Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-24 / 216. szám

MkZETrllFSJXG

Kukoricaárpa- és bablis&Hel dolgozik

a mai cukrász

fl diót, mandulát és megvoróf a szója helyettesíti — Szaharint nsm használnak, az olajnak azonban nagy szerepe van

Kolozsvár, szept. 23. Manapság nincs könnyű dolguk a cukrászoknak. Gondoljuk csak el, hogy készítményeik főanyagai az ugynevezett „békevilágban“ Ilyenfajta dolgokból állottak: tejszín, tojás, cukor, csokoládé, dió, mogyoró, vaj és a különböző fajtiszta gyarmati termékek.

Ne higyjük azonban, hogy a megszigorított világ a cukrásziparban katasztrófát idézett volna elő. Nézzünk csak körül a kolozsvári cukrászok üzleteiben. A könnyű habos Süteményektől kezdve a tortákon, roládoken át a desszertek sokféle árnyalatáig csaknem mindazt megkapjuk, ami azelőtt is megtöltötte tálaikat. Csakhogy ennek a „tüneménynek“ bizonyos műhelytitkai vannak. Azt mindannyian tudjuk, 'hogy nullásliszt nincs, tejszint felhasználni nem szabad, csokoládé Sincs, a tojás is a feketepiac kockázatos utjain kerülgeti a nyilt színen való megjelenést, nem beszélve a vajról, amelyet ha egyesek meg is tudnak vásáro'ni, ipari felhasználás céljaira semmi esetre sem fizetödik ki.

Mindezek előrebocsátása után valóban felötlik az a kérdés, mégis miből állítják elő cukrászaink az egyébként ínycsiklandozó, bár még az árrögzités után is kissé borsos értékelésü finomságokat ?

Bizonyára sok cukrászdarajongót érdekel „leleplezésünk“, hogy búzalisztből készített tészta alig van. Eleinte babliszttel dolgoztak, ez adta meg a süteménynek azt a bizonyára sokak által észlelt ugynevezett „pikáns“ Ízt. Mivel kissé nehéz a paszulyliszt, csupán torta és linzert masszákat készítenek belőle. Szójaliszttel is dolgoztak egyidö- ben, a gyakorlat azonban csupán egyes süteményfajták készítésére tartotta érdemesnek, mivel túlságosan olajos tartalmú és inkább a drága dió, mandula és mogyoró pótanyagaként használták fel,

A második fő alapanyaga a tésztának a kukoricaliszt, no meg az árpaliszt. Az elmúlt évben általában kukoricalisztből készültek a tészták, természetesen bizonyos arányú keveréssel. A rétes és a kényesebb tn- diánerhüvelyeket is kukorica, árpa és pa- szulyliszt keverékből állították elő.

Azok a háziasszonyok tehát, akik eddig azt hitték, hogy duplanullás búzaliszt nélkül nem lehet rétestésztát készíteni és ha már finomabb süteményeket akarunk az asztalra tenni, hát a cukrászdából kell hozatni — most okulhatnak.

Ahol csak a szív segít

A sütemények második főanyaga és egyúttal legnagyobb titka a habok és krémek elkészítési módja. Informátorunk megnyug’ tfttott bennünket mondván, hogy ezen a vonalon nem igen lehet pótanyagokkal meghamisítani a habok és krémek származása körüli illúziót. A legtöbb krém ma is tojáshaö- ból és cukorból készül, csakhogy ide már nemcsak anyag kell, hanem szív és főleg cukrásztudomány. Ez a veleje ugyanis minden süteménynek. Az izek, a habok és a krémek. Ha ezek nem sikerülnek, hiába finom és jólsikerült a .pótanyagból készült alapanyag — nem lesz a süteményből — sütemény ...

Megnyugodhatunk, hogy a krémes bélése valódi tojás gyártmány s a torták keveréke se valami krumpliból és margarinból kotyvasztott és vaníliás cukorral izesitétt miegymás, hanem valódi, hamisítatlan, a békebeli szokásoktól csöppet sem eltérő módon és anyagokból készített igazi krém. Tejkré- met nem használhatnak ugyan a cukrászok, de helyette feltalálták a vajkrémet és a to- jáskremet, amelynek anyagát a tej, liszt, cukor, tojás és vanilia adja.

Beváltak a növényi olajak

—- E'einte —■ mondotta informátorunk — a zsír és a vajkérdés sok fejtörést ókozott az iparban. Tavaly még hozzájutottunk az úgynevezett Lyka-vajhoz, amely csaknem olyan jó volt, mint a „Ceres“ növényzsir, de ezidén már ez sincsen. Helyettük a növényi olajokkal próbálkoztunk. Ez a kísérlet kitűnő eredményeket hozott. A növényi olajok segítségével olyan porhanyós tésztádat süthetünk, aminél finomabb nincs is talán.

Aki nem ismeri a növényi olaj „természetét“ az ne kezdjen vele dolgozni. Nagyon kényes, mert ha nem teszünk bele elegendő összefogó anyagot, tojást és más efé'ct, akkor sülés közben a tésztából egysze;Ueti kiszalad az olaj ...

Beszélgetésünk során tudtuk meg, hogy a cukrászok szaharint egyáltalán nem használhatnak, mert nincs szirupszaporitása és keserűvé teszi a tésztát. Ezekután tehát nyugodtak lehetünk afelöl, hogy az édes sütemény valóban cukortól édes és nem lió’mi cukrászötlettöl.

A pótanyagolt általában nem váltak be a cukrásziparban. . uniiiapólló, diópótló, fahéjpótló anyagok felír;: .uralását szeretnék elkerülni, ha erre módjuk lenne. Ezidén valószínűleg nem lesz szükség pörkölt szójababot és tökmagot használni mogyoró helyett, mert hál Istennek dióból Is, mogyoróból is elég jó termés van, úgyhogy az Igazi anyag kevesebbe kerül, mint a pótanyag.

Ahol még tennivalóik vannak a kolozsvári cukrászoknak

A sütemények nagysága, súlyúk és az árrögzités körül azonban még mindig nem alakult ki megnyugtató helyzet. Ennek az az oka, hogy a legtöbb kolozsvári cukrászdában az utóbbi időben alig néhány készítményre csökkent az eddig elég változatos kész'et. A cukrászoknak általában az a véleményük. hogy a Kolozsváron megszokott süteményformák és nagyságok uté-> kellett volna meghatározni az árakat, nem pedig súlyra, mert könnyű és drágább töltelékekkel készített süteményeket a meghatározott súlyban és árban nem tudják előállítani.

A cukrászok azonban leleményes emberek. Hamarosan rájöttek arra Is, hogy az olaj ki ne fusson a tepsiből, valószínűleg megtalálják a módját annak is. hogy a meghatározott súlyban gyártsák készítményeiket, éppúgy mint budapesti kartársaik. A receptet valószínűleg örömest rendelkezésükre bocsátják és a kolozsvári közönség ismét tob- zódhatik a háborús élet egyre ritkulóbb gyönyörűségeiben, amikor feltétlenül hozzátartozik egy jófajta és szabályos súlyú Indianer is.

1942. SZEPTEMBER 24

 kereskedelmi miniszter leirata a telefonproblémák rendezéséről

Budapest, szept. 23. A Baross Szövetség nemrégiben beadványt intézett Varga József kereskedelmi miniszterhez, kérte tegye lehetővé, hogy a most induló keresztény kereskedők és iparosok telefonhoz jussanak. A kereskedelmi miniszter a memorandumra most küldötte meg válaszleiratát és ebben a következőket irja:-— Az egyes iparágak fejlődése, továbbá a keresztény kereskedők és Iparosok számának szaporodása következtében a távbeszélő felszerelés iránti igénye megnőtt. A közismert anyagbeszerzési nehézségek és a gyárak másirányu lekötöttsége miatt a budapesti központok és hálózat fejlesztése évek óta nem történhetett olyan ütemben, ahogy ezt a szükséglet megkívánja. A központok és a hálózat fejlesztésénél jelentkezett és nehezen elhárítható nehézségekre való tekintettel a posta igyekszik olyan szükségmegoldásokat találni, amelyek legalább a feltétlenül jogos igények kieélgitését biztosítják. A gazdasági és egyéb szükségesség elveinek figyelembevételével megállapittatott a sorrend, amely szerint az állomások engedélyezése történik. Ez a sorrend a kővetkező:

1. Az orvosok és az önállósít isi Alap segítségével létesült cégek és vállalatok, hadiüzemmel kapcsolatos tevékenységet folytató személyek, továbbá köztisztviselők szolgálati érdekből. ■

2. Közgazdasági érdekből támogatandó egyéb cégek és vállalatok.

3. Hivatásuknál fogva rászorultak, ügyvédek, közjegyzők, stb.

E sorrenden belül a jelentkezés Ideje számit. A budapesti távbeszélő igazgatóságnál távbeszélő odaítélő bizottságot szerveztek,

jPárisi hrónihu

Valamikor az úgynevezett „suttogó“ emberek a Páris-rajongó idegenek fülébe a különböző mulatóhelyek elmeit sugdosták, hogy ezzel is felkeltsék az érdeklődést. Két éve nagyon lecsökkent a suttogó emberek munkaköre, mert ugyan ki volt kiváncsi arra, hogy melyik lebujbán ki az a néger gyönyörűség, akinek szekszepilje aranyat írt Inkább arra kiváncsiak mostanában a minden rangú és rendű franciák, vájjon melyik vendéglőben lehetne egy békebeli, kiadós ebédet enniÎ Parisban ugyanis pontosan, kalóriaértékre szabták meg a kimérhető húsok és ételek rendjét. Természetes, hogy nagyon elszaporodtak az ugynevezett „fekete“ éttermek, amehţekbem minden kapható volt — busás aranyakért.

A hatóságok sokáig nem találták meg a formáját, miképen ellenőrizzék eredményesen ezeket a szabotáló vendéglőket. Egy ügyes ötlet azután mindent megoldott. Ezekben a helyiségekben ma már rettegnek a nagy- gyomra és jólfizetv „vendégtől“. . . A hatóságok ugyanis a légjobb étvágyú embereket küldték ki a fekete éttermek ellenőrzésére.. Legnagyobb részük vidám, csámcsogó hasember benyomását kelti, akiknek csupán egyetlen vágyuk van, mindenáron és mindennap jóllakni a tiltott pecsenyékből. Amikor aztán Végigették a dús menüt és a vendéglős már számolgatta a busás nyereséget, akkor a „bonhomme“ zsírtól csepegő sZájaszé'ét töröl- gelve, fizetés helyett rendőrségi igazolványát ’ mutatta fel.

Azóta a párisi éttermekben irtóznak a jóllakott, denis emberektől. De elképzelhetjük, micsoda verekedés lehet egy-egy hasonló kiküldetésért.

■*

A francia ifjúság egészen szertelen megnyilatkozásokban éli ki a maga visszafojtott fiatalságát. Extravagáns, különcködő, nyegle külsőségekben nyilatkozik meg néhol, majd meg a becsület felkent, bajnokaiként játszók meg semmittevésre kárhoztatott életüket. A legutóbbi, napok rendőri krónikája igen épületes és a körülmények furcsa összejátszása folytán mulattató esetről tudósit. ,

Négy aranyitjn elhatározta, hogy bármi történik is, párbajozni fog. fegyverek természetesen nem állottak rend', /kezesükre, mert a német megszálló hatóságok mindennemű fegyver használatát eltiltották a párisiaktái. A négy párbajhős kiment hát az úgynevezett, „marchhé de puce“-ra. a párisi ócskapiacra és az ősrégi lián-lomok közül összevásároltak néhány Dumas Három testőrének idejéből való fringiát, amelyekkel felszerelve, az autókat. helyettesítő kerékpár-tavikon a Champs Elysécn keresztül elindultak a boulognct erdő felé. A rendőrség nem tudta mire vélni a vérengző jellegű kivonulást, utánuk iramodott. Nem sokáig tartott a hajsza, mert, a fiatalokat a rendőrségi motorosok a diadalkapu környékén elfogták, úr szobát a vitték mind a négyüket, ahol megkezdődött a hivatalos igazoltatás, .le első fiatalember kesében a rozsdás fringiával imigyen mutatkozott be:

— Aratnia vagyok...

A rendőrségen azonban nem veţfik tréfának a dolgot. Hogy valaki még a rendőrség előtt is folytassa a megkezdett játékot és 'magát a három testőr egyikének, Aramsnak mondja, tulment a megengedett határokon. Az ifjút szigorúan megfedték és súlyos büntetést helyeztek számára kilátásba, ha kellőkép nem igazolja magát. A fiatalember erre a világ legtermészetesebb mozdulatával kihúzta zsebéből igazoló iratait és felmutatta. Tényleg Arámiénak hívták .,.

A humoros helyzet csak ezután kezdett bonyodalmasabbá válni. Felállt ugyanis a kihallgatást végző rendőrtisztviselő és a fiatalembernek kezet nyújtva, igy mutatkozott be:

— Dumas vagyok ...

A rendörtisztvisclöt tényleg Dumasnak hívták... ,

Hát igy játszik a sors furcsa komédiákat az egyébként szomorít életű Franciaországban.

*

Egyre mélyebb hullámokat ver a francia

életben á Németországban visszatartott francia hadifoglyok felváltása. A német luidveze- tőség ugyanis minden háromszáz önként jelentkező francia ipari munkás után szabadon enged szói francia hadifoglyot. Az ipari munkásokat, akik odahaza egyébként csak tengődnek, mert a francia ipar jórészt le van állítva — a németek jól megfizetik, de jól jár a francia mezőgazdaság is. mert a haza- bocsájtott hadifoglyok legnagyobb része francia mezőgazdasági munkás, akiknek ereje szinte nélkülözhetetlen a francia mezőgazdaság talpraállitása szempontjából. A francia nép most úgy igyekszik meghálálni hőseinek áldozatkészségét, hogy csoportosan jelentkezik a németországi munkára, nemcsak férfiak, hanem nők is, hoau elősegítsék hadifoglyaik minél nagyobb számban való hazatérését.

A napokban egy anya jelentkezett a to- borzó-irodábau, akinek a fia önkéntesként került hadifogságba, de mint nőtlen nem számiihat a felváltásra. Amikor megkérdezték az anyát, kiért akar hát dolgozni Németországban, amikor a fiát nem szabadíthatja ki, az asszony a következőket válaszolta:

— A többi huszonkét hadifogolyért, akik a falumból még odakiinnt vannak.

Az asszony egyébként túl van a hatvan éven, de jó egészségével dicsekedett és bizonygatta, hogy még a legnehezebb munkát is el tudja végezni.,.

As anyai szív néha igy plántálja át sze- retetél a többiekre.

*

Beszéljünk egy keveset a divatról is. Mivel a szalma ritka és drága dolog, az egyéb női Mapanyagok pedig már régen elhasználódtak, a leleményes párisi divattervezők, a közeledő télre egészen uj, olcsó és csinos kalapalkotásokkal lepték meg a hölgyközönséget. A kalapok ugyan nem egészen viharállók, löszeit papirosból készülnek, de mini hirdetik, kettős előnyük van: rossz hővezetők és ami a legfontosabb, ha nem tetszik a gazdájának, alágyújtósra is felhasználhatja, ami a közeledő télre való tekintettel nem éppen rossz t-tsniívé.

amely az állomásigényeket a fenti elvek 3M- rint elbírálja. A jogos távbeszélő igények kielégítését szolgálják a kővetkező intézkedések:

a) a kisebb forgalmi állomások vonalainak Igénybevétele, iker-berendezés létesítésére.

b) A kényelmi célokat szolgáló, lakásokban lévő telefonállomások megszüntetése.

— A keresztény kereskedők és iparosok távbeszélővel való ellátását fontosnak tartom és az üzletükbe, műhelyükbe kért állomások felszerelését még kényelmi állomások leszerelése árán is biztosítani kívánom. Eddig kereken 300 kényelmi állomás leszerelésére történt intézkedés. Ezek jelentékeny részét keresztény kereskedők és iparosok kaptak. Előkészítés alatt áll további 600 kényelmi állomás felmondása, illetve leszerelése, amelyek egyrészét szintén keresztény kereskedőknek és iparosoknak juttatják. Minthogy a keresztény kereskedők és Iparosoknak létérdekük, hogy a gazdasági életben nélkülözhetetlen távbeszélőhöz jussanak, a több üzleti telefonnal rendelkező zsidó előfizetők forgalmát felülvizsgáltatom. Az idevonatkozó munkálatok már folyamatban vannak. (Magy. Tud.)

A henfesárugyórfmányok legmagasabb fogyasztói ára Kolozsváron

Kolozsvár, szeptember 23. Tegnapi számunkban közöltük a hús legnagyobb kolozsvári fogyasztási árát. Ezúttal a husáru- gyártmányok árát adjuk:

Hentesárui;: A lefejtett bőrű szalonnafélék legmagasabb fogyasztói ára a következő: a) sózott szalonna 3.40 P, b) füstöltés paprikásszalonna 3.80 P, c) füstölt, vagy füstölt-főtt tokaszalonna 3.90 P, d) füstölt császárhus 4.40 P, e) füstölt-főtt császár- hus 5.20 P kg. Az itt fel nem sorolt vagy a felsoroltaktól eltérő elnevezéssel forgalomba hozott szalonna legmagasabb ára as egész ország területén 2.90 P kilönkint. A bőrös szalonna legmagasabb fogyasztói ára kilónkint 20 fillérrel alacsonyabb a megfelelő lefejtett bőrű szalonnának a fentebb megállapított áránál.

A hentesárugyártmányok árai a következők: füstölt egységes kolbász 4.40 P, füstölt-főtt egységes kolbász 4.80 P, füstölt száraz egységes kolbász 5.40 P, másodrendű füstölt kolbász 2.90. meleg állapotban kiszolgálva 3.10 P, másodrendű füstölt száraz kolbász 3.50 P, vadász kolbász, vadász szalámi 4.70 P, párisi, krinolin, szafa- ládé 3.50 P, viraţii 3.70 P, fejsajt 3 70 P, bőrsajt 1.80 P, fekete hurka 1.60 P, véres, vagy májashurka 2.50 P, sült vagy füstött véres- vagy májashurka 3 P. A fentebb fel nem sorolt vagy a felsoroltaktól eltérő elnevezéssel forgalombahozott hentesárugyártmányok legmagasabb fogyasztói ára 1.60 P kilónként.

Füstölt és főtt sertéshúsok legmagasabb fogyasztói ára a következő: (zárójelben a füstölt-főtt) sertésoldal 3.40 (4.20) P, sertésfej (kicsontozott) 2.70 (3.60) P. sertés- nyelv 3.10 (3.60) P, sertéscsülök 2.60 (3.10) P, sertésláb köröm 1.10 (1.20) P kilónként.

A fentebb fel nem sorolt vagy a felsoroltaktól eltérő elnevezéssel forgalomba hozott sertéshúsrészek legmagasabb fogyasztói ára 20 százalékkal magasabb a megfelelő sertéshúsrészek a fentebb megállapított fogyasztói áránál.

A füstölt és főtt marhahúsnak legmagasabb fogyasztói ára a következő: marha- nyelv (füstölt) 5 P, főtt 7 P, marhaszegy csont nélkül füstölve, főve 6.20 P kilónként.

Aki a fenti áraknál magasabb árat követel, köt ki, fogad el vagy ajánl fel, árdrágítást követ el, amit az 1920. ért XV. t. C. 1 évig terjedő fogházzal és 5 ért hivatalvesztéssel és politikai jogok felfüggesztésével büntet.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület vasárnap,

I szeptember 27-én a révi Ziehy-barlanghoz I rendez társaskirándu'ást. A kirándulással kapcsolatban az egyesület tagjai testületileg részt vesznek Rév község országzászlóavatási I ünnepségén. Indulás szombaton délben vo- [ nattal, visszaérkezés hétfőn reggel. Jelentkezni lehet péntek este 8 óráig az egyesület [ Jókai-utca 2. szám alatti irodájában. Vendégeket szívesen lát az egyesület.

Ja Ara és

Jó kirdetéSgaaa

alapja a Jó Üzletmenetnek.

t