Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-24 / 216. szám

1942. SZE&JEMBEU 24 Grozni j, Máj köp, Baku Végig Észak»ECaultázus olajviJékén Keleteurópában, a Káspi-tenger nyugati partja mentén két kőolajövezet keresztezi egymást. Az egyik zóna az Ural nyugati lej­tőjénél kezdődve dél felé húzódik, a másik pedik a Kaukázus északi hajlásút követi dél felé, majd kelet-nyugati irányban halad. A Kaukázus északi részén fekszik a két nagy petroleumvidék: Majkop és Groztiij, az orosz kőolajtermelés központjai. Találunk azonban jellegzetes petróleumkutakat Baku és Machats Kale között is, a Káspi-tenger partja mentén. Majkoptól nyugatra szintén sikeres fúrásokat végeztek a Taman• és Kercs-félszigeteken. A jövőben már számolni lehet azzal, hogy kisebb-nagyobb távolságok­ra Nyugat-Ukrajnában, a Krim-félsziget és a galíciai kőolajmezők között is ráakadnak ter­mékeny övezetekre, annál is inkább, mert a jelenlegi termelőhelyek csak kis töredékét al­kotják annak a nagykiterjedésü vidéknek, ahol a geológusok kutatásaik alapján gazdag petróleumleleteket remélnek. Oroznijbnn és Májkopban a kőolajterme­lés valójában az évszázad elején indult meg. Az említett, területek feltárásánál a tökét fő­ként, az angolok képviselték. Amikor a világ­háború kitörf, a mezők 50 százaléka már an­gol ellenőrzés alatt állott. Különösen a Shell- társaság vette ki a termelésből a részét. M'g Majkopban az angolok tőkerészedesése a 90 százalékot is meghaladta, Bakuban a Novel- testvérek lettek az urak. Az észak-kaukázusi kőolajnak nincs "min­den helyen ugyanolyan tulajdonsága. így pél­dául, mig a bakul petróleum csak 3—4, egyes helyeken legfeljebb 10 százalék benzint tar­talmaz s azonkívül 50 százalék kátrány hátra­hagyása mellett kenő- és fűtőolajat, a groz- niji olaj már 17, a majkopi pedig 30 száza­lékban ad benzint. Ebből a különbségből ön­ként adódik aztán, hogy az egyes olajokat más és más célra használják fel és elszálli- tási irányaik is különböznek egymástól.­Az északkaukázusi olaj nem mindenhol egy­formán gazdag mennyiségben fordul elő és a ielőhelyek mélysége is nagyon eltérő egymás­tól. A jelenleg kitermelés alatt álló terüleí 600—700 méter mélységű. A kaukázusi lelő­helyek azáltal is kitűnnek, hogy a termelés sok helyt úgynevezett „springer“-rel, azaz nagy gáznyomásu természetes kutakkal is tör­ténhetik, aminek az az előnye, hogy rövid idő alatt rengeteg kőolaj jut felszínre, anélkül, hogy a termeléshez nagyobbszámu munkaerő vagy géperő lenne szükséges. A termelés sza­bályozása tekintetében azonban a „Sprin­gernek nagyon megbízhatatlanok és kapaci­tásukat sem tehet előre kiszámítani, mert gyakran, hirtelen kimaradnak s igy az illető vidék össztermelése rendesen szabálytalan és rendszertelen. Ezzel lehet aztán magyarázni, hogy például a grozniji kerület 1931. évi 8 millió tonnás termelése 1938-ban hirtelen 2.7 millióra csökkent. A springer-hosszból egy­szerre csak springer-bessz lett, mert az oro­szok még nem alkalmazzák azt a módot, amelynek segítségével a produkciót racionali­zálni lehet olyképen, hogy a nyomás által fel- szökelő olajnak csak bizonyos mennyiségét engedik felszínre. Mig a bakui olaj az orosz termelésnek több mint felét teszi ki, addig a majkopi és grozniji olaj is már 8 százalékkal veszi ki részét az orosz össztermelésből. A Daghesz- tan-kerület a jövőre nézve, ámbár jó kilátá­sokkal kecsegtet, ma csak egy százalékát teszi ki az orosz össztermelésnek. Igen gazdag azonban földgázban, amelynek lelőhelye 60 kilométerre van a Káspi-tenger partjától. Az úgynevezett „daghesztáni tűz“, Derbent vá­ros határában például naponta 30.000 köb­méter gázt ad. Ennek 92 százaléka tiszta metángáz. A grozni ji mezők a Terek folyótól délre húzódnak, Mosdok, Ordshonlk, Bújnánk és Groznij városok között. Ez a terület 1938-ban 2.7 millió tonnát eredményezett és ezévi ter­melését 4.1 millió tonnában irányozták elő. A majkopi mezők délnyugati irányban hú­zódnak. némi távolságra Majkoptól, a hegy­lánc alja mellett. Az itteni termelés 1907-ben, »z első termelési évben 535 tonna volt és 1913-ig már 88.000 tonnára emelkedett. Az akkori 200 fúrás közül csak 44 kút mutat­kozott kifizetődőnek. A majkopi kerület fénykora tulajdonképen 1931-ben kezdődött, amikor túlhaladták a félmillió tonnát: 1935- ben már 1.2 és 1938-ban már 2.2 millió tonna olajat ontott a majkopi föld. Nemcsak a termelés fontos azonban, hanem « termelés kapacitása is, ami elsősorban a megtevő olajkészlettől függ. Itt meg kell kü­lönböztetnünk geológiailag kimutatott és tény­leg termelhető készleteket. Az oroszok, nyil­ván agitációs célból, többnyire a területek geológiai készleteit hangoztatták. így a hakni kerület készlete szerintük 1.75 milliárd tonna volt, mig a kerület valóságban kitermelhető olajmennyisége, tehát gazdasági tartaléka e számnak csak egyharmadát teszi ki. Ugyanez áll az északkaukázusi olajvidéknek felbecsülé­sére is, ahol 0.9—1.3 milliárd tonna olajról beszéltek az oroszok, mig itt a gazdasági olaj- tartaléké szakértők véleménye is csak 200—250 millió tonnának mondja. Mindehhez jön aztán még Daghesztán bebizonyitható gazdasági tartaléka: 30 millió tonna és a keresi terület készlete, összesen mint így 70—80 millió tonna olaj. Az orosz kőolajtermelés eddig nagj’on szen­vedett amiatt, hogy az olajkutatást legtöbb­ször kevés szakismerettel hajtották végre és a termelés inkább spekulativ módon, mint racionális alapon történt. Mindenesetre bár­mikép is igyekszenek az oroszok' e^enkezőjét bizonyítani és elhitetni a világgal: az orosz termelés minősége nem vetekedhetik az ame­rikai termeléssel. Az északkaukázusi olajvidéket, eltekintve a vasúttól, egy olajvezeték, úgynevezett „pipe-line“-rendszer hálózza be, amely a majkopi és grozniji két vidéket köti össze Armawirral. Keleten az olajvezeték Machats Kale kiviteli petróleumkikötőhöz vezet, mit régen Petrowskj-nak hívtak. Nyugaton a ve­zeték egyik ága Armawirból indul ki és Posz­tó icon át eléri a donyeci ipari vidéket. Egy másik ág Tuapsze fekete-tengeri kikötőhöz vezet, ahol nagy finomítók vannak, évi 2.5 millió tonna kapacitással. Egy oldalág végül Majkoptól Krasznodárig vonul, ahol szintén finomítók vannak, mintegy 1 millió tonna benzint állítanak elő. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kor­mányzó l'r a Szovjet elleni hadműveletek alkalmából a következőkben felsoroltak ré­szére adományozott hadikitüntetést: A Magyar Érdemrend hadikeresztjét ha- diszalagon a kardokkal Nedőczy Gyula al­ezredesnek és Fejér Dezső őrnagynak az el­lenség előtt tanúsított vitéz magatartásáéit és zászlóaljuknak az ellenség előtt történt eredményes vezetéséért, továbbá vitéz Rády Péntek Arthur vezérkari századosnak az el­lenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért és a hadműveletek vezetésében való eredmé­nyes közreműködésért. Egyben e'rendeite, hogy dicsérő elismerése a hadiszalagon és a kardokkal tudtul adassák a hősi halált halt Szloszjár Pál tartalékos zászlós hozzá­tartozóinak az ellenség e’ött tanúsított ki­válóan vitéz és önfeláldozó magatartásáért, továbbá Ványi Ernő, vitéz Draskóczy János és Tulipán látván századosnak, Raáb Imre, Szentgyörgyi Dezső II., Sarkady Károly es Tóth Zsigmond . I. főhadnagynak. Haram- váry Pál t. főhadnagynak, Bódis Imre, Básky László, Gábor János, vitéz Karászy Miklós és Litavetz János tartalékos had­nagynak, Germán István dr. t. orvoshad­nagynak, Molnár Sándor és Müller Sándor t. sz. zászlósnak, Báli József, Péterffy Lász­ló, Péntek József, Erdélyi János, Pa mi Pál, Tokai András, Török Ernő, Dezső Vilmos és Bállá Ferenc t. zászlósnak. A Kormányzó Ur a Szovjet elleni hadmű­veletek alkalmából adományozta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét hadiszalagon a kardokkal a hősi halált halt dr. Egyed An­dor t. orvos-századosnak az ellenség elölt tanúsított kiválóan vitéz és önfeláldozó ma­gatartásáért. Egyben elrendelte, hogy ugyan ez alkalomból dicsérő elismerése a hadisza­lagon a kardokkal tudtul adassák a hősi ha­'A Nyugat felé vezetett olajnak az volt a rendeltetése, hogy főként a gépesített ukraj­nai mezőgazdaságot lássa el nyersanyaggal. Az északkaukázusi olaj nagyrésiét Machats Kaiéban tengeri olajtankokba szivattyúzták és a Volgára indították, a Volgán azonban még kétszer át keltett szivattyúzni. Egyszer a A olga torkolatánál az Aszfrahánba vezető ut számára, majd a különleges volgai olaj- tankokra, amelyek aztán az olajat felvitték i Volgán egész Leningrad ig is. A világhábo­rú előtt a Novel-társaság közvetlen tankbajó- összeküttetőst tartott fenn Zarizyn (Sztálin­grád) és Péter vár között és tovább, a Keleti- tengeren át egészen Danzigig. Az északkaukázusi olajmezők feltárási munkálataiban már a századforduló előtt is nagyszámban vettek reszt német technikusok. Az ötvenes években két német aszfaltgyárat alapított Keresben, amely a város mellett feltárt olajkutakból szerezte be nyersanyagát. Raky Anton, a hires német olajkutató, fel­figyelt a keresi félsziget olajleteteire és 1906- ban fúrást bonyolított le Keres közelében és a szemben levő Taman-fólszigeten, ahol elsők­nek mutatkoztak kifizetődő lelő- és termelő­helyek. Később Paky folytatta munkálatait Noworoszijszkből kiindulva a Majkop-kerü- letben, majd Bakuban is. így, amennyiben az utóbbi években az oi'osz petróleumtermelés ismét nagy lendületet vett, ezt is sok vonat­kozásban német kutatóknak lehet köszönni, akik a forradalom által feldúlt vidékek újjá­építésénél és beszervezésénél is segédkeztek. Iáit halt Szabó Ádám t. hadnagy hozzátar­tozóinak az ellenség előtt tanúsított kiválóan vitéz és önfeláldozó magatartásáért, továbbá az ellenség előtt tanúsított vitéz magatar­tásáért Bargár Ödön, Illés László, Kalocsa Gyula és Egri Gyula főhadnagynak, Hein- lein Ernő t. sz. főhadnagynak, Kogler Ka­roly t. főhadnagynak, Szegedy Mihály t. gazdászati főhadnagynak, Varga Mihály I. hadnagynak, Zsoltár Sándor dr. t. hadnagy­nak, Patkó Bálint századosnak, vitéz 8o- losfalvy Béla, Yass Béla, RAkossy József, Bleicher Rezső, Horváth J. András, Lantos István, Marilla Lajos, Hlickl Jenő és Vér- tessy Gyű" a dr. t. zászlósnak. A Kormányzó Ur megengedte, hogy a kö­vetkezőkben felsoroltak a részükre adomá­nyozott német hadikitüntetéseket elfogad­hassák és viselhessék. Az I. osztá'yu Német Vaskeresztet vitéz Jány Gusztáv vezérezredesnek, a II. osztá­lyú Német Vaskereszthez a pántot nemes nagyrákos! és kelenfalvi Rakovszky Gyöi'gy vezérőrnagy, a II. osztályú Német Vaske­resztet vitéz Mezey Endre vezérőrnagy, vi­téz Kovács Gyula vezérkari ezredes, vitéz Gödry János és Ujlakv Jenő ezredes, Orosz­lány Endre hadapródörmester, Szabó Kál­mán hadapródörmester, Rákosi Lajos sza- kaszvezetö és Sinka Antal tart. szakaszve­zető, címzetes őrmester. hitei; Öl NUMZETPOL1TÎKAI SZEMLE jjj A S7,eptemt»erl szám tartalmából: * I vitéz nagybányai Horthy István | TAVASZT SÁNDOR: Az nj magyar gondolkozásmód követelményei FEJ A GÉZA: Móricz Zsigmond útja PAKU IMRE: A magyar művelődés táji megosztása TANGL HARALD: A korszerű néptáplálkozás irányelvei LÁSZLÓ GYULA: A Kárpátmedencc népvándorlási kereskedelme Wesselényi Miklós az alkotmány meg- ujitásának két útjáról — Franco Vellanl Dionisi — A Györffy 7stván-kollegium — Román élet nyolcvan évvel ezelőtt — Az iskolaszövetkezetek SZEMLE: Magyar írók Erdélyről Előfizetés egy évre 9 P. Egyes szám ára 1 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mátyás király-tér .7. I. em. Postacsekk 72.809 Megjelenik minden hónap közepén A* uj kalocsai érsek pályafutása Budapest, szeptember 23. Glattfelder Gyula pápai trónálló, az uj kalocsai érsek 1874-ben született Budapesten. A teológiát a budapesti egyetemen végezte. 1010-bsn a budapesti egyetem teológiai karán az ékes- szólástan tanára lett. Budapesten megalakí­totta az első Szent Imre-kollégiumot, amelynek igazgatója is volt 1911 márciu­sáig, amikor csanádi püspökké nevezték ki. 1923 márciusáig Temesvárról, régi székhe­lyéről kormányozta egyházmegyéjét, de a románok kiutasították. Azóta Szegeden székelt és onnan igazgatta a Csanádi egy­házmegye magyar részeit. Főpásztori gon­doskodásai középpontjában mindig a ma­gyar . ifjúság állott, de fáradhatatlan buzgó- ságot fejtett ki egyházmegyéjének hitélete fejlesztésében. 1932-ben az Actio Catolica országos elnöke lett. A pápa most nyáron nevezte ki pápai trónállóvá. Eq\f eliéveli/edeti magyar halálára Brassóból érkezett megerősített hír sze­rint, a 22 éves kisebbségi életünkből fölis­mert Mózes Károly gyógyszerész, egy ottani szanatóriumban, műtét után fellépett szövőd­mények következtében meghalt. Mózes Ká­roly 52 Íves korában távozott el az élők so­rából s magyar volta ellenére nemcsak Ko­lozsvár, hanem egész Erdély magyar társa­dalmában azzal tette hírhedtté nevét, hogy egyike volt azoknak a szerencsére ritka ma­gyaroknak, akik a románsághoz dörgölözve igyekeztek érvényesülésük •útját egyengetni s csúnya szerepre vállalkoztak ennek érde­kében, nem törődve azzal, hogy ezzel olyan árulást követnek el fajukkal szemben, ami mindörökre megbocsájthatatlan bünük ma­rad. 0 volt az, aki megalakította a liberális párt magyar tagozatát, amelybe néhány ál­lami állást betöltő magyart is bekényszgri- tettaik. A liberális párt■ a komolytalan alaku­latot fegyvernek akarta felhasználni a ma­gyarság politikai szerve, a Magyar Párt el­len, de rövidesen maga is rájött arra, hogy ezen az utón, renegátokkal és gyászmagya­rokkal nem érhet el sikert, mert a hiteha- gyottak működése ellenkező hatást ért el, még erősebbre kovácsolta a magyar egysé­get, ellenállásunkat megszilárdította s ma­gasabb fokra emelte a magyar öntudatai mindazokban, akik átláttak az aknarakók sötét szándékain. így Mózes Károlyról is megállapíthatjuk, hogy működése nem oko­zott komoly kárt a magyar egységben. Egyébként ö maga is tisztában volt cseleke­detei s a megszállás alatti magatartása sú­lyával s a bécsi döntés után családjával együtt sietve elhagyta Kolozsvárt, hogy to­vábbra is azok között élje életét, akikkel ér­dekeit olyan szorosan összekapcsolta az ide­gen uralom alatt. Egy sir fölött talán illetlenség mindezeket elmondani, de meg kellett tennünk, mert mindazok okulást meríthetnek Mózes Károly sorsából, akikrt az érdek, a konjunktúra s a könnyű pénzszerzés lehetősége letéritett a becsület s a fajta iránti kötelesség útjáról. — A Magyar Királyi Főv&mhivatal tájé- Î koptatásul közli, hogy október J - töl kezdő- J döleg hivatalos óráit' 8—2-ig tartja. Délután Ü ügyeletes szolgálat van. A Kormányzó Ur hadikitüntetéseket adományozott a honvédség: sok hős katonájának

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom