SZEREPLŐK A „TRAVIATÄ“- BAN. A kolozsvári Nemzeti Színház ked­den este újítja fel a „Traviata“ című nagy­operát. A felújító érdekessége, nogy jelen­tősebb szerepekben uj szereplők lépnek a közönség elé. így Germont György sze­repét Virágos Mihály, Germont Alfréd szerepét Sikolya István dr., Annina szere­pét Turján Vilma, Gaston szerepét pedig Gaál József énekli. December elsején lép életbe Kolozsváron a körzeti vásárlási rendszer o i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom