Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-23 / 215. szám

MíeZETI lirSJKG 1942. SZEPTEMBER 23 Lovai francia miniszterelnök fogadta Cessenyei György magyar köveiét Vichy, szeptember 22. Laval kormányelnök hétfőn több külföldi diplomatát fogadott, köztük Bessenyei György magyar követet is. Október k-én tartja évi közgyűlését a kolozsvári református egyházközség Kolozsvár, szept. 22. A kolozsvári refor­mátus egyházközség október 4-én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor a szokásos istentiszte­let után tartja évi közgyűlését az egyházköz­ség központi tanácstermében. A közgyűlés tárgysorozatán két nagyfontosságu ügy sze­repel. Az első Deák Ferenc lelkész-elnök je­lentése az egyházközség mult évi lelki életé­ről és anyagi helyzetéről, a második kérdés az egyházközség szétválasztásának ügye. Az utóbbi kérdést a közgyűlés most végsöfokon tárgyalja s amennyiben a kolozsvári egyház­megye szervezeti szabályzatát jóváhagyják, Kolozsváron kilenc kerületre oszlik meg az egyházközség. Ezek önállóan, természetesen a kolozsvári egyházmegye irányításával, in­tézik ügyeiket. Debrecen is vendégszereplésre kéri a kolozsvári Nemzeti Színház opercegyültesét Debrecen, szeptember 22. A Magyar Tudó­sitó jelenti: A kolozsvári Nemzeti Színház Egyre szűkül a hely Indiában a brit birodalom számára Anglia nem tudja vérbefojfani a hinduk függetlenségi törekvéseit operaegyüttesének vendégszereplésére a Ko­lozsvárt környékező nagyobb vidéki városok igényt tartanak. Legelőször Marosvásárhely színművészeti bizottsága vetette fel azt a gondolatot, hogy a kolozsvári Nemzeti Szín­ház operaegyüttese vendégszerepeljen a vá­rosban, de a város színművészeti bizottsága azt is óhajtotta volna, hogy a nemzeti szín­ház prózai együttese is többizben keresse fel a székely fővárost. Az utóbbi óhajnak anya­gi akadályai vannak. Azután Nagyvárad vá­rosa határozta el, hogy a Szigligeti Szín­házban tartandó operai előadásokra a ko­lozsvári Nemzeti Szinház együttesét kéri fel. Most arról értesülünk, hogy Debrecen város szinügyi bizottsága is tárgyalásokat kíván kezdeni a kolozsvári Nemzeti Szinház veze­tőségével az operaegyüttes vendégszereplése ügyében. Debrecen és Nagyvárad zenei éle­tének kívánsága ugylátszik megvalósítható, amennyiben a két város közelsége lehetővé teszi az operai együttes kirándulását, mert a költségek igy jobban feloszthatok, illetve azokat hozzájárulás cimén a két város együt­tesen adná. A tanácskozások még nem indul­tak meg, de a közeli napokban az érdekelt városok és szinház vezetősége megkezdik a vendégszereplésre vonatkozó tárgyalásokat. Határátlépők felett Ítélkezett a kolozsvári törvényszék I Kolozsvár, szepţ. 22. Popa Isţvân nagyse- besi lakosnak az elmúlt év november 18-án nézeteltérése támadt a községházán Jop Já­nos községi jegyzővel. A vita hevében Popa István fenyegetőleg felkapta a jegyzői iro­da írógépét. Bár tettlegességre nem került sor, Popa mégis annyira megijedt tette kö­vetkezményeitől, hogy Romániába szökött és csak hosszas ottartózkodás után — amikor már hirülvette, hogy a jegyzőt községéből át­helyezték, — tért újra vissza szülőfalujába. Popa ellen eljárás indult, aminek eredmé­nyekéig hatósági közeg elleni erőszak kísér­letének vétsége, valamint a kétszeres tiltott határátlépés és az általa elkövetett honvé­delmi vétség miatt kedden Ítélkezett felette a kolozsvári törvényszék Szabó András dr. el­nökletével ülésező hármas büntető tanácsa. A biróság — Szacsvay László dr. ügyész vád­beszéde és a mentőkörülményeket fejtegető Lucian Sándor dr. ügyvéd védőbeszéde után — Popa Istvánt összbüntetésként kéthavi fogházbüntetésre és egyesztendei jogvesztésre Ítélte el. Az ítélet jogerős. A büntető hármastanács ítélkezett Sztojka Albert határátlépő cigány felett is, aki je­lenleg az ungvári fegyház lakója. Sztojka még a múlt esztendő október 15-én ment át Romániába, de rövidesen vissza is tért on­nan. Másfélhónapi fogházbüntetést kapott. Az Ítélet jogerős. Lipitor Sándor vármezői lakos 1941 szep­tember 31-től 1942 augusztus 30-ig tartózko­dott tiltott módon Romáméban s útlevél nél­kül járta meg az utat. Egy hónapi fogház- büntetésre Ítélték. Ochis íjászló és Onac Benjamin magyar- zsombori lakosok május végén szintén tiltott módon átmentek Romániába s onnan az előb­bi szeptember 2-án, az utóbbi még augusztus 3-án tért vissza. Mindkettőjüket fejenként egy-egyhónapi fogházra és egy-egyesztendei jogvesztésre Ítélték el. Tiltott határátlépés miatt jutott a törvény­szék elé Cristuc Györgyné is, aki kétnapi ottartózkodása miatt 15 napi fogházbünte­tést kapott. Tokió, szeptember 22. Senjuro Hayashi japán tábornok az egyik nagy lapnak rend­kívül érdekes nyilatkozatot adott a brit bi­rodalom indiai helyzetéről. A nyilatkozat fontosabb részeit alább közöljük: — Az angol kralom, összeomlása Délázsiá- ban elkerülhetetlen és meg vagyok győződve róla, hagy India lesz a harotnszázéves brit világbirodalom sírja — mondta- Hayashi tá­bornok, a Keletázsiai Liga elnÖKe. Hayashi tábornok egyik élharcosa az angol­szász imperializmus elleni küzdelemnek Ja­pánban. Mint tábornok, neve elválaszthatat­lanul összekapcsolódott a japán hadsereg re­formjával. Évekkel ezelőtt miniszterelnök és külügyminiszter volt. A háború kitörése után minden befolyását, latba vetette, hogy Japán a tengelyhatalmak oldalára áVjon és szembe­szálljon az angol-amerikai megvesztegetési kísérletekkel. — India sorsa — mondta a továbbiakban Hayashi tábornok — az egész angol világ- birodalom sorsát meg fogja pecsételni, akár­hogy játszódjanak is le az elkövetkezendő események. Hayashi sok év óta foglalkozik az ázsiai problémákkal s e tekintetben nem utolsó sor­ban a német kutatásoknak és vizsgálódások­nak sok fontos ismeretet köszönhet. — Az ázsiai népek érettek a teljes ujjá- rendezésre. A tengelyhatalmak katonai győ­•'mMIITIII Hl HU II 1 IWillll— Zilahtj Lajos, az ismert, rendkívül nép­szerű iró, körülbelül kétmillió pengőt kitevő vagyonát a magyar államnak ado­mányozta, hogy ebből építsék {el orc-sz repülőbombák által elpusztított villája helyére a Kitűnőek Iskoláját. Néhány napon át vastagbetüs ujságcirnek hir­dették ezt a valóban nem mindennapi ..szenzációt", de az a bizonyos három nap, amíg a csodák tartani szoktak, kezd már elmúlni s mind ritkábban szegezik az ember mellének az obiigát kérdést: Mit szól Zilahy Latoshoz? A kérdés, amit ezekben a napokban annyian tettek fel, ebben a formájában tulajdonképpen értelmetlen. Zilahy La­jos tettét bejelentő, megrázó írásához hozzászólni és azt kommentálni felesle­ges. Némuljunk el és szálljunk ma­gunkba. Az iró, aki évtizedek óta süt­kérezik a népszerűség napsütésében s akiről, most már bevallhatjuk, bizony úgy beszéltünk, mint aki aprópénzre váltotta képességeit, egyik napról a má­sikra levetette nagyvilági öltözékét és a vezeklő, az útmutató makulátlan köntö­sében áll elénk. Ha csak beszélne s jel­szavakat hígítana olajozottan gördülő mondatokká, bizonyára elhúznék a szá­junkat. Ö azonban, az íráson túl, bizo­nyító tettel ad tanúságot tiszta szándé­káról. Zilahy Lajos, annyi népszerű és divatos könyv szerzője, akinek sorai kö­zött legfeljebb sejthettük, a tiszta szán­dék aranytelérjét, de soha ki nem bá­nyászhattuk a rázúdult salak miatt, most egyetlen mozdulattal szétfeszítette a rárakódott rétegeket. Az orosz bomba feltépte az ő életét is s a romhalmaz és füstölgő bombakráter, a sátáni pusztító szándék életet szült. Zilahy immáron eljutott oda, hogy nemcsak értse, de élie is: nem elegendő írni, hanem tettekben is utat kell mu­tatni. Az iró, százezrek szórakoztatója, életének ötödik évtizedében, kábító sike­rek csúcsán eljutott odáig, hogy be­lássa; mindez céltalan és hiúság. Az iró villája romjai közül a jövőbe néz: ,,Fel akarom építeni a magyar ifjúság­nak azt a Kollégiumot, amely külföldi példákon okulva, de teljesen magyarul elgondolva a magyar nép kiválasztott fiaiból vezetésre és kormányzatra képes nemzedéket nevel. A magyar faj, de el­sősorban a magyar nép, azokon a helye­ken, ahol sorsát intézik, ijesztően kis arányszámban szerepel. Egyrészt a sa­ját hibájából, másrészt történelmi és gazdasági okoknál fogva. Ezt a kérdést nem lehet megoldani semmiféle fajelmé­lettel, vagy olyan intézkedésekkel, amik az idegenvérü magyaroknák érvényesü­lését bármily mértékben korlátozzák. El­lenkezne a szentistváni gondolattal, amely a legmagasabb európai gondolat. De senki sem veheti el a magyarságnak azt a jogát, hogy a saját, gazdaságilag elesett fajtájának segítséget nyújtson, a nyílt versengésben utakat építsen a ve­zetői állások felé." Zilahy Lajos feladatokat érzett népe zelniei forrongásba hozták Ázsia népeit Hát- sóindiától a Közclkeletig. — folytatta Ha­yashi tábornok. Amint Malagában és Bur­mában örömmel üdvözölték az ázsiai népek az angol iga lerázását, úgy az egyiptomi, iraki és iráni mohamedánok milliói is az angol uralo-m megtörésére várnak. E tekintetben nagy jelentőséggel bir a jelenlegi india.’ sza­badságmozgalom . — Akárhogy is játszódjanak le az esemé­nyek az egyes részletekben, bizonyos, hogy Angliának ezúttal nem fog sikerülni az in­diai függetlenségi törekvéseket vérbefojfani. Burma határán ott áll a győzelmes japán hadsereg, az Indiai-óceánon a japán flotta működik és Indiában magában megkezdődött a végső harc az angol uralom megszünteté­sére. Hiába kísérletezett Nagy Britannia azon, hogy régismert trükkökkel az indiai 'közvéle­ményt félrevezesse. A nemzeti kongresszus határozott „nem“-mel válaszolt Sir Stafford Cripps Ígéreteire és a gloucesteri herceg szi­rénhangjaira. A világháborús tapasztalatok még nagyon élénken az emlékezetében élnek India népének. — India válasza az volt, hogy Ghandi ut­ján felszántotta a briteket India elhagyására. Dühödt csalódásában Anglia levetette az ál­arcot és most megpróbálja az indiai függet­lenségi harcnak brutális erőszakkal való le­verését. De India ma minden meglepetésre fel mmmimwummtmmmmmmmmmmm sorsában és már nem tud hinni egyedül a gondolat erejében. Érzi és tudja: tenni kell: „A romok fölött áll az Iskola. Ige i, már áll. mert hiszek az akarat és elha­tározás erejében. Itt fog állani, vissza­ütő jelképül annak, hogy ahol először vágott az orosz bomba Budapestre, eb­ből a mély kráterből szökkenek fel az uj magyar nemzedéket nevelő Iskola 'a- tai. A kráter vak gödre magyar fiuk csillogó szemévé változik, a jövőbe pil­lantva. Mert értsük meg: erőnk csak akkor van, ha a szicénabugásban is a jö­vőre gondolunk. Az Iskola nemcsak tégla, cement és vasgerenda, hanem roppant jelkép, amelynek munkája vi­gasz és önbizalom. Gyertek magyar fiuk, gyertek napszámosok, építsük az Iskolát." Az Iskola valóban jelkép. Legszebb és legigazabb szimbóluma a magyar szellemi ember egyetlen becsületes ma- atartásának. Gondoljunk arra, hogy a ölény-magány nagu szegénységében élő Szabó Dezső a kolozsvári reformé tus kollégiumnak hagyományozta müvei minden jövedelmét és Németh László, akinek „Cseresznyés ‘-él szellemi orv. lövészek pusztították, most újra készül építeni, nemcsak papíron, hanem a föld valóságában is az igazi Cseresznyést. A sok szónoklás közepette az ivók, a szellem embereinek magatartása mutatja az utat: a Jövendőt. Mmt ahogy a vá­lasztóvíz mutatja meg az igazi nemessé­get. Eldobni mindent, ami hivságos. fe lesleges, a ,,szmokingos vacsorákat". a feleség bundáját, a pazar kényelmit vil­lát és behúzódni két szobába. Az iró sorsa csak akkor és annyiszor könnyebb, ahányszor megalkuszik és az hördüljön föl ezellen, aki még sohasem alkudott meg. Ezek az irók eldobták maguktól a vagyont s önként kilépve a közéoosz- tálynak nevezett konglomerátum fülledt és egészségtelen melegéből, válladák a szellemi ember igazi magatartását, azt, hogy ők. értelmiségek, a munkássággal és parasztsággal együtt: a nemzet. Ezt a harcot kell mindnyájunknak vé­gigharcolni. Egyenként, segítőtársak és támasz nélkül. Minden magyar ember­nek szembe kell néznie a csábítások tün­dérfényeivel és győznie kell fölötti:1:. Aki nem tud fölülkerekedni, nem tudja otthagyni a betonutakat a hegyi örvé­nyekért s a kényelmes állásokat a küz­delmet ígérő feladatokért — az elveszett. Magunkba kell szállanánk és számot kell vetnünk: bizony nem éltünk jel, nem éltünk igaz életet-. íme az iró hív: ..Gyertek magyar fink, gyertek napszá­mosok, építsük az Iskolát!" Mindnyájunknak külön-külön. ma­gunknak és gyakran magunkban kell felépíteni az Iskolát. Aki békét akar, önmagának kell elkezdenie. S aki a Jö­vendőt akarja, annak önmagában kell megvetnie a Jövendő Iskolájának alap­jait. Némuljunk gl és szálljunk magunkba. f* e j van készülve. Elég ideje volt. hogy tapaszta­latokat gyűjtsön elnyomója módszereiről. As utolsó harminc év alatt uj nemzedék nevelkedett fel, amely tudja, hogy prokla- nációkkal as ellenséget nem lehet legyősni. Ghandinak és a kongresszus párt háromszáz tagjának letartóztatása su’yos taktikai hiba volt. az angolok részéről és csak azt bizo­nyltja, mennyire tehetetlen ma Anglia a mai indiai biodszerekkel szemben! Az, angolok csatlakoztak is abban a reményükben, hogy a letartóztatások megbénítják majd a függet­lenségi mozgalmat. Ma már Londonban « kezdik belátni, hogy a legjobb lenne a letar­tóztatottakat ismét szabadó* bocsátani. De a bekülékenvség politikájával, már elkéstek. Ehhez túl gyakran becsapta Anglia Indiát. —Angliának meg kell majd fizetnie India kizsákmányolásáért és brutális elnyomásáért. A történelem kerekét nem lehet visszafelé for­gatni. India politikai vezetői azonos, szilárd álláspontra helyezkedtek a brit uralommal szemben s már a legmesszebbmenő engedmé­nyek sem vezetnének eredményre. Anglia indiai uralma eddig a különböző törzsek, kasztok és vallások egyenetlenségein, kölcsö­nös súrlódásain alapult, amit a raffinált köz- igazgatási rendszer nagyszerűen tudott szitani. Ma valamennyi indiai párt és csoport tisztá­ban van azzal, hogy egész Indiáról van szó és hogy a belső ellentétek háttérbe kell hogy szo­ruljanak,» közös érdek mellett. — Keleten é.= Dé!áz*iában készen állnak a Berlin—Róma—Tokió háromszög győztes csa­patai, hogy uj csapásokat mérjenek az angol­szászokra. Indiában pedig tovább tart a fel­kelés és forrongás. Anglia segédnépeiből és zsoldosaiból álló csoportok nem fogják fel­tartóztatni a tengely és Japán győzelmeinek sorozatát. Ázsiában számukra mindig kisebb lesz a hely. Helyzetük kilátástalan, hátukban pedig ott vannak az elégedetlen milliós nép­tömegek. Anglia délázsiai pozíciójának ösz- szeomlása elkerülhetetlen — fejezi be Ha- ynshi tábornok — és meg vagyok róla győ­ződve, hogy éppen India lesz a háromszáz- éves brit világuralom sírja. MeqótlapifoMák a fogyasztói húsárakat Kolozsváron Kolozsvár. szeptember 22. A város polgár­mesteri hivatala a húsárak megállapításával kapcsolatban a kővetkező rendeletet bocsáj- totta ki: A 120.000—1941. A. K., a 86.319—1942. K. M. sz. rendelettel módosított 89.200—1942. K. M. és a 69.500 -1942. K. M. sz. rendeletek alapján Kolozsvár területén az alábbi fo­gyasztói húsárak érvényesek: Borjúhús: (Élőborju alapár 1.42 P. kg.) Comb kicsontozott 3.70 P., comb kicsontozott, szeletekben 4 P.. máj 3.50 P.. lapocka, ki­csontozott 3.30 P.. karaj és vésés, bennelevő csonttal lábszárcsont nélkül 2.80 P., karaj, szeletelve 3.10 P„ tarja, mell, pörköltnek való hús 2.30 P.. nyelv 2.80 P.. fej velővel és nyelvvel 0.90 P., fejhus és tüdő 1.42 P., velő darabja 1.42 P., borjufodor és pacal da­rabja 0.80 P., bőrnélküli láb 0.18 P. kg. A fenti árak nyomaték nélkül értendők. Marhahús: (hátszin, rostélyos, fartő, felsál, lapoelía. tarja, lábszár, nyak, oldalas, szegy és gulyáshus) 10 dkgrmonként legfeljebb 2 dg. nyomaték (fej. máj, szív, vese. tüdő. pa­cal, orr, köröm, tőgy és marhacsont) hoz­záadásával 3.70 P., csontos vesepecsenye 5.50 P., tisztított vesepecsenye 8 P.. marha­máj 2.40 P., marhanyelv torokkal 3.60 P., tisztított marhanyelv nyersen 4.40 P., marha- tüdő 1.20 P.. marhalép, szív és vese 1.60 P„ marhafej velővel darabonként 8.20 P„ mar­havelő darabonként 1.50 P.. marhavelő kg. 2.10 P., marhafej kicsontozott hússal 2.70 P., tisztított pacal és orr 1.20 P., marhatögy 1.20 P., marhacsont vörös 0.12 P., marha in O. 60 P., marhavér literenként 0.30 P. kg. Az Itt fel nem sorolt vagy a felsoroltaktól eltérő elnevezéssel forgalombahozott marhatermé­kek 0.90 P. kilónkint. Sertéshús: A sertésből kitermelt nyers fe­héráruknak hentesek és mészárosok által szá­mítható legmagasabb fogyasztói ára az or­szág egész területén a következő: Zsir és tepertő 3.80 P., zstrszalonna bőrrel 3.14 P., zsirszalonna bőr nélkül 3.34 P„ kenyér és tokaszalonna bőrrel 3.10 P., kenyérszalonna bőr nélkül 3.30 P., szalonnanyesedék 3.20 P. kg. A sertéshusrészeknek hentesek és mészá­rosok által számítható legmagasabb fogyasz­tói ára (a benne levő csonttal) minden nyo­maték hozzáadása nélkül történő árusításnál Kolozsvár város területén (86.319—1942. K. M.) a következő: rövid karaj 4.30 P., hosszú karaj (papszelet) 3.90 P., egész karaj 410 P. . bőrös karaj 4.10 P., comb 3.60 P., lapocka 3.50 P., tarja 3.40 P., oldalas 2.60 P., kbl- bászhus és sertésdagadó 4 P.. csülök 2 20 P., fej, farok 1.80 P., köröm, láb 1 P., máj és nyelv 2.50 P.. vese, velő 2.50 P., tüdő, szív, lép 1.70 P., bőrke 0.60 P., sertéscsont 0.50 P. A csont nélkül árusított, kicsontozott ser­téshús Kolozsvár város területén — megda­rált állapotban is: 4.10 P. kilónkint. A hentesáru-gyártmányok árát később kö­zöljük. Építsük az Iskolát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom