Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-23 / 215. szám

MCecmnUrsMa 4 1942. SZEP1EMBEU 23 Méltó módon emlékezik meg Kolozsvár Mátyás király születésének ötszázadik évfordulójáról * Á kolozsvári műcsarnokot a történelmi évfordulón akajdk átadni rendeltetésének A Magyar Tudományos Akadémia alapitó elnöke széki Teleki József, német-római szent birodalmi gróf, a későbbi erdélyi kor­mányzó mintegy száz esztendővel ezelőtt a Hunyadiakról megjelent hatalmas történel­mi munkájában Írja le, hogy .. . akkortájt (t, i. 1443) egy nem nagy jelentőségű ese­mény történt Erdélyben Kolozsvárott, amely azonban később mégis igen nagy hatással lett hazánk sorsára. 1443. évi március 27-én született ugyanis Kolozsvárott Hunyadi Já­nos második fia, a későbbi Mátyás király. Heltal Gáspár is leírja kolozsvári krónikájá­ban a nagyjelentőségű eseményt: „szillé pe­dig Erzsébet ezt a Mátyást Kolozsvárott, Erdélyben, mikoron Írnának Krisztus Urunk­nak születése után 1443. Böjt második hava (t. i. március) huszonhetedik napján reggel három órakort.“ Ennek a nevezetes történelmi eseménynek a jövő esztendőben 1943 március 27-én lesz az ötszázadik évfordulója, amelyet Kolozs­vár, a nagy ft irály szülővárosa a rendkívüli időkhöz méltó szerénységgel, de a történelmi esemény nagyságához mért méltósággal kí­ván megülni. A város vezetősége arra gondol, hogy leg- elsösorban is nagyszabású alkotásokkal és nem múlandó ünnepségekkel teszi emlékeze­tessé ezt az évfordulót. Ezért szerepel a vá­ros tervei között legelsősorban Mátyás ki­rály szülőházának korszerű átalakítása. Ezekkel a munkálatokkal már meg is bíz­ták Kés Károly jeles építészt. Az átalakí­tás a Műemlék Országos Bizottságának az ellenőrzése mellett folyik. Kós Károly nyi­latkozata szerint az épület jelenlegi külseje stílustalan. Ezt teljesen korhű alakban állít­ják helyre. A tervek szerint a házat március 27-én adják át rendeltetésének s az épület­ből Hunyadi Muzeum lesz. A munkát akko­rára ugyan még nem fejezik be, mert igen sok az átalakítani való. Mátyás király kolozsvári szülőháza a XV. század negyvenes éveiben épült. 1442-ben fe­jezték be építkezését, vagyis röviddel a nagy király megszületése előtt. Mátyás király édesanyja éppen átutazóban volt a Szilágy­ságból Szeged, illetve Nándorfejérvár felé, amikor az örvendetes esemény bekövetke­zett. Mátyás király életében igen kedvelte ko­lozsvári szülőházát, amely egy jómódú szőlő­birtokos tulajdona volt. Kiváltságokkal látta el és adóelengedésben részesítette. Az erdély' fejedelmek Is igen nagy kegyelettel vigyáz­tak a házra. A zentai csata után, hogy a csá­száriak Erdélyre is rátették kezüket, az ak­kori német világban nem igen ügyeltek a házra, hanem hivatalt rendeztek be benne. Ferdinand császár alatt sikerült aztán any- nyit elérni, hogy a hivatalt ott beszüntették. A mult század nyolcvanas éveiben ismét ka­tonai kórháznak rendezték be a városi ta­nács minden tiltakozása ellenére. Ferenc Jó­zsef kolozsvári látogatása alkalmával méltá­nyolta a kolozsváriak panaszát és megtil­totta a háznak ilyen célokra való igénybe­vételét, sőt nagyobb összeget adományozott a háznak emléktáblával való megjelölésére, ami ünnepélyes keretek között meg is tör­tént. Az épület nevezetességét az idegen megszállás alatt is büszkén hirdette a stílu­sos bronztábla. Ez a nemes hajlék most végre hosszú idő után visszakapja régi, korszerű patináját és eltűnnek róla a nagy hozzánemértéssel és stilustalansággal rátapasztott restaurálá­sok. Mátyás király szülőháza, benne a Hu­nyadi-kor emlékeit felölelő történelmi relik­viákkal Mátyás király születésének 500 év­fordulójától kezdve igy a magyhr nemzet szent zarándokhelye lesz, ahová minden lel­kes magyar örömmel jár majd el, hogy a régi dicsőség fényénél merítsen erőt. A másik nagyszabású ünnepi alkotás, amellyel Kolozsvár városa emlékezetessé akarja tenni a nagy történelmi évfordulót, a kolozsvári műcsarnok, amelyet szintén 1943 március 27-én akarnak átadni renaelte- tésének. Nagy humanista uralkodónk müvcszetsze- retetét és tanulmányszomját kívánja a vá­ros ezzel az intézményével kifejezésre jut­tatni és továbbvinni a további századok: a, hogy az erdélyi magyar kultúra szebbnél- szebb alkotásokkal diszitse fel falait. A hálás utókor ne:n áldozhat szebben és bensőségesebben a nagy uralkodó em' éké­nek, mintha az uj épületben hajlékot ad Er­dély művészeti életének. Valamennyien meg vagyunk győződve arról, hogy az illetékes tényezők együttműködésével könnyű szerrel elő lehet teremteni azt az összeget, ami a már épü'ő intézmény gyors befejezéséhez és berendezéséhez szükséges. A kormányzatnak teljes erővel támogatnia kell Kolozsvár vá­rosát ebben a rendkívül nemes tevékenysé­gében, amellyel Mátyás király emlékezetét örökletessé akarja tenni. Mátyás király mindannyiunké, szü'etésének 500. évfordulója megünneplésében az egész magyar nemzet részt kér. Valamennyien úgy érezzük, hogy Kolozsvár városa a legkitűnőbb módon ra­gadta meg az emlékezés módját, a legnagy­szerűbb gondolatot termelte ki Mátyás király emlékezetének megörökítésére. Kolozsvár városa nemhiába hét Erdély fő­városa, mindig tudott áldozni nemesen a ma­gyar kultúráért és az erdélyi szellemi élet fejlődéséért. Ezt látjuk ma is. Ezek a pro­blémák azonban országos problémák. Mátyás király nemcsak Kolozsvárnak, hanem az or­szágnak is egyik legnagyobb szülötte. Szent emlékének megörökítésére sok még a teen­dőnk. Az ország székesfővárosában például még mindig nincs megfelelő szobra, de azért az egész ország, a nemzet egyetemességének kötelessége, hogy az említett intézmények megalkotásában Kolozsvár városa mellé áll­jon és őt teljes anyagi és szellemi erejével támogassa. A művészet, a magyar nemzeti művészet a nemzeti géniusznak egyik legnagyobb for­máló eszköze. Ennek akar Kolozsvár városa díszes hajlékot emelni. Még Mátyás király emlékének parancsoló kötelezettsége nélkül is nemzeti kötelességünk volna ennek érde­kében á,ldoza tokát hozni. Mennyivel inkább fennáll ez ebben az esetben. Bizunk a nem­zet kiválóságában és reméljük, hogy Kolozs­vár intézményeit a nemzet jóvoltából 1943 március 27-én teljes fényükben és pompájuk­ban adják át rendeltetésüknek. A budai Hollós Mátyás Társaság már ré­gebben nagyszabású tervet dolgozott ki Má­tyás király születésének méltó keretek kö­zött való megünneplésére. A Hollós Mátyás Társaság is a mai rendkívüli viszonyokra való tekintettel maradandó alkotásokkal kí­vánná emlékezetessé tenni a nagyjelentőségű történelmi évfordulót. A magyar királyi kor­I mányhoa intézett előterjesztésében többek között a következőket kéri: Készíttessen a kormányzat Mátyás király emlékezetére emlékbélyegeket, pénzeken, bé­lyegeken szerepeltesse Mátyás király arcké­pét és életéből vett jeleneteket. Javasolta a Társaság azt is, hogy Mátyás király születésének 500. évfordulója alkal­mából állítsák vissza az ország fővárosának neveként az őst magyar Buda nevet, ame­lyet éppen a nagy király tett európai hírűvé és amely név alatt az ország fővárosa törté­nelmünk legszebb korszakaiban annyi dicső­séget, fényt és pompát ért meg. A mai ket­tős névből az oda csak 1872-be-' beszúrt idegen eredetű és csúnya hangzású és a leg­több Idegen nyelvben dögvészt, nyavalyát vagy pestist jelentő „pest“ névnek az elha­gyásával ezt könnyűszerrel el lehetne érni. Végül kérelmezte a Társaság azt is, hogy tegyen a kormány kezdeményezést abban az irányban, — amit egyébként már több tör­vényhatóság feliratban is sürgetett a tör­vényhozásnál — hogy Mátyás király szüle­tésének 500. évfordulója alkalmából állítsák fel hatalmas lovasszobrát a budai várpalota előtti parkban, ahol ma Savoyai Eugen zen­tai szobra áll. Ez a szobor most már eredeti helyére, Zenta város főterére kerülhet. Nemcsak Kolozsvár, hanem az összes többi magyar városok is készülnek a neveze­tes jubileum megünneplésére. A Magyar Vá­rosok Országos Szövetsége köriratban for­dult a vidéki polgármesterekhez és kérte őket, kutassák ki, mikor járt falaik között Mátyás király és az évforduló napján emlék­táblával jelöljék meg a házat, ahol megfor­dult, a meglévő emléktáblákat pedig egysze­rűbb ünnepség keretében koszoruzzák meg. Néhány hónap múlva tehát az egész ma­gyar nemzet fenkölt lélekkel emlékezik egyik legnagyobb fia, leghatalmasabb nemzeti ki­rályának Jubileumáról és lélekben ott lesz Kolozsvárott, ahol a tervek szerint az ál­lamfő helyezi el az egész ünneplő magyar nemzet koszorúját Mátyás király kolozsvári lovasszobrára. SZfcLL SANBOK DK. >1 Örvendetesen javul az és a takarékossági adómorál érzék Kecskemét, szeptember 22. (MTI) Szász Lajos dr. titkos tanácsos, pénzügyi államtit­kár, Kecskemét országgyűlési képviselője va­sárnap résztvett a MSP kecskeméti szerve­zetének ülésén és ott beszédet mondott. Az időszerű gazdasági kérdéseket sorravéve örömmel mutatott rá az adómorál javulására. Az adófizetési készség oly erősen nyilvánul meg, hogy az szinte példa nélkül áll. A ki­vetett adók ma száz százalékig befolynak. A másik kedvező jelenség, hogy' nagyon kez­dik thezaurálni a pénzt. Ma 500 millió pen­gőre lehet becsülni a thezaurált pénzt, ez azonban hiba is. Ez a felesleg némileg káros hatású is. mert inflációs látszatot kelt. Ez a pénz úgy szolgálná a közérdéket és az egyéni érdeket egyaránt, ha thezaurálás he­lyett pénzintézetekbe kerülne. Nagyszabású tekéző-vaisenyt rendez honvédéin'« javara a Wesselényi Lövész Egyesület Kolozsvár, szeptember 22. A Wesselényi Lövész Egyesület az Erdélyi Tekéző Alszö- vetség támogatásával nagyszabású tekézö- versenyt rendez s annak tiszta jövedelmét a harctéren küzdő honvédeink téliruha-akció- jára kívánja fordítani. A nemes célra való tekintettel az Egyesület felkéri mind az Ertasz kötelékébe tartozó, mind a kívülálló egyesületeket, asztaltársaságokat, úgyszin­tén valamennyi társadalmi egyesületet és azokat, akik a tekesport iránt érdeklődnek, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt ezen a versenyen, amelynek jövedelméből messze földön küzdő véreink szenvedéseit próbáljuk némiképp enyhíteni. A versenyt az Ertasz szabályai szerint, a következőképpen tartják meg: 1. Csapat és egyéni verseny. (Egy csapat négy emberből áll.) 2. A verseny 10 dobás telibe (minden dobás után állítva) és 10 do­bás tarolásra (egyfolytában) 9 bábra. A 20 dobás összege adja a végeredményt. 3. A verseny helye a Wesselényi L. E. megjaví­tott, uj golyókkal és bábokkal felszerelt ket­tős pályája, amely a versenyzőknek a bene­vezési dijakon kívül teljesen díjtalanul áll rendelkezésre, éspedig a kezdéstől kezdve minden héten három nap: vasárnap reggel 9-töl este 12-ig, hétfőn 6-tól 12-ig, csütörtö­kön 6—12-ig. A versenyeket két csoportban bonyolítják le. Az I. csoport az Ertasz által elismert szövetségi egyesületek, asztaltársa­ságok, baráti körök stb. és egyének, akiket az Ertasz egyesület még nem igazolt le. 5. Egyesület több négyes csoportot is benevez­het a versenyre, de csak ugyanabba az osz­tályba. amelybe tartozik. 6. Minden csapat az első ledobáson kivül, ha akar, még ötször ismételhet, tehát összesen hatszor dobhat. Az első ismétlésnél minden csapat egy játékost cserélhet, de csak olyan játékossal, aki még a versenyen nem szerepelt. További ismét­lésnek helye nincs. Egyének a versenyben tízszer ismételhetnek. 7. A verseny minden­ben a Matesz és Ertasz szabályai szerint fo­lyik le. Olyan játékosok, akik az Ertász va­lamelyik egyesületének a tagjai, csak saját egyesületükben szerepelhetnek. 8. A verseny szeptember 28-án, vasárnap reggel 9 órakor kezdődik. Benevezési határidő: szeptember 25 Benevezni lehet a Wesselényi Lövész Egyesületnél (Unió-utca 12 sz.) 8-tól 2-ig (távbeszélő: 24—02), vagy az Ertász titkár­ságánál délután 6—7 óra között (Szentegy- ház-utca 33 sz.) 9. Benevezési dij csapatok részére 4 P, ismétlés 2.80 P. Egyéneknek 1 P, ismétlés 0.80 P. Az I. csapat részére egy serleg, a n.— IV. csapat részére emlék-plakett a dij, azonkí­vül négy egyéni V.—IX. emlékérem. A II. csoport I.—III. csapáta emlék-plakettet kap, azonkívül nyolc egyéni emlékérmet oszta­nak ki. A verseny lezárásának idejét a verseny- intézöság a benevezés megtörténte után álla­pítja meg. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Színházi napló Kolozsváron az úgynevezett „szinhAiba-- járó“ rétegen ki\iil van egy másik csoport­ja is a közönségnek, amely elsősorban a zenei események iránt érdeklődik. Sokan vannak, akiket ott láthatunk minden hang­versenyen és operaelőadáson. U-cknek a zenerajongóknak a Nemzeti Színház most külön operabérletet állított be, minthogy ennek a kísérletképpen bevezetett bérlet­rendszernek már az elmúlt évben is igen nagy sikere volt. Az újításnak a közönség zenei nevelése szempontjából rendkívüli jelentősége van. ■* Tárgyalások folynak a színház vezetősége és Yenczel Antal országgyűlési képviselő kö­zött munkáselőadásók szervezésére is. A ko­lozsvári munkásság legnagyobb része — mint ismeretes — nincsen olyan anyagi helyzet­ben, hogy rendszeresen látogathassa a szín­ház előadásait. A munkáselőadásók kiküszö­bölik ezt a nehézséget s megfelelően össze­állított műsorral igyekeznek majd szolgálni a munkásság művelődését. Az ilyen előadások résztvevői földszinten 25, erkélyen 50 százalé­kos engedményt kapnak. A tavalyi munkás- előadások tapasztalatai nyomán remélni lehet, hogy a siker az idén sem marad el. * Fülöp Sándor, a kolozsvári Nemzeti Színház tehetséges operett-rendezője, aki­nek tavaly néhány daljáték rendezésével igpn nagy sikere volt, Budapesten járt, s megnézett több uj operettet. A látottak alapján, néhányat megvásárol majd elő­adásra a kolozsvári színház, bogy ilyen mó­don kielégítse a könnyebb müf jókat ked­velők igényeit, * A Nemzeti Színház igazgatósága érintke­zésbe lépett Meissner Theodorral, a nagy né­met rendezővel s .felkérte, hogy rendezzen egy német klasszikus előadást Kolozsváron. Meissner tavaly rendkívüli sikert aratott a budapesti Nemzeti Színházban s remélhetőleg nem utasítja vissza a kolozsvári ajánlatot sem. Ez azonban elsősorban elfoglaltságától függ. A színház vezetősége Schiller „Teli Vil­mos“-át szeretné Meissnerrel rendeztetnr ţ Amennyiben sikerül az időpontokat össze­egyeztetni, a kolozsvári közönség teljesen hi­teles szinpadi formában láthatná a remek­művet s ezenkívül Ízelítőt kapna a legújabb német szinpadi törekvésekből is. * A színház, ten bevette az idei évadban egy Pirandello darab bemutatását. Kolozs­váron, a világsikert aratott „Hat szerep keres egy szerzőt“ óta a közönség nem lát­hatta a nagy olasz drámaíró egyetlen mü­vét sem. Pillanatnyilag még nincsen dön­tés arról, hogy melyik Pirandello-darabot választják, de színházi körökben máris hire terjedt annak, hogy Heszke Béla, a kitűnő fiatal iró és műfordító nemrégiben fejezte Pirandello egyik legérdekesebb da­rabjának fordítását s a darabot most lektb- rizálják. Heszke Béla különben az elmúlt évben a Madách színház részére fordított egy francia darabot, A bemutató r.tán a pesti lapok nagy elismeréssel Írtak a for­dításról. Heszke Béla, most a Pira::de!lo- darab lefordítása után ismét az egyik fő­városi szinház megbízásából dolgozik egy francia darab fordításán. * Sallai Kornéliával, a kolozsvári Nemzeti Szinház tehetséges fiatal színésznőjével tár­gyalásokat kezdett az egyik budapesti film- gyártó-cég. amely egy rövid film főszerepét akarja rábízni. A napokban távbeszélőn ke­resztül hosszú, tárgyalást bonyolítottak le s amennyiben a szerződést, megkötik, még októ­berben megcsinálják a felvételeket. * „Al-légvédelmi riadó“ volt néhány nap­pal ezelőtt a kolozsvári Nemzeti Színház egyik előadása alatt. Villanyszerelő mun­kások bizonyos munkálatokat végeztek a szinház épületében s ennek következtében néhány percre kialudt a villany. A közön­ség azt hitte, hogy légiriadó van és teljes fegyelmezettséggel ki akart vonulni a ki­jelölt óvóhelyekre, sőt maguk a szinészek is elfoglalták helyeiket az óvóhelyen Ek­kor derült ki, hogy- légiriadóról szó sincs A lámpák ismét kigyultak s az előadást nyugodtan folytatták. A színházi légiriadó tehát tényleg csak „szinház“ volt. Többmillió frank kdrf okozott a fűz egy épülő francia villamostelepen Vichy, szeptember 22. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A Paris—Lyon—Marseille között most épülő vilamos telepberendezésben tűz kelet­kezett. A kár többmillió frank. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom