Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-24 / 216. szám
1942m SZEPTEMBER. 24 Zsuzsanna és a vének Zsuzsánna, akiről Itt alább szó lesz, nem azonos azzal a bizonyos bibliai leányzóval, akinek fürdőzését kaján aggok lesték, de mindenesetre csinál legalább annyi galibát, mint bibliai névrokona. Szögezzük le mindjárt bevezetőül, hogy Zsuzsánna pillanatnyilag második életévét tapossa s ilyen minőségében kedvence a címben feltüntetett véneknek, akik mögött a szerkesztőség tagjai rejtőznek. Már ebből is kiderül, hogy Zsuzsánna ur- leány intenzív kapcsolatokat tart fenn szerkesztőségünkkel. Ennek magyarázata az, hogy az ifjú hölgy édesapja szintén a szerkesztőség tagjai közé tartozik s a kisasszony édesanyja társaságában szokott látogatásokat tenni nálunk. Tessék meghallgatni, hogyan folyik le Zsuzsanna egy-egy látogatása. A kapuközben feltűnik egy gyermekkocsi s benne ott trónol hófehér csiplcék és égszínkék, röpködő szalagok között Zsuzsánna. Amint az ifjú hölgy, anyja gardirozása mellett megjelenik, nyomban megváltozik az élet a szerkesztőség füstös szobáiban. Zsuzsanna látogatása idejé- ben ugyanis a rendnek és munkának még a leghalványabb nyomát is alig lehet felfe- dezzni. A szerkesztő hiába sóhajtozik anyagért. Az ádáz rendőri riporter, aki térdig vérben gázolva, éppen egy borzalmas család- irtást ecsetelt nagy lelkesedéssel, egyszerre megfeledkezik mindenről és bülbiilszavu fülemüleként, gügyögve rohan őnagysága elé -4 legalább olyan ádáz színikritikus pedig az ablakon át ugrik ki az udvarra, hogy megelőzze a gügyögő rendőri riportert. Aztán megkezdődik a nagyjelenet Zsuzsánna és a vének között. Leszögezhetjük, hogy Zsuzsánna fiatal kora ellenére máris birtokában van valamennyi női erényének. Biztos fölénnyel fogadja a „vének" udvarlását. Könnyed mozdulattal megclbálja a kritikus bajuszát, de közben már a rendőri riporterrel kacérkodik Ne tessék azonban azt hinni, hogy az ifjú hölgy szive kizárólag a sajtó Sherlock Hol meséért dobog. Nem, Zsuzsánna máris birtokában van a nagy titoknak. Egyszerre öt férfit is tud maga körül táncoltatni. Mert miután pár percet enyelgett a kopaszodó segédszerkesztővel, egyszerűen faképnél hagyja s a közgazdasági rovatvezető karjai közé repül. 'Természetesen nem mulasztja el, hogy közben ne vessen egy hamiskás pillantást n többiekre is. így aztán a szerkesztőség valamennyi tagja, akár meg fa esküszik arra hogy egyedül ö birja Zsuzsanna urleány szivét. Mindebből azonban valószínűleg semmi sem iaaz. Az a gyanúm, hogy a hölgy tulajdonképpen csak a feltűnést szereti. Már ebből is látszik, hogy másfél esztendős korára tökéletes nővé fejlődött. Az első viharos negyedóra után önagyságának a következő szórakozásokban volt része: hintázott két éltes családapa ölében, keringőzött egy harma dáknak a karjai között, végighallgatta, amint a mogorva közgazdász állathangokat utánzóit szórakoztatására s lovagolt a rendőri riporter nyakában. Mire a program végétért, az egész szerkesztőség halálosan kimerült s közben izgatottan lesik a kisasszony hangulatát. Valahányszor sikerül Zsuzsannát megnevettetni, diadalórditás tör kt. Ezalatt Zsuzsánna zord atyja próbálja valamivel magára vonni a figyelmet: — Zsuzsi. Zsuzsikám, gyere ide édesapádhoz. Pirulva kell beváltanunk, hogy az urledny- ban máris rendkívüli módon ki van fejlöa- ve a hűtlenség. Ugyanis mindaddig egyetlen pillantást sem vet a zord atyára, amíg meg nem állapította, hogy udvarlóitól már semmit újabb szórakozást nem várhat. Ekkor aztau nefelejtsek nyitnak ki a szemében s kitárt karral szalad az édesapjához. A zord atya pedig karcai közé kapva őnagyságát, büszkén bevonul a szobájába. A leégett udvarlók persze utána tódulnak, sárga irigységgel szemlélve a családi idillt. Itt kezdődik azután az igazi szórakozás. Zsuzsánna, aki már önállóan tud járni, odatipeg a telefonhoz s kétmarokra fogva a kagylót, telefonálni kezd. Első pillanatba- ugyan mindig megliökkert a bugástól, de az tán megnyugszik. Mindenekelőtt közli teljes szókincsét: — Mami.... apu... pá... táj... Azután belokezd a maga gyermeki nyelvén a beszélgetésbe. Belekuncog a kagylóba, aztán áhítattal hallgatózik. Bizonyosan az angyalai nak telefonál. A beszélgetés befejezése után munkához Iát. Mint tipikus ujságiró-gyere nekiesik az írógépnek. Aprócska ujjaival nagy buzagalammal kezdi pötyögjat.»i az ó gépet s boldogan felsikit, valahánys'o' a betű odacsapódik a papina. Zsuzsánna tehát már cikket ir s ha nem tudjuk elolvasni, az valószínűleg a mi hibánk. Annyi tény, hogy őnagyságát csak hossz:* ribeszólás után lehet elszakítani az Írógéptől. 1í apja azonban kérlelhetetlen. — Isten ments, még ujságirónő lesz belőle.’ Erre aztán édesanyjának szemében páni rettegés gyűl ki. Magához ragad-m Zsuzsannát, beülteti a kocsiba s kimondja az Ítéletet. Hazajöttek Clichyből Uisszaférfek Franciaországból, hogy magyar iskolába járhassanak minden külföldön élő magyar gyermeket hazahoznak Kolozsvár, szept. 23. Kimondhatatlanul boldog érzés fogja el az embert, amikor a második világháború vérzivatarában ilyen híreket olvashat a lapokban: — Boszniából hazaérkezett az a «00 magyar család, amelynek hazatelepitését a kormány az elmúlt évben tervbevette. A hazatelepített esnládok már le Is telepedtek a Bácskában ... Vagy itt van ez a másik, minden magyar szivet megrebesgető hir: — A kormány hazahoz minden külföldön élő magyar gyermeket ... Hazahozza őket és magyar iskolákba járatja valamennyiö- ket, mert nekünk szükségünk van minden magyarra, mert ma minden magyar fontos ’számunkra ... Ilyen vonattal érkezett az elmu't héten Kolozsvárra a Paris melletti Clichy-ből Szilva Mária 16 éves és Szilva Erzsébet 12 éves magyar leányka. Nyolc esztendővel eze'őtt vitte ki őket Torockószentgyörgyről nagy- nénjük — aki egyúttal nevelőanyjuk volt — de most már újból ,,itthon" vannak, magyar fészekben, a kolozsvári unitárius leányotthonban. — Ott se voltunk azért olyan nagyon idegenben — mondja Szilva Mária — mert nagynénénk, aki anyánk helyett anyánk voit, nagyon szeretett minket. Most Is úgy volna legjobb, ha ö is itt lehetne velünk, ök is, mind, a nagyok, a felnőtt magyarok, akik .úgy sírtak, amikor hazajöttünk, mint mi, Éppen ugy zokogtak ... Hallgatom okos szavait s alig jutok szóhoz a csodálattól: — Hol tanult meg ilyen tisztán magyarul beszélni s érezni ? — kérdezem. A párisi magyar iskolában * — Otthon mindig magyarul beszéltünk — mondja. — Minden este magyar iskolába jártunk. A magyar iskola Parisban volt, a „Magyar Ház"-ban. összesen hetven magyar gyermek tanult itt. Csütörtökön nemcsak este, hanem egész nap ott tanultunk. Ez volt a legszebb. Csak magyar szót hallottunk, magyar verseket tanultunk, magyar énekeket és magyar imádságokat. Két magyar tanárnő volt velünk Budapestről. A párisi Magyar Házban elemi Iskola és polgári iskola volt. Évvégén vizsgáztunk is. Budapestről bizottság jött le s bizonyítványt kaptunk, éppen mint a francia iskolákban. Itt végeztem négy e’emit és két polgárit. Itt, Kolozsváron az első kereskedelmi iskolába iratkoztam. Julius elsején hirdették ki, hogy jövünk haza Magyarországba. Attól kezdve „otthon" mind örvendtünk és sírtunk, örvendtünk, hogy hazajövünk és sirtunk, mert édes nevelö- anyámék még nem jöhettek ... De ugy hallatszott már ott kint, hogy ők Is jönnek. Ez erősen jó volna ... Szilva Mária itt elhallgatott... Hosszú időbe telik, amig újból megszólal. Nem zavarom újabb kérdéssel, hagyom, hogy hallgasson. Néha a hallgatással fejez ki legtöbbet az ember. De aztán újból beszélni kezd: otvenen egyszerre — Parisból és környékéről 50 magyar gyermek jött el egyszerre. Azon a vonaton jöttek a belgiumi, a hollandiai, a törökországi magyar gyermekek is. Előbb oda gyűjtötték össze őket. Sokan voltunk . . . Azt mondták, hogy vsgy ezren, fik is — a más országból valók — mind tudtak magyarul. Még a négyévesek is, ki keveset, ki többet... A vonaton egy magyar nevelőnő a párisi Magyar Házból, két német orvosnő és egy ápolónő utazott velünk. — Minek örvendett legjobban, amíg Fián ciaországban volt? — Hát, a magyar szónak, — mondja kis szünet után. — Meg annak, amikor a bécsi döntés megtörtént... De akkor nemcsak az ölömtől, hanem a keserűségtől ir sírtunk. Torockószentgyörgy nem került vissza ... Ezt még abban az órában megtudtuk . Mind odamentünk a párisi Magyar Házba s ott a tanárnő felrajzolta a fekete táblára a határokat... (...Igen, ezt az érzést érezte akkor minden, de minden magyar. Franciaországban éppen ugy. mint idehaza. Parisban éppen ugy, mint Gyaluban, vagy Györgyfalván ... Ez az érzés ujhól eggyé kovácsolt minden, de minden magyart...) — Hot volt, amikor kitört a francia-német háború ? — Az Atlanti óceán pattján. Ott nyaraltunk, iskolásgyemiekek. Talán ezren is lehettünk. Boldogok voltunk, mindenünk megvolt, de egy hét múlva már száraz kenyérhez se tudtunk hozzájutni ... Egy esztendőt vesztegeltünk a tengerparton. Most inkább van ennivaló. Igaz, hogy főként a gyermekeknek. A gyermekek 12 éves korig rendszeresen kapnak csokoládét és 3 havonként 200 gram „rizsát" is. — A nélnetek egyetlen egyszer sem bombázták Parist — mondja. Az angolok „kezdik" mostanában. De a franciák nyugodtak, mert a németek megvédik Párist. Vannak ugyan olyan bolondok, (igy mondja: bolondok) akik az angol bomkázegépekben „felszabadítókat" látnak, de ez nincs így... A józanak tudják, érzik. Nemei Tndoiuänyos intézet Jena, „Hogyan táplálkozik Európa’14 / cimü előadása. Szombaton f. bó 26-án 6 órai kéz- j dettel az Egyetemi Könyvtár előadótermében. — Belépés díjtalan. nek. A szerencsétlenül járt rendőrfogalmazó élete a Trianonban megcsonkított agyar- ság tükörképe volt. 1905-ben született Marosvásárhelyen. ahonnét a románok elől Szegedre menekülve törhetetlen akarattal, <\ székely vér kötelezettségének öntudatával kezdett tanulni. Dr. Tamás Andrásról valóbhn ellehet mondani, hogy „magaesinálta" ember volt. Egészen fiatalon lépett a szegedi államrendőrség szolgálatába, mint egyszerű vállszalagos próbarendör. A legnehezebb "zolgálat teljesítése közben a székely fiatalember törhetetlen akarattal tanult tovább, hogy a .maga elé tűzött cé'jait elérje. 1924-ben leérettségizett, majd beiratkozott a jogra, fle változatlanul továbbteljesitette a ’egénységt állomány rendőr nehéz külszolgálatát. 1934- ben megszerezte a jogi doktorátust, maid bekerült a tisztikarba és rövidesen fogalmazó lett. Halála mély részvétet keltett Szegeden, és a Székelyföldön, ahol nagykiterjeüésü rokonsága gyászolja a nagy karriér előtt álló székely fiatalember tragikus halálát. Valami az uj francia divatról Újból Parisra tere’ődik a szó. így kerülnek szóba a párisi nők, a f. ancia divat is. A nők és a divat „még tartják magukat" — mondja. A párisi nők például égj általán nem esnek kétségbe azért, inert nem kapnak az üzletekben selyemharisnyái. vau az üzletekben egyéb . .. Valami vegyszer — megmondja a nevét is — ez most a selyemharis- nya-pótló. A nők a lábukra festik a harisnyát. Különböző szinti harisnyákat. Vékonyokat és vastagokat, ki hogyan találja el. Még a varrást is, meg a sarkot is ugy festik azzal a festékkel . .. — És esténkint lemossák n „harisnyát" ? — Dehogy mossák — hülledezik — sőt nagyon vigyáznak rá, hogy le ne kopjék lí- bukról. Van. aki sajátmaga festi a harisnyáját. van, aki üzletben festeti. Ha megkopik, újból „felszedik" rajta a festék-szemet, mert az ilyen harisnya sem valami olcsó Parisban. Drágább talán még a magyar selyemharisnyánál is... Csak az a jó benne, hogy ezt nem „pontra" árulják. Szilva Mária még beszélgetésünk elején említette, hogy kereskedelmibe iratkozott Itthon. Amikor megkérdeztem, hogy mi számára a legnehezebb tantárgy, nem is sokat gondolkozik s ugy mondja: — A román nyelv .-.. Kó. Súlyos repült}szerencsétlenség: Szegeden Szörnyethalt a gép vezetője és utasa, egy rendőrfogalmazó Szeged, szept. 23. Szerdán a kora reggeli órákban az algyői repülőtéren kettős halálos repülőkatasztrófa történt. Egy iskolagép kevéssel felszállása után lezuhant és a gépet vezető pilóta, Tóth Mátyás, valamint a gép egyetlen utasa dr. Tamás András az Ismert és népszerű rendörfogalmazó szörnyethalt. A gép orrával zuhant a szikes talajba s «mikor a mentésre odarohanó pilóták megtisztították a gépet a feltúrt földtől s törött szárnyi észeket félrehajtották, borzalmas kép tárult a szemük elé: a pilóta az V.'ésbc be- szljjazva ült a helyén, de a motor teljesen belefuródott a gyomrába. Tamás fogalmazónak a fejét felismcrhetetlenségig összela- pitotta a pilótaillés. Később az orvosi vizsgálat megállapította, hogy bordái is összetörtek és lábszáresontja is ketté tört. Valószínűnek tartják, hogy a zuhanás okozta borzalmas légnyomás már a levegőben megölte őket. A szegedi rendőrségen mélységes megdob benést váltott ki a szerencsét’enség hire. Dr. Tamás András rendörfogalmazó ugyanis egyike volt a szegedi rendőrkapitányság legkitűnőbb és legjobban képzett rendörtisztjel— Elég volt! Tönkreteszik a lányomat. Megyünk! A látogatás végeiért. Zsuzsánna ismét ott ül o kocsiba. A szerkesztőség tagjai oda- sereglcuek az ablakokhoz s megkezdődik a bucsuzás. őnagysága, miután már semmi érdekeset sem várhat lovagjaitól, hideg közömbösséggel pillant rájuk. Az udvarlók azonban nem csüggednek. — Szervusz Zsuzsi.., Isten tuUtá Zsutsi,,, — hangzik kórusban. Végül őnagysága megkönyörül az csengőkön s kövér kis kezecskéjét fölemelve köny- nyedén búcsút int, sőt ha kegyes hangulatban van, még meg fa szólal: — Táj. .. táj. .. Ezek azok a pillanatok, amikor a ,,Keleti Újság“ szerkesztősége tökéletesen boldog szokott lenni, in.. 9-1 Romániában isidó nem tarthat keiesztény cselédet és iparossegédet Bukarest, szeptember 23. A román rend- örvezérigazgatóság rendelete alapján október elsejétől kivétel nélkül minden zsidótól távoznia kell a keresztény cselédnek, vagy iparos segédeknek. Zsidók október elseje után sem közvetve, sem közvetlenül nem alkalmazhatnak keresztényt, nem vehetik igénybe más cselédjének, vágj' iparosának szolgálatát és szobát sem adhatnak nekik bérbe, ha az illető szolgálatukban áll. A rendelet értelmében a fenti határidőig a keresztény cselédeknek, iparosoknak fel kell szá- moiniok ügyleteiket a zsidó munkaadóval és uj elhelyezkedés után kell nézniök. A rendeletét be nem tartó keresztényeket munkát á- borba, a zsidókat pedig a Dnyeszteren túlra küldik. E. készítet fék Kolozsvár beépítésre alkalmas területének térképét Kolozsvár, szept. 23. A város mérnöki hivatala már egy év óta dolgozik a városrendezési ten’ elkészítésén. A munkához szükséges előzetes tanulmányok és adatgyűjtés ideje alatt néhány részletkérdés merült fel, amelj'eket soronkivül, sürgősen kellett megoldani. így készültek el az Országos Nép- és Családvédelmi alap építkezéseivel kapcsolatban a Kalános-utca környékének, a volt Diana fürdő telkének rendezésével kapcsolatban pedig a Rákóczi-kert és az egyetemi sportliget közé eső területnek rendezést terve, azután a Mátyás király-tér déli részének kertészeti rendezési terve, a Zápolya- utca folytatásaképpen a Kövespad lábánál nyitandó utca és a Hösök-tere környékének rendezési terve. A munka föeredménye azon ban a városias kialakításra szánt és a beépítésre kijelölt területek határvonalainak megállapítása és a forgalmi hálózati terv megszerkesztése volt. A város mérnöki hivatala most elkészítette, a városias kialakításra szánt és beépítésre kijelölt terület térképét. Erre azért volt szükség, mert a román megszállás alatt rendszertelenül folytak az építkezések. A mérnöki hivatal terve a város kiépítésére három fokozatot állapított meg. Az első fokozatba a szorosan vett belső terület tartozik. amelynek kiterjedése 7296 katasZtráüs hold. Ez a terület jöhet elsösorba tekintetbe a városias kialakításra. Második fokozat a később beépíthető területet foglalja magába, inig a harmadik fokozatban körülhatárolt területet beépítésié nem lehet figyeleníbe- venni. A két utóbbi fokozatban a város mérnöki hivatala sem parcellázási, sem építési engedélyt nem ad ki. A beépíthető terület határvona’án túl a köz érdekében ezentúl építkezésekkel terjeszkedni csak akkor szabad, ha az a terület kellőképpen beépült s a közmüvek maradéktalanul kiépültek rajta. Kivételesen csak egészen indokolt esetekben terepfelosztási és építési engedé’yt ezen a területen kívül, csak oda szabad kiadni, ahol az összes szükséges közmüvek már előzetesen mind léttiültck.
