Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-30 / 221. szám

JU JRjsaBTrOírsjra Egyetem • Mozgó­ban, ma d. u. 3-kor utoljára: Olajváros Ma, 5 órakor és 7 órakor: SZIRIUSZ He rezeg Ferenc regénye. Főszereplők: Ksrádu Katalin, Szllassy László Jegyelővétel: 11 órától 1 óráig A „Sziriusz“ e heti előadásaira semmiféle kedvezmény nem érvényes. — Nagysikerű gazdanap zajlott le Besz­tercén. Besztercéről jelenti a Magyar Táv­irati Iroda: Az Erdélyi Magyar Gazdasági Égésűiét és a Beszterce-Naszód vármegyei gazdakör gazdanapot rendezett. A díszköz­gyűlés előtt Istentisztelet volt, majd felvo­nultak az országzászlő elé. A díszközgyűlé­sen Kerekes Mihály gazdakör! elnök üdvözlő­beszéde után Mikó László főispán és Sey­fried Ferenc EMGE titkár beszélt. Ezután előadások következtek. A résztvevők meg­nézték a gazdanap keretében rendezett állat- kiállitást és gazdasági gépeket, majd a kul- turházban egytálas közebéden jelentek meg. * A francia tanulmányi központ tanfo­lyamai. A helybeli Francia Tanulmányi Központ folyó évi október l-től kezdők és haladók részére francianyelvü tanfo­lyamokat rendez. Érdeklődőknek felvilá­gosítással szolgál a Francia Tanulmányi Központ, Bartha Miklós utca 21., I. eme­let minden délután 4—8 óráig. — Két hetet kapott a szamosszentmik- iési „kisértet“. Kovács János rovottmultu váralmási lakos betört Szamosszentmikló- son özvegy Kotilla Jánosné házába, hogy lisztet szerezzen. Tetőtől-talpig lisztporos volt, amidőn a zajra felébredő asszony reá­nyitott. A megriadt asszony kisértetnek nézte a nyakig lisztes tolvajt. Kétségbe­esett sikoltozására a szomszédság feléb­redt és elfogta a tolvajt. A kolozsvári tör­vényszék büntető egyesbirája lopás kísér­letéért kedden 14 napi fogházra Ítélte Ko­vács Jánost. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA 1942. szeptember 30-án, szerdán este 6-kor: Boldoggá teszlek. Napibérlet B), soro­zatszám 3. Rendes helyárak. 1942. október 1-én, csütörtökön este 6-kor: Boldoggá teszlek. Napibérlet C), soro­zatszám 3. Rendes hely árak. 1942. október 2-án, pénteken este 6 órakor: Trubadur. Laczó István a M. Kir. Ope­raház tagjának fellépésével. Bemutató bérlet 4. szám. Bemutató helyárak. 1942. október 3-án, szombaton délután fél 3 órakor: Háry János. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusit. • 1942. október 3-án, szombaton este 6 órakor: Boldoggá teszlek. Napibérlet A), soro­zatszám 4. Rendes helyárak. 1942. október 4-én, vasárnap délután fél 3 órakor: Tokaji asszu. Olcsó helyárak. 1942. október 4-én, vasárnap este 6 órakor: Az ember tragédiája. Bérletszünet. Ren­des helyárak. 1942. október 5-én, hétfőn este 6 órakor: Az ember tragédiája. A Tizes Szervezet elő adása. Jegyeket a pénztár nem árusít. 1942. október 6-án, kedden este 6 órakor: Bánk bán, opera. Laczó István a M. Kir. Operaház tagjának fellépésével. Napibérlet B), sorozatszám 4. és Opera bérlet sorozatszám 2, fcozált fotelon ^ kolsevisla uralom LilrVolla a doni LozákoL szine-javái Bécs, szepf. 29. A „kozák" nyugateurópai felfogás szerint általában bizonyos exótlku- mot jelentett. Általában nagy hajlandóságot tapasztalhattunk az előttünk titokzatos vi­lág romantlzá 1 ására. Az orosz kozákok több sége dóni és kubáni kozákok köréből került ki. Európa országaiban szóródtak szét. Kó­rusokat szerveztek, „vad“ kozák-táncokat mutattak be és megismertették velünk Styenka Rasin kozák kapitány „Volga- dalát“. Többet nem is tudtunk ezekről a kü­lönleges emberekről. A német csapatok győ­zelmes előnyomulása és kaukázusi sikerei azonban olyan vidékekkel hoztak bennünket közvetlen összeköttetésbe, ahol a kozákok tulajdonképpeni otthona van. A Don vidéke, a Kubán folyó, a Terek és a Volga alsó fo­lyása az érdeklődés előterébe került. Ezek a végeláthatatlan gazdag területek olyan nép­törzseket zártak el, amelyekről csak legen­dás elbeszélésekben hallottunk. Az első kozáktelepülések a 15—16. szá­zadra esnek. A Dnyeper melléki Saporosje vagy Sjets azon ukránoknak adott otthont, akik a lengyel uralom igáját nem tudták el­viselni és elmenekülve, megalakították kü­lönleges „lovagköztársaságukat", évszáza­dok folyamán elkeseredett harcot folytattak Lengyelországgal. Állandóan hadakoztak a törökök és a krimi tatárok ellen is. Az orosz területek elégedetlen elemei majdnem ugyan ezen időben alapították a doni „kozákköz­társaságot“. Hosszú századok folyamán eb­ből a két főtörzsböl alakult ki majdnem va­lamennyi kozákcsoport. Kozák név alatt tehát nem egy önálló né­pet, nem is önálló néptörzset kell értenünk, amennyiben egyrészt az orosz, másrészt az ukrán nép kivándorolt elemeiről van szó. Természetes dolog, hogy úgynevezett ukrán nyelvről sem lehet beszélni. A volgai vagy asztracháni, a terek!, uráli, Orenburg!, tur- kesztánl, transzbajkáliai és usszuri kozákok a doni kozákok leszármazottai. A kubáni és Fekete-tengeri kozákok a 17. században szétszóródott zaporodi kozákok utódai. A cári Oroszországban több kiváltságot élveztek. A határvidék védelmét látták el. Bizonyos fóku autonómiával rendelkeztek. Mindennemű bomlasztó kísérletnek határo­zottan ellenálltak. Cárhüségük közmondás- szerű volt. A „kozákok ostora“ sok legendás elbeszélés formájában élt Európa országai­ban. A kozákságot általában a keleti néptör­zsek elnyomóinak és ostorának szerették kikiáltani. Az ilyen állítások azonban igaz; ságtalanok és teljesen egyoldalúak. Természetes dolog, hogy a kozákok 1917- ben aktiv részt vettek a bolsevizmus elleni küzdelemben és valamennyien Komilow, Alexejew, Denikin, Wrangel, Kolcsák „fehér hadseregében“ szolgáltak. A német gyarma­tosok után a kozák törzsek voltak azok, amelyek a bolsevizmus véres igáját legke­servesebben érezték. Sztálin néhány évvel ezelőtt kísérletet tett a „kozák ezredek“ fel­állítására. . Itt azonban nem szabad elfelej­tenünk, hogy a kozákság szinejavát a szov­jet uralom ével alatt kiirtották, legalább is számkivetésbe küldték. A bolsevista hadse­reg úgynevezett „kozák ezredei“ tulajdon­képpen csak elnevezés szerint kozákok, egyébként magával a kozáksággal semmi kapcsolatuk nincs. A Baross Szövetség telefonhoz juttatja a keresztény magyar kereskedőket Kolozsvár, szept. 29. A Baross Szövetség elnöksége, mint ismeretes, a keresztény ke­reskedők és Iparosok távbeszélő készülékkel való ellátása érdekében felterjesztést Inté­zett Varga József dr. kereskedelem-, közle­kedés- és iparügyi miniszterhez, valamint Kuzmich Gábor dr. postavezérigazgatóhoz, akik magukévá tették a Baross Szövetség előterjesztését. A Baross Szövetség egy­szersmind indítványozta, hogy a posta vonja meg azoktól a zsidó kereskedőktől és iparo­soktól a távbeszélő készüléket, illetve állo­mást, akik a fennálló rendelkezések szerint már nem folytathatnak kereskedelmi és ipari tevékenységet. Erre a javaslatra most érke­zett meg a Baross Szövetséghez a posta­vezérigazgatóság 251.780/1942. számú leirata, amelyben a posta vezérigazgatója rámutat arra, hogy érdemleges intézkedést óhajt tenni és ezért adatokra van szüksége. Mint­hogy adatgyűjtésre nem vállalkozhatik, a Szövetség tájékoztató tevékenységét kivánja igénybevenni. Ezért azoknak a budapesti elő­fizetőknek névsorát kéri, akikkel szemben az állomáselvételt megengedhetőnek és kívá­natosnak tartja, mert semilyen ipari és ke­reskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, illetőleg ha folytatnak is, több távbeszélő állomásuk van. A Baross Szövetség egyelőre a budapesti előfizetőkről készíti cl ezt a ki­mutatást. Clpit DEÁK cipöüzletben, Kolozsvár, KossuthL.-u. 6. vásároljon 1 Férfi, női és gyermek luxus és strapacipők. Meleg téli posztócipők. Házi és torna­cipők. Gumi és szövethó­cipők, hócsizmák. Magyar akarok lennf, mert az apám isi magyar voSf J Kolozsvár, szeptember 29. Másfél eszten­deig élt Romániában a bécsi döntés után oda tiltott módon eljutott Sebők János ma­gyarlápos! legény. A görögkatolikus fiatal­embernek apja magyar volt, de édesanyja román, aki román szellemben nevelte. Ro­mán érzelmei vitték annakidején odaátra, de rövidesen teljesen kijózanodott az anya és az iskola részéről elsajátított fellengös gon­dolatkörből. Elhatározta, hogy visszatér szülőföldjére, az európai szinten élő Magyar- országra. A kétszeres tiltott határátlépés miatt kedden vonta felelősségre. Sebők Jánost a kolozsvári törvényszék Szabó András dr. el­nökletével ülésező büntető hármastanácsa. — Magyar akarok lenni, ahogyan apám is magyar volt! — jelentette ki határozottan a románná elnevelt Sebők János, mintha az ereiben csörgedező magyar vér szólaltatta volna meg szive hangját. A bíróság a kétizbeni tiltott határátlépés­ért egy hónapi fogházra Ítélte el Sebőköt, jogerősen. A törvényszék büntető hármastanácsa Ítélkezett Pop László és Pop Gergely ma- gyarlónai legények ügyében Is, akiket tiltott határátlépési kísérleten értek. Mindkettőjü­ket 15—15 napi fogházbüntetésre ítéltek. ­Tizenöt napi fogházbüntetést kapott Troica János almásnyiresi lakós Is. Troica a köz- birtokosságl erdőből faelszállitásra jogosító cédula határnapját „javította meg“. A ha­misításért érte a büntetés. Magánlaksértés miatt Ítélkezett a hármas­tanács Weisz János jelenleg Budapesten lakó elektrotechnikus felett. Weisz János 1941 áp­rilis 25-én, amikor még Kolozsváron lakott — éjjel 11 órakor erőszakkal behatolt vad- házastársának, Boái Erzsébetnek Hidelve- utca 2. szám alatti lakásába. A birőság 11 napi fogházzal büntette. Az EKE kirándulásai Az Erdélyi Kárpát Egyesület október 3. és 4-én (szombaton és vasárnap) forrásfog- láló kirándulást rendez a Szentiványi-kuthoz. Első csoport indul szombaton d. u. 4 órakor, a második csoport vasárnap reggel 6 órakor. Jelentkezés az EKE Jókai-u. 2. szám alatti helyiségében (vagy telefon: 36—37) péntek este 8 óráig. Vendégeket, sáygsen látunk, 2942. SZEPTEMBER 30 Muresan György „állépte c határt" — két és félévi fegyház Kolozsvár, szeptember 29. Muresan György 29 esztendős csömörlői gazdalegény ez év májusában egy falubeli asszonnyal és egy szintén odavaló 15 éves leánykával harmad­magával elindult Romániába, hová tiltott módon akartak eljutni. Kolozsvár közelében betértek az egyik utmenti korcsmába és a rr.agukkal hozott ennivaló mellé italt is ren­deltek. Közben mind a hárman alaposan el­áztak. Ekkor az asszony, — hogy a fizetési kötelezettségtől mentesüljön — magára hagyta a fiatal párt. Muresan György így a leánykával indult útnak. Mámoros fővel a határban hevesen udvarolni kezdett a szin­tén italos utitársának. Udvarlása hamarosan tetlegességé fajult és végül is erőszakkal magáévá tette az ellenállásra képtelen gyer- mekleáftyt, akit aztán faképnél hagyott. A poruljárt leányka bevánszorgott Kolozs­várra, hol elpanaszolta balesetét a Petőfi- utcal „Szent Teréz! román leányintézet“ egyik oktatőnővérének. Feljelentésükre ha­marosan kézrekerült Muresan György. Ügyében kedden Ítélkezett a kolozsvári tör­vényszék büntető hármastanácsa. A Szabó András dr. elnökletével ülésező birőság, Bandi Elemér dr. vádbeszéde után, két és félévi fegyházbüntetést szabott ki erő­szakos cselekedetéért Muresan Györgyre. Az Ítélet jogerős. — Több gabonát keU vetni! címmel a ter­melési jutalmat ismerteti vezércikkében a Magyar Föld legújabb száma. A magyar falu képes hetilapja az olajosnövények szak­szerű termeléséről és a husnyultenyésztés- röl közöl értékes szakcikkeket. Részletesen ismerteti a gazdákkal az olajosnövények ' er- melésének módozatait és a szerződéses ter­melés előnyeit: Érdekes képekben számol be a cecei paprikaszüretröl, a komáromi napra­forgótermelési versenyről és a szarvasi Tes- sedik Sámuel emlékkiállításról. Elbeszélést, verset, háborús képeket, kisgazdák cikkeit, rendeleteket, piaci és vásári árakat és sok más, érdekes képet és cikket találunk benne. Kapható az Újságárusoknál és az IBUSZ- pavillonokban. Mutatványszámot küld a Magyar Föld kiadóhivatala: Budapest, VII. Erzsébet-krt. 7. * Német orvosi, magyar, olasz stb. könyvek Lepagenál Kolozsvár, Kérjen jegyzéket. — Református kulturházat avatnak fel Válaszúton. A válaszút! református egyház- község október 11-én szenteli fel most épült, diszes művelődés házát. A felszentelés! ün­nepség istentisztelettel kezdődik. Imát mond Máthé Sándor esperes, igét hirdet és a mű­velődés házát megáldja Vásárhelyi János re­formátus püspök. Istentisztelet után a ptisr pök fogadja a különböző küldöttségek tisz­telgését. Fél 12 órakor pedig megtartják r. művelődés házában az első műsoros ünne­pélyt. Első száma a Magyar Hiszekegy, énekli a közönség, szaval Kallós György, énekel a református nöszövetség, továbbá szaval Balázs Anna, ünnepi beszédet mond az EMKE kiküldöttje, énekel az állami elemi iskola énekkara, szaval Bereczki Zoltán, az építkezés történetét ismerteti Fülöp Lajos válaszuti lelkész, majd újabb szavalat után a Himnusz eléneklésével végetér az ünne­pély. A délutáni istentiszteleten László De­zső országgyűlési képviselő, kolozsvári lel­kész beszél, 7 órakor pedig a válaszuti ifjú­ság eljátsza „Minden jó, ha jó a vége“ dmü népszínművet, utána pedig bátyus táncmulat­ság következik. Akik az ünnepi közebéden részt akarnak venni, október 4-ig jelentkez­zenek a válaszuti református lelkészi hiva­talban levél utján. Kenyeret mindenki vigyen magával. — Bünügy lett a barátságos borozgatásból. Még augusztus 22-ikén történt, hogy Sztan- kovics Mihály szabadságos katona és Orosz Sándor ezüstgyári fémnyomó munkás az Andrássy-uti Szabó-féle vendéglőben Bíró Lajos magántisztviselővel poharazgattak egészen záróráig. Italos fővel indultak haza­felé. Útközben — miként a rendőri jelentés annakidején beszámolt — összeszólalkoztak és Biró állítása szerint Sztankovics és Orosz Sándor megrohanták öt. A védekező Birót Sztankovics bajonettel meg is szúrta. A túl­erőtől szorongatott Biró segítségért kiáltott, amire támadói megfutamodtak. Sztankovics magával vitte Bírónak a dulakodás hevében leesett óráját is. A megsebesült Birót men­tők szállították el. Feljelentésére eljárás in­dult a támadók ellen. Sztankovics felett a honvédtörvényszék, Orosz Sándor ügyében pedig a törvényszék büntetőtanácsa Ítélke­zik. A birőság már ki Is tűzte a tárgyalás határnapját október 29-re, amidőn Oroszt mint tettestársat rablás bűntettében vonják

Next

/
Oldalképek
Tartalom