Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-30 / 221. szám

1942. SZEPTEMBER 30 MCsMxnttwsjxa MAs MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Bonatikus Kert­ben, (Majális-utca.) Az Országos Történelmi Ereklye Mu­zeum eddig még ki nem állított anya­gának rendezése miatt a gyűjtemény további intézkedésik zárva van. Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya­utca 2. sz.) Nyitva délelőtt 9—*L-ig. Megtekinthetők: őskori, római, nép- vándorlás- és honfoglaláskor! gyüj- mények, római és középkori kőtár. Képtár, fegyvertár és éremtár. 1 » A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI: Este 6 > órakor: Boldoggá teszlek előadása. MOZIELOAPASOK: ARPAD-mozgó: „Gentryféazek". (Magyar.) CORVIN-mozgó: őrségváltás. (Ma­gyar.) EGYETEM-mozgó: 3-kor: Olaj vá­ros. 5-kor és 7-kor: Sziriusz. ERDÉLY-mozgó: Szeressük egy­mást. (Magyar.) MÁTYÁS KIRÁLY-mozgó: Házas­ság. (Magyar.) RAKöCZI-mozgó: Noszty fiú esete esete Tóth Máriával. (Magyar.) SZOLGALATOS GYÓGYSZERTÁRÁK: Mátyás király gyógyszertár (Biró), Mátyás király-tér 5. Távbeszélő szám 24-80. — Apostol gyógyszer- tár, Wesselényi-utca 30. Távbeszélő szám 17-82. — Palóczy gyógyszer- tár, Magyar-utca 13. Távbeszélő szám 17-05. — Isteni gondviselés (Holicska) Mussolini-ut 38/a. Táv­beszélő szám 10-65. — Argentínában lezuhant egy utasszállító repülőgép. Buenos Ayresböl jelentik: A Şte­fani Iroda jelenti: Egy utasszállító repülő­gép Santos közelében lezuhant. Négy főnyi személyzete és 11 utasa meghalt. — Nagy részvét mellett temették el gróf Teleki Tibor koronaőrt. Gyömrőröl jelentik: Gróf Teleki Tibor koronaőrt óriási részvét megnyilatkozása mellett temették el kedden a Gyomron egybegyült közéleti előkelősé­gek és a széleskörű rokonság tagjainak je­lenlétében. A kormány képviseletében Ra- docsay László igazságügyminiszter jelent meg. A gyászszertartást Ravasz Lász ó re­formátus püspök végezte nagy papi segéd­lettel. A temetőben az utolsó rövid gyász- szertartás után a családi sírboltban helyez­ték örök nyugalomra az elhunyt zászlósurat. — ORSZAGZASZLÖT AVAT KACKÖ KÖZSÉG. Kackó község október 4-én avatja fel országzászlóját ünnepélyes keretek kö­zött. Az ünnepséget a katolikus és reformá­tus templomban tartandó istentiszteletek ve­zetik be. A községháza előtt felállított or­szágzászló előtt Schilling János dr., Szolnok- Doboka-vármegye alispánja mond megnyitó beszédet, majd Greger István hadnagy, Hat- faludy Ernöné, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság kiküldöttje, Vékás József dr. kackói földbirtokos és Borda Andor körjegy­ző mond beszédet. Az ünnepséget közebéd követi. Akik azon részt akarnak venni, előre jelentsék Kackó község elöljáróságának. — KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez utón mondunk köszönetét mindazok­nak, akik megrendítő gyászunkban mély fájdalmunkat részvétükkel igyekeztek enyhíteni. Nyilas és Benedek család. — Vadőri előkészítő tanfolyam és szak­vizsga. A földmivelésügyi miniszter a gö­döllői m. kir. Vadászati Hivatalnál 1943. évi január—március hónapok fo'yamán vadöri előkészítő tanfolyamot és 'annak végeztével szakvizsgát tart. A szaktanfolyamra 20. életévüket betöltött magyar állampolgárok jelentkezhetnek. A felvétel iránti kérvényt a földmive'ésügyi minisztérium vadászati osz­tályához folyó évi december hó 1-ig kell be­nyújtani. A kérvényhez csatolni kell: szüle­tési anyakönyvi kivonatot, l'-onyitványt az elemi népiskolának legalább negyedik osz­tálya elvégzéséről, hatósági erkölcsi bizo­nyítványt, háromévi hivatásos vadöri (erdő- őri) gyakorlati szolgálatról szóló bizonyít­ványt és orvosi bizonyítványt. A vizsgadíj 30 pengő, a tanfolyamon való részvétel és az elszállásolás ingyenes, csupán az élelmezés önköltségi árát kell megtartunk (MN-) Murmanszk, egy nyomorúságos kis városka, de a cári Oroszország egyetlen jég­mentes kikötője, már az első világháborúban is rendkívül fontos szerepet játszott. Az Egyesült Államokból és az Entente országai­ból a cári szövetségesnek küldött hadianyag- szállítmányok mind ide érkeztek, hogy a há­ború alatt megépített murman-vasuton Szent­pétervár felé folytassák útjukat. Ma ez ter­mészetesen nem megy minden nehézség nél­kül, mert nemcsak a vasút, hanem Mur­manszk kikötője is a német légihaderő ható­körében fekszik. Murmauszk azonban még mindig Oroszország legfontosabb kapuja, melynek fontosságát a Perzsa-öblön át vezető déli kijáró most már közvetlen veszélyeztetése egv csapásra még jobban megnövelte. De Murmanszkban a Szovjetunió , népe nemcsak földrajzi fogalmat és a szovjet fegyverellátás egyik legfontosabb központját látja, hanem sokkal inkább a vodka és ré­szegség városaként ismeri, A szovjet fogalmak szerint „virágzó“ város • lakossága olyan éle­tet él, melyben a kultúra hyomait is alig le­het felfedezni. Egészen a legutóbbi időkig még csak egyetlen mozgóképszínház sem volt a városban és azok, akiket erre az átokverte helyre száműztek, nem: ismertek más „neme­sebb“ szórakozást, mint a Lenin grádból he­tenként egyszer érkező vonat fogadását és néhány utazónak kikérdezését, hogy milyen az élet a leningrad,i paradicsomban. A guruló korcsma A murmánszki postavonat legnagyobb ne­vezetessége az étkezőkocsi volt. Ezt a külső „luxust“ először a Leningrad—Murmanszk vonalon vezettek be és természetesen propa­gandacélúkra is alaposan kihasználták. Nos, a murmánszki étkezőkocsi valóban méltó is volt hírességére, bár ezt a hírnevet, alighanem egyetlen európai vasúttársaság sem irigyelte meg tőle. Az étkezőkocsi asztalain, sőt egész padlózatán is megszámlálhatatlan vodkősüveg sorakozott. Mialatt a vonat a kopár, még kora nyáron is hóval és jéggel fedett siva­tagban robogott, az utasok órákon, sőt napo­kon át ott ültek az étkezőkofsiban és semmi egyebet, sem csináltak, csak ittak, töltötték magukba a vodkát, még pedig nem is likőrös- poharakkal, mint másutt, még Oroszországban is szokásos, hanem nagy vizespoharakkal. Az egész vonat „guruló korcsma“ volt, olyan, amilyen nincsen máshol a világon, panaszol­ták gyakran a szovjet újságok, már pedig amit még azok is soknak találtak.'annak va­lóban soknak kellett lennie. Féllmltra bern- gott részegek támolyogtak üveges szemekkel a folyosón, hogy kint a friss levegőn könnyít­senek magukon, aztán újból visszabotorkal- tak — folytatni az írást! Aki nem élte át, nem is. tudja elképzelni, milyen óriási meny- nyiségek fogytak el a négynapos utón vod­kából, mely éppen úgy, mint a cári uralom idején, továbbra is nemzeti''ital maradt. A „vodka-kör“ Az örökös ivás egyhangúságát csak az északi sarkkörön való áthaladás megünnep­lése szakította meg. Ez az ünneplés termé­Budapest, szeptember 29. A Magyar Tu­dósító jelenti: Marosvásárhely és a Székely­föld gazdasági körei értesítést kaptak, amelyben közlik, hogy a Déda—szeretfalvai vasútvonal teherforgalma október 16-án Kolozsvár, szeptember 29. Az 1873-ban megjelent 31.025. számú belügyminiszteri rendelet értelmében a halottakat csak a halál beállta után 48 órával lehet eltemetni. Erre az intézkedésre azért volt szükség, hogy ezzel megakadályozzák a tetszhalot­tak eltemetését. Sámuel Mihály, Hosszü- utca 7. szám alatti lakos, a kolozsvári Chevra Chadisa izraelita temetkezési inté­zet gondnoka figyelmen kívül hagyta ezt. a rendelkezést, amikor az év elején hasi- hagymázban elhalt Weisz József dr. ügyvé­det a haláleset bekövetkezése után 24 órá­val eltemettette. Tekintettel arra, hogy Sámuel korábbi temetésre nem kért tiszti- orvosi engedélyt. Sólyom Sándor dr. tiszti- főorvos feljelentésére a Chevra Chadisa gondnoka a, városi büntetőbíróság elé került. szetesen szintén nem volt alkoholmentes: min­den utasnak Íratlan kötelessége volt, hogy ha esetleg nem is tudott megfelelni a már meg- gyöberesedett szokás előírta követelmények­nek, legalább is komoly kísérletet tegyen egy , egész üveg vodkának egyetlen hajtásra való küvására.. A több napos „elŐgyakorlat“ ha­tásosságát bizonyítja, hogy mindig akadtak „bősök, akik ezt a kemény próbát fényesen kiállották. Ilyen körülmények között nem is volt egészen ötlet hijján, hogy a berúgott cimborák az északi sarkkört „vodka-kör.“-nek keresztelték át. Találóbb kifejezést minden­esetre nehezen lehetett volna találni és az el­nevezés Murmanszkban azóta is változatlanul polgárjogot élvez. Ez az egész Oroszországban közmondásossá vált vodkaivászat érthető módon Murmansek- ban sem maradt illő folytatás nélkül. Közvet­lenül a most dnló második világháború kitö­rése előtt például az egyik állami szovjet- tröszt képviselőjét Murmanszkbn küldte, egy Norvégiából érkező gépszállitmánv átvételére. Már több hét múlott el. a képviselőről azon­ban még mindig nem érkezett semmi hír. •Amint azután a tröszt egyik alkalmazottját az eltűnt megbízott felkutatására Murrnanszk- ba küldte, kiderült, hoerv a tekintélyes nr esv nyomorusflgos „szálloda“ még nyomornsíigo- sabb szobájában‘■bujt meg és heteken át csak ivott, anélkül, hogy küldetése .elvégzésére csal egy lépést is tett volna. Fgy alkalommal az is megtörtént, hogy a „Murmánszki Újság“ szerkesztője mámorában a következő plakátot ragasztatta ki: „Ezen­nel megtiltom az északi fénynek, hogy. vilá­gítson. Nekünk a leninizmns világit és más fényre nincsen szükségünk A „kakuk“-párbaj Ott, ahol a szovjet urak a-d'orbézoláson J<i- vül nem ismertek más foglalatosságot, termé­szetesen a közélet szervezettségének is még hiányosabbnak, kellett lennie, mint máshol a Szovjetunióban. Azon nem lehet csodálkozni, hogy a szovjetbirodalom legkülönbözőbb ré­szeiből összehajtott deportáltak sorsával senki sem törődött, de még a . szomszédos Skandi­návia fenyegetésére idevezényelt vörös had­sereg sem- tudott jobbat kezdeni, minthogy szinten Írásba merüljön vagy pedig változa­tosság okából „knkuk-párbajokkal“ szóra­kozzék. Ez a ,,kákuk-párba.j“ állítólag amerikai „találmány“, de annyi mindenesetre biztos, hogy csak Istenliátamögöttj helyeken tcspedő tengerésztisztek beteges kalandvágyából szü­lethetett meg az alkoholmámor pillanataiban. Az ellenfelek egy sötét szobába zárkóznak be. miután előzőleg sorshúzás utján eldöntik, hogy melyiküknek kell először „kuknkk“-ot kiáltani. Amikor az illető elkiáltotta magát, : a másiknak jogában van a hang irániiába lőni. Ha nem talált, most neki kell kaktik- kolni. Ilyen módon a szórakozás akár „órá­kig“ is eltarthat. Ez volt Murmauszk a háború előtt. A/, azóta nap-nap után megismétlődő légitámadá­sok bőven gondoskodnak, ugyan változatosság­ról, a vodknirás hagyományát azonban vnló- ^ szinüleg ezek sem, tudták megtörni. megindul. A hir érthető nagy örömet keltett a délerdélyi iparvállalatok és gazdasági in­tézmények körében. Újabb hirek szerint no­vember » elejére várható a személyforgalom megindulása Is. Jeszenszky István dr. büntetöbiró kihall­gatta a gondnokot, aki beismerte, hogy nem kért hatósági engedélyt a halott ko­rábbi eltemetésére. A vallomás alapján a büntetöbiró megállapította a kihágást és ezért 15 napi, átváltoztatható 20(1 pengő pénzbüntetésre Ítélte a temetkezési intézőt buzgó gondnokát. Ugyancsak kedden ítélkezett a rendőri büntetöbiró Lebovits Béla Galamb-utca V5 szám alatt lakó mészáros felett is. Lebo- vltsnak az volt a bűne. hogy hatósági vizs­gálat megkerülésével borjut vágott és an­nak húsát forgalomba hozta. A tiltott vá­gásért iö napi elzárásra, átváltoztatható 200 pengő pénzbüntetésre ítélte. Mindkét Ítélet jogerős. Könyvek között Asszonyok a variált (Menekült magyarok emlék» könyve) ízlésesen kiállított, szivvel Írott könyv hagyta el a napokban a sajtót. A könyvet méltán az önzetlen munka ékes bizonyítéká­nak nevezhetjük, hiszen 54 lelkesen dolgozó magyar asszony munkájáról van benne szó, akik éjt, napot egybetéve, semmiféle fáradt­ságtól és megnemértéstöl vissza nem riadva, vállalták azt a szerepet, hogy az elhagyott otthonok helyett uj otthonokat és életlehető­ségeket biztosítsanak sok-sok ezer magyar gyermeknek és felnőttnek, a „menekült ma­gyaroknak“. . . Emlékezhetünk rá, hogy an­nakidején mennyi magyar kényszerült elme­nekülni otthonából, a még idegen uralom alatt maradt Erdélyből, majd a Délvidékről. Úgy érkeztek, mint valami üldözött vadak a azt sem tudták, hova hajtják le fejüket?... Néhai Teleki Pál gróf miniszterelnök ötlete volt, hogy a menekült magyarok felsegélye­zésére bizottságot kell alakítani és ebben a bizottságiján a főszerep az asszonyoké le­gyen. Az erdélyi menekült magyarok megse­gítésére életrehivott bizottság 1941 márciu­sában alakult meg s nyomban megkezdte ál­dásos működését, gróf Teleki Pálné elnökle­tével. A bizottság ügyvezető elnöke dr. Mi- hailich Gyözőné lett, aki munkatársaival hi­vatalos minőségében Kolozsváron is megfor­dult. A bizottság nAiesak a központban fejtett ki és fejt ki áldásos működést, de vidéken Is lelkes munkatársakra talált. így például Kolozsváron gróf Bethlen Györgyné és Hajdú Gyuláné kapcsolódtak bele áldásos működésükkel a központ munkájába a dél­erdélyi magyar gyermekek felkarolásának érdekében. Amint az emlékkönyv is megemlíti, a me­nekült magyarok felsegélyezésére és elhelye­zésére természetesen nem volt elég a lelke­sedés. Mint minden nagyobb vállalkozáshoz, ehhez IS pénzt kellett. A pénznek pedig meg kellett találni a forrását s a forrás egy kis, egyszerű kékszinü jelvény, az „Erdélyért.“ jelvény képében jelentkezett. A jelvény ter­jesztése révén 70.000 pengő gyűlt be a bi­zottság pénztárába. Ezenkívül intézmények és magánosok egymásután igyekeztek segitsé. güket felajánlani a menekült magyarok fel­segélyezésére. Az erdélyi menekültek megse­gítésére alakult bizottság 300 menekült ma­gyar gyermek előtt nyitotta meg az iskola- kaput, de még legalább 1000 gyermek vár elhelyezésre. Ezzel kapcsolatban az emlék­könyv felsorolja azokat az intézményeket, amelyek megnyitották kapuikat a menekült gyermekek előtt. Sajnálattal kell megjegyez­nünk, hogy a felsorolt 76 Intézet között nem szerepelnek az erdélyi intézetek, amelyek pedig tudvalevőleg igen sok menekült diá­kot fogadtak be. Így például csupán a kolozs­vári unitárius főgimnáziumban 42 menekült magyar diák talált menedéket. Kivették ré­szüket a szeretet munkájából a többi erdélyi magyar intézmények is s ennek megérdemelt méltatását sem találtuk meg az emlékkönyv­ben. ,. Az emlékkönyv 31 érdekesebbnél érdeke­sebb tanulmányt ölel fel, amelyek mindegyi­ke ^ menekült magyarok sorsával foglalko­zik. Az előszót dr. Mihallleh Gyözőné irta, a könyv összeállítását pedig Gyimesy Jenő Balázs végezte. Siófokon letartóztatlak a buda­pesti féllékenyséqi dráma tettesét Budapest, szept. 29. Mint ismeretes. Buda­pesten a Ráday-utcában kegyetlenül meg­gyilkolták Lakos Erzsébet 20 éves gyár! munkásnöt. A rádióban közölt személyleiráts alapján a siófoki csendörség letartóztatta a szökésben lévő tettest, Takács János 27 éve« gyáriniunkást. Kiderült, hogy Takács szerc- leniféltésből gyilkolta meg a fiatal leányt. A siófoki csendőrség távirati jelentése ut.án nyomban detektívek utaztak oda Takács Jánosért. A detektívek kedden délután 2 óra­kor érkeztek meg Budapestre a gyilkossal s helyszíni szemlére kísérték a Ráday-utea! lakásba. — Kcthönapt fogházbüntetésre ítéltek egy tolvaj cselédleányt. Campian Zsuzsa, szuesági illetőségű cselédleány Kolozsvá­ron meglopta munkaadóját: Gellér Mihály Szentegyház-utcai régiségkereskedőt, a vele egy házban lakó egyik albérlőt, majd özvegy Padlócz Istvánná Zápolya-utca 41. sz. alatti lakost lopta meg. Szeptember 2-án letartóztatták s ügyét most tárgyalta a törvényszék büntető tanácsa. Bár két károsult a panaszt visszavonta, a bíróság kéthónapi fogházbüntetéssel sújtotta. Bűn tetésébe 4 heti vizsgálati fogságot is bele­számította a bíróság. fövő hónapfian ineqnyilík a Déda — szerelfaPvai vasútvonalon a felievforqalom Merbiinfették a Chevra Chadisa fondnokát, írért sie'e't a halolt eltemetésével Ötperces időszerű földrajz Murmanszk, a vodka városa

Next

/
Oldalképek
Tartalom