Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-09 / 228. szám

fl MCeubtiÍÍtsixgl Dobó Katica nyomdokain .. * Miinkát kért a haza nevében a magyar nőktől Hál lay Miklósné, a nviiiiszterelnöU felesége rádiószózatában. A belső arcvonal egyik legfontosabb parancskiadiisa volt ez. Hiszen arról van szó, hogy a hadbavonult és katonai szolgálatot teljesítő férfiakat he- lyettesiteni kell, mert a munka, az ország- építés, az.utánpótlás egy pillanatra sem áll­hat meg és a nemzeti munka frontján ugyanannyira múlik a háború győzelmes be­fejezése, mint odaktinn harcoló katonáink vitézségén. w. I A polgári társadalom egyre inkább tuda­tára ébred annak, hogy mi a totális háború. Ma a háború nem csupán a katonák és a hadvezérek dolga, hanem az egész társada­lomé. Nincs különbség e tekintetben a harc­tér és az otthon között s a munka elvégzé­sében el kell tűnnie annak a különbségnek Is, amely a férfi és nő között van. Sokféle, honvédelmi szempontból lényeges munka­kört. a nők ugyanolyan jól, néha még jobban elláthatnak, mint a férfiak. A korszerű ál­lamvezetés éppen ezért már békeidőkben számolt a bekövetkezett körülményekkel s törvényt alkotott arról, hogy a hiányzó mun­kaerőket kötelező módon, tehát behívó­parancs utján nőkkel Is be lehet tölteni. Kállay Miklósné felhívása mégis önkéntes szolgálatra szólitja a magyar nőt s arra kér mindenkit, akinek családi és egyéb kö­rülményei ezt megengedik, hogy vállaljon részt a nemzet küzdelmében. Nem női ka­tonákra, amazonokra van szükség, hanem szellemi és fizikai munkásokra. Amikor ezt a nagy mozgalmat hivatalo­san meghirdetik, rá kell mutatnunk arra, hogy bárminő korszerű is a munkaerőgazdál­kodásnak ez a módja, tulajdonképpen rígl és nemes magyar hagyományokat elevenít fel. A magyar asszony, a magyar lány min­dig hűséges küzdőtársként állott a harcos férfiak mellett. Zrínyi Ilona, Dobó Katica és sok más ragyogó példa tekint ránk dicsősé­ges történelmünk lapjairól: ők valamennyien önként, a maguk jószántából siettek a haza segítségére, mert érezték, hogy nemzetünk harca fennmaradásáért mindenkor totális harc volt. Bizonyos, hogy a felhívásnak meglesz az eredménye. Már az eddigi kezdet is biztató: százezernél több magyar nő jelentkezett hon­védelmi munkára. A munkaerők felvételé­nek, megszervezésének és eligazításának munkája folyamatban van. Budapesten az Egyesült Nőt Tábor, vidéken pedig a hadtes­tek területén működő munkabizottságok és nöegyesületek tájékoztatják a jelentkezőket és Igyekeznek mindenkit tehetségének, hiva­tásának és életkörülményeinek megfelelő helyre állitani. Nem ingyen munkáról, jótékonykodásról, vagy mükedvelésről van szó! Ugyanis a há­borúi miatt át kell alakítani az egész munka- piacot s értékes, uj erőkkel gazdagítani a termelést. Ezt az átmenetet megkönnyítik a kiképzésre és átképzésre vonatkozó rendel­kezések, amelyek során szintén díjazásban részesítik a jelentkezőket. Fontos tudni azt is, hogy a munkaerők behívása nem órák vagy napok alatt történik, hanem a szükség­nek megfelelően, tehát úgy, amint a munka­helyek megürülnek. Aki tehát jelentkezett, várja meg az illetékes hatóságok rendelke­zését. Hisszük, hogy az önkéntes ' üentkezés na­gyobb és jobb eredményt fog hozni bárminő kényszernél, mert a magyar nő megérti, hogy mindnyájunk fennmaradását, hízónk nagyságát és jövő boldogulását az ö kezébe tette le a sors. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA 1942. október 9., péntek este 6 órakor: A Trubadur. Lac zó István, a ni. kir. Ope­raház tagjának fellépésével. Napi bériét A. Sorozat 5. sz. Bemutató helyárak. 1942. október 10., szombat délután fél 3-kor: Háry János. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusít. 1942. október 10., szombat este 6 órakor: Törtetők. Mihályfl Béla fellépésével. Be­mutató bérlet 5. szám. Bemutató hely­árak. 1942 október 11-én, vasárnap d. u. fél 3-kor; Száz piros rózsa. (Olcsó helyárak.) 1942. október 11., vasárnap este 6 órakor: Törtetők. Mihályfi Béla fellépésével. Bérletszünet. Rendes helyárak. 1942. október 12., hétfőn este 6 órakor: Az ember tragédiája. A Tizes Szervezet elő­adása. Bevezetőt mond Puskás Lajos, a T. Sz. elnöke. Jegyeket a pénztár nem árusit. 1942 október 13-án, kedden este 6 órakor: R"«': Bán. T.aczó István, a m kir. Opc- ’ ‘ fellépésével. Napi bérlet J5. . o. szám és o^erjibérlet i>. \ 4 báboru egy uj Tilágrend megszervezéséért folyik !<c Előadást tartott a magyar Külügyi Társaságban a SfefanMroda igazgatóba Budapest, október S. A Magyar Külügyi Társaság szerdán délután a parlamenti mú­zeum nagytermében rendezett felolvasó ülé­sén Suster Róbert dr., a római Stefani-iroda Igazgatója előadást tartott „Olaszország a habomban“ címmel. Az olasznyelvü előadás kiemelte mindenekelőtt, hogy a lovaglás szellemű katonai és polgári erényekben dicső magyar nemzet gazdag ősi hagyományai alapján minden más népnél jobban megért­heti és méltányolhatja az olasz háborús erő­feszítéseket, amelyeknek célja nem hódítás, hanem Európa és az egész világ sorsdöntő kérdéseinek megoldása. A harc nem az egyensúlyi helyzet egyszerű megváltoztatá­sáért, hanem egy uj világrend megszervezé­séért folyik. Húszezer kilométert jelent az a szárazföldi és tengeri arcvonal, amely az Al­poktól az fcgei-tengerig, Tunisztól Egyipto­mig és Szudántól az Indiai-óeeiánig terjed. Az angol imperiálizmus kezdettől fogva nem titkolta azt az elhatározását, hogy minél gyorsabban elintézze Olaszországot, mely komoly akadályt jelentett keletre vezető fő t közlekedési útvonalán. Éppen ezért ellene fordította hajóhadának körülbelül felét és egész szárazföldi haderejének és légierejé- nck jelentős részét, úgyhogy Afrikában az olasz csapatok létszámbán 1:2, hadianyag­ban 1:10 arányban álltak az angolokkal szemben. Ez a küzdelem a Földközi-tengerért folyt. A továbbiak során az előadó megállapítot­ta, hogy a brit hatalom véglegesen kiszorult a Földközi-tenger övezetéből. A hat arcvonal mindegyike ezer és ezer kilométer­nyi távolságban van nemcsak egymástól, ha­nem az anyaőrszágtól is. Csak igazán világ­uralomra termett nemzet és nép vállalkoz­hatott hidegvérei arra a merészségre, hogy szétszórja légióit minden égtáj felé, majd hangoztatta, hogy a politikai és katonai hoz­zájáruláson kívül erkölcsi tekintetben is ki­veszi Olaszország részét a háborúból. Az olasz nép lelkiereje elérte azt az igazi böl­csességet, amely nem táplál semmiféle két­séget, vagy habozást jogúi és kölc'ességei tekintetében. Az olaszok nem kérdezik, mi­kor lesz vége a háborúnak, mert nem az idő fontos, hanem az eredmény és nem kérdezik, hogy mi lesz a vége, mert btzony osak abban, hogy nem lehet negativ a* eredmény, mint­hogy az emberiség történelme sohasem me­het visszafelé. A győzelem nem lehet vitás és a beléje vetett biztos hit is döntő háborús hozzájárulás. Kállay nriiviiszlerelnölc és Antal miniszter kihallgatáson fogadta az olasz vendéget Budapest, október 8. A Budapesten tartóz­kodó Roberto Sustert, a Stefani-iroda igaz­gató-főszerkesztőjét szerdai előadása után Kállay Miklós miniszterelnök a párt klub- helyiségében hosszabb kihallgatáson fogadta, amely barátságos beszéddel telt el. A kihall­gatáson jelen volt XJllein-Reviczky Antal rendkivül.i követ és meghatalmazott minisz­ter, sajtófőnök. Antal István dr. nemzetvédelmi propa­gandaminiszter szerdán déli fél 1 órakor ugyancsak kihalgatáson fogadta Roberto Sustert, a Stefani-iroda igazgató-főszerkesz­tőjét. „Asszonyok a vártán“ Hatalmas emb írbaráti munkát végez a menekült magyarok megsegítésére alakult bizottság Kolozsvár, október S. Mindenkinek élénken emlékezetében élnek még a bécsi döntést kö­vető mozgalmas hónapok, amikor a határon túl maradt magyarok ezrei hagyták ott ott­honukat, hogy a megnagyobbodott hazában . otthonra találjanak. Egymásután futottak be a vonatok Budapest két nagy pályaudvarára: a Keleti- és a Nyugati-pá-Aaudvarra. Hatal­mas csoportokban érkeztek a Délerdéivből menekült, sok viszontagságon és szenvedésen keresztül«»ént asszonyok, férfiak és gyerme­kek. Hosszú és kájváriós volt az ut, amelyet uj otthonukig maguk mögött hagytak, a vo­natból* kiszálló menekültek azonban már az első pillanatban a testvéri szeretet odaadó gondoskodását érezhették. Kitárt karokkal és kitárt szívvel fogadták őket.... Néhány lelkes magyar asszonynak: gróf Teleki Hálnának, dr. MihaiUch Uyőzőnének, Stráner Dezsőnének, dr. Havak Szilárd óé­nak, vitéz Stomolnaky Antalnénak, Kdrpáthy Sándornénak és özvegy Csiszár Istvánnénak jutott eszébe az a nagy és nemes gondolat, hogy a menekült magyarok megsegítésére bi­zottságot alakit. A gondolatot tett. követte és a fáradhatatlan szervezők munkája nyomán rövid idő alatt hatalmas női tábor alakult, hogy kezébe vegye a menekültek ügyét. Ko­lozsváron dr. llajdu Gvoláné irányítja a menekültek megsegéiyezésére irányuló mun­kát. Csak azok, akik ebben a jótékony gondos­kodásban részesültek, tudják igazán, hogy a bizottság munkája milyen jótéteményt, jelen­tett számukra. A bizottság tagjai valameny- nyiük sorsáról gondoskodtak, nemcsak elhe­lyezték, hanem élelemmel is ellátták őket és meleg otthont teremtettek minden menekült számára. A bizottság tagjai terjesztették annakide­jén országszerte az ,,Erdélyért.“ felírásul jel­vényt. s ez vetette meg alapját a menekültek megsegítését szolgáló összegnek. Sok pénzre volt szükségük, mert sok mindenről kellett got.doskodniok, hiszen voltak o.yan nr iu kiü­tök is, akik mindenükből kiforgatva fi* ki­fosztva, majdnem ruhátlanul jöttek át a ha­táron. A bizottság munkája azonban mén most sem szünetel, entire gyűl védenceik szá­ma s az 51 önzeflenüli dolgozó hölgynek, akik a bizottság munkáját látják el, bizony sok dolga van. Gondjuk volt arra is, hogy a me­nekültek gyermekeit tovább neveljék s a bi­zottság ma nem' hevesebb, mint háromszáz gyermek iskoláztatásáról gondoskodik. A társadalom egy emberként mozdult meg a vártára álló magyar asszonyok lelkes hívó- szavára, a bizottságnak azonban további anyagi fedezetre van szüksége ahhoz, hoey sorsdöntőén fontos emberbarát; munkásságát. ieíj+aákiL Eáért határoznák liígE s, Mca. döntést követő mozgalmas napok történetét megírják, könyvben foglalják össze: részint, hogy maradandó dokumentumot alkossanak ezekről a történelmi időkről, részint pedig abból a célból, hogy az eladott példányok árából további anyagi alapot teremtsenek a menekült kis magyarok iskoláztatására. Dr. MihaiUch Győzőné vezetésével, Gyimesy Jenő Balázs összeállításában, Ttahóty Istvánná, Varga Bnlintné, Stráner Dczsöné, vitéz Gaáli Ernőné, Szarka Lajosné, Csiszár Istvánná, Gyulányi Margit, dr. Quirin Leóné, dr. Jár­mai Károlyné, dr. Jáky Józsefné, Dolovi- ezényi Bajomé, Bakó Imréné, vitéz Ssomol- noky Antalné, Herfelendy Margit, Décsi Er­zsébet, Szénássy Erzsébet, Simkő M. Károly­né, dr. Unnák Szilárdné, Kndr&dl Janómé és I’. Dittrich Imre közreműködésével meg is született az Asszonyok a vártán“ c. pompa- munka, amelynek minden egyes fejezetét sze­mélyes élmények alapján ívtak meg a mene­külteket. segélyező bizottság tagjai. Nem célunk ezúttal, hogy a müvei foglal­kozzunk, inkább arra akarunk rámutatni, hogi* milyen üdvös lenne, ha ez az emlék­könyv, amelynek jövedelme a kis. menekültek taníttatásán keresztül a szebb magyar jövőt (■piti, minél: nagyobb néldányszámban fogyna el. Szülök, akik tudják, hogy gyermekeik f«. koláztatiisa mit jelent és miivén fontos, gon- d-oljanak a bizottság védőszárnyai alatt, állá kis menekültekre. De nemcsak nékik, minden tehetősebb magyar embernek elemi kötelessé­ge, honit a bizottság hatalmas emberbarát’, munkájához legalább ilyen mádon hozzájá­ruljon. Ina- magyar Hauet szolgálunk. ha ál­dozatot hozunk menekült testvéreinkért. A NMK III. osztályos polcán iskolai len'o'yomo résztvevőinek fioye'mébe ! Kolozsvár, október 8. A NMK kolozsvári szervezete értesíti azokat a tanulókat, akik ebben az évben végezték az I—II. osztályt, hogy a III. osztály előadásai szombaton dél­után 6 órakor kezdődnek. Felkérik azokat, okik erre az osztályra már jelentkeztek, de tanfolyam! dijukat a szervezet Irodájában még nem fizették be és azokat, akik még be akarnak iratkozni, hogy fentjelzett időpontig jelentkezzenek a szervezet irodájában és fi­zessék be az illetékes tanfolyami dijakat., an­nál is inkább, mert későbbi jelentkezéseket már nem fogadhatnak el. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS alapja a jó v&LEmmm&m 1942.1 O fi i O B £ Harmincnyolc sebesültje van a párisi moziban történt bombamerényletnek Párts, október S. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Mint kiegészitöleg közük, összesen Si se­be, sültje van annak a bombamerényletnek, amelyet a „Jüd Süss“ párisi bemutatóján a francia néppárt tagjai ellen követtek el. Jelentettük már, hogy az egyik sebesült belehalt sérülésébe. Újabban még egy sebe­sült halálát jelentik s igy a bombamerénylet halálos áldozatainak száma kettőre emelke­dett. Szilágysomlyói napló HŐSI HALOTTJA van Szilágj Somlyónak. Milkó József telek- könyvvezető a napikban szomorú hirt ka­pott: egyetlen fia: ifjabb Mllbó József el­esett a Don-menti harcok során. A fiatal Mllkó első hősi halottja Szilagysomlyónak s halálhíre mély részvétet keltett. Ifj. Mllkó József önként jelenkczett harctéri szolgálatra s előzőleg résztvett a délvidéki harcokban s az erdélyi bevonulásban Is. * # ORSZAGZASZLÓT kapott Szilágysomlyó. A város uj. „házi ka­tonasága", a huszárok és a páncélosok az el­múlt vasárnap bemutatkozó felvonulást ren­deztek a Bem-téren. Uj otthonukba nem jöt­tek üres kézzel: pompás országzászlót ado­mányoztak a városnak s ezt a kedves aján­dékot e bemutatkozó ünnepségen nyújtották át a város polgármesterének. Udvari József dr. polgármester meghatott, meleg szavak­kal köszönte meg a katonaság figyelmessé­gét. Az országzászló felavatásának napját még nem határozták meg. SZILÄGYSOMLYÖ KORNYÉKEN egymásután avatják fet a községek az or­szágzászlókat és a hősi emlékműveket. A közelmúltban nemcsak Kárásztelek község avatta fel országzászlóját és hősi emlék­művét, hanem Sarmaság és Szllágybagos is, A sarmasági ünnepségen a megye kép­viseletében Gazda Endre dr. alispán is megjelent, a felavató beszédet pedig báró Braunecker Antal országgyűlési képviselő mondotta. Az Istentiszteletet Vadon An­dor sarmasági református lelkész és Ko­vács Zsigmond szilágysomlyói református esperes végezték. Ugyanezen a napon lep­lezték le a szilágybagosi hősi emlékművet és felavatták az országzászlót. A lélek­emelő ünnepségen számos szilágymegyel előkelőség vett részt.-* A VÖRÖS KERESZT utcai gyűjtése nagy sikerrel járt Szilágy- somlyón. Az elmúlt vasárnap nemcsak a házi-század bemutatkozása tette mozgalmas­sá a várost, hanem a Vöröskereszt javára Is utcai gyűjtést rendeztek. Előző nap a jóté­kony hölgyek és az iskolás gyermekek ivek­kel gyűjtöttek házról-házra járva. A két­napos gyűjtés eredménye meglepően szép, az összeg több mint háromezer pengő. A Vöröskereszt Egyesület különben még ezév- ben házi betegápolási és főzőtanfolyamot tart Szilágysomlyón. * JA RABKOR I TAMTGGYCLÉST tartottak a napokban Szilágysomlyón. Ez volt az első Ilyen gyűlés a felszabadulás óta. A gyűlésen résztvett Szercmley Ákos dr. tanfelügyelő, Faragó Béla népművelési titkár, I.ada János vármegyei elnök és dr. Udvari Józsefné alelnök. Ezalkalonun-il uj járásköri elnököt választottak Biró Endre igazgató személyében, Szentpétery Gyula igazgató ugyanis nagy elfoglaltságára való hivatkozással lemondott elnöki tisztségé­ről. A gyűléssel kapcsolatban említjük meg, hogy a Szilágymegyel Tanitó Egye­sület ezévben ünnepli fennállásának hetve­nedik évfordulóját. Az Egyesület kiadásá­ban megjelenő „Tanügyi Szemle", a tan- felügyelőség hivatalos lapja a közeljövő­ben ünnepli a negyvenötödik „szüleiésnap- ját“. A lap havonként egy szer jelenik meg, gazdag tartalommal s a megye tanítóságát állandóan tájékoztatja az őket érdeklő tanügyi kérdésekről. A „Tanügyi Szemlét“ Fügedi Péter tanitó szerkeszti nagy**! iirül- teldntésscl. * SZABÓ H. MARTON SZINTARSLLATA / eltávozott a városból, ahol — érthetetlen okokból — nem volt túlságos sikerük. A szllágysomlyóiak közönye egész idő alatt nem oldódott fel, pedig a társulat ío i’ara­bokat mutatott be s a társulat tagjai is jó- nevü színészek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom