Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-18 / 236. szám

wxa Párisi krónika Mire e tudósítás megjelenik. Francia- ország történelmének talán legválságo­sabb óráit éli. Erre vallanak azok a francia sajtóhangok, amelyek mindjob­ban ki dombon tják azt a veszedelmet, amely a francia életet érheti ejy küszö­bön álló angol-amerikai támadás esetén. A jelek mindenesetre arra vallanak, hogy a francia gyarmatbirodalom kul­csa: Dakar ellen a közeli napokban már meg is indul a támadás. Ennek valószínűségét nemcsak’ az af­rikai angol területeken történt hatalmas erejű katonai felvonulás bizonyítja, ha­nem magának francia Marokkónak ,,gyanús“ színezetű megszállása is. Ez a megszállás még ugyan békés, de jellem­ző az angol és amerikai inváziós takti­kára. A marokkói francia hatóságok ugyanis már hónapok óta megdöbbenés­sel figyelik az úgynevezett amerikai „tu­risták“ özönlését a marokkói szultánátus területére. Ezek a turisták mindannyian dél felé vonulnak teljes „turista" felsze­reléssel. A legérdekesebb a dologban az, hogy a francia hatóságok semmit sem tehet­nek ennek az amerikai szemlélődésnek megakadályozására. Marokká ugyanis francia protektorátus alatt álló úgyne­vezett szabad állam. Minthogy Ame­rika eddig meg nem magyarázott indo­kokból nem ismerte el a francia protek­torátust, alattvalói a szultánátus által kiállított szabályszerű útlevéllel jöhet- nek-mehetnek Marokkóban és a francia hatóságok egyelőre tehetetlenül nézik ezt a meglepően nagy érdeklődést. A legérdekesebb mindebben az, hogy ezek közöltt a turisták között mégcsak el­vétve sem akad nő, avagy gyermek. Mindenik jól megtermett fiatal ember!.. Hogy eddig mennyien szivárogtak be Marokkó területére, azt talán a Dakar ellen meginduló támadás alkalmával tudja meg a francia hadvezetőség, ami­kor esetleg számolniok kell ezeknek a turistáknak másfajta kíváncsiságával is. * Ugyan ki ne hallotta volna a nevét André Maurois-nak? A minálunk is dobravert nagy kozmo­polita francia regényíró rejtőzik e név alatt. Könyveit egymásután fordították le magyarra és úgy szerepel minálunk, mint az igazi, a hamisítatlan francia ,,esprit‘‘ utolérhetetlen képviselője. Ă francia hivatalos lap legutóbb: szá­ma közölte azoknak a milliomos francia zsidóknak névsorát, akiktől a nép fronti kormány alatt viselt magatartásuk miatt elkobozták a vagyonukat. Ezek a va­gyoniak főképp óriási értékű részvény­plakettekből állottak. A listán első helyen szerepel Mandel Márk, Clemenceau-nak, a ,,Tigrisének volt titkára. Mandel, mint egyszerű gettógyerek indult el a politikai karrier utján és a „Tigris“ mellett eltöltött idők tapasztalataival felszerelve, csakhamar államtitkár, később pedig a népfront­kormány belügyminisztere lett. Ma mini Franciaország egyik leggazdagabb em- c bere szerepel azon a listán. Utána köz­vetlenül Emil Herczog következik, mint egyik bűnöse annak a korszaknak, amely rombadöntötte a harmadik francia köz­társaságot. A ,.Grengoire" című francia lap a hír­adás kommentálása alkalmával megem­lékezik Emil Herczogról, a nagy francia pénzemberről úgyis mint kiváló zsidó- ról, akit a világ zsidósága a liebraizmus legnagyobb élő emberének tart. Mindez akkor válik érdekessé, ha tu­domásul vesszük, hogy André Maurois, a francia Akadémia koszoruzct’r tagja, a nagy européer, azonos Emi' ITcczog- gal. Az angol és amerikai sajtó azz.:! vá­dolja a francia kormányt, hogy a zsidók ellen nemrégiben elrendelt internálások során megsértette a nemzetközi erköl­csöket, legalább is azokat, amelyeket a tengerentúl annak tartanak. Amiatt pa­naszkodnak ugyanis az érzékeny lelkek, hogy a Franciaországban internált zsi­dókat kegyetlenül elszakították család­jaiktól. Ejnye-ejnye — csóválják a fejüket a franciák és mivel elég jó emlékezőtehet­séggel megáldott emberek, rögtön fel is adják a kérdést az angoloknak: — Mi történt azokkal a madagasz. kári francia tisztviselőkkel és család­jaikkal, akiket az angolok elfogtak és az Ir-tengerben lévő Mann-szigetére szál­lítottak? Ezeket a francia családokat természe­tesen el leheteti szakitam -egymástól és zokszó sem esik azért, mert a férjeiket Madagaszkáron internálták a legmeg- alázóbb körülmények között. Mindez ügylátszik lehetséges és tér. mészetes is, hiszen csak franciákról volt szó és nem a kiválasztott nép gyerme­keiről. « * Nemrégen érkeztek meg az >’< y. ame­rikai lappéldányok Franciaországba, amelyekben, az amerikaiak bejelentik a 8 dieppd tv aast. Még az egyébként el- szooioriyáött franciák is mosolyognak, miképpen ittak előre az óceánon túl a ■ r.-.Hi/e bőrére. Valóban humorra ingerlő olvasmány is lehet az ilyenfajta hír­adás, amely minden amerikai lapban ök- lömnyi betűkkel megjelent: ,,-Az amerikaiak és az angolok elözcn- lötték Franciaországot.. Azután: 1942. ÓIT OB£R 18 a ne. ,,Az amerikai tankok legázolták met parti őrségeket.. A franciák látták a dieppei ,,legázo- lást ‘ és most — mosolyognak. Kolozsváron: Dr. nEmES E. pszichológus, a debreceni m. kir. Tisza I. Tu- domántjegsetem Lélektani Intézetén3k volt tanárse édje PSZICHOLÓGIAI LABORATÓRIUMA Széchenyi-tér 9.1/13. — Fogadóórák: d.e. 10—11-ig, d.u.5—7-ig Kérje tanácsát sorsdöntő kérdésekben. — Vegye igénybe lelki elváltozások mege őzésére, és leküzdésére a modern iélsktudoman^ eszközeit. — Önmagá­ról, ismerőséről jellemrazot, tudomárnjós grafológiát készít. Erdély uj írói közösségének nyilatkozata Van Erdélyben egy nemzedék, melyet szét­hulló nemzedéknek szoktak emlegetni. Ez a nemzedék nem a magyar államiság védő­pajzsa mögött nőtt fel, hanem a minden fényt elfogó román kisebbségi politika árnyékában. Helyzete azt parancsolta, hogy valóságokban gondolkozzék és aszerint értékeljen. Mivel megtanulta, hogy csak magamagában bizhat, soha senki másban, nemzete sorsának bizto­sítékát is csak a maga népében látja: a ma­gyar népben. Mi, ennek a nemzedéknek oly régtől fiata­loknak nevezett Írói, ebből a valóságból in­dultunk el és ebben a gondolatban találkoz­tunk, hogy népünktől tanulva és népünket tanítva építsük tovább tehetségünk szerint a magyar kultúrát. Baráti beszélgetések során felmértük erőin­ket, megállapítottuk feladatainkat, melyekkel uj helyzetünkben a magyarságnak tartozunk. Tudatában vagyunk annak, hogy a kialakuló­ban levő uj Európában a magyarság olyan erők sodrába kerül, melyek a kisebbségi sorsban szerzett tapasztalatok Útmutatását nélkülözhetetlenné teszik. E tapasztalatokat erdélyi voltunk szerezte, érvényesítési terét magyar voltunk szabja meg. Az a tény, hogy Erdélyben élünk, meghatározza ugyan fel­adataink természetét, de e feladatokat a ma­gyarsághoz való szerves hozzátartozásunk rójja ránk, mert az erdélyi magyarság, meg­győződésünk szerint csak tagja az egyetlen, örök, megoszthatatlan magyar testnek, élete a magyar államiság keretein kiviil számunkra elképzelhetetlen. Az államiság azonban ön­magában nem teljesen kielégítő kezesség egy nép boldogulására, szükséges még az eleven népi erők felszabadulása is. Azt akarjuk, hogy nemzetünk az uj Európában azokhoz az értékekhez méltó helyet foglaljon el, melyeket a történelem folyamán döntő erővel megmutatott és amelyeknek állandó jelentke­zésében szilárdan hiszünk. Tennivalóinkat következésképpen nem felelőtlen irodalmi torzsalkodásban látjuk, sem a most annyira kelendő népmegváltó hangoskodásban, hanem abban, hogy eljuttassuk a magyar szellem értékeit és eredményeit a magyar nép minden rétegéhez, különösen azokhoz a rétegekhez, melyek ezektől az eredményektől és értékek­től önhibájukon kívül távolabb állanak; ugyanakkor hozzuk felszínre e néprétegék értékeit s tegyük a magyar szellemiség köz­kincsévé. Céljainkat három utón igyekszünk szol­gálni: 1. Kölkeressük falvainkat és a külvároso­kat; irodalmi felolvasásokat tartunk. 2. Olcsó könyvsorozatot indítunk. 3. „Termés“ címen évente négy könyvet adunk ki egyenként 120—160 oldalnyi terje­delemben, mely magában foglalja majd az írói közösség szellemi termését; „Vadrózsák“ rovat alatt közli a ma élő népmüveltség köl­tői alkotásait s irodalmi és műveltségi életünk jelenségeinek számontartása mellett különös gonddal vigyázza a körülöttünk és velünk együtt élő népeknek a magyarság sorsára' nézve nem közömbös megnyilatkozásait. Lehelnek, akik ebben a csoportosulásban nemzedéki elkülönülést vélnek felfedezni, melyet örömmel felhasználnának saját sze­mélyes ellenségeskedéseik igazolására. Min­den .ilyen szándékot eleve visszautasítunk. Az irodalomból,' mint minden közösségi ügyből, nem lehet nemzedéki, még kevésbé személyi ellentéteket kovácsolni. Az idősebb nemze­dék értékeit becsüljük. Hogy mi ebben vagy abban a kérdésiben másképpen látunk, azt a törvényszerűen változó idők parancsolják. Mikor erre a munkára elszánjuk magunkat, legjobb meggyőződésünk szerint a magyar sors italian parancsának engedelmeskedünk. Akik ezt a megnyilatkozást aláírjuk, mun­kánkban természetesen számítunk mindazok közreműködésére, akik velünk egyetértenek. Kolozsvár, 1942. október 15. Asztalos István Derzsi Sándor Gagyi László Hegyi Endre Horváth Imre Horváth István Jékelv Zoltán Kiss Jenő l’arajdi Incze Lajos Snabédi László Szabó Lajos Szcnczel László Varró Dezső W’ass Albert Egymillió pengő jövedelmet b zto'it a székely gazdáknak az erdei gyümölcsszedés Budapest, október 17. A felszabadulás után a Székelyföldön megszervezték az erdei gyü­mölcsök és gyógynövények szedésének ügyét, amely most már évi négymillió pengőt bizto­sit a gazdáknak. Eddig ugyanis egységes rendszer hiányában az óriási kiterjedésű szé­kelyföldi erdők gyümölcstermésének csak el­enyészően csekély mennyisége került felhasz­nálásra. 1941-ben már igen nagy eredményei voltak a gyűjtésnek, 50 vagon erdei gyümöl­csöt szedtek össze a gazdák félmillió pengő árban. Ebben az évben az eredmény pontosan a duplájára emelkedett, 100 vagon erdei gyü­mölcsöt szedlek össze, amelynek értéke egy­millió pengő volt. Négy-ötezer család keresi isim­nak, amelyek a szezonban az erdei gyümölcs- szedéssel naponta 40 pengőt kerestek és ki­zárólag a gyümölcsszedésből egész évi meg­élhetésüket biztosítani tudták. A Székelyföl­dön 80 gyűjtőiéiep és kilenc feldolgozó telep áll a gazdák rendelkezésére. (Magy. Tud.) Feloszlatták a Magyar-Lengyel Kereske­delmi Kamarát. A Magyar Tudósító jelenti: A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamarát a 114.788/1942. II. K.K.M. sz. rendeletével fel­oszlatta. Elcserélném kolozsvári 5 szobás, központi fekvésű luxus kivitelű lakásomat 3 5 szobás budapesti lakással. Megkeresések: „Budapesten jó helyen“ jeFgére a kiadóba. flz ügynöki arcképes igazolványt kiállító hatóságok minden szolgálati viszonyt jelentenek az értelmiségi kormánybiztosnak Budapest, október 17. A kereskedelmi mi­niszter leiratot intézett a II. fokú Iparható­ságokhoz, hogy utasítsák az alárendelt ipar­hatóságokat: az ügynöki arcképes igazoló­könyv tárgyában kiadott rendelet végrehaj­tása során a szolgálati jogviszony adatait (a munkaadó nevét, cégét, telephelyét, lakóhe­lyét, foglalkozását, a vállalat tárgyát, a munkavállaló nevét, íakóhelyét és a szolgá­lati viszony kezdetét) minden esetben az ér­telmiségi munkanélküliség ügyének kor­mánybiztosával haladéktalanul közöljék. A már kiadott arcképes igazolókönyvekre vo­natkozó adatokat kimutatásba foglalva pót­lólag kell az értelmiségi kormánybiztoshoz megküldeni. Ha az értelmiségi kormánybiz­tos megállapítja, hogy a bejelentésben fog­lalt adatok a valóságnak nem felelnek meg. az arcképes igazolókönyv bevonása és to­vábbi eljárás végett az iparhatóságot értés!' i Az értelmiségi kormány biztosság emellett természetesen gondoskodik arról Is, hogy ilyen esetben a zsidótörvény megszegése miatt is büntetőeljárás tétessék folyamaiba. \.z alkalmazott ügynököket is figyelembe kell venni a zsidótörvény alapján meghatáro­zott arány megállapításánál és az esetleges visszaélések meggátlása végett szükséges, hogy a kiadott ügynöki igazolásokról az ér­telmiségi kormánybiztos is tudomást sz?. ez- zen. (Magy. Tud.) A Gyümölcstermelők Országos Egyesüli- tének felhívása a gyümölcstermelőkhöz. A Gyümölcstermelők Országos Egyesülete fe'- hivást intézett a vármegyei tagegyesületet, hez s felkérte azok elnökségeit, hogy a gyü­mölcstermelő gazdaközönséget kérjék fel, hogy a kórházakban ápolt katonák élelmezé­sének megkönnyítése céljából ajánljanak fel gyümölcsöt a Vörös Kereszt ille.tékes szer­veinek és a felajánlásról értesítsék a Gyü­mölcstermelők Országos Egyesü’ete központ­ját is (Budapest V., Vilmos császár-ut 76.). SAKK 132. SZÁMÚ FELADVÁNY Marsfíeld C.-töl. b c d e ,f £ h '///, HP Ä. ÉH r/4í* JÉÉ äSUS® ■1 w mm sür A- m. ■ é* ***? JP IJI Am m i ® ísü PH » J rm ép mm W"' a b d e f g h Világos: Kd7, Va3, Bf7, Hfl és f3 (5 drb.). Sötét: Ke4, Bg2, gy. d4, d5 (4 drb.). Matt 2 lépésben. A szeptember 20-án közölt 128. sz. felad­vány (Büchner) megfejtése: 1. b6—67. Világos: Koch. Sötét: Nowarra. Német bajnoksági verseny. (Bad Veynhausen, 1938.) (Francia védelem.) 1. e4, e6. 2. d4, d5. 3. e5, c5. 4. c3, HcT 5. Hf3, Vb6. 6. Fd3, Fd7. (Természetesen a kétszeri ütés d4-re Fb3—7 miatt vezérves ;- téssel járna.) 7. dXc5, FXe5. 8. 0—0, fO. 9. b4, Fe7. 10. Ff4. fXe5. 11. Hxe5, HXe5. 12. FXe5, Hf6. (Sötétnek sikerült ugyan a nyomasztó centrum-gyalogtól megszabadulni, de most az e5 futó dominál és az e6-gyalog visszamaradt. Világos jobban áll.) 13. Hd2, 0—0. 14. Hf3, a5. 15. bXa5, BXa5. 16. Bbl, Va7. 17. Hg5, g6. 18. Bb2! BX&2. 19. Fd4, b6. 20. FXg6! BXb2. (Ha 20. hXg6, úgy 21. Vbl! BXb2. 22. VXg6 KhS, 23. Vh7 matt jönne.) 21. Vh5! (Hasonló állásokban gyakran előforduló vezéráldozat.) 21 ___e5. (Nincs védelem.) 22. FXe5, BXÍ2. 23. iiXh7. FXM aatfc, 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom