Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-30 / 221. szám
SfjeHerriTrsjva ___ Két óra aranyláz Helyszíni szemlén az elfoţjoil éltszerToIvnj arlislapar áldoznia inni Kolozsvár, szept. 29. Az Aranybulla-utca 27. szám alatt lévő, „zöld ablakos kicsi ház“ előtt hétfőn délelőtt 10 órakor két lukszus kocsi állott meg. A kocsikból egymásután szállottak ki az „utasok", akik közül egyiknek bilincsben volt mind a két keze. A „bi- lincses utas" nem más, mint Csenteri Sándor „artista“, aki Nagy Erzsébet „artistanővel“ együtt rövid idő leforgása alatt összesen 23 betörést követtek el a város területén. Az „artista-pár“ bámulatos szorgalommal és ügyességgel dolgozott, amennyiben a zsidó hftsszunapon 6 ál kulcsos lopást és betörést követtek el, amíg a kiszemeltek a zsinagógában tartózkodtak. Legelső lopásukat itt követték az Aranybulla-utca 27. szám alatt s azért a. detektivesoportvezető itt is kezdi velük az egész napon át tartó úgynevezett helyszíni szemlét. Csenteri Sándor már ott áll a kapuban s mögötte Nagy Erzsébet, amikor a csoportvezető figyelmezteti: — Tekintettel arra, hogy maga nö, nem bil.ncseljük meg, de ne kíséreljen meg szökést, mert revolver van mindannyiunknál s a törvény értelmében jogosan használhatjuk, ha szökni akar. Hogy én elszökjem? Nagy Erzsébet, a szalmaszoke, elég takarékosan öltözött „artistanő" majdnem sértődötten mondja: — Hogy én elszökjem Sanyitól ?... Olyan nincs, ftn így is szeretem öt és a börtönben is szeretni fogom, ha már igy történt... Ezzel meg is kezdődik a helyszíni szemle Bódi Károly Aranybulla-ut 27. szám alatti lakásán. Nagy Erzsébet megmutatja, hogyan „falazott“, amíg Csenteri Sándor bemászott a nyitott ablakon s magához vett az őrizetlenül álló zöld ablakos kicsi házból különböző ruhanemüeket, egy kis arany karórát, aranyláncot s egy gyöngysort. Csenteri pedig azt mutatja meg. hogyan vette magához a tárgyakat. A kérdésekre pedig elmondja, hogy már másnap a „felesége“, mármint Nagy Erzsébet, mindent eladott néhány pengőért az ószeren. Csupán a gyöngysort dobták el, mert az számukra értéktelen volt. Nem ízlik a poronyótészta! Az Aranybulla-utcából a Szeptember 11. utcába hajt utasaival a két kocsi. Itt Buna Sándomét látogatták meg Csenteríék éppen akkor, amikor az nem volt otthon ... Csakis ilyen helyeket kerestek fel. Buna Sáhdorné lakása, amely egyúttal az ugyanazon udvaron lévő fatelep irodája is, éppen utcára nyílik. Most erős biztonsági zár is -van az ajtón, de akkor, amikor a lopás történt olyan zára volt, hogy Csenteri „saját kulcsával“ ki tudta nyitni. Azóta Bunáék tanultak, csakhogy a tandij elég drágába került, mert Csente- riék innen 6.000 pengő ékszert és készpénzt loptak. Amikor Bunáné meglátta a helyszíni szemle alkalmával Nagy Erzsébetet, felkiáltott: — Jesszusom! Hiszen mi már találkoztunk valahol... —- Találkoztunk, — mondja Nagy Erzsébet. — Én itt állottam — búvik meg a kerítés mögé — amíg nagysád elhaladt, be a város felé. Ebből már tudtam, hogy nem is jön hamar vissza. Sanyi kinyitotta az ajtót s bement... — Ez már Sanyira tartozik, — szól bele a detektív — mutassa meg Sanyi, hogyan ment be! Sanyi megmutatja. Egy-kettöre a legbe’sö szobában van. Felnyitja az almárium ajtaját azt mondja: — Innen vettem ki a tésztát, mert éhes voltam, de csak két darabot tudtam lenyelni, annyira porhanyó volt. Vizet is szerettem volna inni, de gondoltam mégse töltöm effélével az időt, tehát feltörtem a szekrényeket. Itt voltak az ékszerek, ebben a kazettában volt a pénz. Egyebet nem is kerestem. — Mit csinált az ékszerekkel" — kiált fel kétségbeesve Bunáné. — Adja elő őket, ha Istent ismére Az uram a fiamnak ajándékozta őket, ha sikerrel leteszi a tavaszon az érettségit. Azonkívül nekünk drága emlékek is voltak az ékszerek ... — Nagyon sajnálom, mert én egészen potomáron adtam el őket az ószeren — mondja cinikusan Csenteri. Megmondta a jós! — Megmondta nekem a jós itt a szomszéd utcában, hogy egy férfi és egy nö követte el a lopást. Feketekávéból jósolt s még azt is megmondta, hogy a nö szőke volt... — Hallatlan! — nevet fel romlottan a sző. ke Nagy Erzsébet. — Kár, hogy nem tudtunk arról a jósról, mert mi is felkerestük volna... Na, nem azért, amiéit itt jártunk, de mi szeretjük Sanyival a jósokat. Mi is jártunk már több alkalommal jósnál, de nekünk hazudott. Azt mondta egyszer például ... De, hogy mii: mondott a jós az „artista- párnak", azt sajnos soha nem tudjuk,meg, mert Nagy Erzsébetet nem engedték tovább beszélni. Tovább kellett menni, mert még elég helyszíni szemlét kellett lebonyolítani. Mentünk tehát tovább a Budapest-utca 30. szám alá Szakács Károly MÁV kárpitos portájára. Itt a kapun mászott be Csenteri s aztán a lakás ablakán, amíg Nagy Erzsébet le s fel sétált az utcán. Szakácsné azonban hamarabb hazajött, mintsem sejtették s ezért Csenteri kiugrott az ablakon s elrohant.'Még Nagy Erzsébet is úgy tett, minthi öt hajhászta volna az összesereglett emberekkel, de persze „Sanyival" együtt nyomtalanul eltűntek, mihelyt tehették. SzakácséU- nak szerencsére semmi káruk nincs a megrongált szekrényen iheg a körző-dobozon kívül, amelyben a tolvaj ékszert sejtett s ezért széttörte. A biztonsági zár azonban itt Is felkerült az ajtóra ... A- következő állomásuk Szigligeti-utca 2S. szám, Solymossy Károlyné háza. Csontért ugyanazzal a módszerrel jutott be, mint a többi lakásokba, amig senki sem volt otthon, fényes nappal. Innen egy jegygyűrűt, néhány pengőt és kenyérvál tó jegyet zsákmányolt csupán. Szegény munkésemberek Soly- mossyék s amint mondják, örvendenek, ha élni tudnak, nemhogy pénzt és ékszereket rejtegessenek. Eddigi utunk során éppen az tűnt fel, hogy az elvetemedett „artistapár“ mind Ilyen szegényebb családokhoz látogatott el s ezért meg is kérdezzük: — Ha már erre adták a fejüket, nem tud- tak valami „jobb helyet" kiválasztani ? Csenteri azonban legyint: — Maga talán tudja kívülről, hogy kinek mennyi pénz van a zsebében ?... Nahát.. . Hire jó a lopott kulcs? De menjünk csak tovább a Zug-utcába, a deszkapiac mellé. Itt Nemes József kereskedő lakását nyitották fel álkulccsal. Úgy történt, hogy Nagy Erzsébet bement Nemesék szomszédjához, kért egy pohár vizet s megkérdezte: — A szomszédék nincsenek Itthon? — Nincsenek, — mondták. — Nemes ur az üzletben van, a felesége pedig" vidéken nyaral. — Kár, — mondta Nagy Erzsébet. — Valamit hoztam nekik, valami üzenetet s át kellene adnom, de majd este ... De nem vártak ők estig. Akkőr már ott volt Csenteri a kapuban s nyomban vegie- hajtotta az álkulcsos betörést. Biztonságban érezték magukat, mert Nemes az üzletben volt, a felesége pedig vidéken. A kereskedő azonban valamiért, hazament a szomszédos üzletéből, de már kifosztva találta a lakását. A szekrények felfeszltve, aranyóra, pénz és egyéb ékszerek sehol... — A kulcsot miért vitték magukkal? — kérdezi Nemes. — Mert kellett egyébüvé is, — válaszolta Csenteri. — Még hat lakás ajtaját nyitotta u ki vele ... — Ezt njussa ki, ezt a zárat! — mutat a kereskedő a lopás után felszerelt erős. biz. tonsági zárra. — _Egy helyre csak egyszer szoktam ineuni, válaszo’ja Csenteri önérzetesen. De már itt is vagyunk a Mészáros-utcában Dávid Bernátéknál. Innen is aranyórákat, pénzt és egyéb ékszereket vittek el és a közvetlen szomszédságból Is. Ezeken is tat adtak. Ahogyan vallják, az ószeren. Hamar végzünk s a két autó tovább száguld utasaival a Kriza-utca 19. szám alá. Inam Bergfeld Manótól loptak el egy arany és egy ezüst márkás órát. Az órák megkerültek, de az aranyórának hiányzik a szerkezete Bergfeld azonban most már ott hordja a zsebében az óra arany tokját aranyláncon s vi lágért se tenné le. — ţlol a szerkezet? — érdeklődik Csen- teritöl. — Eldobtuk. Nekünk csak az arany kellett. — Maguk szerencsétlenek! — kiált lei kétségbeesésében Bergfeld — hiszen az óra szerkezetében drágakövek voltak! — Nyugodt lehet, mert a drágaköveket értékesítettük! —■ vigyorog Csenteri... Szamosközl-ut 69. Grünfeld Dávldék lakása. Arany gyűrű és aranylánc volt Csen- teriék Itteni zsákmánya, meg egy kapukmes, amelyik ugyancsak öt kaput nyitott fel azután ... • Füstbe ment terv Fél 2 óra felé jár az idő. Gyerünk gyorsan a Csánky Dezsö-utca 3. szám alá! Itt van Renner Dezsöék lakása. Szop kis csalid! villa. Ahogyan utólag kiderült, Nagy Erziehet ment be előbb a lakásba. Csak a cselédlány volt otthon. Az „artistanő" néhány ceruzával irt sort adott át a cselédlánynak, amelyben az volt, hogy asszonya sürgősen hívja a Széchcnyl-tér sorkára. Ott várja. A gyanútlan cselédlány átvette a cédulát s már rohant is. Csenteri csak erre várt, mert nyomban átvetette magát a kerítésen s a többi pedig már könnyen ment. Alkulcs, véső ... De a cselédlány igen hamar talált visszajönni, mire az utcán őrt álló Nagy Erzsébet jelt adott Csenterinek, alti kiugrott az ablakon és mindketten kereket oldottak... Innen nem volt Idejük elvinni semmit. Látogatásuk emlékét csak az erőszakos feszege- tések nyomai őrzik a keményfabutor fiókokon ... A délelőtti helyszíni szemle ezzel véget is ért. Délután a detektívek a csoportvezető irányításával tovább folytatták még a többi helyeken a helyszíni szemléket. Nekem azón- ban ennyi is elég volt „Ízelítőnek". — Igaza is van, —- mondja Csenteri. —- Nincs ebben semmi érdekes. Senuui izgalmas, mint például az eredetiben. Az igen. Azt nevezem izgalomnak ... Csak az a kár, hogy olyan hamar vége lett. Mert tessék elképzelni, ml még nem is élveztük „munkánk gyümölcsét". Talán ezután, ha Vigdorovics- né mindent értékesíthetett volna... De így ■ ■ • — Hagyd cl Sanyi, ne szomorkodj. Ennek igy kellett lennie s én igy Is szeretlek, — mondja a „szőke tündéi“. — Talán jobb is így ■ ■ Ebben az egyben — igaza van! .., Ró. 1942. SZEPTEMBER 30 sebesülten is irányította a harcot, amig Mónus Bálint őrvezetö az ellenséges tüzből hátra nem hozta. — A század megmaradt részeit Szentpé- tery Gergely hadnagy szedte ismét rendbe és állította újra harcba. Felfejlődött jobbra, ahonnan a veszélyes tűz és támadás érte őket s mikor valahogyan összeszedték magukat, megdöbbenve vették észre, hogy a tőlük mintegy ötven lépésnyire levő napraforgótáblából vegyes öltözetben, részben magyar, részben orosz katonar-’hába öltözött oroszok tömege rohan rájuk. Megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy be vannak kerítve, mert a zászlóaljtól elszakadtak és köröskörül mindenütt ellenség. — Az orosz katonák félig meztelenül, részegen üvöltözve, kezükben géppisztollyal rohantak rájuk. Ekkor a Szentpétery hadnagy közé tömörült kis csoport haláltmeg- vető bátorsággal nekizudult az ellenségnek és a puskatust megfordítva, vad kézHusA- ban keresztülvágott az ellenségen. Az egyéni hősiességnek csodálatos példái adódtak itt. Rácz Pál honvéd puskatusát szétverte az oroszokon, másik puskát ragadott fel és rémitő alakjától és szilaj rohamától az ellenség megrettenve tágult, majd egyik sebesült bajtársát cipelve, harcolt és utat tört magának a vörösök között. Otl Ernő szakaszvezetö egymaga géppisztollyal fedezte az utászokat, akik a magyar sebesültet vitték hátra. — Borzalmas közelharcban sikerült a körülbelül kétszáz méterrel hátrább lévő, előre megbeszélt gyülekezőhelyre eljutnlok. Ezt a vonalat tartották azután étien, szomjan, harcolva a foljton támadó oroszokkal, mig végre estére egy friss magyar gyalogzászlóalj erősítés érkezett és felváltotta őket.. __ Este fél kilencre lent a faluban gyülekeztek a század részel és megvacsoráztak. Utászaink azonban még most sem pihenhettek. Vacsora után a század visszament a harc színhelyére és megkezdte a már előre. szemrevételezett erődítési vonal építését az ellenséges aknavető és gránáttüzben. Az ellenség éjfél után egy óráig olyan erős záró- tüzet zuditott a kijelölt volnalra, úgyhogy semmiféle erődítési munkáról nem lehetett szó. A tűzben a vonal mögötti szakadékokban és vízmosásokban húzódtak meg és csak egy óra után tudták a kijelölt vonal erődítési munkált folytatni s állandó, de már enyhébb ellenséges tűzben dolgoztak reggel kilenc óráig. __ Csak ezután ment Ismét le a század a faluba egynapi pihenőre — fejezte be a harcok történetét Bogdány főhadnagy. — Tevékenységünket továbbra is folytatjuk és teljes erővel építjük az erődítési vonalakat. Éjjel a műszaki zárakat, csapdákat telepítjük, rakjuk az aknákat, drótsö”ényeket, spanyol vakokat, sokszor tűzben és az ellenséges vonal előtt közvetlenül, de az ellenség nem tud többé betömi már az Ingoványos, erdős részeken. Kellő felkészültséggel fogadjuk. Nappal pedig csapataink állásait, bunkeréit építjük, hogy védve legyenek az ellenséges ágyú és aknatüz ellen. GÖDÉN1 ZOLTÁN, haditudósító. Utászok az első vonalban — A honvéd haditudósító század közlése — Utas zászlóalj .vendége vagyok, egy éjjelre és egy nappalra. Hősi legendák keringenek a magyar csapatok közt erről a zászlóaljról, mely az augusztus 11-1 orosz áttörő kísérletet az egyik Don-kanyarulatnál feltartóztatta s mig az erösités és felváltás megérkezett, keményül harcolt a sokszoros túlerőben levő. szovjet politrukoktól hajtott és borugatott vérszomjas horda ellen. A harcok történetét dr. Bogdány József orvosfőhadnagy beszé l el. — Augusztus 9-én délután a falu temploma előtti téren utászaink a falu lakosságával szórakoztak. Én ugyanakkor a falu betegeit is gyógykezeltem. Hat órakor parancsot kaptunk, hogy a század készüljön fel a gyors indulásra. Nyolc tehergépkocsin haj- na’i két órakor elindultunk. A negyedik szakasz és a vonat gyalogmenetben jöttek utánunk és K. községben letáboroztak egy erdőben. Körülbelül hét órakor egyesültünk egy másik utász századdal és az utászzászlóalj törzsével. A zászlóalj parancsnoka a század- parancsnokkal és a hadtest segédmüszakl pa- rancnokkal előrementek szemrevételezni a terepet, ahonnan visszaérkezve, fél tizenkettő tájban mi is elindultunk és az autóoszlop két órára megérkezett N.-be, ahol a zászlóalj a házak mellett és a földeken riadókészültségben helyezkedett el. . — Esti fél nyolcig ágyuk és géppuskák közeli heves hangján kívül semmit sem hallottunk. De aüg fogyasztotta’* el vacsoránkat, máris riadóztatták az összes alakulatokat, mert az elienaég őzen a fronUzakaszon körülbelül ezrednyi erővel támadott és féiö volt, hogy áttörése sikerül. Innen a körülbelül négy kilométerre fekvő egyik dombvonulatra gyalogsági tartalékok vonták előre a műszaki csapatokat és ott is tartózkodtunk reggel hat óráig. A hihetetlenül nehéz terepviszonyok között — niósfélniéteres magas napraforgó, szamártövises terepen — küzdő gyalogság jobbszárnyát sikerült ekkor a túlerőben levő és a terepet kitünően ismerő bolsevistáknak néhány száz méterrel visszavetnie, egészen addig, ahol a műszaki csapatok tartalékban álltak. Az utászzászlóalj pa- lancsnoka tehát a gyaogzászlóalj parancsnokával egyetértésben harcbavetette az eddig tartalékban levő utászszázadokat, hogy az ellenség előrenyomulását feltartóztassák. — Utászaink, bár csak kézi lőfegyverrel voltak felszerelve, rohanó, hömpölygő áradatként zúdultak neki az ellenségnek és visz- Szavetették annyira, hogy harcelöőrseink már a Don folyó vizét is látták. A hirtelen támadástól megriadt ellenség, ahogy magához tért a meg epetésböl, heves ágyú, aknavető és géppuskatüzzel visszonozta a támadást. Újabb erősítéseket küldtek harcba a szovjet politikai megbízottak. A harcok következő szakaszai már a hősi eposzok körébe tartoznak. Bogdány főhadnagy megrázóan eleveníti fel az utászszázad hősi küzdelmeit. — Az oroszok ellentámadásánál súlyosan megsebesült az élen haladó négy tiszt közül az utászok rajongásig szeretett század- paraucsnoka Balogh Gyula főhadnagy. Még Up liafóieáqi árak Aradon Arad, szept. 29. A Temesváron megjelenő Déli Hirlap jelenti: Az aradi városi ármeg- ál'apitó bizottság most kiadott rendeléte értelmében az elsőrendű közszükségleti cikkek legmagasabb árát az alábbiakban határozta meg: Egységes búzaliszt, aradi malomban, vagy malmok aradi lerakatában, az összes dijakkal 28.10, kereskedőnél 30.50, árpaliszt 26.40, illetve 34, griz 28.10, Illetve 30.50. Mindazok, akik nem kenyérkészltés, hanem ’más célra vásárolnak lisztet, a búzaliszt kilója után 7.50 leit, az árpaliszt kilója után pedig 5.50 leit fizetnek a pénzügyigazgatóságnál. A vásárláshoz szükséges engedélyt, csakis ezen illeték kiegyenlítését igazoló nyugta felmutatása ellenében adják ki. Az eddigi kenyérárak továbbra is érvényben maradnak. Tejtermékek: tej literje a termelőtől a piacon 25, a termelő által házhoz szállítva 26, tejcsarnokban forralatlan állapotban 26. tejcsamokból házhoz szállítva 27, tiz tehénnél többel rendelkező tejgazdaságból házhoz szállítva 28. Vaj kicsinyben 380. Húsárak: marhahús 120, sertéshús és malachús (a kényszerből történő vágások esetében) 150, zsir 240, zsirnak való szalonna 220, háj 220 lei. Közfürdői díjszabás: gőzfürdő 80, kádfürdő 75, köztisztviselőknek 65 lei. A többi elsőrendű közszükségleti cikk legmagasabb ára nem változott. JÓ ÁRU ÉS 10 HIRDETÉS ALAPJA A JÖ ÜZLETMENETNEK
